Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
%. riáaJ 1965. december T9, vasiimat» Társadalmi segítség g% ,« ~ » az árvízvédelem hősi OCSZCißCiCS tíz halottjai hozzátartozóinak Az idei árvizek elleni küzdelemben hatan haltak hősi halált: Császár László önkéntes rendőr, Csuka József állami gazdasági sertésgondozó. Gyuriké Miklós tsz-tag, Kosik József szobafestő segédmunkás, Németh János felsőfokú mezőgazdasági technikumi hallgató és Vass József szerszámkészítő- Közülük négyen katonai szolgálatukat teljesítették, Csuka József és Kosik József a honvédség. Gyurikó Miklós és Vass József a határőrség kötelékében. Mind a négyüket utólag alhadnaggyá léptették elő. Szombaton a Magyar Vöröskereszt székházában Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára, az árvízkárok helyreállítására alakult társadalmi bizottság elnöke, a bizottság nevében 30 000—50 000 forinos takarék- betétkönyveket nyújtott át a hősök hátramaradottainak. szülőknek. özvegyeknek és árváknak. (MTI) | A KIS2| Központi Bizottsá- j gának a határozata értelmében I december folyamán a megyében is megtörténik a KISZ-ta- I gok összeírása. E munka hord- ereje azonban messze túlhaladja az egyszerű statisztikakészítés jelentőségét. Azért, mert a tagösszeírás alkalmával valamennyi KISZ-tag elmondja véleményét az alapszervezetének eddigi eredményeiről, a munka hiányosságairól, s választ ad arra a kérdésre: milyen elképzelései, igényei vannak a KISZ további tevékenységével kapcsolatban. A fiatalok válaszai természetesen ma még nem állnak rendelkezésre. Azt azonban már tudjuk, hogy nemcsak az ez évi munka értékeléséhez, hanem az 1966. évi programok elkészítéséhez is nélkülözhetetlen támpontokat szolgáltatnak a különböző vélemények. Anélkül, hogy előzetes jóslásokba bocsátkoznánk, már most számításba vehetünk néhány olyan szempontot, amelyek bizonyára nagy hangsúlyt kapnak a tömegössze- írási munka során. Például az ifjúság érdekvédelme. Nem egy helyen ugyanis megfeledkeznek arról, hogy az ifjúság elsőszámú, legfontosabb érdekvédelmi szervezete a KISZ. Sokoldalú, bonyolült, leg- többnyire nehéz feladatot jelent az érdekvédelmi munka, de az ifjúsági szövetséget e funkciója betöltésében is segítik például a kormányrendelkezések. A szülő is felelős SZAMTALANSZOR hallottunk és olvashattunk a szülők felelősségéről. Sokan mégis hajlamosak arra. hogy az általános megállapításokat elengedjék a fülük mellett és abban a téves hitben ringassák magukat, hogy az ő gyerekükkel nem történhet meg olyasmi, amiről a rádió beszél, az újság ír. A nevelés hiánya, a kiskorúval való foglalkozás mellőzése, elhanyagolása azonban előbb-utóbb megbosszulja magát, s nemegyszer jóvátehetetlen következményekhez vezet. A kecskeméti megyei bíróságon a napokban emelkedett jogerőre egy ítélet amelyben a 13 éves gyerek károkozása miatt a szülőket — mint akik felelnek a kiskorú cselekedeteiért — hatezer forint megfizetésére kötelezték. A TAVASSZAL történt — egy korábbi cikkünkben utaltunk is az esetre —, hogy Kecskeméten, a máriavárosi MÁV- állomáson T. T. kiskorú a Magyar Állami Pincegazdaság egyik hordójának a dugóját kiütötte és a benne levő. több mint 19 hektoliter törzsoldat elfolyt. A keletkezett kár 12 ezer forintra tehető. Ki ez a gyerek, milyen családi körülmények között él. mennyit és hogyan foglalkoznak vele a szülei? Ezekre a kérdésekre a tárgyalások során kaptuk meg a választ. Az apa reggel hattól délután kettőig dolgozik. Módja lett volna tehát rá. hogy felügyeljen a gyerekre, ellenőrizze. Ez a tevékenysége azonban mindössze abban merült ki, hogy egy-két