Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
1965. december 1. szerda S. oMat Hz eredmények máris biztatóak!"" 4z új szerződéses rendszer tapasztalatai a kecskeméti járásban Hetek óta tart a közös gazdaságok és a különböző termeltető vállalatok közötti szerződéskötés. Milyen eredményeket, tapasztalatokat hozott az új, a közös gazdaságok részére az eddiginél nagyobb önállóságot biztosító szerződési rendszer? Erre válaszoltak néhányan a kecskeméti járás tanácsi és vállalati illetékesei közül, s a járás egyik közös gazdaságának főmezőgazdásza is elmondotta véleményét. A tsz>ek és a MÉK igazgatója — Panaszra nincs okunk — mondotta az elsőnek megkérdezett Péter Pál, a járási tanács vb felvásárlási csoportvezetője. — A MÉK például máris teljesítette szerződéses tervét. Ezt a korábbi években még nem sikerült elérni. A mostani teljesítésben bizonyára közrejátszott az is, hogy a vállalat igazgatója, Perényi István, a járás valamennyi zöldségtermesztő szövetkezetét felkereste, s egyenként mérlegelte a lehetőségeket. A Konzervgyárnak még van pár száz holdas „lemaradása”. A paradicsomtermesztésnek viszont nagyban kedvezett a legutóbbi árrendezés, a tsz-ek ugyanis védő- és fix ár között választhatnak. Elmondotta a csoportvezető, hogy az ipari növények közül a dohány, a cukorrépa és a napraforgó iránt csökkent az érdeklődés. A dohánykertészek, vagy ahogy régen hívták, a kukások kiöregednek, s nem lép a helyükbe senki. Másrészt a két dohánybeváltó, a budapesti és a kiskunfélegyházi, nem tudja megoldani a helyi beváltást. A gazdaságoknak pedig nincs elegendő szállítóeszközük. Sok gazdaság szívesen szerződne, ha a vállalat gondoskodna a helyi átvételről, vagy az elszállításról. .. Dohány helyett pulyka Több közös gazdaságban — főként a tiszakécskei tsz-ekben — máris szemmel láthatóan változik a vetésszerkezet, módosul a gazdálkodás iránya. Deák Istvántól, a tiszakécskei Szabadság Tsz főagronómusától érdeklődtünk a változtatások felől. — örülünk a nagyobb a függetlenségnek, s ennek jegyében néhány „finomítást” hajtunk végre. Felhagyunk a dohánytermesztéssel, mert a kertészeinknek is az a véleményük, hogy előnyösebb a zöld- és a paradicsompaprika termesztésével foglalkozni. A dohánypajtákát azért nem bontjuk el, hanem átalakítjuk pulykatenyésztés céljára. Jövőre nyolcezer hízott pulykára szerződtünk. Ehhez nem hiányzik a tapasztalat, mivel az idei 3500 pulyka Selne- velése szépen sikerült. Valamelyest csökkentjük a csibenevelést, az idei 40 ezerrel szemben jövőre 30 ezret értékesítünk. Jövő évben százzal kevesebb sertést hizlalunk, mint az idén, ám az idei száz hízó marha helyett 250-et szeretnénk átadni. Elsősorban ugyanis a tömegtakarmány termesztéséhez jók az adottságaink. Háromszor vetettek A termeltető vállalatok közül a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kecskeméti ki- rendeltségén Kiss István, a ki- rendeltség vezetője tájékozla- tott: — A járás gazdaságai 123 vagon kenyérgabonára szerződtek. Ez meghaladja a tervezettet. A napraforgó viszont nem mondható népszerűnek. Csupán kilenc vagonra szerződtünk, s ez egyhatodát sem éri el a tervezett mennyiségnek. Legutóbb emelték a felvásárlási árát, ám ez sem tette vonzóbbá az ipari növényt. S ennek legfőbb oka a tetemes madárkár. A legtöbb gazdaságban az idén is háromszor tették a földbe a vetőmagot. Arról nem is szólva, hogy a termést is alaposan megdézsmálják a madarak, főleg a galambok. Ha az érés idejére galambzárlatot rendelnének el, mindjárt növekedne az érdeklődés— Végül Pálinkó István, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályvezetőjét kerestük fel. — Jó néhány gazdaságot váratlanul ért az új szerződéses rendszer. Az önállóság adta lehetőségekkel még nerp tudnak élni kellőképpen. Nem ártana, ha minden közös gazdaság távlati tervet készítene a termelés irányának meghatározására, az adottságok legjobb kihasználására vonatkozóan. Ehhez a tsz-eknek, tszcs-knek osztályunk minden segítséget megad. H. D. AZ ORSZGGYÜLÉS legutóbbi ülésszakán sok szó esett a mezőgazdasági szakmunkásképzésről. Érthető, hogy ez most ilyen nagy súllyal szerepelt, hiszen az igények egyre inkább! sürgetik a mezőgazdaságban is! a szakmai színvonal emelését Erő- és munkagépek, különböző gépi eszközök tízezrei kerülnek a termelésbe. Jelenleg mintegy 120 fajta növényvédőszer van forgalomban. A bonyolultabb gépék, a fejlett technológia alkalmazása több tudást igényel. Ma, amikor jelentős mezőgazdasági nagyüzemekről beszélhetünk, a termelés irányítóin és végrehajtóin igen sok múlik. Ha késnek a metszéssel, ha nem időben történik a permetezés, a vetés, vagy nem alkalmazzák a megfelelő agrotechnikát, technológiát, sok ezer forint kiesés jelentkezhet a termelésben. Tehát nem közömbös az, hogy akiken múlik a termelési tervek végrehajtása, milyen szaktudással végzik munkájukat. Az üzemek csak jól képzett szakmunkásokkal tudják megfeleKészül a keverék Manapság a keveréktakarmány már nemcsak az abrak-, de a szálas-és a tömegtakarmány használatában is mindinkább utat tör. Felvételünk az Izsáki Állami Gazdaság balázspusztai üzemrészének majorságában készült, ahol szénát és kukoricaszárat szecskáztak, s az egyveleget a gép fúvócső segítségével juttatta fel a pótkocsi tetejére. A tehénállomány részére naponta 20—25 mázsát aprítanak fel az említett takarmányokból. Ám az etetés előtt a keveréket takarmányrépával és silóval, továbbá melasszal és karbamiddal is dúsítják. Mint az állattenyésztők mondották, a tehenek szívesen fogyasztják a szálas „tápot”. GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI iss:u!%.‘s:;us;3 Gazdasági módszerek — adminisztratív módszerek | A GAZDASÁGI irányítási rendszerének fejlesztése a szocialista országokban előtérbe helyezte, illetve helyezi az olyan közgazdasági kategóriák szerepét, mint. a pénz, az ár, a hitel, a kamat, a nyereség, a bér stb. Ezeket a kategóriákat — összefoglaló néven — gazdasági emelőknek, gazdasági eszközöknek nevezzük. Az utasítások, rendeletek ugyanakkor a gazdaság- irányítás adminisztratív módszerei. Magyarországon és az iparilag fejlett szocialista országokban most az irányítás gazdasági módszerei kerülnek előtérbe. Az hogy milyen arányban alkalmazzák az adminisztratív és a gazdasági módszereket. nem szubjektív elhatározáson múlik. Hazánkban is volt olyan időszak, amikor a belső- és a nemzetközi munkamegosztás alacsony színvonalon állt. a gazdasági káderek képzettsége és gyakorlati tapasztalata meglehetősen elégtelen volt, a rendelkezésre álló javak szűkösek voltak stb., és ezek a körülmények indokolták a gazdaságirányításban az adminisztratív módszerek (elosztás, keretkiutalás, tervutasítások stb.) szélesebb- körű alkalmazását. | A FEJLETTSÉGI mai fokán a gazdasági kapcsolatok a korábbinál sokszorosan bonyolultabbak, a belső- és a nemzetközi munkamegosztás elmélyült, a szükségletek differenciálódtak, a gazdasági káderek rendelkeznek az alapvető szakképzettséggel és tapasztalattal. Ezért egyrészt nem is lehetséges többé mindent előírni, de nincs is rá szükség. A bonyolult ágazati, sőt termékkapcsolatokat lehetetlen — és ma már felesleges is lenne — minden részletében adminisztratív módszerekkel szabályozni, Ennél hatékonyabb módszer a gazdasági eszközök alkalmazása. A jól megválasztott és „betájolt” gazdasági módszerek — például az árak, a kamatok stb. — messzemenően helyettesíthetik a részletekre kiterjedő adminisztratív előírásokat, sőt nélkülözhetővé teszik a pótlólagos információkérést és ezáltal a döntések „átfutási” idejét csökkenthetik, hatékonyságukat többszörösére növelhetik. | AZ ÖSZTÖNZŐ ÁR | például egyaránt érdekeltté teheti a termelőt és a felhasználót egy új termék termelésében és felhasználásában. Nem biztos, hogy ugyanez a hatás utasftásos módszerrel is elérhető. Ha ez így van — márpedig így van — akkor a termelő és a felhasználó is gondoskodik — a maga hatáskörében — azoknak a kooperációs kapcsolatoknak a kiépítéséről, amelyek az új termék előállítását és felhasználását biztosítják. Ezzel szemben nem valószínű, hogy a sokrétű kapcsolatokat utasításokkal rendezni lehet. A gazdasági eszközök ereje éppen abban rejlik, hogy az — embercsoportok — érdekeire apellál és ezért bizonyos — tudatosan irányított — „automatizmus” módjára hat. Ezzel szemben az adminisztratív módszerek feltételezik, hogy az irányító szervek újból és újból beavatkozzanak a gazdasági élet menetébe, ami elkerülhetetlenül a tervmutatók számának és a rendeletek tömegének növekedéséhez vezet. | AZ ELMONDOTTAK] nem jelentik azt, hogy ezek után a népgazdaság irányítási rendszerében teljesen nélkülözhetővé válnak az adminisztratív módszerek, A szocialista tervgazdálkodás — de még a fejlett tőkés országok gazdasága sem — nem nélkülözheti az állami beavatkozás különféle adminisztratív módszereit. Az állam adminisztratív úton is gyakorolja igazgatási funkcióját. Csakhogy — mivel az adminisztratív irányítás köre szűkül — a jövőben az adminisztratív beavatkozás hatékonyabbá válik, az érdemi döntésekre koncentrálódik. Ezért a gazdaságirányítás rendszerét, mint komplexumot kell felfognunk, amelyben a különféle módszerele egymással összehangoltan érvényesülnek. Dr. Var** György lően gyümölcsöztetn i az anyagi ráfordításokat, csak az ő segítségükkel lehet megvalósítani nagyüzemi Jermelés korszerű szervezettséget. A megye állami gazdaságai - ban és termelőszövetkezeteiben jelenleg T26 mezőgazdasági szakmunkástanuló van. A megyében három szakmunkásképző iskola működik. Kisfáin, Jánoshalmán és Fülöpszállásor. Itt a fiatal szakmunkásokat képezik. A felnőttek képzése 110 szakmunkásképző tanfolyamon történik. Mintegy háromezer ember vesz részt ezeken. Három fő ágazatban vannak ilyen tanfolyamok: növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti továbbképzést adnak. A MEGYÉBEN húsz előkészítő tanfolyamot is rendeznek a TIT közreműködésével olyanok számára, akik még nem végezték el a hetedik és nyolcadik osztályt, hogy azt befejezve szakmai tanfolyamon szerezzenek továbbképzést. 25 alapfokú tanfolyamon 890-en sajátítják el a traktorvezetést, Tanfolyamok indultak állattenyésztési brigádvezetők részére, baromfigondozók számára és így tovább. Történtek tehát komoly erőfeszítések a mezőgazdasági szakmunkásképzés érdekében. A tanfolyamokon résztvevők száma is magasabb az előző évekhez viszonyítva. Az ütem azonban még most sem kielégítő és mint az országgyűlésen többször szóvá tették, ez nemcsak oktatási kérdés. Fontos, hogy a szakmunkástanfolyamot végzetteket megbecsüljék, képzettségüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek. Néhány helyen előfordul, hogy a tanfolyam elvégzése után az illető a régi munkakörben marad, amely, ha meg is felel képességének, de a bérezésben nem jelentkezik az a megbecsülés, amely a nagyobb szaktudás alapján megilletné. ÉRDEMES követni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a magasabb szaktudásra ösztönöznek. Az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezetben például tíz munkaegységet kapnak azok, akik elvégzik azt a 250 órás tanfolyamot, amely egyenlő a hetedik osztály elvégzésév eb Akik pedig elvégzik a szakmunkástanfolyamot, 10 százalékkal több bért kapnak. Az előbb szó esett a traktorosképzésről. A tapasztalatok bizonyítják, hogy azok közül, akik elvégezték az alapfokú tanfolyamot, jó részük később más munkakörben helyezkedik eb A téli hónapokban ugyanis nem jutnak megfelelő keresethez. ez a létbizonytalansági tényező befolyásolja elhelyezkedésüket. Egyrészt érdemes lenne ezeknek az alapfokú tanfolyamot végzetteknek tovább tanulni a mezőgazdasági gépész, gépszerelői tanfolyamokon, másrészt pedig gondoskodni kellene téli foglalkoztatásukról. Erre lehetőség van a termelő- szövetkezetek. gépállomások, állami gazdaságok gépjavító műhelyeiben. A TERV SZERINT 1970-ig kereken hatezren végeznének a három-, illetve kétéves mezőgazdasági szaktanfolyamokon a fiatalok közül, s majdnem ötezren a felnőttanfolyamokon Ezt az ütemet gyorsítani kellene. Ennek számos feltétele van Az illetékes szerveknek any kell törekedni, hogy ezek a feltételek megvalósuljanak. Nagyon fontos, hogy termelőszö yetkezeteinik vezetői igényeljék is a nagyobb szaktudást és érdekében tegyenek meg minden mert ennek gyümölcse a jobb gazdálkodásban jelentkezik. K. S.
