Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

Száztizenegyezren a rendelőkben Javultak a betegellátás feltételei a dunavecsei járásban Á múlt héten Dunavecsén együttes párt és tanács vb ülé­sen értékelték a járás egész­ségügyi helyzetét. A járási fő­orvos által előterjesztett beszá­molót lapozgatva, tényanyagát értékelve, különösebb indokolás nélkül is világossá válik, mi tette szükségessé, hogy a járás írét vezető testületé megvitas­sa ezt a témát. Elöljáróban csak annyit: az eredmények, éppúgy mint a megvalósítandó feladatok, igény­lik a szélesebbkörű, nagyobb nyilvánosságot, fontos, hegy ró­luk minél több embernek tudo­mása legyen. Kifogás nélkül.,. Melyek a leginkább említés­re méltó eredmények? Itt csak néhányat tudunk felsorol­ni közülük: Az egészségügyi el­látás egyik legjelentősebb „frontján" a járásban működő tizenöt körzeti orvos rendelőjé­ben ez év első felében a beteg- forgalom meghaladta a 111 ezer főt, több mint kilencezer eset­ben pedig házhoz mentek az orvosok. A két végrehajtó bi­zottság ezzel kapcsolatban azt is megállapította, hogy a foko­zott megterhelés ellenére sem merült fel ez évben lényegesebb szakmai, etikai, vagy emberi vonatkozású kifogás a körzeti orvosok működésével, munká­jával kapcsolatban. A dunavecseit kivéve az egészségházak állapota általá­ban rendezett, megfelelő a kö­vetelményeknek, s ez a tataro­zásoknak, felújításoknak is kö­szönhető. Jelentős ráfordítással javultak a betegellátás feltéte­lei a hartai, a kunszentmiklósi és a szalkszentmártoni egész­ségháznál. A technikai felsze­relésre költött múlt évi 38 ezer forint után. az idén újabb 47 ezer forintos röntgenfelújítási keretet kapott és használhatott fel a járás, megyei beruházási keretből. A közelmúltban a nő­gyógyászat kolkoszkóppal gyara­podott. ami lehetővé teszi a rá­kos betegségek feltárását, a megelőző munka fellendítését. Ez azért is jelentős, mert az Onkológiai Intézet eddig a já­rásban négyszáz rákos beteget fedezett fel, illetve tart nyilván. Kevesebb a fertözéses megbetegedés A közegészségügyi helyzet egyik fontos fokmérője a fertő­ző betegségek visszaszorításában elért eredmény. S e tekintetben a dunavecsei járás sem maradt el, mert a kanyaró kivételével évről évre kisebb számban je­lentkeznek a fertőzőbetegségek. Például a múlt évi 44-gyel szemben az idén 15 esetben je­lentkezett a régen elég gyakori vérhas-megbetegedés. Hasonló­képpen csökkent a skarlátos megbetegedések és az influenza következtében fellépő kompli­kációk száma is. iVe vegyék zaklatásnak Mindehhez a gondos megelő­ző, felvilágosító munkán túl a közegészségügyet befolyásoló kommunális beruházások is hoz­zájárultak. Különösen sokat ja­vult az ivóvízellátás. Viszont a piacterek, sütőüzemek állapotá­val nem mindenütt elégedettek az egészségügyi szakemberek. A piacterek tisztán tartására, a községek túlnyomó többségében jóval nagyobb gondot kellene fordítani az eddigieknél, a négy sütőüzem közül pedig a kun- szentmiklósi és a dunavecsei az, amely nemcsak a korszerűség, de a higiénia követelményének sem felel meg, éppen az el­avultsága miatt. S ezzel már el is jutottunk a megoldásra váró legjelentő­sebb feladatok összefoglalásá­hoz. Az említetteken kívül az egész lakosságot érintő, köz­egészségügyi szempontból fontos feladat az utcai lefolyó árkok kitisztítása, amit sok községben eddig ugyancsak elhanyagoltak. Tovább lehet és kell javítani a tsz-ek közegészségügyi helyze­tét azzal, ha nagyobb figyelmet fordítanak az istállók környéké­nek rendben tartására, a tejhá­zak tisztaságára. Ehhez azon­ban arra is szükség van, hogy egyes szövetkezetek vezetői ne zaklatásnak, hanem jó szándékú figyelmeztetésnek minősítsék az ellenőrzést végző egészségügyi szakemberek észrevételeit. Ezek és több hasonló gond jó szándékkal, figyelmességgel — különösebb anyagi ráfordítás nélkül is — megoldható. De mel­lettük nem marad el az anyagi erőforrásokat igénylő feladatok megvalósítása sem. A célkitűzé­sek között szerepel a tassi szo­ciális otthon 25 ággyal való bő­vítése, a fogászati ellátás javí­tása. Még hosszan lehetne so­rolni a terveket. Éppen ezért indokolt, hogy a községi taná­csok, helyi szervek a további előrehaladás érdekében a társa­dalmi összefogásban rejlő erő­ket is mozgósítsák. Cikkeink nyomán A Gáspár András utcában sein álom... „A Kecskeméti Nagy Sötét­ség” c. humoreszk Szabó Ist­ván olvasónknak azt juttatta eszébe, hogy a Gáspár András utca páratlan oldalán már he­tek óta uralkodik a ..Nagy Sö­tétség”. Mint írja: „Illetékesek tökéletesen megfeledkeztek a házakon felszerelt közvilágítási lámpák elhasznált égőinek ki­cseréléséről. Valamikor a nyá­ron még nyolc lámpa világított, de ma a szegény járókelők tel­jes sötétben bukdácsolnak az elhanyagolt járdákon.” Figyelemre méltó a közbiz­tonság szempontjából tett meg­jegyzése is. „Csodálatos, hogy az itt levő nagy élelmiszerbol­tot és a vasboltot még nem törték fel — a betörők.” Miután „számos bukdácsoló honpolgár” nevében hívja fel az illetékeseket a Gáspár And­rás utcai „Nagy Sötétség” meg­szüntetésére — levélírónk, ész­revételét e helyen továbbítjuk, abban a biztos reményben, hogy lesz még egyszer olyan vi­lágosság a „Don-kanyarban”, amely mellett még tűbe is tud fűzni az arra járó. c Nem nézik ei Értesítjük, hogy a f. évi októ­ber 29-én megjelent „A Szép védelmében” című cikkel kap­csolatban központilag intézked tünk. A bírálatot köszönettel vettük. Vajda Sándor osztályvezető, MÄV Igazgatóság, Szeged. Az öntözéses gazdálkodás nagyüzemei Az utóbbi években kialakul­tak az öntözéses gazdálkodás nagyüzemei is. A korábbi kü­lönálló öntözött táblák mellett létrejöttek az első összefüggő, több állami gazdaság és terme­lőszövetkezet földjeire kiterjedő, korszerűen berendezett öntöző- rendszerek. A legnagyobb, a ka­locsai — amelynek 7500 hold­jára 1600 szórófej permetezi egyszerre a mesterséges csapa­dékot — egyúttal az ország első U\ újság a kiskunhalasi TUZÉP-telepen ? automatikus vezérlésű öntöző- telepe. Az eddig megépült öntözőte­lepek jó kihasználása, haté­konyságuk és gazdaságosságuk javítása az öntözéses gazdálko­dás fejlesztésének nagy tarta­lékát jelenti. Ezenkívül a máso­dik ötéves terv néhány nagyobb beruházása már a következő tervidőszak víznyerési lehetősé­geit alapozza meg. A legfonto­sabbak ezek közül a 60 kilomé­teres kiskunsági- és a 42 kilo­méteres nyugati-főcsatorna: — mindkettőnek az építése az idén lényegében befejeződik. (MTI) A szokásosnál korábban be­köszöntött a tél Kiskunhalason is a szeneskamrák, pincék gyors felülvizsgálatára ösztönzött sok családot, s az első hidegebb na­pok után jelentősen megnöveke­dett a TŰZ ÉP-telep forgalma. Hogyan fogadják a telepen, győ­zik-e és meddig áruval ezt a gyorsan felszökött forgalmat? — erre kértünk választ Fazekas Margit, eladási ügyintézőtől. A felvilágosítás megnyugta­tóan hatott. A telepen jelenleg mintegy 300 vagon különböző fajtájú, s a legválasztékosabb igényt is kielégítő szénféleség áll a vásárlók rendelkezésére. Hozzávetőlegesen ez a tartalék a telep ellátási körzetébe tar­tozó otthonok két-három havi szükségletét teljes mértékben fedezi. Ehhez azonban még hoz­zá kell adni a naponta érkező 3—1 vagonos utánpótlást. így a telep számára nem okoz gondot a napi 300—400 mázsás kiszállí­tás, vásárlás. Nyugodtan tekinthetünk te­hát, a tél elé, ami a készlete­ket illeti. Ha valahol mégis zök­kenő lenne, az a tájékoztatás szerint, kizárólag a vásárlók pénztárcája körül jelentkezhet. Reméljük azonban, hogy a Tü- ZÉP-hez hasonlóan a lakosság is felkészült a télre. Czakó Ferenc PETŐFI nPpe s Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bice megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 36-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: at helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dli t hónapra 13 forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 35 0(5. Télapó előtt az édessécjíparbart Néhány nap múlva elérkezik a hagyományos télapó, azután készülhetünk a karácsonyra. A fővárosi Csemege és Édesipari Gyárnál december 20-ig 340 000 doboz desszert szaloncukrot és 300 000 doboz habfüggeléket ké­szítenek az édességipar nagy napjai alkalmából. A megyében is jut elegendő szaloncukor a fenyőágakra. A Fűszer és Édesség Nagykeres­kedelmi Vállalat kecskeméti tó­rendeltségén elmondották: Hét­főn. és kedden a megyeszékhely és Kiskunfélegyháza üzleteinek raktáraiba is kiszállították a szaloncukrot és a különféle cso­koládéárukat Több mint 700 mázsa súlyú szaloncukor áll rendelkezésre, az eladásra váré csokoládéfigurák mennyisége pe­dig megközelíti a 70 mázsát. , S ami mindig „idénycikk”: mázsaszámra készül a kedveit savanyúcukor.., Feledhetetlen találkozás Ünnepi díszt öl­tött erre az alka­lomra a Kecske­méti Szalvai Mi­hály Űttörőház nagyterme. A szék­sorokban várakozó figyelemmel, fe­gyelmezetten öltek az J. sz. Általános Iskola kisdobosai, úttörői. A háttér­ben visszafojtott izgalommal készü­lődött a bemutat­kozásra az énekkar, majd megkezdődött az ünnepség. Tizen­négy rajvezető „ka- tonás” jelentése hangzott el. s a he­tedikes Bálái Edit pirosra gyűlt arc­cal lépett a közön­ség elé. hogy elsza­valja Ady Endre: „Üzenet egykori is­kolámba” című ver­sét. Várnagy Ferenc- né, a gyerekek Sári nénije, aki immár 18 esztendeje út­törő csapatvezető az 1. sz. Általános Is­kolában. egyszerű, keresetlen szavak­kal köszönti a meg­jelenteket, s az út­törőkön kívül az iskola régi diákjai, egykori úttörői is nagy-nagy figye­lemmel hallgatják. Es amikor a fehér- inges. vörösnyak- kendős pajtások át­nyújtották a tizen­három régi úttörő­nek a szép emlék­lapot. a szál virá­got, Varga Józsefné kisfia és Mészáros Sándorné Kati lá­nya szemében bi­zony még a könny is megcsillant. Kiinger Ádámné szólt ezután a gye­rekekhez, nemcsak mint régi úttörő, hanem mint az is­kola friss diplomás biológia-földrajz szakos tanárnője is. Felidézte a régi út­törőcsapat életéi, munkáját, a sport- versenyek, kirándu­lások, játékok emlé­két. s még sok fe­ledhetetlen élményt, — Rendszeressé tesszük a jövőben a kapcsolatot iskolánk régi úttörőivel — mondotta a talál­kozó végén dr. M >í- nár Frigyesne, az iskola igazgatója, majd hozzáfűzte: örülünk, hogy az egykori diákok nem feledkeztek meg is­kolájukról és. mint tiszteletbeli örsi ta­gok, szívesen, szere­tettel segítik a pe­dagógusok munká­ját. Olyan szeretet­tel, amilyennel meg­hívtuk őket erre a találkozóra. B. Gjt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom