Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-15 / 295. szám
Bosszantó „apróságok** Körséta a hiánycikkek nyomában Nem. dehogy alkarunk ünnepe rontok lenni. Hiszen öröm, hogy akármelyik üzletbe betérünk, láthatjuk a vásárlók sokaságát, a bőséges készleteket, a gazdag áruválasztékot. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a jellemző, a tipikus kép és mégis... Mégis akadnak kisebb-nagyobb hibák Köznapi gondok Hosszabb szerelvényt kérünk Foglalkozásommal jár a sok Utázás, s így számtalanszor tapasztaltam, hogy a kecskémét— fülöpszállási személyvonat szerelvényének összeállítása nem mindig a legszerencsésebb. A hajnali vonat 7—8 kocsival fut, kevés utassal, a reggeli viszont csak 3—4 kocsival közlekedik, de annyira zsúfoltan, hogy olykor a kalauz sem képes utat törni magának közöttünk. A „legfélelmetesebb'’ nap azonban a hétfő! Ember ember hátán a 3—4 kocsiban, a levegő fojtott, ablakot kinyitni tilos, mert fű- tenek. .. Nem lehetne két kocsival több ezen a szerelvényen, hogy emberibb körülmények között utazhassunk? — Kérjük az állomásfőnökség mielőbbi intézkedését. Ladányi Sándor Kecskemét Néhány kocsi salak is segítene A kecskeméti Leninvárosból j immáron százával járnak a gyerekek a Béke téri iskolába, ahova a legrövidebb és egyben legveszélytelenebb út a temetőn keresztül vezetne, ha ott sem lenne bokán felül érő sár. Kü- ( lön kell szólnom a kisgyermekes szülőkről, akik kocsiban tolják. vagy karon viszik kicsinyeiket a bölcsődébe, napközibe, mert ők sem mernek a betonúton menni. Félnek a gépkocsiktól — ha nem is éppen a balesetveszély miatt, de a sártól, ami rájuk fröccsen a kerekek alól. Csak néhány kocsi salakot kérünk a temetőn keresztül vezető útra, ha már semmi reményünk sem lehet arra, hogy j az új út építésével tavasz előtt elkészülhessenek. Vámos Károly, tanár, Kecskemét — Leninváros. ] PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága «s a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bacs megyei LapKtadö Vállalat. Felelős kiadí: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanács ti á2 Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatalt cecskemét. Szabadság tét t/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! i helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési db ' nőnapra 13 torlm Bacs-kiskun megyei Nyomda V. I Kecskemét — Telefont 11-65. i Index: Z5«6V az áruellátásban, amit a kereskedelmi szakmában igy neveznek: Hiánycikklista, Kecskemét. Nagykőrösi utcai kenyérbolt. Kellemes illat csalogatja befelé a vevőket, akik viszik haza a fél-, az egy-, a kétkilós kenyeret — tenyérnyi papírba „csomagolva”. Miért? — Sajnos, kevés a papír —, így a válasz. — Dehát a higiénia, a tisztaság? — Nem tehetünk semmit... |2. | Hiánycikk-gyűjtő utunk második állomása az utca túlsó oldalán levő ruházati, és a vele szomszédos divatáru-szaküzlet. Harminc év körüli férfi áll a pultnál. — Szőrös kalapot kérek. Bocsánatkérő mosoly a válasz: — Már elfogyott, keveset kaptunk. .. Feljegyzem a többi, hiába keresett cikket: Színes női kreppnylonharisnya, műszálas rövidujjú női pulóver, műszálas gyermekmackó, habszivaccsal bélelt or- kánkabát, csíkos nyloning. import melltartó, összecsukható női, férfi esernyő, különböző méretű férfi bánion ing, női, férfi bőrkesztyű. 9,5—10,5 számú nylonharisnya... 3. A Rákóczi úti háztartási boltban egy idős néni Ultra mosópasztát keres, amikor belépünk; Hiába. Aztán felcsillan a szeme. — Végre hozzájutottam egy olajkályhához — újságolja örömmel. Most már csak olajpumpa kellene... Az eladó tanácstalanul tárja szét karját: Nincs. — Facsiszolópapírt, húsvágó- deszkát sem tudunk adni a ve- j vöknek. — magyarázta az üzletvezető. — Az olajpumpát | egyébként a belkereskedelmi miniszter elvtárs is feljegyezte i a noteszába, amikor Kecskeméten járt. [±j Itt a sertésvágások szezonja. Ilyenkor sokan felkeresik a Szabadság téri vas-műszaki szaküzletet is. Hurkatöltő, nagy méretű zománcedénv azonban nincs. — Mi hiányzik még? — Többek között gyerekfürdőkád, petrofór. fakanál, faszénvasaló. A hús- és a mákdarálóval kapcsolatban pedig sok a minőségi kifogás. I 5. Az Arany János utcai Pajtás Áruházban csupán a „mindennapos” hiánycikkek után érdek- j lődtünk. Íme. a lista: Az idén még egyáltalán nem kapott az áruház 23—26-os fehér száras cipőt. 23—24-es szegedi papucsot. Kevés a 31—38-as számú leányka bundacsizma, a 23—29. számig terjedő meleg házi cipő, s hiánycikk a 35—38-as számú fiú fekete félcipő és leányka lakkcipő. A gyerekcipőik felsőrészének kidolgozása sok esetben még mindig nem megfelelő. Gyermekkonfekció osztály: — Augusztus óta eredménytelenül keresik a vásárlók a babypantallót. Hiánycikk a leány- és fiútélikabát, a bakfis szövetruha. a múszálas tréningmackó, a terlyster szoknya, nadrág, a meleg gyermekfehérnemű és a harisnyanadrág is. — Van-e elegendő modem vonalú gyerekkocsi? — Ebben a negyedévben mindössze egyet kaptunk... „Hiánycikk-léi tárunk” készítésénél korántsem törekedhettünk teljességre. Csupán néhány olyan áruféleséget említettünk, j amiket nap mint nap hiába ke- j rés az üzletekben a vásárló. Reméljük azonban, hogy ez a, rögtönzött lista is segít valamit. az ipar és a kereskedelem ille-1 tékeseinek abban a nehéz mun-1 kában, amely a hiánycikkek I csökkentése érdekében elvégzésre vár. Bubor Gyula Országos sí lóverseny Kecskeméten Fél évtizeden át Kecskeméten rendezték az ipari tanulók országos szavalóversenyét, mintegy elismeréseképpen annak, hogy a kecskeméti MÜM-iskola volt a kezdeményezője ennek a mozgalomnak. Később, amikor más iskolák is jó eredményeket értek el az országos versenyen, mind többen pályáztak rá, hogy őket érje az országos döntő megrendezésének dicsősége. A Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottságának kulturális osztálya most mégis úgy határozott, hogy a középiskolások és az ipari tanulók országos szavalóversenyének döntőjét 1966. tavaszán is. Kecskeméten rendezik meg. Igyekeztek tekintetbe venni ezzel az eddigi hagyományokat, s elismerésnek is szánták a döntést azért a mintaszerű szervezésért, amellyel az ipari tanulók országos szavalóversenyét a Kecskeméti Szakmunkás- képző Intézet éveken keresztül lebonyolította. A rendőrség felhívása A Kecskeméti Rendőrkapitányságra a következő talált tárgyakat szolgáltatták be, melyeket igazolt tulajdonosaik átvehetnek. Egy pár férfi bakancs. 2 darab ismeretlen gyártmányú férfi kerékpár, .gyári számuk: 42 357. 182 850, egy darab ismeretlen gyártmányú női kerékpár, gyári száma: 299 883. egy darab karóra, egy darab teherautóponyva. Hány liter egy öreg cseber? Véget ért a szüret, pincékbe került a hegy leve, pontosabban hordóikba, cement- és fémtartályokba. összesített adataink még nincsenek az idei bortermés mennyiségéről, de ami van, azt hektoliterben számítjuk, méghozzá kereken 90 éve. 1875. január 1-e óta ugyanis egységes az úrmérték Magyarországon. Addig 100 féle edényben, cseberben, vederben méricskéltük az itókát attól függően, hogy az ország melyik táján jártunk, s éppen milyen kívánsága volt a vevőnek. A sok régi magyar úrmértékről ma már megközelítőleg sem tudjuk milyen nagyságrendet képviseltek, pedig nem érdektelen ismeretük, hiszen korabeli írásokban, népmesékben, szépirodalmi művekben, sőt a nótákban is minduntalan találkozunk az akóval, a vékával, az iccével. Sok lehetett-e az a 100 icce bor az asz- j talon? Kereken 84 liter, egy magyar icce ugyanis 0,848 liter. A magyar akó 54,3 liter, a bécsi akó 56,5 liter, a magyar véka 30.7 liter, az erdélyi véka 23.1 ! liter, a pesti mérő 93,8 liter, a pozsonyi mérő 62,5 liter a me- szely 0,3 liter, a pint 1,4 liter, ' a német korsó 0,5 lit*-, az erdélyi vödör pedig 12,4 liter. Az öreg cseber nem afféle kikopott, csorba, füles edényt jelentett, hanem szintén úrmértéket jelölt: 84,5 liter bor fért bele, míg a kis cseber űrtartalma 42,2 liter volt. A pályakezdés első évei • Elértein, amit akartam • Segítenek a kartársak • Még nem végleges a mérleg... Egy orvos . egy tanár és egy mérnök beszél önmagáról ebben az írásban. Eddigi életútjuk megegyezik a mai fiatal értelmiség szokásos, tipikus út- jával. Az egyetem padjaiból, a diploma megszerzése után kórházba, iskolába, tervezőirodába kerültek —. dolgoznak. Az újságíró ezúttal arra volt kíváncsi, megtalálták-e számításukat, elégedettek-e, mik a problémáik? Az orvos. Mindössze 26 éves. A Bajai Kórházban volt „cselédkönyves”, ősszel került a megyei kórház bőrosztályára, Kecskemétre. — A kezdő 1300 forintos fizetést leszámítva elégedett vagyok. Szakmai szempontból minden várakozásomat felülmúlták az eddigiek, és már most nagyon sokat köszönhetek dr. Ketzán Iván főorvosnak és a többi kollégámnak, akik szívesen segítenek. Dr. Szabó Déneséknél családi hagyomány az orvosi hivatás, édesapja Kalocsán, bátyja Miskén gyógyítja a betegeket. „Vérében” van tehát a „szakma”, s máris készül a szakvizsgára. — Az a tervem, hogy bőrélettani vizsgálatokat végzek, kutatom azokat az okokat, amelyek a különböző rendellenességeket okozzák — mondja. — Kéthetenként összeülünk az osztályon, s megbeszéljük a legújabb kutatási eredményeket, szakcikkeket, s ha akad egy kis szabad időm, festegetek. Kikapcsolódásból. .. A tanár. Amikor elvégezte a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar—történelem szakát, hívták kultúrott- honba, újságírónak az egyetemi laphoz. Heves megyei, szülei tsz-tagok. szeretett volna közel kerülni hozzájuk. — Tanári állásra itt, a kalocsai I. István Gimnáziumban kínálkozott a legmegfelelőbb lehetőség, ha már Egerbe vagy Gyöngyösre nem sikerült menni. Nem bántam meg. Én lettem az I/a osztály főnöke. A fiatal kezdő tanár. Lisz- tóczki László az egyetemen néprajzi előadásokat is hallgatott. — Korlátozott szabad időmben a híres kalocsai népművészetet és néprajzi emlékeket tanulmányozom. már gyújtőúton is voltam — mondja. — A túlórákkal együtt heti 30 órám van. ezekre felkészülni, bizony nem könnyű feladat. Jó tanár szeretnék lenni, s e célnak rendelek alá minden egyebet. De azért szívesen elvállaltam a városi KISZ ifjúsági klubjának vezetői tisztét. Azért próbálok segíteni mindenütt, ahol szükség van rám. mert kartársaim is minden segítséget megadnak ahhoz, hogy jó tanár legyek. A mérnök. Kerényi József építésztervező a Műemlékvédelmi Felügyelőségen dolgozott először, innen került Kecskemétre a megyei tanács tervező- irodájába. Jelenleg háromtagú tervezőegységet irányít. Vezetésével készült el az iroda első kiállítása, ő alkotta a bácsalmási kultúrotthon, az izsáki diákotthon, a kecskeméti Czoll- ner téri orvosi rendelő, a du- navecsei központ rendezési terveit. Legutóbb pedig a bugaci csárda környékének idegenforgalmi terveit, majd a kecskeméti zsinagóga belső kialakításával kapcsolatos elképzeléseit rögzítette rajzlapra. — Mégis elégedetlen vagyok — válaszolta. Hiszen egy építész számára mégiscsak az a legfontosabb, hogy a valóságban is realizálódjon a körzővel, vonalzóval rögzített elképzélése. Sajnos, ezt még nem sikerült elérni és az okát sem tudom, mert nem közölték velem, milyen kifogásokat találtak a munkámban. Kecskeméten kaptam lakást, a csaiádomat el tudom tartani a fizetésemből, még erkölcsi elismerésben sincs hiány. — És mégsem elégedett? — Azt nem mondhatnám. Csak vannak problémáim, igényeim, amik mindezen túlmennek. Ezek lényege: Ne csak a levegőbe tervezzek, hanem a valóságban is felépüljenek a terveim, hiszen ezért választot- :am ezt a hivatást. Három pályakezdetet villan- ottunk fel. Valamennyinél ta- ilkoztunk kisebb-nagyobb gonddal. nehézségekkel, de a végső kicsengés mégis valami más. Az, hogy ezek a fiatal értelmiségiek sok száz és ezer társukhoz hasonlóan, nap mint nap többet akarnak elérni, mindjobban helyt akarnak állni választott pályájukon. B. Gy.