alkalommal megjelent a szülői értekezleten és tudomásul vette a fiával kapcsolatos ott elhangzott figyelmeztetéseket. Ezen kívül a „neveléshez” tartozott, hogy időnként megverte. Sem az apa. sem az anya nem törődtek azzal, hogyan tanul fiúk az iskolában. Pedig a gyerek a hatodik osztályban négy tantárgyból bukott meg. A bíró kérdésére a szülők nem tudták megmondani, hogy mely tantárgyakból kapott elégtelen osztályzatot. Az apa arra sem emlékezett, hogy megfenyítette-e a kiskorút, amikor a bíróság elé került cselekmény tudomására jutott. Ezt a könnyelműséget kihasználva T- T. az iskolából nem hazafelé indult, hanem társaival a máriavárosi állomás környékén és területén csavargót! A nyomozás azt is kiderítette, hogy a szabádiára engedett kiskorú üveggel és gumicsővel felszerelve dézsmájgatta a hordókat, sőt a lezárt vagonokba is behatolt. Az anya elmondta a tárgyaláson, hogy az eset előtti napokban tudomást szerzett róla, hogy a fia berúgott (tizenhárom éves!). Azt azopban nem kérdezte meg tőle. hol szerezte az italt. A leittasodást annyira jelentéktelennek tartotta, hogy férjének meg sem említette. A TELJESSÉG kedvéért azt is el kell mondani — mint ahogyan a bíróság is megállapította. —, hogy a gyerek által elkövetett bűncselekmény és az azt követő kártérítési eljárás nem csupán a szülői mulasztás következménye. Köze volt ehhez annak is. hogy a pincegazdaság — noha a Máriavárosban rakodóhellyel rendelkezik — több hordót bekerítetten helyen, a szabad ég alatt, őrizetlenül hagyott napokig Csupán az esti óráktól kezdve teljesített ott szolgálatot egy éjjeliőr. Ez. sajnos, szinte kínálta a „körülné- zési” alkalmat az arra hajlamos j embereknek. Ez természetesen , csak anyagi vonatkozásban menti a szülők gondatlanságát, s éppen a fentebb említett okok miatt ítélt úgy a bíróság hogy a keletkezett kárnak csak a felét kötelesek megfizetni T.-ék, a többit a pincegazdaság viseli. T. T. esete figyelmeztetés lehet azoknak, akik a nevelést csupán az anyagiak biztosításában látják. Az említett szülők ugyanis ezenkívül (szépen berendezett otthonuk, tv-jük van), egyáltalán nem foglalkoztak a kiskorúval. S VÉGÜL még egy tényező. A tárgyaláson az iskola képviselője elmondta, hogy többször is „bejegyezték a naplóba” a gyerek fegyelmezetlen magatartását. s kifejtették véleményüket a szülői értekezleten. De miért nem tettek többet, ha látták. hogy csak ennyi nem vezet eredményre? Mért nem látogatták meg a családot? A pedagógus hivatása nemcsak az iskolakapun belül kell. hogy érvényesüljön. nem szorítkozhat csupán az órák alatti magaviseletre, a feleltetésre. S ha mindezekről beszélünk, nem csupán T. T. érdekében tesszük, hanem hasonló esetei: megelőzése céljából is. G. S. | GONDOLJUNK | csak arra, hogy az újonnan épült lakások egy bizonyos hányadát fiatal házasoknak kell kiutalni. E rendelkezés érvényre juttatásáért sokat tehet a KISZ-szervezet. Az üzemi tanácskozásokon, abban az esetben, ha meghívják, a KISZ-titkár is hallathatja szavát. Sajnos, egyes községekben következetesen „elfeledkeznek” arról, hogy a KISZ-titkár — elvileg — a kultúrotthon igazgatóhelyettese. De munkaügyi, szociális téren, az ipari tanulók érdekvédelmében és még sok más területen segíthet adott esetben a KISZ-szervezet, nemcsak a tagjainak, hanem a szervezeten kívüli fiataloknak is. Több — s tegyük hozzá: nemegyszer indokolt — kritika illette az egyes KlSZ-bizottságo- kat, KISZ-szervezeteket azért, mert nem tudtak megfelelő, vonzó, tartalmas programot kialakítani az ifjúsági szervezetekben. Helyes felfigyelni az ilyen jelzésekre. Akárcsak azokra az észrevételekre, amelyek szerint a szervezeten kívüli fiatalok tömegei körében még mindig nem érvényesül a szükséges hatásfokon a KISZ eszmei nevelő munkája. Ennek az is oka, hogy egy-egy üzem, hivatal, tsz KISZ-tagsága sokszor „önmagának” dolgozik, egyáltalán, vagy alig vesznek részt a KISZ-en kívüliek a taggyűlésen, a rendezvényen, vagy más KISZ-akciókon. Pedig a tömegbázis növelésének, s a tömegbefolyás érvényesítésének igényéről nem mond, nem mondhat le a. Kommunista Ifjúsági Szövetség. Ám a jövőben sokkal következetesebben kell tevékenykedni ennek érdekében. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom ez évi eredményei bizonyítják: korszerű, megfelelő keretet nyújt, s ahol megfelelő tartalommal töltötték ki a mozgalom kereteit, ott ugrásszerűen javult a KISZ-munka színvonala, növekedett az ifjúsági szövetség vonzereje. A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére sor kerül az ISZM kereteinek, tartalmi tevékenységének további fejlesztésére. E munka korszerűbbé tétele a gyakorlatban azonban elsősorban a fiatalokra vár, és a tagösszeírás alkalmával azt is elmondják, hogyan kívánnak még jobban dolgozni, miként fogják általános műveltségüket emelni, milyen sportolási, szórakozási igényeik vannak stb. | ILYEN | értelemben tehát a munkatervkészítés legfontosabb alapjai továbbra is az Ifjúság a szocializmusért mozgalom törekvései maradnak. A tagösszeírási munka sok más vonatkozásáról lehetne még szólni. Például arról, hogy e nagyszabású felmérő és elemző tevékenység módot nyújt rá, hogy megállapítsák maguk a fiatalok: kik jöhetnek számításba társaik közül a KISZ utánpótlásaként, és kik azok, akiket például már tagjelöltnek vagy esetleg párttagnak javasolhat a KISZ-szervezet. Természetesen az egyéni elbírálás elvét alkalmazzák ilyen esetekben, s ennek külön jelentőséget adhat az a tény, hogy a fiatalok ilyen módon tulajdonképpen saját tevékenységükről, önmaguk munkájáról, fejlődéséről is mérleget készítenek | A TAGÖSSZEÍRÁS | sikere a körültekintő előkészítésen túl azon is múlik, hogy minél több fiatallal, minél alaposabban sikerüljön szót érteni, véleményt cserélni a különböző generációk további közös céljainak megvalósítása érdekében. Bubor Gyula Vb. Sajnos, nem jutott az ablakhoz, nem volt kinek integetnie, csüggedten leengedte karját, bámult a vonat után, aztán mégis felemelte kezét, talán valaki másról hitte azt. hogy én hajolok ki az ablakon. Most vajon mit csinál majd? Álldogál egy ideig, amíg teljesen el nem tűnik a vonat az estében, aztán hazamegy, a gyerekek foggatják majd. hogy elmentem-e, oda-oda vet nekik egy-egy szót, hogy igen, elmentem, aztán vacsorához parancsolja őket. maid megveti az ágyat és lefekteti Ferkót is meg Ilust is. Ö meg az anyjával az asztal mellé ül. előveszi örök munkáját, a foltoznivalót és éjfélig szótlanul fog dolgozni. az anyja meg vigasztalja majd, hogy sose búsuljon, mert azoknak a jó, akiknek gyári az ura, hogy azok élik világukat és senki más. Aztán elkezdi újra, hogy a fejére szakad a háztető, de most már nem lesz baj. mert mi is megcsináltathatjuk, mert lesz pénz. lesz kereset. Az óra elüti a nyolcat, a kilencet. a tizet. Aztán lefekszenek ők is. És nagy nehezen elalszanak. Mert az első éjszaka különösen rossz annak, aki megszokta. hogy minden este az ura mellé bújik be az ágyba. És most egyszerre senki sem várja, senki sem melengette meg helyét. A vonat rettenetesen zakatol. Az emberek még mindig lármásan mászkálnak ide-oda. mindenki keresi a helyét. Vannak itt régen kialakult szokások, törvények. amit az esztendők óta bejárók alkottak maguknak és most aszerint rendezkednek el. Vas Gyuri már ül a sarokban és int, hogy csak menjünk, mert ott van még két hely és az lesz a mi helyünk. Odatolakszunk Pistával, a koffert elhelyezzük a polcon, leülünk, sóhajtunk. hogy na hála istennek. hát ezt az utazást is megkezdtük és várjuk, hogy elcsendesedjenek az emberek. Nem is telik el tíz perc. már mindenki megtalálta a helyét, csak a kocsiba tévedt idegenek lődörögnek, de azok is hamar elpárolognak, mert látják, hogy az itt utazók hosszú útra rendezkedtek be. Volt. aki rögtön nekivetkőzve kártyát szedett elő, mások sakkot, egy harmadik újságot nyitott ki, de sokan hátra billentették a fejüket, vagy előVéradó-nap Csengődön Az esemény tulajdonképpen már pénteken megkezdődött, amikor a Kecskeméti Véradóállomás munkatársai — teljes apparátusukkal — birtokba vették tanácsházánk nagy részét. Hiszen szinte minden helyiségnek külön rendeltetése volt. Szombaton aztán megkezdődött a nagy munka. Élén dr. Pataki László körzeti orvossal, a Vöröskereszt helyi szervezete nagyszerű előkészítő munkát végzett. Délelőtt a csengődi, délután pedig a tab- di önkéntes véradók — együttesen közel kétszázan — szinte egymásnak adták a kilincset, s kínálták térítésmentesen a vérüket. Mellettük minden elismerést megérdemelnek a csengődi és a tabdi vöröskeresztes aktivisták, akik délelőtt és délután egymást váltva biztosították a kisegítő asszisztenciát a véradóállomás dolgozóinak munkájához- No, meg a csengődi általános iskola tíz. nyolcadik osztályos növendéke, akik az önkéntes véradók helyiségről helyiségre való igen udvarias kalauzolásával nyújtottak hasznos segítséget. A véradónap szép sikerrel zárult. S este. amikor a helyi általános iskolában a véradóállomás dolgozói meleg szavakkal mondtak köszönetét és baráti vacsorán látták vendégül az önzetlen segítőket, hosszas eszmecsere zajlott le. M. Á. Elküldték az óriásfenyőt A Soproni Tanulmányi Erdő- gazdaság brennbergi erdejében szombaton reggel kivágták a Parlament kupolacsarnokába szánt háromnegyed százados óriásfenyőt. A 18 méteres karácsonyfát darukkal emelték teherautóra, majd a pályaudvarra szállították, ahol a megfelelően felszerelt platokocsi várta. Az óriásfenyő szombaton éjszaka érkezett a fővárosba. (MTI) re hajoltak a kis asztallapra és .iludtak. Nem zavarta őket a .aj, a lárma, a beszélgetés. Hoz- :á voltak szokva, hogy heten- ,ént két éjszakát a vonaton .öltenek és akkor is aludni kell. ile hogyan lehet ezt megszokni? — töprengtem. Én egy pillanatra nem tudnám lehunyni a szememet, mindig az jutna eszembe, hogy úristen, mi van a csomagommal, meg melyik állomáson vagyunk már. Megrendített ezeknek az embereknek a magabiztos nyugalma, mert úgy helyezkedtek el. olyan otthonosan, mint otthon, a lakásukban. A legközelebbi állomáson megint megrohamozták a kocsikat. Itt is rengetegen szálltak fel, de az utasok nagy része csak átment a kocsin, aiig egy-ketten maradtak, amint később megtudtam. ezek az emberek a dorogiakkal dolgoztak egy helye í vagy egy brigádban, azért maradtak ott. A többiek tovább mentek keresni az övéiket. Mint a katonák, akik egy században, szakaszban, rajban voltak, mindig, mindenhol megkeresték egymást. — Na, vándorparasztok, hogy érzitek magatokat? — kérdezte Gyuri nevetgélve, mert szótlanságunk zavarta. — Hát — mondom, csak éppen. hogy hang hagyja el a számat. — Megszokjátok. Mindenki így van először. Csak ftllel Aztán beletörődik és fütyül a világra. amíg Pestre nem ér. — Nem féltik a csomagjukat? — Nem. Kinek kell az? Egyik a másiktól nem lopja el, az idegenen meg mindenki rajta, tartja
