Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

1966. Január 4, kedd 3. oldal Hozzászólás a zöldségtermesztési vitához Korszerűtlenség és kisüzemi szemlélet Kár lenne tagadni: évek óta csökkenőben van a zöldségter­mesztés iránti kedv. Ennék többféle oka van. A járásban hiányzik a palántanevelő, kor­szerűtlenek a termesztő beren­dezések, a gazdaságok nagyobb hányadában kisüzemi szemlélet uralkodik, nincs gondoskodás a helyes növényi sorrendről, nem történik meg a rendszeres talajerőpótlás; mindezek követ­keztében alacsonyak a termés­átlagok. Nem is szólva az árak­kal és az értékesítéssel kapcso­latos problémákról. Kihasználatlan ablakok A dunavecsei járásban, ahol a természeti feltételek kiválóak a zöldségtermesztésre, legalább egy korszerű, szaporítóházzal felszerelt palántanevelőre lenne szükség. Az apostagi Duna Tsz részéről mutatkozik is érdeklő­dés a beruházás iránt, ám a kivitelezés — a hosszadalmas és bürokratikus kötöttségekkel terhelt eljárás miatt — bonyo­lultnak ígérkezik. Mindamellett nem a legjobb a meglevő palántanevelő beren­dezések kihasználása sem. Pél­dául a kunszentmikilósi Hunya­di Tsz-ben évek óta kihaszná­latlanul hánykolódik 800 me- legágyi ablák. Az elő- és utó- hasznosítás — az „ablakvándo­roltatás” — szinte egyetlen gaz­daságban sem megoldott. A du- naegyházi Haladás Tsz a ma­dárcsucsor nevű gyógynövény palán tóit a kecskeméti Béke Tsz-szei neveltette meg. Ez sem gazdaságos „módszer”. A fólia-alagutak kipróbálásá­ra eddig csak a szalkszentmár- toni Petőfi Tsz-ben került sor. Sikerrel. Költséges és hosszadalmas Vannak jó kezdeményezések is — s ezek elsajátítására kel­lene törekedni minden gazda­ságnak. Az elmúlt években a nagyüzemi termesztés és a ve­gyi gyomirtás jó példáit láthat­tuk Dunaegyházán és a szalk- szentmártoni Petőfi Tsz-ben. Ez utóbbi gazdaságban jelentős bevételi forrás a 120 holdon termesztett hagymamag. Segít az új rendelkezés Kétségtelen, hogy a segédüze­mek kibontakozása jövedelme­zőbbé teszi a zöldségtermesz­tést. A szalikszentmártoni Hu­nyadi Tsz-ben máris sikerrel savanyítják a paprikát, a ká­posztát, s ez jó bevételt is je­lent a tsz-nek. Az elmúlt években több tsz­vezető, nem is minden ok nél­kül, fejcsóválva vette tudomá­sul a közvetítő kereskedelem — a M ÉK-f elvásárlás — száz szá­zalék körüli hasznát. Az átvé­teli árak legutóbbi emelése — amelyeknél a kiskereskedelmi ár csak tíz százalékkal nagyobb —■ könnyíti a földművesszövet­kezeti szaküzletek áruellátását. Az fmsz a gazdaságokat felke­resi az áruért, s azt el is szál­lítja. Emellett azonban még in­kább lehetővé kellene tenni, hogy a tsiz-ek — térítés ellené­ben — maguk juttassák el ter­mésüket az üzlethálózatihoz. Ez garantálná az áru frisseségét. Az új rendelkezések, úgy tű­nik. kedvező hatással vannak a zöldségtermesztésre. Erre az év­re több mint 3000 holdra — a tavalyinál 600 holddal nagyobb területre — szerződtek a járás gazdaságai. Kustár Sándor járási főkertész I —Jöjjön velem, mutatok va- I lamit — invitál Vass János főteehnikus a Zománcipari Mű­vek Kecskeméti Gyáregységé­nek egyik irodájába. Titokzatos mosoly ül szája szegletében, amelyről sejtem, hogy érdekes látványban lesz részem. És va­lóban. A fal mellett álló nagy asztalon a jövő képe bontako­zik ki. Hatalmas, korszerű üzem kicsinyített mása. színes műanyag makettje. Minden pontosan úgy, ahogy a valóság­ban lesz. Az anyagtércsarnokon sínpárok futnak keresztül, vasérccel, szénnel telt vagonok gördülnek be, s ürítik terhüket a tároló bunkerekbe. Innen szállítósza­lagok juttatják az óriási kúpo- lókemenoébe a nyersanyagot. A melegüzemi nagycsarnok görgős pályáin öntőszekrények haladnak, amelyekbe a kemen­cékből automatikusan töltik a folyékony vasat. A görgősorok és függőpályák végén már a kész kádak — óránként 46 da­rab a két automata gépsorról — vonulnak az öntvénytisztító üzembe. Ám minderről jövő időben beszélhetünk, hiszen az üzem korszerűsítésének még csak az elején tartunk. A rekonstrukció azonban jól halad, a Bács me­gyei Állami Építőipari vállalat dolgozói eddig derekas munkát végeztek. Mint arról értesül­tünk, ezért miniszteri dicsé­retben is részesültek. Künn, a ZIM udvarán az új melegüzemi nagycsarnok gigan­tikus méretű épületének körvo­nalai bontakoznak ki. Máriás Pál építésvezető-helyettessel járjuk a leendő üzemet. Fenn Adorján László, kétszeres szo­cialista ácsbrigádja már a ho­mokozómű épületének utolsó szintjén kalapácsol, zsaluz. Ti­zenhat méter magas vasbeton pillérek között haladunk, s a nagycsarnok tetejére már a fö­démszerkezetet is elhelyez­Jövedelmező üzemág Számos példa bizonyítja a kisüzemi szemlélet elterjedtsé­gét is. Sokféle növényt termesz­tenek, kis területen, s így az értékesítés gondjai megsokszo­rozódnak. Gyakorta előfordul a késői vetés és ki ü ltetés, holott azok termése sokkén tő hatása közismert. A felületi öntözésnél a viz kézi erővel történő veze­tése költséges és hosszadalmas munka — ez eléggé bebizonyo­sodott a kunszentmiklósi Kun- bábony és Űj Élet Tsz-ekben. Még a szűklátókörűséggel alig­ha vádolható hartai tsz-ekben is teljesen kézi művelésre ala­pozzák az egyébként igen sike­res hagyma termesztést. Érthe­tetlen, miért nem alkalmazzák a már bevált Brúder-Kovács fé­le hagymaművélő gépet., Három év alatt nagyüzemi majorközpont épült ki az alpá­ri Búzakalász Tsz területén. Egy-egy százférőhelyes tehén-, lóistállót, borjúnevelőt, sertés- hizlaldát, 80 férőhelyes növen- dékmarha-istállót, két sertésfi- aztatót, 200 férőhelyes süldő­szállást, gépszínt, s más nél­külözhetetlen épületet létesítet­tek. Ezzel megteremtették a kor­szerű állattenyésztés alapját. A szakemberek és a hozzáértő, a nagyobb eredmények elérésé­ben anyagilag is érdekelt dol­gozók közreműködésével az el­múlt évben sikerült jövedel­mezővé tenni ezt a fontos üzemágat. Nem kis részben a juhtenyésztésnek köszönhetően. Számosállatban számítva a kö­zös gazdaság juhállománya meghaladja a szarvasmarha-ál­lományt és kétszerese a sertés- létszámnak. Majdnem ezer az anyajuhok száma. A múlt évi bárányszaporulat kétharmadát pecsenyebárányként értékesítet­ték — exportra. A község szélén a hatalmas, majdnem ötven méter hosszú góré az ősszel szinültig megtelt kukoricával. Azóta már érez­hetően megfogyatkozott —, he­tenként viszik Kiskunfélegyhá­zára, a Gabonafelvásárló és Fel. dolgozó Vállalat telepére. Cse­rébe tápot szállítanak. Kecske­métről. Felvételünk készítésekor 150 mázsa kukoricát indítottak útnak. ték. Most az oldalfalak, illetve panelek felrakását végzik a vasbeton vázra. — Január 15-re már csak­nem teljesen zárt lesz az épü­let. ugyanis addigra végzünk húszán, dolgoznak itt Ácsok, kőműví -sek. segédmunkások a mi váll alatunktól. épületlakato­sok, ülvegezők. villanyszerelők az al vál1 lal kozóki ól. Raktárkész­leteink megfelelőek, anyagprob­Húszónkét méter magasságban a melegüzemi nagycsarnok tetején a mennyezeti világító ablakok kereteit helyezik el a lakatosok és hegesztők. / j , az oldalfalazássial — magyaráz­za az építésvezető-helyettes. — Miért nem lesz addigra teljesen zárt a melegüzem? — A hatalmas gépsorok al­katrészeit valahol be kell majd hordani. Ezért nem építünk be minden falrészt. Közben jókora üvegtáblákat emelnek két sor panel között szabadon maradt helyre. — Azok az ORSZA Vállalat munkásai. Budapestről jöttek, úgynevezett kopilit-üveget rak­nak fel — ablakozzák a csarnok- épületet. Nagy szakértelemmel és gyorsan dolgoznak. — És hogyan állnak az épít­kezés téliesítésével? — Most kelemes az idő. fagy­pont felett van a hőmérő hi­ganyszála, Akkor sem jönnénk azonban zavarba, ha váratlanul 15—20 fokos hideg köszöntene ránk. A nagycsarnok panelek­kel való oldal falazását, üvege­zését tudnánk folytatni. Az alagsorban hatalmas vasbeton tömböket kerülgetünk. — Ezek a gépalapok — mu­tatja az építésvezető-helyettes. — Egyrószük már elkészült, s februárra, amikorra jönnek az angol szerelők, be kell fejezni a munkát. Itt lent rövidesen zárt területet kapunk, nem lesz hi­deg zordabb időjárás esetén sem. A betonkeverést a ZIM volt fémmintaműhelyében vé­gezzük. amelyben gőzzel fűte- nek. Ezek a csövek — mutat körbe kezével — az egész épít­kezést behálózzák, gőzt szállí­tanak. Bármikor arra a helyre tudunk meleget biztosítani, aho­vá szükséges. Ezt leginkább a betonozok és a falazok igénylik. Ám, ha mindez valamiféle rendkívüli hideg miatt nem lenne elég. van ponyvánk, fó­liánk, nádpallónk, amellyel az egész épületet le tudjuk takarni, hogy a gőz melegét megtart­hassuk. — És februárban jöhetnek az angol szerelők? — teszem fel a kényes kérdést. Áz építésvezető-helyettes hosz- szan elgondolkodik. Látszik raj­ta. hogy nem tartja magát a legilletékesebbnek erre a vá­laszra. Azután mégis megszólal: — A határidőt vállaltuk, igyekszünk hát eleget tenni kö­telességünknek. A munka jó Ütemben halad, Jelenleg százg, lámánk nincs. Ä hidegtől sem félünk különösebben — mo­solygott bizakodóan Máriás PáL A légkompresszorok. Diesel-motorok zúgása, ácsok, lakatosok kopácsolása szolgál­tat kísérőzenét beszélgetésünk­höz. ,A toronydaru sűrűn emel­geti magasba az anyaggal telt tartályokat. A munka üteme lüktet mindenfelé az építkezé­sen. Úgy érzem, előlegezhetjük a bizalmat az építőknek a feb­ruári határidő betartására. N. O. Válasz cikkünkre A morzsológépről December 5-i számunkban szóvá tettük, hogy a felsőszent- iváni Vörös Október Tsz két év óta nem kapja meg a nagy tel­jesítményű morzsológépet — noha arra égető szüksége lenne. Bíráló cikkünkre az AGRO- TRÖSZT levélben válaszolt: Trösztünk 1965-re 300 darab GM—670-es jelzésű nagy telje­sítményű morzsológép szállítá­sára szerződött a Nyíregyházi Gépjavító Vállalattal. Ez bőven fedezte volna az igényeket. A második negyedévben a vállalat le is szállított száz gépet. Ebből a Bács-Kiskun megyei AGRO- KER is kapott négyet. Ám a fennmaradó 200 gép gyártásával jelenleg is lemaradásban van a nyíregyházi vállalat, mivel nem jut hozzá a felhordó gu­mihevederhez. A szállítás áthú­zódik 1966. első negyedére, s a felsőszentiváni Vörös Október Tsz igényének kielégítésére is csak akkor kerülhet sor, mert az említett gépből jelenleg az egész országban egy darab sincs raktáron. Az AGROKER Vál­lalatok valóban rendelkez­nek készlettel a kis teljesít­ményű gépekből, de azokra csak a csekély állatállománnyal ren­delkező gazdaságok tartanak igényt. Biztató jel. hogy 1966-ban a Törökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyár is áttér a mosta­ninál nagyobb kapacitású mor­zsolok gyártására. Kovács Andor Jő^Zjőiyvezető Akik nem félnek a hidegtől

Next

/
Oldalképek
Tartalom