Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I <í*j XXL ÉVFOLYAM. X. SBÄM Ára: 80 fillér 1966. JANUÁR X, SZÓMBA* Kádár János elvtársnak, as MSZMP Központi Bizottsága első titkárának újévi nyilatkozata Az crj év a&kiataébófi a Népszabadság szerkesztősége és a Magyar Távirati Iroda néhány kül~ és belpolitikai vonatkozású kérdésit intézett Kádár Jánoshoz. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárához. Alább közöljük a kérdéseket ás Kádár János válaszait. K£BZ>£S: A vietnami agressxió kiterjesztése. a Doraintlca bel ügyeibe való beavatkozás. a reakciós, jobboldali erők támadása Indonéziában, a nyugatnémet mi- IHaristáík nyílt igénybejelentése az atomfegyvereikre és más nemzetközi események azt a benyomást keltik, mintha az imperial isták az utóbbi időben magukhoz ragadták volna a kezdeményezést. Mi erről az ön véleménye? VÁLASZ: Az imperializmus a nemzetközi politikában sem tud felmutatni semmiféle, a jövőbe mutató elgondolást. Ilyen terveink csak nekünk vannak, akik a szocializmus, a társadalmi haladás elveit valljuk és a tartós béke megteremtéséért küzdünk. De akinek nincs átfogó terve a jövőt illetően, az a kezdeményező szerepét sem ragadhatja magához. Az imperialista világ- rendszer válságban vám: szorongatja a szocialista világrendszer országainak növekvő ereje, nyomást, gyakorolnak rá a gyarmati örökség minden formája ellen küzdő népek és saját dolgozóinak osztályharca, nehezítik helyzetét a vezető kapitalista országok egymás közötti, egyre éleződő ellentétei is. Csak arról lehet beszélni, hogy egyes imperialista hatalmak, s különösen az amerikai imperialisták a múlt évben fokozták a népek ellen irányuló, béke- bontó támadásaikat. A választások idején hangoztatott békeszólamokkal szemben az új elnök kormánya katonai behívókkal szerencséltette az Egyesült Államok polgárait. A nemzetközi jogot, a nemzetek önállóságát, az országok szuverenitását lábbal tiporva, csapatokat szállítottak partra Dominikában, fokozták a „különleges” háborút Dél- Vietnamiban, bomibatámadások soroza-. tát intézték a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, s újabban katonai támadással fenyegetik Laosz és Kambodzsa területét és népét. Ázsiában nemcsak háborút folytatnak. hanem felszítják az ellentéteket a gyarmati iga alól felszabadult országok között és országokon belül, ellenforradalmi akciókat szerveznek; bátorítják a népellenes erőket, védelmezik a koloniaiista rendszer maradványait Afrikában is; Latin-Amerikában terrort alkalmaznak a haladó mozgalmak ellen. Európában pedig azoknak a nyugatnémet militaristáknak a kezébe akarnak atomfegyvert adni, akik a történelem által régóta véglegesített határok revíziójára törnek. De az is tény — s ezt az amerikai imperialisták is jól tudják —, hogy e „furkósbot”-politikával szemben magában az Egyesült Államokban is növekszik az elégedetlenség és a tiltákozás, s még NATO-beli szövetségeseiket sem tudták egységes akcióra bírni. S ami még fontosabb, a megtámadottakat nem tudták megfélemlíteni, még kevésbé leigázni, mind növekvő ellenállással találkoznak, győzelem számukra nem látható, s mind jobban lelepleződnek a világ közvéleménye előtt. Így értem azt, hogy az imperialisták nem ragadták kezükbe a kezdeményezést. Agresszív cselekedeteik sokkal inkább a szorongatott kalandor hazárd KÉRDÉS: Milyen lehetőséget lát a he* kés egymás mellett éles elvének ervé-# nyesítésére a jelenlegi nemzetközi helyzetben? VÁLASZ: A békés egymás mellett élés elve számunkra nem propagamda- szólam, nem taktika, hanem egész korunkra érvényes lenini elv, amelynek érvényesítéséért minden körülmények között a mostani nemzetközi helyzetben is lehet és kell küzdeni. Mi abból indulunk ki, hogy a szocialista építőmunkánkhoz békére van szükség. A kommunisták történelmi küldetése, hogy az emberiség érdekében küzdjenek egy újabb világháború megakadályozásáért, az írt is, mert a szocializmus eszméjének világméretű győzelméhez nincs szükség háborúra. Az emberiség szerencséjére a világháború immár nem végzetszerűen elkerülhetetlen, a Szovjetunió, a IX szocialista ország, a gyarmati iga alól felszabadult népek, s a kapitalista országok haladó mozgalmai, ha egyesítik erejüket, képesek meggátolni az imperializmust egy új világháború kirobban tá sában. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése megköveteli az imperialista támadások megfékezését. Ennek megfelelően mi teljes mértékben szolidárisak vagyunk az amerikai ag- resszor ellen küzdő vietnami testvéreinkkel és minden, az imperialisták által megtámadott néppel, s tőlünk telhetőén támogatjuk őket. Ugyanakkor hívei vagyunk a vitás nemzetközi kérdések politikai, tárgyalások útján való megoldásának. Normális viszonyra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a kapitalista világgal is, ideértve a hozzánk közelebb eső európai országokat, s a távoli Amerikai Egyesült Államokat is. > A mostani helyzetben félreértések is adódnak a békés egymás mellett élés értelmezésében. Mi tudjuk, s a kapitalista országok kormányainak is meg kell tanulniuk, hogy a béke oszthatatlan, s képtelenség azt feltételezni, hogy miközben bombáznak egy szocialista országot, más szocialista országokkal fejleszthetik politikai kapcsolataikat. A népeknek pedig tudniuk kell, hogy a békés egymás mellett élés élvét és gyakorlatát rá kell kényszeríteni az imperialistákra, s ebben nemcsak a kommunistáknak van feladatuk, hanem minden embernek, aki bármilyen okból ellene van a háborúnak, a Föld bármely részén éljen is. KÉRDÉS: Milyen lehetőségek nyílnak ebben a helyzetben a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége számára, hogyan hasznosíthatjuk ezeket a lehetőségeket? VÁLASZ: A Magyai’ Népköztársaság nemzetközi tekintélye 1965-ben is erősödött. Ezzel együtt külpolitikai tevékenységének lehetőségei is tovább növekedtek. A nemzeti önbecsülést fel nem adva is jól tudjuk, hogy nekünk, mint kis országnak, nincs döntő befolyásunk a világpolitika alakulására. Mégis, hála népünk politikai és az építésben elért sikereinek, . szocialista társadalmi rendszerünknek, szavunk súlya növekszik a nemzetközi életben, s ezt mi j mindenkor a szocializmus, a haladás, a I béke javára fordítjuk. I A múlt évben bővítettük kapcsolata- J inkát és együttműködésünket a Szov- í jetunióval, az európai szocialista országokkal, távol-keleti szocialista országokkal, elsősorban a Vietnami De- I ‘jnokratikus Köatárs-agággal. Bővültek I kapcsolataink az európai kapitalista országokkal, közöttük jelentősebb politikai lépéseket realizáltunk Ausztriával, Franciaországgal és Angliával is. Tovább fejlődtek kapcsolataink Ázsia, Afrika országaival, Latin-Amerikával. Növekedett szerepünk a különböző nemzetközi szervezetekben, közöttük az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol kormányunk álláspontját képviselő külügyminiszterünk ismert fellépésével széles körű elismerést vívott ki, és a legutóbbi ülésszakon, a mi képviselőnk töltötte be az I. számú politikai bizottság elnöki tisztét. Az 1866-os esztendőben is szándékunkban áll és kötelességünk is. hogy hasonló szellemben tovább folytassuk és szélesítsük a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységét. Hazánk képviselőire a nemzetközi politikában az a megtisztelő szerep vár, hogy minden területen növekvő aktivitással tevékenykedjenek és önálló kezdeményezéssel is működjenek közre a szocializmus, a béke javára, a vitás nemzetközi kérdések megoldása érdekében, szoros együttműködésben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, valamennyi szocialista országgal, a haladás minden erejével. KÉRDÉS: Hogyan látja a szocialista országok együttműködésének eredményéit és távlatait, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének problémáit, s ezek hatását a jelenlegi nemzetközi helyzetre? VÁLÁS?: Mint ismeretes, az utóbbi években a nemzetközi kommunista mozgalmon belül és a szocialista országok együttműködésében is új problémáik merültek fel. Mivel e kérdések rendkívül fontosak, mi nagy figyelmet fordítunk rájuk. Jómagam 1965-ben részt vettem a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének varsói ülésén, jártam a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Mongóliában, s több, itthon folytatott nemzetközi tanácskozáson is sok személyes tapasztalatot szereztem. Az igazsághoz híven meg kell mondani, hogy a vita tovább folytatódott; az összes szocialista ország és az ösz- szes kommunista párt egységét nem sikerült megteremteni. Mégis kijelenthetjük, hogy a múlt évben fejlődött, erősödött a szocialista országok, a nem- zetltözi kommunista mozgalom, a hala(Folytatása a 2. oldalon.) Egy apróhirdetés és ami mögötte van (3. oldal) I maisai cigányvajda <4. oldal) Az elnök prémiuma (5. oldal) Bálint bátyám («—7. oldal) rpetc)fi naplón (7. oldal) Szőrme a dívái (1. oldal) •V, <3> v
