Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-29 / 255. szám

/ A Minisztertanács ülése XX. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Ara 60 fillér 1965. OKTÓBER 29, PÉNTEK Eddig kétszázharminc vagon ú j kukoricát vásároltak fel A gabonafelvásárló vállalat segít a termés elhelyezésében A kukorica idei terméshoza­ma megyénkben nagyjából meg­egyezik a tavalyival. Ha azon­ban a gazdaságok adatait kü- lön-külön vizsgáljuk igen nagy ingadozás tapasztalható. Azok­ban a termelőszövetkezetekben, amelyek gazdái idejében, jól megmunkált talajba és megfe­lelő agrotechnikával párosítva vetették és később is gondosan művelték a kukoricát, nem­egyszer kimagasló eredmények mutatkoznak. A késői vetés és a korai fagy azonban több he­lyütt éreztette hatását, s emel­lett — az elemi károk, árvíz és belvíz következtében is — né­hol mérsékeltebb a termés. Természetszerűen az utóbbi nehézségekkel küzdő gazdasá­gokban a termény elhelyezése, tárolása nem okoz különösebb gondot. Ahol viszont a kukori­ca jól fizetett, ott is számos megoldás kínálkozik. A Bács-Kiskun megyei Gábo- nafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalattól nyert értesülés szerint jelenleg is érvényben van az az intézkedés, amellyel a termelő- szövetkezetek az elmúlt évben nemigen éltek, nevezetesen az, hogy a vállalat a gazdaságok góréiban el nem helyezhető ku­koricát hajlandó átvenni; azt üzemeiben szárítja, s a tsz által kért időpontban helyette meg­felelő mennyiségű cseretápot juttat. Az elegendő férőhellyel ren­delkező szövetkezeti gazda­ságok viszont szerződést köthetnek a vállalattal. Ennek értelmében a góréba ra­kott termény morzsolt állapot­ban való átadására akkor kerül sor, ha annak víztartalma nem haladja meg a 17 százalékot. A tápcsereterményt azonban már most megkapja a tsz-felvásárló vállalattól. Egyes esetekben a kukorica prizmázására is sor kerülhet. ! Elsősorban nem a tárolóhely hiánya, inkább szállítási nehéz- ; ségek indokolják e módszer al­kalmazását. Ugyancsak a gabo- I nafelvásárló vállalattól kaptunk j felvilágosítást a prizmázással I kapcsolatos szakszerű követel- i mények felől. Amíg a csövester- i més elszállítása lehetővé válik, ; lényegesen jobb, biztonságo- ! sább, kevesebb romlással járó [ mód ez, mint a kupacokba, ha- ; lomba rakás. A két méternél ; nem szélesebb prizmát partos ' részen kell elhelyezni, s annak körülárkolásával gondoskodni a víz elvezetéséről. Fontos a priz­ma minél szabályosabb kialakí­tása. Helytelen az oldalfalak egyenletességét megtörni, mivel ez gátolja az esővíz lefolyását. Takarni, vagy kukoricaszárral aljazni nem szükséges. Á bőséges hozamot betakarító tsz-ek gazdáinak kukoricater­mése iránt több helyütt élénk kereslet mutatkozik más megyékből. Semmiképp sem szabad azon­ban megfeledkezni a megye ta- karmányhiáiiáj al küzdő yidő-: keiről, a kukoricában kevésbé bővelkedő közös gazdaságokról. Elsősorban ezek számára indo­kolt a termésfelesleget felaján­lani. Emellett viszont maguknak az érdekelt szövetkezeti gazda­ságoknak a vezetői is jól teszik, ha már most, idejekorán igye­keznek kukoricaszükségletüket az előnyösebb helyzetben levő gazdaságokból beszerezni. A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó 'Vállalat októberben eddig több mint 230 vagon új kukoricát vásárolt fel. Automata súlyosztályozó Csillogó, szép, modem auto­mata gép. Olyan újnak látszik, mintha még a festék sem szá­radt volna meg