Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-28 / 254. szám
Garaczi László elnök büszkén sorolja el: korai rózsaburgonyá- űól 75 mázsát termeltek holdanként, őszi búzából 11,40 mázsát, takarmányrépából 340 és csöves kukoricából 40 mázsát (ez májusi morzsoltra átszámítva 23 mázsa). Akik másutt dolgoznak PETŐFI NEPE I ! A Magyar Szocialista Munkáspárt j Bács-Kiskun megyei Bizottsága 5 és a megyei tanács lapja. j Főszerkesztő: dr. Weither Dániel, j Kiadja / a Bács megyei Lapkiadó Vállalat { felelős kiadó: Mezei István igazgat‘ Szerkesztőség: < Kecskemét, Városi Tanácsház < Szerkesztőségi telefonközpont; ? 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 i ^ Vidéki lapok: 11-22. \ Kiadóhivatal: '• Kecskemét, Szabadság tér 1 t. 1 Telefon: 17-09. \ Terjeszti a Magyar Fosta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és , kézbesítőknéL 2 Előfizetési díj i hónapra 13 forir Bács-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét — Telefon: 11-85. S Index; 25 065. * ra, kilónként 5 forint tiszte ' haszonnal. De azt is megemlíthetjük, hogy 7 hold földről 80C mázsa fejeskáposztát szedtek '.é, ugyancsak terven felül. A hajóhídról széttekintve, gyönyörű a látkép. Szemben, balról a paksi hegy aránylik, rajta a község házsorai és a szőlők. Messziről ásít a sosem fogyó agyagbánya a téglagyár mellett. Tű Inán ártéri erdők mindenfelé és véghetetlen víztükör. Most lapos, csendes és szelíd a víz. De bezzeg pár hónappal ezelőtti Az állomás épületének ablakán lesködött be. Ki is mosta a homokot a padló alól úgy, hogy az ember félve lép a billegő betonmozaikokra. — Már ideje lenne rendbehozni az állomásépületet — mondja Mancza József hajóállomásvezetö, aki egyben a Hazafias Népfront elnöke is. — Csoda, hogy csak a padló rongálódott meg a hosszú árvíztől. Kis község — nagy hajóforgalom A délutáni hajót várják. Hosz- szú sorban jönnek a kocsik, tele poggyásszal. Akad köztük tehén- és szamárfogat. Legtöbbje csöves kukoricát hoz a hajóra, de szállítanak más terményt is, zöldség- és gyümölcs- félét, leginkább a nagyvásárte- lepre. — Nagy itt a hajóforgalom —- világosít fel az állomásvezető. — Egy év alatt átlagban 40 vagon gyorsárut raknak hajóra. A személyforgalom is tekintélyes: tavaly tíz és fél ezer ember szállt hajóra és 122 ezer forintért váltott menetjegyet. Pedig csak hétszázötvenen laknak a községben. A nagy hajóforgalom is mutatja, milyen jól kihasználják az ordasiak a háztáji földeket. Az elszállított gyorsáruk jelentős része ugyanis magánkezdeményezésből termelt primőráru. Mondják, nem ritka az olyan gazda, aki az egyholdas háztájiról tizenötezer forintot árul a hat hét alatt beérő „ordasi rózsáért”. Ez a krumplifajta igen keresett tavasszal a piacokon. Aztán ha az új krumplit kiszedték, másodvetéssel hasznosítják a földet. Az elmúlt hetekben sok mázsa másodvetésű fejtett bab került itt hajóra. „Efííeletes földek” — így hívják errefelé az évente több termést adó, jól kihasznált földeKicsiny község tehát Ordas. Kevés híján háromezer hold a határa, de ebből csak 1500 hold a megművelt terület. A többi porta, legelő, erdő és víz. Tekintélyes darab Dunát is magáénak mondhat a község. Az „Úttörő”—rendbejött Ordasnak egyetlen termelő- szövetkezete van, az Űttörő Tsz. Sajnos azonban, nem dicsekedhettek vele. Sok harc volt, sok küzdelem, de — mint azt a jelen bizonyítja — nem volt hiábavaló. Az Üttörő — rendbejött, kezdenek elfelejtődni a múlt eredménytelen esztendői. Csodát műveltek az Úttörőben? Egyáltalán nem. Csupán a szorgalom és az önfeláldozó munka hozta meg gyümölcsét. A 64-es gazdasági évre 21,40 forintot fizettek egy munkaegységre, azonkívül eleget tettek a tagsággal szemben minden kötelezettségüknek, három évi elmaradt földjáradékot is kifizettek. A két évvel ezelőtti mérleghiányt a bank közép lejáratú hitelre váltotta át, így annak rendezése is megtörténik pár éven belül. Az idén 20 forint garantált munkaegységre dolgoznak — az eddigi eredmények már 24 forinttal biztatnak —, és minden munkaegységre 10 forintot fizetnek előlegként havonta. Mi az új vezetés sikerének a titka az Úttörőben? Elsősorban is rendet teremtettek a munkaerkölcs körüL Mint mondottuk, Ordason a belterjes háztáji földeken ugyanis jó pénzt adnak a primőrök. Ezért kapós a háztáji. Ezen a téren a termelőszövetkezet vezetősége érvényt szerzett a törvénynek, a háztáji földet nem adja munka nélkül. A férfiaknak 160, a nőknek 30 munkaegységet kell ledolgozni az egy hold háztáji jogáért. A termelőszövetkezet 167 tagja most már megtalálja számítását, ha szorgalmasan dolgozik. De mit csinál a felnőtt lakosság többi része? Sokan idegenben keresik kenyerüket. Száz- hatvannégyen járnak el vidékre — Kalocsára, Dunapatajra, Dunaújvárosba — dolgozni. A hajózásnál. mint aktív hajósok, vagy a folyamkotró vállalat dolgozói, száztízen dolgoznak. Az utóbbi években, nem utolsósorban a munkaalkalom hiánya miatt, száztízen vándoroltak el a községből. Boda János tanácselnök szerint száznál több embert- vissza lehetne hózni, ha például a dunapataji üzemeket úgy fejlesztenék, hogy az ordasi munkaerőt nagyobb mértékben tudnák foglalkoztatini. A Dunapatajra átjáróknak egyébként van egy kérése, amit nagyobb megerőltetés nélkül teljesíteni lehetne. A hajnali autóbuszjáratról van szó. Négy órakor indult innen Dunapatajra az autóbusz, majd háromnegyed ötre visszajött. Ezt a járatot úgy módosították, hogy most csak hétfőn közlekedik. Pedig naponta kellene, ÚJ tűzoltószertár épül a tanácsháza udvarán. A 64 ezer forintos építkezéshez jelentős társadalmi munkát ad a lakosság. Az Úttörő Termelőszövetkezet helyzetében bekövetkezett örvendetes változást legjobban az mutatja, hogy míg 1963-ban az egy holdra eső bruttó termelési érték 220 forint volt, addig 1964-ben már 1140 forintra emelkedett. Sokat mondó tényekkel találkozunk az Űttörő Tsz utóbbi hónapjainak eredményeiben. Csak néhányat: terven felül 25 ezer csibét adtak át fogyasztásmert sok ember szeretne hajnalban utazni, de nem érik el a távolsági buszok csatlakozását. Tallózás a művelődés körül Ordason úgyszólván semmi szórakozási alkalom nincsen. Egy földművesszövetkezeti kocsAz állattenyésztésben dolgozik Bogdán György sertésgondozó, aki egyik legjobb dolgozója a gazdaságnak. Szorgalmas, takarékos ember. A tsz segítségével hamarosan megkezdi szoba- konyhás házának építését. ma kuglipályával, meg az ütött- kopott művelődési otthon, ami füstös kocsma volt valaha, de ma sincs különb állapotban. A község nemrégiben elkészített vaskos művelődési tervében ez olvasható: „Az ismeretterjesztő előadásokon átlagosan 6—7 személy vesz részt. A község dolgozói közömbösek az ismeretterjesztő előadásokkal szemben." A helyi tanácsban megvan a tiszteletreméltó jó szándék a művelődés iránt. Pénzt is ad hozzá — szerény mértékkel. Nemrégiben 2500 forintért vásárolt a művelődési otthon vezetője játékot a vasárnapi gyermekfoglalkozásokhoz. (Amikor azonban a községi tanácselnök a klubhelyiséget megmutatta nekünk, láttuk, hogy a frissen vásárolt játékokat nem nagyon becsülik meg, a különböző műanyagfigurák a szekrények tetején, asztalokon hevertek a legteljesebb rendetlenségben!) A könyvtár a legkiemelkedőbb kulturális bázis a községben. Százhetven olvasója tavaly 5 ezer kötetet kölcsönzött. A tanács szépen támogatja, meg a pataji földművesszövetkezet és az Úttörő Tsz is gondját viseli. Most, hogy a községben helyrebillent a „gazdasági egyensúly”, sort lehetne keríteni a művelődési lehetőségek fejlesztésére is Ordason. Irta: Balogh József Fényképezte: Pásztor Zoltán Gyűlik a kukorica, telik a góró. Közeleg a délutáni hajó, szaporodik a gyorsáru. Balázs Imre hídőr és Lengyei Lajos tsz-tag behajózáshoz előkészítik * Bálunkat,