Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

DCén // i zv ide $ 3 QYÁRFÁS MIKLÓS BOHÓZATÁNAK ŐSBEMUTATÓJA Gyárfás Miklós olyan mulat­ságos képtelenségeket mond ró­lunk és nekünk, hogy a három felvonás lepergése után kény­telenek vagyunk bevallani, hogy minden szavát komolyan vet- -tükj'A bizarr ötletből korán el­jutunk, mi nézők, saját életünk közelmúlt és mai vonásainak, visszásságainak, buta tipegésai- nek, botladozásainak felismeré­séig, s éppen ezért tökéletesen szórakozunk. Emellett tudjuk, hogy az egész úgysem személy szerint ránk vonatkozik, hanem a szomszédunkra, az ismerő­sünkre, barátainkra és ellensé­geinkre. «Gyárfás Miklós elvezet bennünket a Kényszerleszállás három röpke felvonásán keresz­tül saját hibáink felismeréséhez — másokban. Elég sok kommersz, közepes, gyengén sikerült, s legfeljebb egynéhány jobbfajta ötlet szi­porkáinak kicsiholására alkal­mas átlagvígjátékot, zenés egy- ügyüséget láttunk színpadain­kon ahhoz, hogy igazán; őszinte, mélységes örömmel üdvözölhes­sük ezt az ősbemutatót, ezt, az elejétől végéig szellemes, mér­téktartóan, ízlésesen kritizáló, hibákat, gyengeségeket meg­fricskázó és dramaturgiailag ra­gyogó tudatossággal, játszi könnyedséggel felépített bohó­zatot. A Kényszerleszállásra már hangjáték korában örömmel fel­figyeltünk. Velünk együtt rádió- hallgatók tízezrei böngészték a műsorokat, mikor ismétlik meg az alig 40 perces művet a hang­szalagról. Hűségesen végighall­gattuk az eléggé jól ismert sza­vakat, amelyek humorukkal, ra­gyogó, verbális ötleteikkel szin­te szemünk elé varázsolták az egy „valódi” angyallal találkoz­nánk — nem zárul le a darab­ban, hanem rétegeire, lehétősé- geire bomlik. Néhány ilyen le­hetőség: megrajzolni az ember­ré válás képzelt folyamatát, felvázolni a szerelmesek egy­másra találásának, az érzelmek felébredésének misztériumát, s Mónos Attila, a darab rende­zője helyesen érvényesíti a szer­ző instrukcióit. S ebben a mun­kában tehetséges segítőtársat kapott a díszlettervezőben, Bor­osa Istvánban és az elég bonyo­lult feladatok megoldására vál­lalkozó technikai apparátusban. De talán nem is elsősorban az Az ifjú filozófus téziseit olvassa az éppen földre szálott Angyalkának. (Szilágyi Tibor és Vetró Margit.) emellett mindezekben a csillogó üvegcserepekben visszatükröz- tetni saját kétségeinket, követ­kezetlenségeinket, emberi gyar­lóságainkat.) Mindenki azt a ré­tegét ragadja ' meg a bohózat­Ragyogó bohózat! figurák: a négy erdei ember. (Piróth Gyula, Köigyesi György, Budai László és TóUi Sándor.) egész történeteit már a rádió hangszórójából hallva. Most, amikor tapinthatoan, vizuális közelségéiben találkoz­tunk ismét ismerősünkkel, örömmel fedeztük fed, mennyire önként kínálta magát a színpadi átdolgozásra a mű, s ugyanak­kor érzékelhettük, milyen mér­téktartó művésziességgel, a szín­padi hatások tökéletes ismereté­ben fordíitatott át a hangok nyelvéről a képek, akciók nyel­vére ez a bohózat. A játék azonban nemcsak saját gyenge­ségeink, előítételednk, rossz beidegződéseink tükrét mutatja meg lehetőséget ad az élet más szféráinak feltárására is. Az irracionálisnak tűnő kísérlet - hogyan is í» nak, amelyik saját egyéniségé­vel leginkább összecseng, így aztán minden rendű és rangú néző jól szórakozhat ú A darab természeténél fogva a legjobb lehetőségeket az úris­ten által Rómába delegált An­gyalka kapta. De érdekes és jól hangsúlyozható pillanatokkal ajándékozta meg a szerző a má­sik főszereplőt a fiatal marxis­ta filozófust is. Tulajdonképpen kétszemélyes darabról van szó. Hiszen a többiek, a három fel­vonáson átcsendülő duetthez egy-egy hangzást teljesebbé te­vő akkordot szolgáltatnak, alá­húznak és kiemelnek mozzana­tokat vagy éppen visszájáról mutatnak meg problémákat hi- eddmeket 5 vállaikon nyugszik ennek a szellemesen sokszínű bohózat­nak a teljes felelelőssége, ha­nem a színészeken, akik ez al­kalommal módot kaptak arra is, hogy saját emberi egyéniségük színeivel hitelesítsék a szerepe­ket bontsák ki a játék lehető­ségeit Vetró Margit végig ragyogó humorral, érzékeny sokoldalú­sággal bonyolította az Angyal- jellemének szálait. Kedvesen naív elcsodálkozásai, az ébrede­ző szerelem, az emberré válás izgalmának apró borzongásai kitűnően és érzékletesen for­málják meg ennek az ellenáll­hatatlanul szimpatikus Angyal­kának, a szerelméért harcoló fiatal lánynak az életmegnyil­vánulásait. Finoman áttételes játékbeli hangsúlyai, hamghor- dozásbeli, felkiáltójelei, legatói, szenvedélyes fortissimói, sőt üt­ött leheletkönnyű scherzói mind­mind Vetró Margit színes és iz­galmas ~alkótóf leleményét di­csérik. Még azt is tudatos esz­közévé avatja az emberábrázo­lásnak, amikor pöszén, botladoz­va, hamisan hangsúlyozva ejti a szavakat Andy Adám marxista filozó­fus, ^ Szilágyi Tibor megfogal­mazásában friss, fiatalos, len­dületes alakítás. Különösen az első és második felvonásban igen színes, ötletesen megfor­mált jelenetet varrnak. Nem ár­tott volna, azonban ha az őt egyre erőszakosabban ostromló Angyal megújuló rohamai kö­zepette nemcsak a menekülést, majd a beletörődést érzékeltet­né, hanem egy-egy villanásnyi­ra, lélegzetvételnyi pillanatra a viszontérzelmek , gyertyácskáit is meggyújtaná/Ne csak „ál­dozat” legyen, haftem a leges­legvégén szerelmi partner is. Szilágyi Tibor alakításában egyébként alkalmasint mindez benne is van. Csakhát egy elő­re nem várt és semmiféle dra­maturgiával ki nem iktatható körülmény bizony eléggé meg­szakította a bemutató színészi ábrázoló munkájának beteljesü­lését. A több mint egyórás &raa$züaet nem használt a pre­Tamilo felnőttek AZ ORSZÁGGYŰLÉSI vita a felnőttoktatás megteremtését méltán sorolta szocialista köz­oktatásunk jelentős vívmányai közé. Sok százezer dolgozónk — akiket a múlt népellenes iskola- rendszere megfosztott a maga­sabb iskolai végzettség megszer­zésének lehetőségétől — nyert itt alap-, közép, vagy éppen fel­sőfokú iskolai végzettséget. Bács megyében csupán az elmúlt öt évben csaknem 20 ezer dolgozó fejezte be az általános és 12 ezer a középiskolát. Az utóbbi időben azonban egyre többet hallani arról, hogy válságban van a felnőttoktatás, és mint hivatását betöltött, ide­jét múlt formát fokozatosan fél kell számolni. Az így vélekedők igazát látszik támogatni az is, hogy a dolgozók általános isko­láiba beiratkozottak száma az 1962. évi tetőzés után gyors ütemben csökkent, ebben a tan­évben pedig már a középisko­lákba is lényegesen kevesebben jelentkeztek. Vegyük szemügyre tehát kö­zelebbről az általános és közép­iskolai felnőttoktatás jelenének és főleg jövőjének legfontosabb kérdéseit. AZ ALAPVETŐ kérdés: med­dig lesz még szükség iskoláink­ban felnőttoktatásra? A választ az országgyűlés most befejező­dött ülésszaka világosan megad­ja. A felnőttoktatás, különösen a középiskolai, még igen hosz- szú ideig fennmarad, mert min­dig szép számban lesznek olyan szakmunkásbizonyítványt szer­zett fiatalok, akik a termelő munka mellett középiskolai vég­zettséget akarnak szerezni. Az általános iskolai felnőttok­tatás „tartalékait” sem merítet­tük még ki. Elgondolkodtató az a statisztikai adat. hogy me­gyénk az iskolázottság szem­pontjából jelenleg a tizenötödik helyen áll az országban és az iskolaköteles koron felüli lakos­ság csak mintegy 36 százaléká­nak van meg a befejezett általá­nos iskolai végzettsége. Csupán a Bács-Kiskun megyei szakszer­vezetek 23 ezer olyan tagjukról tudnak, akiknek nincs meg a VIII. osztálya. Ezek a tények felhívják a figyelmünket arra, hogy nem mondhatunk le az ál­talános iskolai felnőttoktatás fenntartásáról A bevezetőben már emHtetet- tem, hogy az utóbbi időben az érdeklődés erősen csökken. En­nek fő oka az, hogy azok a doL máemefc, bár túlságosan sokat nem is ártott, hála színészeink művészi biztonságának, talpra­esett rátermettségének. Még így, félbemaradt és újrakezdett ál­lapotban is felismerhető az elő­adás kidolgozottsága, az alapos színészi előkészítés sok jele. Az előadás egyik fő erőssége a főszereplők színészi játéka mellett az epizódisták teljes ér­tékű, igen színvonalas munkája. Bege Margit ragyogóan mutat­kozott be a technikailag is Igen nehéz második felvonásbeli pár­jelenetében — az Angyalkával. Kitűnő volt a három Kovács szerepében Major Pál. Mérték­tartó, ízléses alakítást nyújtott Fekete Tibor, Mezey Lajos, Já- noky Sándor. Egy villámitréfa hatásosságával sűrítette a pos­táskisasszony alakjában megtes­tesülő ötleteket Fodor Zsőka és pompás volt a repülőgép utasait kutató négy bizarr és képtelen erdei ember. Kedves, moz­gékony, jő ihletésű Puckot vitt a színre Schweiz András. S hogy teljes legyen a névsor hadd említsük az élcelődő, kedé­lyesen dörmögő „isteni" hangot — Gyulai Antalt. Csáky La jos gőzök, akiknek beosztása feltét­lenül szükségessé tette bizonyos iskolai végzettség megszerzését, lassan befejezik a tanulást. Ugyanakkor tömegével vannak olyan ipari és mezőgazdasági dolgozók, akiknek tovább kel­lene tanulniok, mégse teszik. Az okokat vizsgálva arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy ezért felelős legtöbb esetben a mun­kahely is, mely nem teszi érde­keltté dolgozóit a magasabb is­kolai végzettség megszerzésében és nem is adja meg a támoga­tást a továbbtanuláshoz. LEGSÚLYOSABBAN a megy« alacsony iskolázottsági fokát ak­kor érezzük, amikor ki akarjuk szélesíteni a mezőgazdasági szakmunkásképzés kereteit. An­nak ugyanis, hogy valaki a me­zőgazdasági szakmunkásképzés valamilyen formájába bekapcso­lódhassák. előfeltétele az általá­nos iskolai végzettség. Megyénk­ben már eredményes kísérletek folytak, hogy összekapcsolják a dolgozó parasztoknál az általá­nos iskola VII. és VIII. osztályá­nak elvégzését a mezőgazdasági szakmunkásképzés bizonyos anyagával. Ezek a kezdeménye­zések azonban sajnos, évek óta csak kísérleti stádiumban van­nak. Szeretnék itt utalni végül ar­ra, hogy milyen segítséget vá­runk a felnőttoktatás helyzeté­nek megjavítására a Művelő­désügyi Minisztériumtól, egyéb felső szervektől és milyen mód­szerekkel tudnánk segíteni ezt a fontos területet helyi erőkkeL A legnagyobb felső segítséget az jelentené, ha sok: évi huza­vona után végre kialakulna a felnőttek életkori sajátosságait figyelembe vevő általános és kö­zépiskolai tanterv. megjelenné­nek a megfelelő tankönyvek és azokon a helyeken, ahol ezt a létszám indokolja, erre a célra függetlenített pedagógusok tar­tanák kézben a felnőttoktatás ügyét HIÄBA adják meg azonban felülről a megfelelő segítséget, ha az üzemek és termelőszövet­kezetek nem végeznek alapos előkészítő munkát a beiskolá­zások előtt Csupán ezzel, vala­mint a továbbtanulók munká­jának állandó segítésével, ellen­őrzésével lehet megakadályozni a jelenleg még igen magas le­morzsolódást és biztosítani a megfelelő számú jelentkezőt. Keresztes Nagy Imre A három Kovács egy személy­ben: Major Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom