Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-04 / 2. szám
1966. Január 4, kedd 3. oldal Hozzászólás a zöldségtermesztési vitához Korszerűtlenség és kisüzemi szemlélet Kár lenne tagadni: évek óta csökkenőben van a zöldségtermesztés iránti kedv. Ennék többféle oka van. A járásban hiányzik a palántanevelő, korszerűtlenek a termesztő berendezések, a gazdaságok nagyobb hányadában kisüzemi szemlélet uralkodik, nincs gondoskodás a helyes növényi sorrendről, nem történik meg a rendszeres talajerőpótlás; mindezek következtében alacsonyak a termésátlagok. Nem is szólva az árakkal és az értékesítéssel kapcsolatos problémákról. Kihasználatlan ablakok A dunavecsei járásban, ahol a természeti feltételek kiválóak a zöldségtermesztésre, legalább egy korszerű, szaporítóházzal felszerelt palántanevelőre lenne szükség. Az apostagi Duna Tsz részéről mutatkozik is érdeklődés a beruházás iránt, ám a kivitelezés — a hosszadalmas és bürokratikus kötöttségekkel terhelt eljárás miatt — bonyolultnak ígérkezik. Mindamellett nem a legjobb a meglevő palántanevelő berendezések kihasználása sem. Például a kunszentmikilósi Hunyadi Tsz-ben évek óta kihasználatlanul hánykolódik 800 me- legágyi ablák. Az elő- és utó- hasznosítás — az „ablakvándoroltatás” — szinte egyetlen gazdaságban sem megoldott. A du- naegyházi Haladás Tsz a madárcsucsor nevű gyógynövény palán tóit a kecskeméti Béke Tsz-szei neveltette meg. Ez sem gazdaságos „módszer”. A fólia-alagutak kipróbálására eddig csak a szalkszentmár- toni Petőfi Tsz-ben került sor. Sikerrel. Költséges és hosszadalmas Vannak jó kezdeményezések is — s ezek elsajátítására kellene törekedni minden gazdaságnak. Az elmúlt években a nagyüzemi termesztés és a vegyi gyomirtás jó példáit láthattuk Dunaegyházán és a szalk- szentmártoni Petőfi Tsz-ben. Ez utóbbi gazdaságban jelentős bevételi forrás a 120 holdon termesztett hagymamag. Segít az új rendelkezés Kétségtelen, hogy a segédüzemek kibontakozása jövedelmezőbbé teszi a zöldségtermesztést. A szalikszentmártoni Hunyadi Tsz-ben máris sikerrel savanyítják a paprikát, a káposztát, s ez jó bevételt is jelent a tsz-nek. Az elmúlt években több tszvezető, nem is minden ok nélkül, fejcsóválva vette tudomásul a közvetítő kereskedelem — a M ÉK-f elvásárlás — száz százalék körüli hasznát. Az átvételi árak legutóbbi emelése — amelyeknél a kiskereskedelmi ár csak tíz százalékkal nagyobb —■ könnyíti a földművesszövetkezeti szaküzletek áruellátását. Az fmsz a gazdaságokat felkeresi az áruért, s azt el is szállítja. Emellett azonban még inkább lehetővé kellene tenni, hogy a tsiz-ek — térítés ellenében — maguk juttassák el termésüket az üzlethálózatihoz. Ez garantálná az áru frisseségét. Az új rendelkezések, úgy tűnik. kedvező hatással vannak a zöldségtermesztésre. Erre az évre több mint 3000 holdra — a tavalyinál 600 holddal nagyobb területre — szerződtek a járás gazdaságai. Kustár Sándor járási főkertész I —Jöjjön velem, mutatok va- I lamit — invitál Vass János főteehnikus a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének egyik irodájába. Titokzatos mosoly ül szája szegletében, amelyről sejtem, hogy érdekes látványban lesz részem. És valóban. A fal mellett álló nagy asztalon a jövő képe bontakozik ki. Hatalmas, korszerű üzem kicsinyített mása. színes műanyag makettje. Minden pontosan úgy, ahogy a valóságban lesz. Az anyagtércsarnokon sínpárok futnak keresztül, vasérccel, szénnel telt vagonok gördülnek be, s ürítik terhüket a tároló bunkerekbe. Innen szállítószalagok juttatják az óriási kúpo- lókemenoébe a nyersanyagot. A melegüzemi nagycsarnok görgős pályáin öntőszekrények haladnak, amelyekbe a kemencékből automatikusan töltik a folyékony vasat. A görgősorok és függőpályák végén már a kész kádak — óránként 46 darab a két automata gépsorról — vonulnak az öntvénytisztító üzembe. Ám minderről jövő időben beszélhetünk, hiszen az üzem korszerűsítésének még csak az elején tartunk. A rekonstrukció azonban jól halad, a Bács megyei Állami Építőipari vállalat dolgozói eddig derekas munkát végeztek. Mint arról értesültünk, ezért miniszteri dicséretben is részesültek. Künn, a ZIM udvarán az új melegüzemi nagycsarnok gigantikus méretű épületének körvonalai bontakoznak ki. Máriás Pál építésvezető-helyettessel járjuk a leendő üzemet. Fenn Adorján László, kétszeres szocialista ácsbrigádja már a homokozómű épületének utolsó szintjén kalapácsol, zsaluz. Tizenhat méter magas vasbeton pillérek között haladunk, s a nagycsarnok tetejére már a födémszerkezetet is elhelyezJövedelmező üzemág Számos példa bizonyítja a kisüzemi szemlélet elterjedtségét is. Sokféle növényt termesztenek, kis területen, s így az értékesítés gondjai megsokszorozódnak. Gyakorta előfordul a késői vetés és ki ü ltetés, holott azok termése sokkén tő hatása közismert. A felületi öntözésnél a viz kézi erővel történő vezetése költséges és hosszadalmas munka — ez eléggé bebizonyosodott a kunszentmiklósi Kun- bábony és Űj Élet Tsz-ekben. Még a szűklátókörűséggel aligha vádolható hartai tsz-ekben is teljesen kézi művelésre alapozzák az egyébként igen sikeres hagyma termesztést. Érthetetlen, miért nem alkalmazzák a már bevált Brúder-Kovács féle hagymaművélő gépet., Három év alatt nagyüzemi majorközpont épült ki az alpári Búzakalász Tsz területén. Egy-egy százférőhelyes tehén-, lóistállót, borjúnevelőt, sertés- hizlaldát, 80 férőhelyes növen- dékmarha-istállót, két sertésfi- aztatót, 200 férőhelyes süldőszállást, gépszínt, s más nélkülözhetetlen épületet létesítettek. Ezzel megteremtették a korszerű állattenyésztés alapját. A szakemberek és a hozzáértő, a nagyobb eredmények elérésében anyagilag is érdekelt dolgozók közreműködésével az elmúlt évben sikerült jövedelmezővé tenni ezt a fontos üzemágat. Nem kis részben a juhtenyésztésnek köszönhetően. Számosállatban számítva a közös gazdaság juhállománya meghaladja a szarvasmarha-állományt és kétszerese a sertés- létszámnak. Majdnem ezer az anyajuhok száma. A múlt évi bárányszaporulat kétharmadát pecsenyebárányként értékesítették — exportra. A község szélén a hatalmas, majdnem ötven méter hosszú góré az ősszel szinültig megtelt kukoricával. Azóta már érezhetően megfogyatkozott —, hetenként viszik Kiskunfélegyházára, a Gabonafelvásárló és Fel. dolgozó Vállalat telepére. Cserébe tápot szállítanak. Kecskemétről. Felvételünk készítésekor 150 mázsa kukoricát indítottak útnak. ték. Most az oldalfalak, illetve panelek felrakását végzik a vasbeton vázra. — Január 15-re már csaknem teljesen zárt lesz az épület. ugyanis addigra végzünk húszán, dolgoznak itt Ácsok, kőműví -sek. segédmunkások a mi váll alatunktól. épületlakatosok, ülvegezők. villanyszerelők az al vál1 lal kozóki ól. Raktárkészleteink megfelelőek, anyagprobHúszónkét méter magasságban a melegüzemi nagycsarnok tetején a mennyezeti világító ablakok kereteit helyezik el a lakatosok és hegesztők. / j , az oldalfalazássial — magyarázza az építésvezető-helyettes. — Miért nem lesz addigra teljesen zárt a melegüzem? — A hatalmas gépsorok alkatrészeit valahol be kell majd hordani. Ezért nem építünk be minden falrészt. Közben jókora üvegtáblákat emelnek két sor panel között szabadon maradt helyre. — Azok az ORSZA Vállalat munkásai. Budapestről jöttek, úgynevezett kopilit-üveget raknak fel — ablakozzák a csarnok- épületet. Nagy szakértelemmel és gyorsan dolgoznak. — És hogyan állnak az építkezés téliesítésével? — Most kelemes az idő. fagypont felett van a hőmérő higanyszála, Akkor sem jönnénk azonban zavarba, ha váratlanul 15—20 fokos hideg köszöntene ránk. A nagycsarnok panelekkel való oldal falazását, üvegezését tudnánk folytatni. Az alagsorban hatalmas vasbeton tömböket kerülgetünk. — Ezek a gépalapok — mutatja az építésvezető-helyettes. — Egyrószük már elkészült, s februárra, amikorra jönnek az angol szerelők, be kell fejezni a munkát. Itt lent rövidesen zárt területet kapunk, nem lesz hideg zordabb időjárás esetén sem. A betonkeverést a ZIM volt fémmintaműhelyében végezzük. amelyben gőzzel fűte- nek. Ezek a csövek — mutat körbe kezével — az egész építkezést behálózzák, gőzt szállítanak. Bármikor arra a helyre tudunk meleget biztosítani, ahová szükséges. Ezt leginkább a betonozok és a falazok igénylik. Ám, ha mindez valamiféle rendkívüli hideg miatt nem lenne elég. van ponyvánk, fóliánk, nádpallónk, amellyel az egész épületet le tudjuk takarni, hogy a gőz melegét megtarthassuk. — És februárban jöhetnek az angol szerelők? — teszem fel a kényes kérdést. Áz építésvezető-helyettes hosz- szan elgondolkodik. Látszik rajta. hogy nem tartja magát a legilletékesebbnek erre a válaszra. Azután mégis megszólal: — A határidőt vállaltuk, igyekszünk hát eleget tenni kötelességünknek. A munka jó Ütemben halad, Jelenleg százg, lámánk nincs. Ä hidegtől sem félünk különösebben — mosolygott bizakodóan Máriás PáL A légkompresszorok. Diesel-motorok zúgása, ácsok, lakatosok kopácsolása szolgáltat kísérőzenét beszélgetésünkhöz. ,A toronydaru sűrűn emelgeti magasba az anyaggal telt tartályokat. A munka üteme lüktet mindenfelé az építkezésen. Úgy érzem, előlegezhetjük a bizalmat az építőknek a februári határidő betartására. N. O. Válasz cikkünkre A morzsológépről December 5-i számunkban szóvá tettük, hogy a felsőszent- iváni Vörös Október Tsz két év óta nem kapja meg a nagy teljesítményű morzsológépet — noha arra égető szüksége lenne. Bíráló cikkünkre az AGRO- TRÖSZT levélben válaszolt: Trösztünk 1965-re 300 darab GM—670-es jelzésű nagy teljesítményű morzsológép szállítására szerződött a Nyíregyházi Gépjavító Vállalattal. Ez bőven fedezte volna az igényeket. A második negyedévben a vállalat le is szállított száz gépet. Ebből a Bács-Kiskun megyei AGRO- KER is kapott négyet. Ám a fennmaradó 200 gép gyártásával jelenleg is lemaradásban van a nyíregyházi vállalat, mivel nem jut hozzá a felhordó gumihevederhez. A szállítás áthúzódik 1966. első negyedére, s a felsőszentiváni Vörös Október Tsz igényének kielégítésére is csak akkor kerülhet sor, mert az említett gépből jelenleg az egész országban egy darab sincs raktáron. Az AGROKER Vállalatok valóban rendelkeznek készlettel a kis teljesítményű gépekből, de azokra csak a csekély állatállománnyal rendelkező gazdaságok tartanak igényt. Biztató jel. hogy 1966-ban a Törökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyár is áttér a mostaninál nagyobb kapacitású morzsolok gyártására. Kovács Andor Jő^Zjőiyvezető Akik nem félnek a hidegtől
