Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I <í*j XXL ÉVFOLYAM. X. SBÄM Ára: 80 fillér 1966. JANUÁR X, SZÓMBA* Kádár János elvtársnak, as MSZMP Központi Bizottsága első titkárának újévi nyilatkozata Az crj év a&kiataébófi a Népszabadság szerkesztősége és a Magyar Távirati Iroda néhány kül~ és belpolitikai vo­natkozású kérdésit intézett Kádár Já­noshoz. a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első tit­kárához. Alább közöljük a kérdéseket ás Kádár János válaszait. K£BZ>£S: A vietnami agressxió kiter­jesztése. a Doraintlca bel ügyeibe való be­avatkozás. a reakciós, jobboldali erők tá­madása Indonéziában, a nyugatnémet mi- IHaristáík nyílt igénybejelentése az atom­fegyvereikre és más nemzetközi esemé­nyek azt a benyomást keltik, mintha az imperial isták az utóbbi időben magukhoz ragadták volna a kezdeményezést. Mi er­ről az ön véleménye? VÁLASZ: Az imperializmus a nem­zetközi politikában sem tud felmutatni semmiféle, a jövőbe mutató elgondo­lást. Ilyen terveink csak nekünk van­nak, akik a szocializmus, a társadalmi haladás elveit valljuk és a tartós béke megteremtéséért küzdünk. De akinek nincs átfogó terve a jövőt illetően, az a kezdeményező szerepét sem ragad­hatja magához. Az imperialista világ- rendszer válságban vám: szorongatja a szocialista világrendszer országainak nö­vekvő ereje, nyomást, gyakorolnak rá a gyarmati örökség minden formája el­len küzdő népek és saját dolgozóinak osztályharca, nehezítik helyzetét a ve­zető kapitalista országok egymás kö­zötti, egyre éleződő ellentétei is. Csak arról lehet beszélni, hogy egyes imperialista hatalmak, s különösen az amerikai imperialisták a múlt évben fokozták a népek ellen irányuló, béke- bontó támadásaikat. A választások ide­jén hangoztatott békeszólamokkal szem­ben az új elnök kormánya katonai be­hívókkal szerencséltette az Egyesült Államok polgárait. A nemzetközi jogot, a nemzetek önállóságát, az országok szuverenitását lábbal tiporva, csapato­kat szállítottak partra Dominikában, fokozták a „különleges” háborút Dél- Vietnamiban, bomibatámadások soroza-. tát intézték a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, s újabban katonai támadással fenyegetik Laosz és Kam­bodzsa területét és népét. Ázsiában nemcsak háborút folytat­nak. hanem felszítják az ellentéteket a gyarmati iga alól felszabadult országok között és országokon belül, ellenfor­radalmi akciókat szerveznek; bátorít­ják a népellenes erőket, védelmezik a koloniaiista rendszer maradványait Af­rikában is; Latin-Amerikában terrort alkalmaznak a haladó mozgalmak el­len. Európában pedig azoknak a nyu­gatnémet militaristáknak a kezébe akarnak atomfegyvert adni, akik a tör­ténelem által régóta véglegesített ha­tárok revíziójára törnek. De az is tény — s ezt az amerikai imperialisták is jól tudják —, hogy e „furkósbot”-politikával szemben magá­ban az Egyesült Államokban is növek­szik az elégedetlenség és a tiltákozás, s még NATO-beli szövetségeseiket sem tudták egységes akcióra bírni. S ami még fontosabb, a megtámadottakat nem tudták megfélemlíteni, még ke­vésbé leigázni, mind növekvő ellenál­lással találkoznak, győzelem számukra nem látható, s mind jobban leleple­ződnek a világ közvéleménye előtt. Így értem azt, hogy az imperialisták nem ragadták kezükbe a kezdeménye­zést. Agresszív cselekedeteik sokkal inkább a szorongatott kalandor hazárd KÉRDÉS: Milyen lehetőséget lát a he* kés egymás mellett éles elvének ervé-# nyesítésére a jelenlegi nemzetközi hely­zetben? VÁLASZ: A békés egymás mellett élés elve számunkra nem propagamda- szólam, nem taktika, hanem egész ko­runkra érvényes lenini elv, amelynek érvényesítéséért minden körülmények között a mostani nemzetközi helyzet­ben is lehet és kell küzdeni. Mi abból indulunk ki, hogy a szo­cialista építőmunkánkhoz békére van szükség. A kommunisták történelmi küldetése, hogy az emberiség érdeké­ben küzdjenek egy újabb világháború megakadályozásáért, az írt is, mert a szocializmus eszméjének világméretű győzelméhez nincs szükség háborúra. Az emberiség szerencséjére a világ­háború immár nem végzetszerűen el­kerülhetetlen, a Szovjetunió, a IX szo­cialista ország, a gyarmati iga alól felszabadult népek, s a kapitalista or­szágok haladó mozgalmai, ha egyesítik erejüket, képesek meggátolni az impe­rializmust egy új világháború kirob­ban tá sában. A békés egymás mellett élés elvé­nek érvényesítése megköveteli az im­perialista támadások megfékezését. En­nek megfelelően mi teljes mértékben szolidárisak vagyunk az amerikai ag- resszor ellen küzdő vietnami testvére­inkkel és minden, az imperialisták ál­tal megtámadott néppel, s tőlünk tel­hetőén támogatjuk őket. Ugyanakkor hívei vagyunk a vitás nemzetközi kér­dések politikai, tárgyalások útján való megoldásának. Normális viszonyra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a kapitalista világgal is, ideértve a hoz­zánk közelebb eső európai országokat, s a távoli Amerikai Egyesült Államo­kat is. > A mostani helyzetben félreértések is adódnak a békés egymás mellett élés értelmezésében. Mi tudjuk, s a kapita­lista országok kormányainak is meg kell tanulniuk, hogy a béke oszthatat­lan, s képtelenség azt feltételezni, hogy miközben bombáznak egy szocialista országot, más szocialista országokkal fejleszthetik politikai kapcsolataikat. A népeknek pedig tudniuk kell, hogy a békés egymás mellett élés élvét és gyakorlatát rá kell kényszeríteni az imperialistákra, s ebben nemcsak a kommunistáknak van feladatuk, hanem minden embernek, aki bármilyen ok­ból ellene van a háborúnak, a Föld bár­mely részén éljen is. KÉRDÉS: Milyen lehetőségek nyílnak ebben a helyzetben a Magyar Népköztár­saság nemzetközi tevékenysége számára, hogyan hasznosíthatjuk ezeket a lehető­ségeket? VÁLASZ: A Magyai’ Népköztársaság nemzetközi tekintélye 1965-ben is erő­södött. Ezzel együtt külpolitikai tevé­kenységének lehetőségei is tovább nö­vekedtek. A nemzeti önbecsülést fel nem adva is jól tudjuk, hogy nekünk, mint kis országnak, nincs döntő befolyásunk a világpolitika alakulására. Mégis, hála népünk politikai és az építésben el­ért sikereinek, . szocialista társadalmi rendszerünknek, szavunk súlya növek­szik a nemzetközi életben, s ezt mi j mindenkor a szocializmus, a haladás, a I béke javára fordítjuk. I A múlt évben bővítettük kapcsolata- J inkát és együttműködésünket a Szov- í jetunióval, az európai szocialista or­szágokkal, távol-keleti szocialista or­szágokkal, elsősorban a Vietnami De- I ‘jnokratikus Köatárs-agággal. Bővültek I kapcsolataink az európai kapitalista országokkal, közöttük jelentősebb poli­tikai lépéseket realizáltunk Ausztriá­val, Franciaországgal és Angliával is. Tovább fejlődtek kapcsolataink Ázsia, Afrika országaival, Latin-Amerikával. Növekedett szerepünk a különböző nemzetközi szervezetekben, közöttük az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol kormányunk álláspontját képvise­lő külügyminiszterünk ismert fellépé­sével széles körű elismerést vívott ki, és a legutóbbi ülésszakon, a mi képvi­selőnk töltötte be az I. számú politikai bizottság elnöki tisztét. Az 1866-os esztendőben is szándé­kunkban áll és kötelességünk is. hogy hasonló szellemben tovább folytassuk és szélesítsük a Magyar Népköztársa­ság külpolitikai tevékenységét. Hazánk képviselőire a nemzetközi politikában az a megtisztelő szerep vár, hogy minden területen növekvő aktivitással tevékenykedjenek és önálló kezdemé­nyezéssel is működjenek közre a szo­cializmus, a béke javára, a vitás nem­zetközi kérdések megoldása érdekében, szoros együttműködésben a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés tagállamai­val, valamennyi szocialista országgal, a haladás minden erejével. KÉRDÉS: Hogyan látja a szocialista or­szágok együttműködésének eredményéit és távlatait, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének problémáit, s ezek hatását a jelenlegi nemzetközi helyzetre? VÁLÁS?: Mint ismeretes, az utóbbi években a nemzetközi kommunista mozgalmon belül és a szocialista or­szágok együttműködésében is új prob­lémáik merültek fel. Mivel e kérdések rendkívül fontosak, mi nagy figyelmet fordítunk rájuk. Jómagam 1965-ben részt vettem a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének varsói ülé­sén, jártam a Szovjetunióban, Jugosz­láviában, Mongóliában, s több, itthon folytatott nemzetközi tanácskozáson is sok személyes tapasztalatot szereztem. Az igazsághoz híven meg kell mon­dani, hogy a vita tovább folytatódott; az összes szocialista ország és az ösz- szes kommunista párt egységét nem si­került megteremteni. Mégis kijelenthet­jük, hogy a múlt évben fejlődött, erő­södött a szocialista országok, a nem- zetltözi kommunista mozgalom, a hala­(Folytatása a 2. oldalon.) Egy apróhirdetés és ami mögötte van (3. oldal) I maisai cigányvajda <4. oldal) Az elnök prémiuma (5. oldal) Bálint bátyám («—7. oldal) rpetc)fi naplón (7. oldal) Szőrme a dívái (1. oldal) •V, <3> v

Next

/
Oldalképek
Tartalom