Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-04 / 286. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek) A jövő iskolái ÍN égy éve Jelent meg az El­nöki Tanács rendelete az isko­lareformról. Az 1961. évi 3. tör­vény forradalmi változást indí­tott el oktatási rendszerünkben. Azt a célt tűzte a pedagógusok és az oktatásügyi vezetői elé, hogy az áltálános iskolától az egyetemig teremtsék meg az ok­tatás korszerű, a szocialista jö­vőt szolgáló formáit. Az elmúlt négy év gyökeres változásokat hozott az oktatás­ügy számos területén. Az egyik legfontosabb közöttük a tankö­telezettség felemelése 16 éves életkorig. Törvényerejű rendele­tek szabályozták az általános is­kolai oktatást, az egyetemi és főiskolai oktatást, széles körű viták zajlottak le a tantervek­ről, a nevelési tervekről, az egyetemi felvételi rendszerről stb. stb. A középiskolák rend­szerének, s a középiskolákban folyó oktatás rendszerének vég­leges szabályozására azonban csak most kerülhetett sor, az Elnöki Tanács műt héten ki­adott törvényerejű rendeletével. A felszabadulás idején a kö­zépiskolák túlnyomó többsége gimnázium volt. A felszabadu­lást követő években feltétlenül jobb megoldásnak kínálkozott az ipari és kereskedelmi isko­lákból kifejlesztett technikumok rendszere. Sok szakembert ké­pezhettünk ki, így, viszonylag rövid idő alatt. Azóta azonban növekedtek a szakemberek iránti igények és ma már új formákra van szük­ség. A technikumokból kikerült szakemberek még túlságosan fiatalok ahhoz, hogy vezető be­osztásban, a szakma egy-egy részterületén parancsnoki posz­ton dolgozzanak. Ugyanakkor a szaktudás érdekében meglehe­tősen sokat el kellett hagyni a technikumban az általános mű­veltségre vonatkozó tananyag­ból. A szakközépiskolák néhány év alatt bebizonyították, hogy képesek általános műveltségben és szaktudásban is annyit adni, ami elégséges egy jó szakmun­kásnak, s ez az iskolatípus ugyanakkor szilárd alap lehet a továbbtanuláshoz is. Éppen ezért a most megje­lent törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy a szakközépisko- ijflkat a már meglevők mellett a jelenlegi középfokú techi ' mok és a gimnáziumok égj széből kell kialakítani. S új szakközépiskolákat is létre kell hozni. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy megszűnjék a gimnázium túlsúlya és minél több olyan érettségizett fiatalember, leány lépjen ki az életbe, akinek a megfelelő színvonalú általános műveltsége mellett színvonalas a szakmai tudása is. U j szakközépiskolákat ho­zunk létre a jövőben az ipar, a mezőgazdaság, a kereskede­lem, az ügyvitel, . a közlekedés és az egészségügy szakmunkás- és középkáder-szükségle leinek ellátására. Az Elnöki Tanács törvényere­jű rendelete még két fontos in­tézkedést tartalmaz: Egyrészt szorgalmazza a ta­gozatos osztályok rendszerének további bővítését, hogy a tehet­séges tanulók egy-egy tantárgy­ban az átlagos középiskolai mű­veltségnél magasabb tudást, készségeket szerezhessenek. Korszakalkotó jelentőségű és gyökeres változást indít el az oktatásügyben a rendeletnek az a pontja, amely lehetővé teszi, egyúttal szorgalmazza a szak­munkástanuló-iskolát végzettek középiskolai továbbtanulását. A szakmunkástanuló-iskolák tan­tervét úgy alakítják át, hogy igazodjék a középiskolai tan­tervhez. így nem lesz szükség arra, hogy azok a szakmunká­sok, akik meg akarják szerezni az érettségi bizonyítványt, vé­gigjárják a középiskola négy osztályát. Korábbi tanulmányai­kat beszámítják, s rövidebb idő alatt szerezhetik meg az érettségit. Ez bizonyára az ed­diginél nagyobb ösztönzést je­lent a továbbtanulásra. Az Elnöki Tanács törvényere­jű rendelete jogilag az iskola- reformról szóló törvény befeje­zését jelenti. Az általános is­kolától a felsőfokú oktatásig, az oktatásügy valamennyi terü­letén, hosszabb távra ki van je­lölve az út. Ezzel végeredmény­ben leraktuk az alapjait, meg­határoztuk a formáit annak a gyors ütemű fejlődésnek, amely a szocialista iskolarendszer megteremtéséhez, az új társa­dalom igényeihez igazodó okta­tás és nevelés megvalósításához yezet, m. t. A tavalyinál 3 százalékkal több árut fuvarozik a csúcsidőszakban az AKÖV A résztvevők egy csoportja» szak legfontosabb feladatait, Pusztai Zoltán így válaszolt: — A tavalyinál lényegesen jobb volt vállalatunk és a szállíttatok együttműködése. Az üzemek zöme nagy gondot fordított a rakodás megszerve­zésére. A csúcsidőszakban éjsza­ka és vasárnap is dolgoztak a brigádok. Sokat segítettek a MÁV dolgozói is azzal, hogy időben rendelkezésünkre bocsá­tották a vagonokat. Végül el­ismeréssel kell szólnunk az ön­kéntes KISZ-brigádok áldozatos munkájáról is. Az elmondottakhoz természe­tesen hozzá kell fűznünk, hogy a 9-es számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói mindent meg­tettek az idei feladatok végre­hajtása érdekében. A munka jobb megszervezésének és a ra­kodás gépesítésének — négy új rakodógéppel gyarapodott idén a vállalat — eredményeképpen, javult a gépjárművek ki­használása. csökkent az ál­lásidő. Befejezésül a forgalmi szak­osztály vezetője közölte, hogy ez évi szállítási tervét előrelátha­tólag 102—103 százalékra tel­jesíti a vállalat. B. D. sukat. Délelőtt elsőnek dr. Fe­jes Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosz­tályának vezetője tartott elő­adást. A nagyüzemi homoki gyümölcstermesztés fontosabb kérdéseit elemezte és különösen hangsúlyozta a belterjesség fo­kozását. Rámutatott, hogy job­ban kell támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a korszerű, jobb ter­mesztési módszerek közkinccsé tételét. Ezután dr. Bánházi Gyula, a Gépkísérleti Intézet igazgatója a kertészeti termesztés gépesí­tésének helyzetéről és a főbb célkitűzésekről tartott előadást. Elmondta, hogy a szőlő- és a gyümölcstermesztés gépesítésé­ben némi előrelépés történt, de a zöldségesek gépekkel való el­látása még nagyon hátul kul­log. Részletesen ismertette mindazokat a gépeket, amelyek­kel kísérleteznek jelenleg. Ezután Nagy Bálint, a Föld­művelésügyi Minisztérium nö­vényvédelmi szolgálatának igaz­gatója ismertette a kertészeti növényvédelem időszerű kérdé­seit. Részletesen elemezte, hogy milyen előrelépések történtek a növényvédelem jobb megszer­vezése érdekében. Rániutatott, hogy az eddigi eredményekkel korántsem lehetünk megeléged­ve. Javasolta, hogy a növény- védelem szervezettebbé tétele érdekében termelőszövetkezet­közi brigádokat hozzanak létre, amelyek nemcsak a nagyüzemi telepítések jobb növényvéclel­A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJA xx. evf. 286. sz. Ara 60 fillér us;, dec. t, szombat Pusztai Zoltán, a 9-es számú Autóközlekedési Vállalat for­galmi szakosztályának vezetője tájékoztatta lapunkat az őszi szállítási feladatok végrehajtá­sáról. Idén a tavalyinál 3 százalék­kal több. összesen 1 millió 700 ezer tonna árut kell elszállíta­nia az AKÖV-nek a harmadik és a negyedik negyedévben a terv szerint. Megnehezítette a feladat végrehajtását az, hogy nem kapták meg az — import­ból származó — gépkocsikat és így a csúcsidőszakban körülbe­lül 60—70 járművel kevesebb állt rendelkezésükre a terve­zettnél. Ennek ellenére a harmadik negyedévben az előirányzott egymillió tonnával szemben 1 millió 170 ezer tonna árut fuva­roztak. A tanácskozás szünetében nagy érdeklődéssel szemlélik k mezőgazdasági saakjwnyykiáüításip pekhez. Javasolta, hogy többet törődjenek a nagyüzemek veze­tői a növényvédelmi szakembe­rek képzésével. A déli órákban a tanácskozás résztvevői megtekintették a nö­a délelőtti előadások témái kö­rül. A tanácskozás dr. Glied Ká~ roly, az MSZMP megyei bizott­sága titkárának zárszavával ért véget. A Bács megyei kertészeti na­pokon részt vevő szakemberek pénteken folytatták tanácskozá­sáét segítik, hanem a háziker­tekét is. Bírálta az ipart, hogy nincs elegendő alkatrész a gé­vényvédelmi kiállítást és a gépi bemutatót. Délután élénk vita alakult ki Ezen belül végrehajtották a dé­li Duna-szakasz védőgátjának helyreállításából rájuk háruló feladatot is: 83 ezer tonna föld megmozgatásával segítették a vízügyiek munkáját. A negyedik negyedévre 700 ezer tonna áru fuvarozása esik az idei feladatokból. Az elmúlt két hónapban sikerült időará­nyosan végrehajtani az elő­irányzatot, most már csak a cukorrépaszállítások okoznak gondot, a csapadékos időjárás ugyanis rendkívüli módon meg­nehezíti a munkát. A felázotl utakon csak a közös gazdasá­gok erőgépeinek a segítségével boldogulnak a szállítók. Arra a kérdésre, hogy a gép- j kocsihiány és a - kedvezőtlen (időjárás ellenére hogyan sike­rült megvalósítani a csúcsidő­Segítenek a fsz-ek elszállításra erőgépei is PefelezSäfek a lies Bemet kertészeti napek

Next

/
Oldalképek
Tartalom