Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

2. oldal irma. december 1, szerda Három hullámban támadtak a B 52-esek A gumiültetvényen nem csitulnak a harcok SAIGON. (MTI) B—52-s amerikai óriás bom­bázók kedden reggel három hul­lámban támadtak Saigontól 55 —70 kilométerrel északra cél­pontokat a nagy kiterjedésű Michelin gumiült^tvény körze­tében. Az amerikai gépeknek ez volt a hetedik bevetése e körzetben múlt hét szombatja óta, amikor a dél-vietnami sza badságharcosok a gumiültetvény területén súlyos veszteségeket okoztak a saigoni koi'mány csa­patainak. Maxwell Taylor tábornok, az Egyesült Államok volt saigoni nagykövete hétfőn Floridában elmondott beszédében annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben még inkább kiter­jeszti a vietnami háborút. Ilyen értelemben beszélt Richard Russell demokratapárti szená­tor is a Georgia állambeli Lawrenceville-ben, követelve, hogy az amerikai hadvezetőseg rendelje el Haiphong észak- vietnami kikötőváros bombá­zását. Ausztráliai politikai körökben kellemetlen hatást váltottak ki Fulbright amerikai szenátornak az elmúlt hét végén Sydneyben tett kijelentései, amelyek sze­rint az ausztráliai kormány hoz­zájárulása a vietnami háború­hoz eltörpül az Egyesült Álla­mok erőfeszítéseihez képest. Dél-Vietnamban ugyanis az Egyesült Államok 160 000 kato­nájával szemben „csupán’’ ezer ausztráliai katona tartózkodik. Egy ENSZ-szóvivő hétfőn be­jelentette, hogy U Thant főtit­kár a múlt év augusztusában saját kezdeményezéséből tárgya­lásokat akart létrehozni Wa­shington és Hanoi közö'.f. A szóvivő nyilatkozata válasz volt a New York Herald Tribune egyik cikkére, amely azt állí­totta, hogy az Egyesült Államok kormánya kérte fel a főtitkárt a békekezdeményezésre. A dél-vietnami szabadsághar­cosok több kisebb akciót haj­tottak végre kedden: Saigontól 120 kilométerre nyugatra tá­madást intéztek egy különleges kiképzőtábor ellen. Ugyancsak partizántámadás ért egy ’ másik kiképzőtábort, a Saigontól 160 kilométerre északnyugatra levő Cai Cai mellett. Kedden haj­nalban Saigontól mindössze 16 kilométerre délkeletre is ak­ciót hajtottak végre a partizá­nok: rajtaütöttek egy kiképző­táboron. A Dél-Vietnam területén fo­lyó harcokba az amerikai légi­erő kedden ismételten beavat­kozott: vadászbombázók 199 bevetés során támadták a sza­badságharcosok feltételezett ál­lásait. A saigoni amerikai katonai parancsnokság közlése szerint dél-vietnami partizánok hétfőn Saigontól 144 kilométerre dél­nyugatra, Cantho körzetében, szabadon engedték a kormány- csapatok 24 katonáját, akik ko­rábban fogságba estek. A par­tizánok felvilágosító iratokat, polgári öltözéket és pénzt ad­tak a szabadon bocsátottaknak. Phnom Penhben, Kambodzsa fővárosában sajtóértekezletet tartott az a két amerikai ka­tona, akit a dél-vietnami sza­badságharcosok vasárnap bocsá­tottak szabadon. Nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint a két katona — Claude Donald McClure és George Edward Smith őrmesterek — kijelen­tették, hogy nem kívánnak to­vább harcolni Dél-Vietnamban, és az Egyesült Államokba haza­térve honfitársaikat is megis­mertetik majd a tényleges viet­nami helyzettel. Csak Jelképes haderő megy Afrikába Smith az angolokat is, a fékét éket is fenyegeti bulawayói rezidenciáját. A Smith-kormány állítólag felszó­lította Gibbset, hogy ürítse ki a szóban forgó épületet. A Times of Zambia napilap vezércikke szerint a brit csa­patok küldése cseppet sem fogja aggasztani Smithéket. Brit jel­képes haderő nem elegendő, és i az afrikaiak erélyesebb eszkö- i zöket fognak szorgalmazni. A Zimbabwe Afrikai Népi t Unió Londonba érkezett képvi­selője szerint a Smith-rendszer i azzal kényszeríti az afrikaiakat j munkára és tiltakozó sztrájkjuk beszüntetésére, hogy megvonja a vízszolgáltatást afrikaiak lakta helységektől. „Munka nélkül nincs víz” — fenyegették a Smith-hatóságok például több afrikai lakta várost. Tunézia és Mali elitéli Smithéket BAMAKO (TASZSZ) Kedden Bamakóban mali—tu­néziai közös közleményt adtak ki abból az alkalomból, hogy Burgiba tunéziai elnök befejezte a Mali Köztársaságban tett lá­togatását. A két ország vezetői elítélték a rhodesiai függetlenség egy­oldalú kikiáltását és a rhodesiai fehér telepesek fajüldöző rend­szere elleni hatékony küzdelem céljából egységre szólították Zimbabwe népét. Stewori szovjet vezetékkel tárgyal Angol egyensúlyozás Kormányprogram vitája a Bundestagban A Wiesiiet’-lieszáiiiolo A brit PRAVDA Stewart külügyminiszter moszkvai látogatása kap­csán arról írt, hogy az angol diplomáciának feltétlenül tekintettel kell lenni a realitásokra, ha közeledést kíván a szov­jet—angol viszonyban. Ismeretes, hogy London szavakban ugyan elítéli az amerikaiak vietnami agresszióját, hangoztatja, hogy a vietnami kér­dés békés megoldásának híve — gyakorlatilag azonban támogatja az Egyesült Államok délke­let-ázsiai akcióit. A vietnami kérdésben való állásfoglalás ma szinte alapvető válasz a nem­zetközi helyzet fő kérdéseiben vallott állásfog­lalásra is — érthető, ha jelentősége van a szov­jet—angol kapcsolatokban is. A brit politika napjainkban nemcsak Vietnam ügyében, ha­nem az afrikai problémák kezelésében sem kö­vet rokonszenves vonalat, s mindezek a tények befolyásolják Koszigin jövő évre tervezett lon­doni útjának megvalósítását. Angol részről úgy értékelik Stewart látogatását, mint amely első­sorban ezt van hivatva előkészíteni. Ugyanak­kor számos európai és általános politikai kér­désben pozitívumot hozhatnak az angol—szovjet tárgyalások — természetesen, ha a realitások alapjától nem szakad el Stewart, AZ IDÜLT angol egyensúlyozás a rhodesiai és a vele összefüggő zambiai kérdésben tovább tart. Anglia eleget tesz ugyan Kaunda elnök ké­résének, de csupán fegyvertelen, illetőleg jelké­pes brit katonai erőket szállít Zambiába. így reméli Wilson, hogy két legyet üthet egy csa­pásra — megszerzi a toryk támogatását a zam­biai akciólehoz, ugyanakkor elejét veszi, hogy az afrikai ország máshová forduljon segítségért a rhodesiai beavatkozások kivédésére. Egyelőre nem tudni, mennyire kielégítő a túlságosan sok befolyást számításba vevő brit kormány egyen­súlyozása a problémák megoldására — annyi tény. hogy diplomáciai tudósítók szerint újabb bizalmatlanságot szült a látszatintézkedés Afri­kában Anglia ellen. £GY NAPA KÜLPOLITIKÁBAN WASHINGTON állás­pontjától lényegesen el­térő javaslat hangzott el kedden a Fehér Ház­ban, a leszerelés kérdéséről, azon az értekezle­ten, amely az ENSZ-jubileumi ülésszaka alkal­mából foglalkozik a nemzetközi együttműködés kérdéseivel. A W iesner-beszámoló — ahogyan az amerikai sajtó nevezi a javaslatot — számos le­szerelési indítványt. tartalmaz. Fővonala, hogy az Egyesült Államoknak szövetségeseit az atom­fegyverek halmozása helyett az atomfegyverek számának csökkentésére kellene indítania. McNa­mara nemrég Párizsban viszont épp azt jelen­tette be, hogy ezerre növelik az Európában rak­tározott nukleáris robbanófejek számát. Az ér­tekezlet követelte a kormánytól, hogy kutassa az atlanti tömb nukleáris problémáinak olyan meg­oldását, amely nem jár újabb atomhaderők szü­letésével. A Wiesner-javaslat tartalmaz olyan javaslatot is, hogy kössenek megnemtámadási szerződést a NATO és a Varsói Szerződés tag­államai között. BONNBAN most az Erhard-kormány prog­ramja felett folyik vita a Bundestagban. A vita első napján Schiller professzor, az SPD gazda­sági szakértője és Kühlmann-Stumm báró, a párt vezérszónoka a jelentkező bonni inflációs hul­lámmal, és annak külpolitikai vonatkozásaival foglalkozott. A professzor rámutatott, hogy a külkereskedelmi mérleg korábban zsíros feles­legei alaposan leolvadtak, a létfenntartási költ­ségek rohamosan növekedtek. A takarékossági terveket vészfékként emlegette és a fizetési mér­leg hiányát a kormány esztelen költekezéseiből eredeztette — ezért szerinte az egész bonni gaz­dasági és pénzügyi politika felülvizsgálatára van szükség. Kühlmann-Stumm hangoztatta, hogy meg kell javítani a viszonyt a kelet-európai ál­lamokkal, szorosabbra fűzni a gazdasági együtt­működést — ami kihatással lehet a politikai légkör javítására. Diplomáciai kapcsolat Libanonnal Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített Libanon­nal. A Magyar Népköztársaság és a Libanoni Köztársaság kor­mánya elhatározta, hogy a két ország között nagyköveti szin­ten diplomáciai kapcsolatot lé­tesít. Klaus javaslata Josef Klaus osztrák kancel­lár hétfőn tárgyalt Rusk ame­rikai külügyminiszterrel. Az osztrák államférfi kedden to­vább folytatja megbeszéléseit. A Fehér Házban Klaus ja­vaslatot tett arra. hogy hívja­nak össze Bécsben egy nemzet­közi konferenciát a béke ügyé­nek megtárgyalására, elsősor­ban a vietnami kérdés rende­zése érdekében. Afrika Napja Zambia függetlenné válása után figyeltek fel arra, hogy az ország egyik vidékén feltűnően sok a vak gyerek. Minden százból három. Senki sem tudta, mi a szörnyű betegség oka. Az angolok, bogy hajdani gyarmatuk mai vezetőinek jóindulatát elnyerjék, hajlandó­nak mutatkoztak a szörnyű titok megfejtésére. Jól felszerelt, laboratóriumi be­rendezésekkel is ellátott kutató- csoport indult a vakok völgyébe. Hónapokon át vizsgálódtak; meg­néztek öreget és fiatalt, mikrosz­kóp alá vették a folyók vizét, s a környéken termett élelmiszere­ket, baktériumot, kórokozót azon­ban nem találtak. Mindössze any- nyit tudott megállapítani a tiszte­letre méltó bizottság, hogy a be­tegség a gyerekek vészes vitamin­hiányával függ össze, és az apró­ságok gyógyulása érdekében vita- mintablettákat osztogattak szét. .. Elgondolkoztató és egyben rend" kívül tanulságos a zambiai eset, ha első pillantásra csupán egyet­len afrikai ország egyetlen vidé­kére vonatkozik is, mint csepp- bem a tenger, mutatja Afrika né­peinek és egykori gyarmatosítói­nak viszonyát. Két szempontból is. A vitaminhiány ugyanis — ahogy a tudósok maguk is kény­telenek voltak leszögezni — nem az éghajlati és földrajzi adottsá­gokkal függ össze. Vagyis a va­kok völgyének lakói — a fekete kontinens más népei szintúgy —- nem azért nem tudtak rendesen táplálkozni, mert földjeiken nem termett elegendő élelmiszer. Afri­ka lakói azért haltak tízezerszám­ra éhen, vagy lettek a szörnyű fekete éjszaka áldozatai — mint Zambiában —, mert ami termett, amit termeltek, azt elvették tő­lük. Itt az angolok, másutt a fran­ciák s az egyéb gyarmatosítók. Ugyanez az eset azonban azt is példázza, hogy a hajdani gyarma­tosítók a függetlenné válást kö" vetően sem akarnak távozni, ma­radni szeretnének. Csak most nem gyarmati katonaság lép akcióba — lövésre kész fegyverekkel, hanem egy tudományos bizottság fehér­köpenyes orvosai mosolyognak rá a gyerekekre és osztogatnak szét közöttük vitamintablettákat. A vitamintabletták minden bi­zonnyal hasznosak, de nem segít­hetnek számottevően azon, amit a fegyver és a korbács okozott. Nem segíthetnek — de nemcsak orvosi vonatkozásban, hanem po­litikai értelemben sem. Afrika népei egyre kevésbé igénylik eze­ket a „neokolonialista vitamin- tablettákat5’. Tudják, hogy nagy árat kell fizetniük érte: eltűrni a beleszólást gazdasági életükbe, s ezen keresztül a neokolonialislák hatalmának érvényesülését a po­litikában. A fekete, földrész népei éppen ezért Afrika egységének megteremtésében, a közös célok és feladatok kimunkálásában, a közös lehetőségek felkutatásában látják a követendő utat és számos progresszív lépést tettek az egy­ségszervezet létrehozásán túlme­nően a gazdasági és politikai élet legkülönbözőbb területein ennek érdekében. Éppen ezek a lépéseik azok, amelyek következtében Afrika né­pei, országai ma már a nemzet­közi életben is tekintélyt és el­ismerést vívtak ki, s ezért — amikor Afrika napját ünnepeljük — a függetlenné vált országok nemzefcteremtő erőfeszítéseit mél“ tatjuk, s mint eddig is, a továb­biakban is önzetlenül és segítő szándékkal figyeljük és támogat­juk lépéseiket. O. Gy. Suhanta húzódozik — A hadsereg tevékenykedik Nyugat-Kalimaiitan^an is betiltották a pártot Növekszik a gazdasági válság DJAKARTA. (MTI) A Reuter jelentése szerint az indonéz hadsereg kedden betil­totta a nyugat-kalimantani kommunista pártszervezet tevé­kenységét és ezzel további lé­pést tett kommunistaellenes hadjáratában. A betiltó rende­let a hadsereg tájékoztatójában jelent meg. A nyugat-kaliman­tani kommunista pártszerveze­tek betiltásával most már négy tartományban szüntették meg erőszakosan a kommunista párt működését. Eddig a nyugat­jával, a Molukka (fűszer) szi­getek és a dél-sulawesi (dél-ce- lebeszi) kommunista pártszer­vezeteket oszlatták fel. Mint a Reuter megjegyzi, a hadsereg sürgeti továbbra is a „húzódo­zó” Sukarno elnököt, hogy egész Indonéziában tiltsa be a kommunista pártot. Nasution tábornok, hadügy­miniszter hétfőn felszólította az egyesült muzulmán pártot: fo­kozza tevékenységét a kommu­nista mozgalom ellen. Az Indonéz Katolikus Párt kéiéssel fordult Sukarnohoz, hozzon intézkedéseket a növek­vő gazdasági válság ellensúlyo­zására — jelenti az Antara. Az árak ebben a hónapban jelen­tősen emelkedtek és a munká­sok élelmezése nehézségekbe ütközik. (Reuter, Antara) LONDON (MTI) A nyugati hírügynökségek ér­tesülése szerint kedden érkezett Zambiába az angol légierő egyik egysége. A Wilson-kormány elő­reláthatólag csak fegyvertelen felderítőgépeket vezényel Zam­biába: ezenkívül jelképes szá­razföldi egységeket küldenek a a kelet-afrikai országba. A Reuter világosan leszögezi: - a kormány döntésének fő célja j annak megakadályozása, hogy ; más afrikai országok siessenek 1 Zambia segítségére. A hírügy-| nökség ezzel kapcsolatban utal ; arra. hogy Ghánában hétfőn há­romezer önkéntes jelentkezett Rhodesia felszabadítására. Az angol csapaterősítés másik célja i biztosítani a zambiai repülőte­reket. hogy szükség esetén légi­híddal tarthassák fenn Zambia külkereskedelmét, ha Rhodesia lezárná a területén keresztül j vezető tranzitutakat. Malcolm MacDonald. Anglia kelet- és közép-afrikai külön- megbízottja a kormány hétfői rendkívüli ülése után repülőgé­pen Zambiába indult. Ugyanakkor Smith rhodesiai miniszterelnök fenyegető pózt öltött. A miniszterelnök nyilat­kozatot adott a Spiegel című folyóiratnak és kijelentette, hogy országának fegyveres erői lőni fognak az angol ejtőernyő­sökre, ha azokat bevetnék Rho­desia ellen. A rhodesiai kormány emberei hétfőn ismét megjelentek Gibbs kormányzó rezidenciáján és folytatták az épület kirámolá- sát. A rendőrség felügyelete alatt elszállították az íróaszta­lokat és írógépeket. Clifford Du- pontnak, a Smith-kormány ál­tal kinevezett rezidensnek szék­helyére. Gibbs kormányzó, akit a rhodesiai kormány nem ismer el többé a királynő képviselőjé­nek. egyébként tiltakozott az ellen, hogy le akarják foglalni

Next

/
Oldalképek
Tartalom