Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 231. szám
ir fS85. »Stöber f, péntek *. «CM A megyei tanács ülése Mély részvéttel búcsúztatták A beszélgetők egy csoportja az ülés előtt. (Folytatás a 3. oldalról.) ve azt a helytelen gyakorlatot, amely szerint a kedvezőtlen adottságú és a majoroktól távoli területeket fő takarmánytermő területeknek tervezik. Miként több megyei határozat utalt rá, a majorok körül úgynevezett „takarmányos forgókat” kell kialakítani, hogy az állattenyésztési telepek számára közvetlen közelről, akár évente trágyázott területről lehessen biztosítani a zöldtömeget, Ha mód van rá, az öntözést is itt kell megvalósítani. A rét- és legelőgazdálkodással, valamint a lucernatermesztéssel kapcsolatban a beszámolóban említést nyert, hogy a népgazdaság jelentős áldozatokat hoz a rétek és legelők felújítására, ezért minden szövetkezet vezetőségének erkölcsi kötelessége, s gazdaságuknak elsőrendű érdeké a pénzügyi kedvezmények igénybevételével a takarmánytermő területek vegyszeres kezelése, műtrágyázása, s a szakaszos legeltetés alkalmazása. A lucernatermesztésnek a dunamelléki és a bácskai körzetben jók a feltételei, elsősorban azonban a magtermesztést kell nagyüzemi szintre emelni. Ami a homokhátsági körzet takarmánytermesztését illeti, hangsúlyozta az előadó, hogy itt különös figyelmet kíván a kukorica vetésidejének a megválasztása és a megfelelő növényszám kialakítása. A korábbi években szokásos 11 ezres növényszám helyett a középkései fajtából, az Mv 1-esből ezen a vidéken általában a 16' ezres tőszámot javasolja. Kísérletek igazolják ugyanis, hogy a kétszálas kukoricatermesztés nemcsak biztonságosabb a homokon, hanem nagyobb termést is ad, ezenkívül a szélesebb sortávolság miatt jobban is gépesíthető. Hangsúlyozta azt is, hogy ebben a termelési körzetben a gyenge táperőben levő homokon szükséges növelni a különböző pillangós virágú takarmánynövények arányát. Érdemes figyelmet fordítani a cirokfélék termesztésére is, mert ezek is nagymértékben hozzájárulhatnak a takarmányalap növeléséhez. Emellett a homokon nem szabad elhanyagolni a silókukorica termesztését sem, mert az itteni területek vízgazdálkodása biztosítja e takarmánynövény jó termését. Részletesen ismertette még a szudánifű és a napraforgó homokon való termesztésének szükségességét, s előnyeit is. Ezután a háztáji állattenyésztés fontosságát hangsúlyozta a beszámoló. A megye számosállatban kifejezett állatállományának csaknem a 60 százalékát a háztáji gazdaságokban tartják, következésképpen az állati termékek termelésének, s általában az árutermelésnek a jelentős részét is a háztáji gazdaságok szolgáltatják. A háztáji állomány produktivitását elsősorban a sertés és a baromfi intenzívebb fajtáinak a nagyobb mértékben való tenyésztésével kell fokozni. Mindenkivel meg kell értetni, hogy a nagyüzemi termelés, s általában az árutermelés nem elégítheti ki a növekvő igényeket, ha nem építünk a háztáji állattartásra is. Az állattenyésztés távlatai A továbbiakban ismertetésre került, hogy a bácskai termelési körzetben a számosállatlétszámban az előző évek átlagához viszonyítva 17—18 százalékos növekedés érhető el. Az elmúlt öt évben a megye sertésállományának a negyedrészét tartották ebben a körzetben, a következő öt esztendőben azonban ezt az arányt 30—35 százalékra lehet növelni. Ugyanebben a körzetben, Baján, baromfikeltető bázis kialakítására kerül sor, amely alapul szolgál a közös gazdaságokban a liba és a pulyka, a háztáji gazdaságokban pedig a tyúkfélék tenyésztéséhez, tartásához. Ami a dunamelléki termelési körzetben a számosállatlétszám növekedését illeti, ebben 18—20 százalékos fejlődés érhető el. Ezen belül a szarvasmarhából mintegy 20, a sertésből pedig körülbelül 60 százalékkal növelik az állományt- A körzet továbbra is a megye juhtenyész- tő bázisa marad. Minthogy ebben a körzetben vannak meg leginkább a víziszámyasok és a pulyka tartásának a feltételei, az itt gazdálkodó szövetkezeteknek a jövőben nagyobb részt kell vállalniok a pecsenyekacsa előállításából. Ugyanakkor törekedniük kell arra, hogy a háztáji gazdaságokban több libát tartsanak. A megye állatállományának valamivel több mint a fele a következő időszakban is a Homokhátságon marad. Az abrakigényes állatállomány arányai azonban mérséklődnék; fejlő- j dés a szarvasmarha, a juh és — hagyományos vidékein — a baromfi tenyésztésében érhető el. Az alacsonyabb típusú szövetkezeti gazdaságokban — a kiskőrösi járás szakszövetkezeteiben, s a kecskeméti, valamint a kiskunfélegyházi járás tszcs-1 iben — tovább kell fejleszteni az állattartás koncentrálását. Ahol megvannak a feltételei, ott komplex felszerelésű sertés- j és szarvasmarha-telepeket kell létrehozni. Az állattenyésztés általános feladatairól szólva hangoztatta a beszámoló, hogy az egy tehénre eső tejhozamot állami és szövetkezeti gazdaságainkban 3200, illetve 2500 literre kell növelni. Szükséges, hogy az állami törzskönyvezést a tehenésze tékáén is fokozatosan bevezessék. Az állategészségüggyel kapcsolatban legfontosabb feladat az állatbetegségek megelőzése- A cél érdekében azonban szükséges az állatorvosi körzetek aránytalanságainak a megszüntetése, s tisztázandó a hatósági és az üzemi állatorvosi hálózat viszonya is. Kiemelkedő feladatnak kell tekinteni a tenyésztői munka megjavítását, az általános szakmai színvonal növelését. Az elkövetkező öt évben legalább négyezer állattenyésztési szakmunkás kiképzésére lesz szükség. Dr. Glied Károly beszámolójának befejező részében a tanácsok megnövekedett feladatát hangoztatta. Ahhoz, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos célkitűzések megvalósuljanak, fontos, hogy gazdasági szervező munkájuk a mezőgazdaságra irányuljon. Figyelmüket mindinkább a termelés szervezésére, a termelési tanácsadásra, s ezzel a gazdálkodás eredményeinek a növelésére kell fordíta- 1 nio-k. Hatványozott mértékben kell rajta lenniök, hogy a közös és a tagság érdekeinek egyaránt megfelelő anyagi ösztönzők érvényesüljenek. Alapos szervezőmunkát kíván még a háztáji állattartás helyes ará- Hyainak a biztosítása, a háztáji bizottságok működésének tartalommal való megtöltése. A megyei tanács mezőgazda- sági állandó bizottsága helyesnek véli, ha a takarmány termesztés és állattenyésztés fejlesztésének általános irányelveit a megyei tanács tagjai a választókerületükben gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben ismertetik- Hangsúlyozást nyert az is, a járási tanácsi szervek fontos feladata a termeléshez szükséges anyagi eszközökre vonatkozó igények időben történő felmerese. s azoknak a lehetősegek határain belül való célszerű, gazdaságos kielégítése. Végezetül hangoztatta a beszámoló, hogy a takarmánytermesztés és az állattenyésztés fejlesztésének célkitűzései csak a megye egész társadalmának a körű mozgósításával valósíthatok meg. El kell érnünk hogy megyénk dolgozói a szőlő es gyümölcsös telepítése programjának a megvalósításához hasonlóan társadalmi ügyként Kezeljek a takarmánytermesztés es,az.állattenyésztés fejlesztésének ügyet is. ★ A beszámoló meghallgat; után a megyei tanács tagjai csoportokra oszolva a megye különböző helységeibe s szövetkezeti gazdaságaiba utaztak. En- n„ i sufán a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága egy-egy tagjának a vezetésével tanulmányozták a sertés-, juh- szarvasmarha- és a baromfitenyésztés alkalmazott módsze- ‘1, a !e§elű-, a takarmánygazdálkodás, valamint a háztáji árutermelés helyzetét. Az egyik csoport a jánoshalmi tsz-közi vállalkozás, a másik a tataházi Petőfi Tsz, a harmadik a hartai Béke Tsz sertéstelepére látogatott el. A többinek az útja a felsőszent- ivani Uj Élet. a kalocsai Iszkra a tassi Petőfi Tsz szarvasmarha-, illetve a kecskeméti tsz- közi vállalkozás baromfi- és a kiskunfélegyházi tsz-közi vál- j lalkozas libanevelő telepére ve-1 zetett, s ugyancsak Kiskunfél- • egyházán, a Zöld Mező Tsz-ben szereztek tapasztalatokat a nagyüzemi, s még néhány közös gazdaságban a háztáji libatenyésztésről. Ez a csoport ellátogatott a városban működő Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat, valamint Kiskunhalason az Országos Baromfiipari Vállalat telepére is. A juhtenyésztés módszereit tanulmányozó csoport az akasztói Béke Tszcs-t kereste fel, s a csengődi legeltetési bizottság korszerű legelőjét is megtekintette. A takarmánygazdálkodás Rónai Sándort Csütörtökön délután a Kerepesi temetőben kegyeletes gyászünnepségen búcsúztatták Rónai Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagját, országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagját, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökét. A munkásmozgalom nagy halottainak emlékművénél felállított ravatalnál sok százan gyűltek össze a végső tiszteletadásra. A családtagokon, hozzátartozókon kívül részt vett a gyászszertartáson és a ravatalnál díszőrséget állt fészkű Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, Bru- tyó János, Cseterki Lajos, Ilku Pál és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Korom Mihály és Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Tisztelgett az elhunyt ravatalánál a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a munkásmozgalom számos régi harcosa, a társadalmi és tömegszervezetek sok képviselője. E í'szt vett a búcsúztatáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A búcsúbeszédek elhangzása után a gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival fejeződött be. (MTI) Líítogatás a Mongol—Magyar Barátság Tss-ben A magyar küldöttség Erdenken A magyar párt- és kormány- küldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a vezetésével csütörtökén, mon- góliai tartózkodásának negyedik napján, gépkocsin az Ulánbátortól mintegy 90 kilométerre fekvő Erden faluba látogatott és megtekintette a Mongol— Magyar Barátság Termelőszövetkezetet. A magyar küldöttséget vidéki útjára elkísérte J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, miniszterelnök; D. Molomdzsamc, a Népi Fon» radalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnök-helyettes és több más vezető személyiség. Andrásfi Gyula, hazánk ulan- batori nagykövete, csütörtökön este fogadást adott a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott fogadáson Kádár János és J. Cedenbal pohárköszöntőt mondott. (MTI) Radfiakrishnan BeSgrádba érkezet! BELGRAD (MTI) Radhakrishnan, India köztársasági elnöke, csütörtökön délután hivatalos látogatásra Bel- grádba érkezett. Az indiai elnök Joszip Broz Titónak, Jugoszlávia elnökének meghívására négy napot tölt Jugoszláviában Radhakrishnan elnök Bel grádban a jugoszláv vezetőkkel megbeszéléseket folytat a két ország kapcsolatainak további megszilárdításáról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A jugoszláv közvélemény nagy érdeklődéssel tekint a megbeszélések elé, annál is inkább, mert a két országot — az el nem kötelezettségi politika következetes híveit — hagyományos baráti szálak fűzik össze. Mohieddin alakit kormányt KAIRÓ. (MTI) Zakaria Mohieddin, akit Ali j Szabri kormányának lemondása után Nasszer elnök szerda este | új miniszterelnökként kijelölt, j közvetlenül a megbízás átvétele után megkezdte kormányalakítási tárgyalásait. A MEN közlése szerint az új kormány valószínűleg szombaton teszi le as esküt. Kairói politikai megfigyelők véleménye szerint Mohieddin kormányalakítási megbízatása arra mutat, hogy sor kerül az egyiptomi államapparátus tervezett megszilárdítására. Magyar katonai küldöttség Jugoszláviában Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével csütörtökön délelőtt magyar katonai küldöttség érkezett Bel- grádba. A delegáció Ivan Gosn- jak nemzetvédelmi miniszternek. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fegyveres erőd helyettes főparancsnoés a takarmánykészítés tanulmányozására a csávolyi Egyesülés Tsz-ben, illetve a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat soltvadkerti takarmánykeverő üzemében, a háztáji állattenyésztéssel kapcsolatos beható vizsgálódásra pedig a mélykúti tsz-ekben, s az orgoványi termelőszövetkezeti csoportokban került sor. A tanácsülés a mai napon a beszámoló feletti vitával és a többi napirendi pont megtárgyalásával folytatja munkáját. kának meghívására tíz napot tölt Jugoszláviában. Czinege Lajossal együtt BeJ- grádba érkezett Csémi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, Bor- bándi' János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke és a Néphadsereg több más magas rangú tisztje? A magyar katonai küldöttséget a batajnicai repülőtéren Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszter, Rade Hamovics vezérezredes, a Jugoszláv Néphadsereg vezérkari főnöke, Koszra Nagy nemzetvédelmi miniszter- helyettes és a Jugoszláv Néphadsereg több más magas rangú katonatisztje köszöntötte. Jelen volt a repülőtéri fogadtatáson Zágor György, hazán); belgrádi nagykövete és Fodov Gyula ezredes, a nagykövetség katonai attaséja is.