rajta. Zajtala­nul haladnak tálcái és alig hallható az is, amikor a megfe­lelő helyen kiejt egy-egy poli­etilén tasakba csomagolt csir­két. Ezzel már el is árultuk, hogy feldolgozóüzemben va­gyunk, mégpedig a Baromfiipa­ri Országos Vállalat kecskeméti gyáregységében, ahol az ország­ban az első ilyen válogató gé­pet állították fel. Súly szerint 5 dekás különbséggel osztályoz­za a vágott baromfit, mielőtt hűtőbe teszik. A gép három se­bességre állítható, óránként 1000—3600 darab csirkét mérle­gel, s három asszony elegendő kezeléséhez. Az új géppel nem­csak jelentős munkaerő-megta­karítást ér el az üzem, de nagymértékben megkönnyíti a dolgozók munkáját is. (Pásztor Zoltán felvétele.) A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese je­lentést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki—tudomá­nyos együttműködési kormány­közi bizottság 3. ülésszakának tárgyalásairól. A kormány a je­lentést tudomásul vette, jóvá­hagyta a két kormánybizottság elnöke által aláírt jegyzőköny­vet és utasította a minisztere­ket, hogy a megállapodások végrehajtását biztosító intézke­déseket tegyék meg. A külkereskedelmi miniszter beszámolt az 1966—70-re szóló magyar—szovjet hosszú lejára­tú kereskedelmi megállapodás­ról. A külügyminiszter jelentést tett az ENSZ 20. közgyűlésé­nek első szakaszáról és Dean Ruskkal, az Egyesült Államok külügyminiszterével folytatott megbeszéléséről. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudo­másul vette. Naponta ötezer utas a távolsági buszokon Országosan a negyedik helyen a kecskeméti MÁVAUT állomás Kecskemét korszerű MÄV- AUT állomása utasforgalmával országos viszonylatban — Bu­dapestet leszámítva — az el­múlt 3—5 évben létesített ugyanilyen állomások között az előkelőnek is mondható negye­dik helyen áll. (E tekintetben első a váci, második a gyön­gyösi, harmadik pedig a szom­bathelyi MÁVAUT állomás.) Mint arról Tóth József for­galmi vezénylőtől és Csordás Lajos forgalmi szolgálattevőtől értesültünk, az állomásról 4 óra 30 perctől 22 óráig 94 járat indult — részben csatlakozással — a megyei és a megyén túli váro­sokba, községekbe. Ugyanakkor 5.28 órától 22 óráig 92 járatot fogad az állomás. A leghosz- szabb útvonalon természetesen a nemzetközi járatok közleked­nek. (A Budapest—Kecskemét— Szeged — Szubotica — Szombor menetrend szerinti járat to­vábbra is érvényben van, míg Budapest — Kecskemét — Sze­ged — Szubotica — Belgrád vi­szonylatban szeptember 30-tól a jövő év májusáig szünetelnek a heti háromszori járatok.) Megtudtuk még, hogy csak Kecskemétről naponta 54 távol­sági busz indul, s ezt a forgal­mat 25 gépkocsival, s szükség szerint 9 pótkocsi igénybevéte­lével bonyolítják. Kecskemét­ről tehát naponta átlagosan öt­ezer utast szállítanak szinte a szélrózsa minden irányába. Hétfőn, pénteken és szom­baton az utasok száma álta­lában megközelíti a tízezret. A jegypénztár napi 30 ezer forint körüli átlagbevétele a számtalan bérlettulajdonos mel­lett, ugyancsak jól tükrözi a MÁVAUT állomás nagy utas- forgalmát. S még egy figyelemre méltó adat: a távolsági buszállomás kényelmes, tiszta és immár kel­lemesen fűtött várótermében működő MÁV Utasellátó rész­leg napi 1500—2000 forintot for­galmaz. V. I. I A külügyminiszter előterjesz- i tése alapján a Minisztertanács 1 jóváhagyta a Magyar Nepkoz- ! társaság kormánya és a Jugo- i szláv Szocialista Szövetségi Koz- | társaság kormánya között kötött ! és Belgrádban aláírt határugyi egyezményt, s úgy határozott, hogy megerősítése és kihirdeté­se végett az illetékes miniszte­rek terjesszék az Elnöki Tanács elé. A Minisztertanács — a műve­lődésügyi miniszter előterjesz­tése alapján — megtárgyalta és jóváhagyta a középfokú okta­tási intézményekről szóló tör­vényerejű rendelet tervezetét és úgy határozott, hogy elfogadás és kihirdetés végett az Elnöki Tanács elé terjeszti. Az oktatási reform megvaló­sítása során eddig megalkotott törvényerejű rendeletek már szabályozták a tankötelezettsé­get, az aisófokú- és a felsőok­tatást, de — számos vitatott probléma miatt — a középfokú oktatási intézmények részletes szabályozására eddig nem ke­rülhetett sor. A végrehajtás ed­digi tapasztalatainak birtokában ez a hiány pótolható volt a most jóváhagyott törvényerejű rendelettervezettel. A Minisztertar^cs úgy dön­tött, hogy az oktatási reform végrehajtása további feladatai­nak eredményes megoldása ér­dekében Országos Oktatási Ta­nácsot kell létesíteni, amely az oktatási intézményeket irányító minisztériumok és országos ha­táskörű szervek együttműködé­sét biztosítja. A megyei taná­csok szintjén jelentkező egyes területi oktatásügyi feladatok koordinálása céljából a Minisz­tertanács megyei oktatási taná­csok létesítésére is határozatot hozott. Az Országos Oktatási Tanács­ban az oktatási intézmények fe­lett felügyeletet gyakorló mi­nisztereknek és országos hatás­körű szervek vezetőinek, vala­mint az Országos Tervhivatal elnökének oktatásüggyel foglal­kozó helyettesei vesznek részt; a tanács elnöke a művelődés- ügyi miniszter. A megyei okta­tási tanácsok a végrehajtó bi­zottságok oktatásügyet felügye­lő elnökhelyetteseinek vezetésé­vel tevékenykednek majd, s munkájukban az érdekelt szak- igazgatási szervek, továbbá a megyében működő oktatási in­tézmények vezetői, valamint az iskolák oktató-nevelő munkáját segítő ipari, mezőgazdasági és más üzemók és intézmények .képviselői vesznek részt. Az Országos Tervhivatal el­nöke előterjesztésében tájékoz­tatta a kormányt az oktatás anyagi és tárgyi feltételeinek jelenlegi helyzetéről és a fej­lesztés várható lehetőségeiről. A Minisztertanács az előterjesztést behatóan megvitatta, megállapí­totta. hogy igen hasznos és ér­tékes tájékoztatásokat tartal­maz, de a téma szorosan össze­függ a népgazdaság távlati szak­emberigényével és más nagy­fontosságú kérdésekkel. Erre te­kintettel a kormány úgy hatá­rozott, hoey a jövő év elején benyújtandó új előterjesztés alapján megtárgyalja az 1980-ig terjedő szakemberszükséglet ter­vét. A földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke közös előterjesztést tett a kormánynak a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban használatos mezőgazda- sági kisgépek gyártásának és forgalmazásának helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést; meg­tárgyalta. elfogadta és határo­zatokat hozott. A földművelésügyi miniszter jelentést tett a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztését célzó kor­mányhatározatok végrehajtásá­nak eredményeiről, majd beszá­molt az őszi mezőgazdasági munkák menetéről. A kormány a jelentést és a beszámolót el­fogadta. Világ proletárjai, egyesüljétek! f Országos oktatási tanács aiakui A tulajdonukban levő górék 600 vagon termény befogadásá­ra alkalmasak, szárítóüzemeik­ben pedig 1200 vagon kukoricát j szándékoznak a kellő víztartal- i mura leszárítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom