Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
1965. december 19, vasárnap >. «Mal Fock Jenő nyilatkozata gyasztói árának felemelése. Ugyanakkor a zsír és a szalonnafélék ára csökken. A hús, mindenekelőtt a marhahús és a tejtermékek fogyasztói árát már az eddigi alacsony felvásárlási ár mellett is csak állami ártámogatással, dotációval lehetett tartani. A marhahús fogyasztói árát kg-ként például eddig mintegy 6 forinttal dotálták. Ez a dotáció a vágómarha felvásárlási árának emelésével — változatlan fogyasztói ár mellett — csaknem a kétszeresére emelkedne, s 1 kg élőmarha felvásárlási ára már csaknem azonos lenne 1 kg csontos marhahús fogyasztói árával. Miután a vágómarhából kitermelhető hús részaránya 50 —55 százalék, nyilvánvaló, hogy a felvásárlási és a fogyasztói árnak ez az aránya nem tartható. Nemcsak azért, mert ez súlyos terhet róng az államkasszára, hanem még inkább azért, mert közgazdaságilag sem indokolt, hogy mikor a kínálat növekedésének lehetősége amúgy is korlátozott, a tényleges termelési költségeknek csak viszonylag kis hányada térüljön meg a fogyasztói árakban. A nemzetközi összehasonlítás is azt mutatja, hogy a húsfélék hazai fogyasztói árai viszonylag alacsonyak. Az idegenforgalom növekedése ugyancsak megkívánja, hogy a hazai fogyasztói árarányokat közelítsük a környező országokban érvényes árarányokhoz. A hazánkba irányuló turistaforgalom növekedése a népgazdaság számára igen előnyös, de jövedelmezőségét csökkenti, ha a legfontosabb élelmiszereket, a húsféléket az ide utazók az állam számára jelentős veszteséget magábanfoglaló árakon vásárolják. Ezenkívül — mint ismeretes — sokan a külföldi utazások során az árarányokban meglevő nagymértékű eltéréseket üzletelésre használják ki. A marhahús árának átlagos 50 százalékos emelkedésével szemben a sertéshús árát ennél kisebb mértékben, átlagosan 30 százalékkal emelik. Az emelkedést indokolják a termelési költségek és a marhahúshoz viszonyított árarányok. Számottevően csökken viszont a zsír és a szalonnafélék ára. Ez azonban nem ellensúlyozza, legfeljebb némiképp csökkenti a húsáremelések kihatását. KÉRDÉS: A jövő évben egyéb árintézkedésekre Is sor kerül. Kérjük, szóljon ezekről is néhány szót. VÁLASZ: Mint a jövő évi tervről szóló közleményből kitűnik, a már említetteken kívül három területen történik árváltozás. Növekszenek a városi helyi közlekedési díjak és a szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árai — a gáz- és villanyárak tehát változatlanok maradnak — viszont csökken egyes textiláruk, ruházati cikkek ára. Az áremelkedést mindkét esetben az indokolja, hogy a mai árak messze nem fedezik a tényleges költségeket. A jelenlegi áremelés a tüzelőanyagoknál mintegy 40 százalékkal, a budapesti közlekedésnél pedig 50 százalékkal csökkenti az állami ártámogatást. Nyilván sokan szeretnék tudni pontosan, hogyan alakulnak majd az érintett árak. Az árjegyzékeket, viteldíjtarifákat azonban még ezután fogják kidolgozni. A helyi közlekedés díjbevételét a-mai forgalmat figyelembe véve — a tarifaemelés évi 300 millió forinttal növeli. A tarifamódosítást egyben egyszerűsítésre is fel kell használni. Ilyen egyszerűsítés lehet az átszállójegyek megszüntetése. A tarifaemelés során feltétlenül törekedni kell arra, hogy a dolgozók és a tanulók hetijegyének ára kevésbé növekedjék. A tarifaemelés valószínűleg csökkenti majd a zsúfoltságot, s így legalábbis a bevezetés utáni első évben az említett 300 millió forintnál kisebb többlet- bevétel valósul meg. Szerintem azonban ez nem lesz baj, hiszen a zsúfoltság csökkentésével kényelmesebbé válik az utazás. Az új viteldíjak június 1-től lépnek életbe, van tehát még idő a leghelyesebb megoldás kidolgozására. Azt hiszem, a ruházati cikkek árleszállításának helyességét nem kell különösebben indokolnom. Az érintett cikkek árait 8—25 százalékkal szállítják le, s ezzel a ruházati cikkek árszínvonala összességében mintegy 4 százalékkal csökken. Ez a csökkentés évi mintegy 700 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. Az árleszállítással érintett textiláruk, cipőféleségek részletes árjegyzékeit az illetékes szervek ezután állapítják meg. A felsoroltakkal érintettem mindazokat az árintézkedéseket, amelyekre 1966-ban sor kerül. KÉRDÉS: Hogyan befolyásolják a dolgozók élet- , színvonalát a tervbe vett ár- és bérintézkedések? VÁLASZ: Ahogy a hivatalos tájékoztató is hangsúlyozza, a Minisztertanács által elhatározott ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedések kihatása, összességében kiegyenlíti egymást. Az intézkedések célja nem a? állami bevételek növelése volt — ezek e forrásból nem is növekszenek —, hanem a helyesebb és ösztönzőbb ár- és bérarányok kialakítása, egyes jelenlegi feszültségek csökkentése. A jövedelemnövelő és jövedelemcsökkentő intézkedések hatása — mint ezt a tájékoztató közli — egyaránt mintegy 3— 3 milliárd forint. Az intézkedések hatása azonban nemcsak az egész lakosságra nézve egyenlítődik ki, hanem ezen belül a munkás és alkalmazott népességre vonatkozóan is. A munkásokat és alkalmazottakat érintő árváltozások egyenlege, valamint az 1700 forintnál magasabb keresetűek nyugdíjjárulékának progresszív emelése ugyanis mintegy 2,8 milliárd forint többletkiadással jár. Ezt azonban összességében visszakapják, hiszen a bér- és nyúg- díjintézkedések mintegy kétmilliárd forinttal, a családi pótlék emelése pedig mintegy 800 millió forinttal növeli a bérből és fizetésből élők jövedelmét. A parasztság életszínvonalát kevésbé érintik a fogyasztói ár- intézkedések, sokkal inkább a felvásárlási árak emelése. Meg kell azonban mondani, hogy a felvásárlási ár emelésének nagyobb része — mintegy háromnegyede — nem a parasztság életszínvonalának közvetlen emelését szolgálja, hanem a termelőszövetkezetek tulajdonában levő gépi felszerelés saját erőből történő felújífásához nyújt fedezetet. Az új felvásárlási árak valószínűleg csak a későbbi években növelik nagyobb mértékben a parasztság életszínvonalát, amikor — a magasabb termelői árak ösztönző hatására — jelentősen emelkedni fog a termelés, különösen az állattenyésztés színvonala. összegezve tehát: közepes termés esetén a jövő évben a parasztság életszínvonala előreláthatólag ugyanolyan mértékben emelkedik, mint a bérből és fizetésből élő dolgozóké. KÉRDÉS: Mint Fock elvtárs említette, az intézkedések összegszerűen ugyan kiegyenlítik egymást, hatásuk azonban várhatóan eléggé eltérő lesz az egyes családokra, dolgozó rétegekre. VÁLASZ: Ez valóban így van. A béremelési intézkedések következtében a számítások szerint mintegy 800 ezer dolgozó keresete jelentősen nő. Igaz, a béremelés hatását valamelyest csökkentik az árintézkedések, de a reálbéremelés mértéke ezeknél a rétegeknél így is számottevő és javítja a bérarányokat. Más munkás-, illetve alkalmazotti családoknál a különböző intézkedések hatása kiegyenlíti egymást, nem kis számban lesznek azonban olyan családok, elsősorban a jobban kereső, nagyobb jövedelmű rétegekben, ahol átmenetileg csökken a reáljövedelem. Az intézkedések kidolgozásakor messzemenően tekintettel voltunk az alacsonyabb keresetűek helyzetére. Erre utal, hogy csökkentettük a zsír és a szalonnafélék árát; mindkettőnek az alacsonyabb keresetűek háztartásában van nagyobb jelentősége. A ruházati cikkek közül is elsősorban az alacsonyabb keresetűek által vásárolt cikkek árát csökkentjük. A nyugdíjjárulék progresz- szív emelése viszont a nagyobb keresetűeket érinti. Valószínűleg felvetődik, hogy a magasabb keresetűek nyugdíj- járulékának emelése a keresetek kiegyenlítődése, az „^gyen- lősdi” irányába hat; s hogy ez összhangban van-e a szocialista bérezés elveivel és a gazdasági irányítás reformjában körvonalazott elképzelésekkel? A szocialista bérezésnek valóban alapvető elve, hogy aki többet ad a népgazdaságnak, az többet is keressen. Mostani intézkedésünk némelyike — statikusan vizsgálva — ezzel valóban nincs teljesen összhangban. Figyelembe kell azonban vennünk bizonyos szociális szempontok elsőbbségét, tehát azt, hogy az intézkedések terhei minél kevésbé érintsék az alacsonyabb jövedelműeket. Ugyanakkor a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban több intézkedésen dolgozunk, amelyek a szocialista bérezés említett helyes elvét messzemenően érvényre juttatják. így a vállalatok nagyobb anyagi önállósága lehetőséget nyújt majd a kiemelkedő teljesítmények fokozott anyagi elismerésére. Az új prémiumrendszer már a jövő esztendőben nagyobb lehetőséget ad e tekintetben a jobb munka elismerésére. KÉRDÉS: Az eddigiekből kitűnik, hogy a miniszter- tanács határozatában szereplő ár-, bér- és egyéb intézkedések hatása végsó soron kiegyenlíti egymást. A jövő évi népgazdasági terv ugyanakkor a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének 3,5, reálbérének 1,5 százalékos növekedését irányozza elő. Hogyan valósul ez meg? VÁLASZ: A jövő évi terv az ismertetett intézkedésektől függetlenül tartalmazza az életszínvonalnak a kérdésben szereplő növekedését. így, az említett kétmilliárd forint bér- és nyugdíjemelésen felül a munkateljesítmények és a munkások és alkalmazottak számának mintegy 38 ezer főnyi növekedésével összhangban, körülbelül 2,3 milliárd forinttal emelkedik a bérből és fizetésből élők keresete. A különböző szociális juttatások növekedése az 1965 júliusában felemelt családi pótlék egész évi hatása szintén reáljövedelem-nöi’elő tényező. Mindez 3,5 százalékkal, összesen több mint 4 milliárd forinttal növeli a bérből és fizetésből élők reáljövedelmét. ' A termelékenység gyorsabb növelésével további terven kívüli lehetőség nyílik arra, hogy a központilag elhatározottakwi töl, az üzemek bérkorrekciókat hajtsanak végre. Ezt szolgálja az is, hogy a vállalatok a tartós létszámcsökkentéssel megtakarított béralapnak 75 százalékát fordíthatják a dolgozók fiBnmedien hazautazott Bumedien, az Algériai Forradalmi Tanács elnöke s a minisztertanács elnöke szombaton repülőgépen hazautazott Moszkvából. Öt napot töltött hivatalos látogatáson a szovjet fővárosban. Útját rövid időre megszakította Belgrádban. Olaj embargó New York-i hírügynökségi jelentések szerint Anglia ENSZ- képviselője pénteken levélben tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot arról, hogy hazája olaj- embargót léptetett életbe Dél- Rhodesia ellen. Leszállt a Gemini—7 A Gemini—7. amerikai űrhajó szombaton, magyar idő szerint 15,05 órakor — percnyi pontossággal teljesítve feladatát — leereszkedett az Atlanti-óceán vizére. (AFP. Reuter) A houstoni ellenőrző központ áltál közzétett felvételek egyike a Gemini—7 űrhajóról a történelmi jelentőségű űrrandevu során. A képet Thomas Stafford őrnagy, a Gemini—6. pilótája készítette. Ma választ Franciaország A két jelölt péntek esti utolsó televíziós beszédével véget ért az elnökválasztási kampány, és a franciák ma döntik el, hogy de Gaulle vagy Mitterrand lesz-e a köztársaság elnöke. Mitterrand esetleges győzelme teljesen új helyzetet teremtene Franciaországban: megkönnyítené a választási kampány alatt megmutatkozott erőteljes demokratikus áramlat további fejlődését. De Gaulle újbóli megválasz- tasá esetén nem várható lényeges változás sem a francia külpolitikában, sem a belpolitikában. zetésének növelésére, valamint (jutalmazására, az eddigi 50 százalék helyett. Az üzemek az eddiginél jobban érdekeltek az export növelésében és az import csökkentésében. Ez remélhetőleg ugyancsak azt eredményezi, hogy • béremelésre és jutalmazásra is felhasználható, terven felüli összegekhez jutnak. KÉRDÉS: • A húsárak emelése nyilván módosítja a háztartások étrendjét. Hogyan elégítjük ki a más élelmiszerek iránt várhatóan megnövekedő igényeket? VÁLASZ: A disznó- és a marhahús fogyasztásának várható csökkenését mindenekelőtt több tojás és baromfi fogyasztásával lehet pótolni. In- j tézkedéseket teszünk, hogy e! cikkekből megfelelő legyen az ellátás, és az árak ne emelkedjenek. Jelenleg mindkét cikkből elég jelentős exportunk van. A marhahús a tőkés piacokon jó exportcikkünk. Ha ebből többet tudunk exportálni, a baromfi és tojás kevésbé gazdaságos exportjának csökkentésével ez utóbbiakból jobban el tudjuk látni a hazai piacot. Terveink szerint, 1966-ban az ideinél körülbelül 30—10 százalékkal több baromfit juttatunk — a hazai fogyasztóknak. Ami a zöldség- és gyümölcsellátást illeti, joggal reméljük, hogy közepes időjárás mellett az ideinél legalább 30 százalékkal nagyobb lesz a zöldség- és gyümölcstermelés; ennek következtében az ez évihez képest csökkeni fognak az árak. A hazai ellátás követelményeit a cikkek exportjánál is lényegesen jobban figyelembe vesszük, mint ebben az esztendőben. KÉRDÉS: A tájékoztatóból kitűnik, hogy a jövő évi bér- és árintézkedések zöme csak február 1- töl, egy részük még később kerül bevezetésre. Mi indokolja, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően már most nyilvánosságra hozták a tervbe vett intézkedéseket? VÁLASZ: Árintézkedéseknél ez valóban szokatlan. Ügy gondoltuk azonban, hogy helyes, ha éves tervünk nyilvánosságra hozatalakor teljes összefüggésükben a dolgozók elé tárjuk szándékainkat. A részletes árjegyzékek — ahogy már említettem — csak a későbbiekben készülnek el és csupán a bevezetés napján kerülnek nyilvánosságra. A Központi Bizottság novemberi ülésén, a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban, már nyíltan szóltunk életszínvonal-politikánk irányelveiről és a nyilvánosságra hozott beszámoló is említi az ár- és kereseti arányok fokozatos megváltoztatásának szükségességét, A tiszaszederkényi gyáravató ünnepségen összegyűlt több ezer hallgató előtt én már nyíltan beszéltem az ármódosításokra vonatkozó, akkor már jórészt kialakult elképzeléseinkről. Viszont a liszt, a kenyér, a cukor, a zsír árának emelkedéséről elterjedt híreket cáfoltam, mert ezek a híresztelések akkor sok helyen bizonyos mértékű felvásárláshoz vezettek. Mivel határozatok akkor még nem voltak, a sajtó csak egy-két kiragadott — s éppen ezért, sajnos, félreérthető — mondatban utalhatott beszédemnek erre a részére. Ez a „rövidítés” azonban, enyhén szólva, nem túl jól sikerült. Népünk felnőtt, öntudata erősödött. Joggal bízunk abban, hogy meg fogja érteni intézkedéseink célját, amely a népgazdaság továbbfejlesztését, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A pártnak és a kormánynak az a kérése, hogy járuljon hozzá minden dolgozó jövő évi tervünk hiánytalan megvalósításához, munkája hatékonyságának fokozásával, a termelés újabb sikereivel — fejezte be nyilatkozatót Fock Jenő. (MTI)
