Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XX. ÉVFOLYAM. 296. SZÁM Ara 60 fillér 1965. DEC. 16, CSÜTÖRTÖK fiz elmúlt öt év eredményei, s a városfejlesztés további célkitűzései a Kecskeméti Városi Tanács előtt Baráti látogatás Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára decem­ber 11—14 között az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A Szovjetunióban tett látoga­tásuk során Kádár János és Biszku Béla találkozott és meg­beszélést folytatott L. I. Brezs- nyevvel, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkárával, N. A. Kosziginnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével és N. V. Podgornijjal, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnökével, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségé- * nek tagjaival. Az SZKP és az MSZMP vezetői tájékoztatták egymást az országukban folyó szocialista és kommunista épí­tés eredményeiről, megvitatták a szovjet—magyar kapcsolatok kérdéseit, eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom problémáiról, í Mindkét fél igen kedvezően ér- ; tékelte az SZKP és az MSZMP i kapcsolatait, a két párt testvéri | barátságát és teljes nézetazonos- i ságát. A találkozó résztvevői örömmel állapították meg, hogy minden területen eredményesen fejlődik a Szovjetunió és Ma* gyarország együttműködése. Emellett megvitatták az együtt­működés kibővítésére szám ha­jövő intézkedéseket. A szovjet és a magyar veze­tők megbeszéléseit a szívélyes barátság és a teljes megértés légköre jellemezte. A megbeszélésen részt vettek még: szovjet részről J. V. And­ropov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára. magyar részről Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyet­tes. Az SZKP Központi Bizottsá­gának Elnöksége vacsorát adott Kádár János és Biszku Béla tiszteletére. December 14-én Kádár János és Biszku Béla hazautazott Moszkvából. A Kijev pályaud­varon búcsúztatásukra megje­lentek L. I. Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára és mások. Ott volt Szipka Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. Kádár János és Biszku Béla szerdán este visszaérkezett Bu­dapestre. II Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége Szegeden A tanácsülés részvevőinek egy csoportja. Tegnap a városi tanács dísz­termében tartotta meg az idei utolsó ülését a Kecskeméti Vá- i'osi Tanács. Az ülésen, mely­nek napirendjén a megyeszék­helyen az utóbbi öt esztendő­ben végzett városfejlesztési munka eredményeinek és ta­pasztalatainak összegezése, va­lamint a soron következő har­madik ötéves terv feladatainak meghatározása és megvitatása szerepelt, a tanácsi testület tag­jain kívül meghívott vendégek — nagyobb üzemek, vállalatok vezetői és párttitkárai — is részt vettek. Vendégként kö­szönthették a tanácsülés részt­vevői Nyers Rezsőt, az MSZMP Központi Bizottságának titká­rát, Révész Gézát, a párt Köz­ponti Bizottságának tagját, dr. Molnár Frigyest, a megyei párt­bizottság első titkárát, a me­gye országgyűlési képviselőit, valamint dr. Varga Jenőt, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökét. A második ötéves terv város- fejlesztési feladatainak teljesí­téséről, valamint a harmadik ötéves tervben megvalósítandó célkitűzésekről szóló végrehajtó bizottsági előterjesztést Reile Géza, a városi tanács vb elnö­ke ismertette. Kecskemétnek az utóbbi öt évben elért fejlődését, ágaza­tonkénti bontásban igen sokat mondó adatokkal, tényekkel il­lusztrálta. Hogy közülük csak néhányat említsünk: az eltelt öt esztendő alatt — az eredeti­leg tervezett 1999 helyett — 2692 lakás épült a városban ál­lami fedezetből. Megoldódott a város vízellátása, a vízhálózat­ba bekapcsolt lakások száma az összes lakások százaléká­ban 53,5 százalékkal nőtt. Szem­ben az 1960. évi 25 ,százalék­kal. ma a megyeszékhely út­jainak és utcáinak 82,7 száza­léka burkolattal van ellátva. Az iparban foglalkoztatottak száma hatezerrel növekedett az öt év alatt. A tárca- és tanácsi, valamint a szövetkezeti ipa gyors fejlődése eredményekér a termelési érték megkétszerc ződött. — A második ötéves terv fel­adatainak megvalósítása, a la­kossági igények kielégítése so­rán rendkívül nagy jelentősége volt a községfejlesztési alap­nak — mondotta Reile elvtárs a továbbiakban. — Az alap be­vételei és ezzel a kiadásai is — a tervhez viszonyítva jelentősen bővültek, elsősorban a társa­dalmi munka hozzájárulás nagy­mérvű növekedésével és az egyéb bevételek emelkedésével. Az-eredetileg tervezett 65 mil­lió forinttal számoló község­fejlesztési alappal szemben a tényleges felhasználás elérte a 141 milliót, s ebből a lakosság táráadalmi segítsége megköze­lítette a 12 millió forint érté­ket. A résztvevők feszült érdeklő­dése kísérte a soron következő ötéves tervidőszak feladatainak ismertetését. Közöttük a lakás­építést a második ötéves terv szintjén irányozzák elő. Megol­dódik a város vízellátási igé­nyeinek teljes kielégítése, je­lentős feladatnak ígérkezik a ve­zetékes gázellátás megtervezése és a bekapcsolásához a lakos­sági ellátás megszervezése. Az óvodai helyek további 25, s az iskolai napközi otthonoké 30 százalékkal emelkedik. Hogy a végrehajtó bizottság előterjesztésében elhangzóttak mennyire közvetlenül érintik a város lakosságát, jól érzékel­tette az a tizenkilenc — a ta­nácstagok és a meghívott ven­dégek által feltett — kérdés, amely elsősorban a harmadik ötéves terv fejlesztési célkitű­zéseihez kapcsolódott. És az ezt követő élénk vita is. Ennek so­rán a felszólaló húsz tanácstag szinte kivétel nélkül elismerés­sel szólt az elért eredmények­ről és egyetértését nyilvánítot­ta a következő feladatokat il­letően. kiegészítve azokat szá­mos új javaslattal. Szóba ke­rültek természetesen különböző észrevételek is, amelyek az el­múlt öt évi munka során szer­zett tapasztalatok tanulságai­nak hasznosítására irányították a figyelmet. Felszólalt a tanácsülésen Nyers Rezső elvtárs is, aki ugyancsak méltatta Kecskemét­nek az elmúlt öt év alatti elő­rehaladását. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttsége, amely P. J. Selesztnek, az SZKP Központi Bizottsága Elnöksége tagjának az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága első titká- | rának, a Legfelső Tanács Sző- ] vetsegi Tanácsa törvényelőké­szítő bizottsága tagjának veze­tésével Csongrád megyében tartózkodik, szerdán délelőtt megtekintette a Szegedi Szalá­migyárat. A vendégeket elkísér­te dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Vass Istvámxé, az i országgyűlés elnöke, Győri lm- j re, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára, Török László, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Dergács Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint N. R. Seleh, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének követ­tanácsosa. Az üzem dolgozói virágcsok­rokkal fogadták a vendégeket, akiket Várallyai Rezső igazgató tájékoztatott a gyár munkájá­ról, fejlődéséről. A műszaki ve­zetők elmondták, hogy mintegy 70 millió forint összegű beru­házással a korábbi 200 vago- nos évenkénti termelést kétsze­resére növelték, a tervezett 180 milliós rekonstrukcióval pedig — egy újabb szalámigyár és hentesüzem felépítése, valamint a vágóhíd felújítása után — a gyár évi kapacitása 800 vagon­ra növekszik. Diiih Ba Thi a DM1 iroda vezetője Erdei Ferencnél Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szerdán fogadta Dinh Ba Thit, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottságának tagját, a front újonnan megnyitott buda­pesti irodájának vezetőjét, aki átadta megbízólevelét. * Dinh Ba Thi megbízólevelé­nek átadása után megkoszo­rúzta a Hősök terén a magyar hősök emlékművét, (MTI) zánkban a várospolitika nagy előnye, hogy nem bízza a vá­rosok fejlődését csupán a la­kosságra, mondván: fejlődjetek, ahogy tudtok, építkezzetek — amennyi pénzetek van. Ezen az alapon az ország városai és Kecskemét sem fejlődhetett volna ilyen gyorsan. Hanem összegyűjtjük az állam gazda­sági forrásait és a nemzeti jö­vedelmet újra elosztjuk. Ennek az új elosztásnak a fő szem­pontja az volt, hogy az elma­radottabb városok fejlődjenek. S ez lesz a jövőben is az egyik fő szempont. De a jövőben már jobban előtérbe kerül, hogy sa­ját erőből is jobban alapozzák meg a városok fejlődésüket — mondotta többek között Nyers elvtárs, majd Révész Géza elv­társ nevében is ígéretet tett, hogy mint országgyűlési képvi­selők, a továbbiakban is támo­gatják Kecskemét célkitűzéseit. Végezetül sok sikert kívánt a v áros lakosságának. Ezt követően Reile Géza, a b elnöke összefoglalta a vitát, najd több megfelelő határozat hozatalával véget ért a tanács­ülés. — Ha a mai Kecskemétet ösz- szehasonlítjuk például csak az 1950—55-ös Kecskeméttel, so­katmondó az összehasonlítás. Akkor mezőváros, nagy falu volt, csak a centruma mutatott városias képet. Előnye a mi to­vábbfejlesztő várospolitikánk­nak, hogy nemcsak a centru­mot fejleszti, hanem a környe­zetet és a peremvidéket is. Ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom