Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

«. »Mal 1965. augusztus 13. péntek Duc Co helyzete sorsdöntő Mr. Foster új érveket keres Nasszer elnököl az arab ..csúcson66 A VIETNAMI hely­színi jelentések napok óta a Dúc Co-i csatáro­zásokkal foglalkoznak. Az itt folyó hadműveletek igen jelentősek a dél­vietnami háborút illetően. Due Co elfoglalása, illetve megtartása azt jelentené, hogy a DNFF ellenőrzi az egész közép-vietnami fennsíkot, az ország jelentős, összefüggő területét. A partizá­nok idáig tartják a frontot, sőt, mint a UPI je­lenti, még Westmoreland tábornoknak is majd életébe került egy itteni látogatás. Az ameri­kaiak dél-vietnami csapatainak fővezére titok­ban látogatott az ostromlott helységbe, kevés híján elérte a partizánok aknatüze, amelyet a helikopter-kifutópályára zúdítottak. A harc ki­menetelét az amerikaiak is biztosítani szeretnék a maguk számára, erősítést irányítottak e tér­ségbe. De, hogy az itt folytatott amerikai hábo­rú kilátástalanabb, mint amilyennek képzelték — arpól a londoni Times washingtoni tudósítója tájékoztat. A jelentés szerint az amerikai kato­nai vezetők többé nem is állítják, hogy Dél- Vietnam életképes állam. Nincs nemzeti öntu­data, s „hadseregének" nincs hazája. Ky kor­mánya most hazarendelte a külföldön tanuló diákokat, hogy besorozhassák őket. A tiltakozá­sok, az amerikaiak újabb csapaterősítései miatt tovább tartanak. A laoszi hazafias front pártja nyilatkozatban ítélte el az újabb johnsoni ter­vet, s az Albán Népköztársaság is nyilatkozat­ban tiltakozik az agresszió kiterjesztése ellen. A Szovjetunióban újabb önkéntesek jelentkeznek, hogy fegyverrel támogassák a vietnami nép harcát. A DÉLKELET-ÁZSIAI agresszió jelentős aka­dálya annak, hogy a Genf ben ülésező tizennyolc­hatalmi értekezlet eredményt mutathasson fel. Az amerikai agresszió árnyékában nem szület­hetnek hasznos, célszerű, megvalósításra alkal­mas javaslatok, hiszen az agresszió további foly­tatása épp a tárgyalóképes talajt húzza ki a konferencia alól. Biztonságot pedig azoknak ad, akik az amerikai példa nyomán saját háborús EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN terveiket szeretnék biz­tosítani. A bonni kor­mány nem tágít atom­igényeitől, s az NDK kor­mányjavaslatát — amely a leszerelés, a béke biztosításának jegyében született, elfogadhatat­lan bonni javaslat követte. A szovjet javaslato­kat az amerikai küldött torpedózza, s joggal ál­lapítja meg a Pravda: a leszerelési értekezleten Mr. Foster (az amerikai képviselő) csupán új élveket keres. De az amerikai küldött nem is beszélhet leszerelésről akkor, amikor az értekez­lettel egy időben újabb és újabb amerikai csa­patok szállnak partra Vietnamban. Senki sem hiheti el, hogy egy állam a leszerelés híve ak­kor, amikor 330 ezer fővel szándékozik növelni idegen államban harcoló amúgyis hatalmas csa­patainak létszámát. Mint a Pravda megállapít­ja: Az Egyesült Államok taktikázása évek óta zsákutcába juttatja a genfi leszerelési értekezlet munkáját. A csütörtöki ülésen az indiai küldött kifejtette, hogy a leszerelés érdekében nemcsak az atomhatalmaknak, hanem a nukleáris fegy­verekkel nem rendelkező államoknak is köte­lezettséget kell vállalniuk. Az angol küldött vi­szont azt fejtegette, hogy az atlanti nukleáris erő megteremtése biztosítók lenne arra, hogy új ország nem jut atomfegyverhez. Ami eléggé kü­lönös következtetés. AZ ARAB csúcsértekezletet szeptemberben rendezik meg Casablancában, s az Arab Liga már elkészítette az értekezlet napirendjét, ame­lyen az arab országok szolidaritásának és együtt­működésének megerősítése szerepel. Maga a csúcsértekezlet szeptember 13-án ül össze — Nasszer elnök vezetésével. Az arab országok kö­zött sok kérdésben fennálló nézeteltérések elsi­mítása nagyrészt azoktól a tárgyalásoktól függ, amelyekre a közeljövőben kerül sor az EAK elnöke és Fejszál király között. A „csúcson" elő­térbe kerülnek majd a Palesztinái problémának és a Jordán vízkiviteli művek védelmének ka­tonai vonatkozásai, tekintettel az ezekkel kap­csolatos izraeli fenyegetésekre. Kétszínű misszionárius Tudunk arról, hogy az an­gol kormány „misszionáriusi” feladatot vállalt a vietnami kérdésben. Előbb Gordon Walkert küldte jószolgálati út­ra Délkelet-Ázsiába. hogy köz­vetítőként ajánlja fel az an­gol kormány segítségét a vál­ság rendezésében. A sikerü­letlen misszió nem kedvetle­nítette el Wilsont. Kis idő múlva Harold Davies brit mi­nisztert küldte — most már egyenesen Hanoiba, a békés rendezés ügyében. Ho Si Minhék azonban nem tárgyal­tak a brit küldöttel, és ennek okát meg is magyarázták. Tu­dunk mi is arról, hogy úgy­szólván a Wilson-kormány az egyetlen, amely Washingtont támogatja a vietnami hábo­rúban —, mégpedig feltétlen híveként dobta magát az Egye­sült Államok lábához, kockára téve ezzel saját pozícióját is. Mert az angol munkást épp­úgy felháborítja a bomba- és kalóztámadások sorozata a VDK ellen. — mint más jó­zan gondolkodású embert a világ bármely táján. Hanoi­ban világosan közölték a brit küldöttel, hogy amíg kormá­nya híve az Egyesült Államok vietnami politikájának, addig nincs tárgyalási alap a két állam kormánya között. Wil- sonék továbbra is hangoztat­ták segítőkészségüket. Mégis, már két hete húzzák-halaszt- ják a beutazási engedély ki­adását a DNFF három képvi­selője számára, akik Angliába utaznának. A vízum ügyében még mindig nincs döntés. Ami ismét bizonyítja, hogy London éppoly kétszínű poli­tikát folytat Vietnammal kap­csolatban, mint maga az Egye­sült Államok. Ügy látszik, Wilson azt gondolja, a feltét­len hűség fogalmához hozzá­tartozik az amerikai módsze­rek követése is. B. K. Papandreu hajlik.. Ki legyen a hadügyminiszter Atomelienes értekezlet Tokióban Az első atombomba ledobásá- nak 20. évfordulója alkalmából rendezett találkozón a tokiói "nemzetközi atomfegyver-ellenes értekezlet csütörtök délelőtti ülé6én felszólaló bolgár, jugo­szláv, magyar, mongol és szov­jet küldöttek szenvedélyes sza­vakkal ítélték el az Egyesült Államok vietnami agresszióját, követelték a VDK bombázásá­nak megszüntetését, továbbá az amerikai csapatok kivonását Vietnamból. 11 Seebohm, Nyugat-Németor- szág közlekedésügyi minisztere, amint a sajtó beszámolt róla, beszédet mondott a közelmúlt­ban Stuttgart városában. A százezret meghaladó hallgató­úgy t l tehát eképpen találkoztak. Képünk, amelyet az egyik nyugatnémet magazinból vet­tünk át, bizonyíték. Eszerint a nyugatnémet neonácizmus él, pimaszkodik, s csak a maga Kosz;gin megbeszélése Ürgüplüvel MOSZKVA. (TASZSZ) Csütörtökön a Kremlben Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök megbeszélést foly­tatott Ürgüplü török kormány­fővel. A csütörtöki moszkvai Koszi­gin—Ürgüplü tárgyalásokról ki­adott hivatalos közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgya­ló felek őszinte és baráti lég­körben folytatták a szovjet—tö­rök kapcsolatok, ezen belül a gazdasági kancsolatok fejlesz­tése kérdéseinek megvitatását. Mint már közöltük: Papand­reu volt görög miniszterelnök szerda este úgy döntött, hogy kihallgatást kér Konstantin ki­rálytól. Politikai körökben azonnal találgatás indult meg, hogy ezen a találkozáson elsi­mulhat-e a népszerű görög po­litikus és a király vitája? Papandreu közeli munka­társainak rábeszélésére határoz­ta el, hogy megbeszélést folytat Konstantinnal. Ebből arra kö­vetkeztetnek, hogy hajlandó kompromisszumos megoldásra. Egyesek szerint ez a megoldás az lenne, hogy egy Papandreu által megalakítandó új kor­mányban olyan személyt bízná­nak meg a hadügyminiszteri tisztséggel, aki egyaránt elfo­gadható a király és Papandreu számára. Az esetleges miniszterelnök- jelöltek között ismét előtérbe került Cirimokosz volt belügy­miniszter neve. Politikai körök véleménye szerint Cirimokosz- nak jó kilátásai vannak arra, hogy a parlamentben bizalmat szavazzanak neki, nem utolsó­sorban azért, mert a jobboldal már csak a Papandreu elleni tiltakozás miatt Is rászavazna. India az ENSZ-hez fordult India javasolta U Thant ENSZ-főtitkárnak, hogy kérje fel Pakisztánt, tartsa magát szi­gorúan a kasmíri tűzszüneti megállapodáshoz. Diplomáciai forrásból szerzett értesülés sze­rint Misztra, India ENSZ-kül- döttségének első titkára felke­reste az ENSZ főtitkárát, hogy átadja neki India válaszát az U Thant által Kasmírral kap­csolatban Indiához és Pakisz­tánhoz intézett felhívásra. Az indiai kormány szóvivője Űj Delhiben közölte, hogy az elmúlt napokban a kasmír! ősz. szecsapások során az indiai biz­tonsági erők megöltek 84 pa­kisztáni behatolót, 155-öt pedig megsebesítettek. Az indiaiak vesztesége 29 halott és 27 se­besült volt. A kasmíri „forradalmi tanács" rádiója szerdán este bejelentet­te, hogy a „szabadságharcosok” sikeres támadást intéztek a bar- mulai indiai helyőrség ellen — Srinagartól mintegy 50 kilomé­ternyire —, és nagy vesztesége­ket okoztak az ellenségnek. Vihar Szudánban ságának füle hallatára kijelen­tette: „Folytassák az előző nemzedék által örökül hagyott szent ügyet”, és hozzátette: igyekezzenek visszahódítani a csehszlovákiai földeket. Régente az effajta megnyi­latkozásokat „felhívásnak” ne­vezték — „keringőre”. De bár­minek nevezze is a mai em­ber, a nyugatnémet fasiszták biztatásnak fogták fel, s esze­rint cselekedtek. Bambergben, például, megrohanták a zsidó temetőt és telemázolták a sír­köveket — horogkereszttel. Seebohn „szent ügy”-e és a náci „nemes hagyományok’’ gaztetteit tartja „szent ügy”- nek. ök a temető nyugalmát csak akkor tisztelik, ha ott az ő áldozataik fekszenek. Igaz, a hatalmas nemzetközi felháborodás hatására az egyik „piktort”, Reinhold Woltsek fiatal fogtechnikust, letartóztat­ták. De a „szent ügy” sok más „bajnoka” jelentős pozíciók birtokában változatlanul résen áll a „nemes hagyományok” folytatására. Sőt, e cél érdeké­ben még atomfegyvereket is követel. És Seebohn? Tanul az esetből? Erről hallgat. (v) Afrika egyik jelentős országá- j ban, a tizenkétmilliós Szudán- | ban szinte óráról órára növek­szik a feszültség. Mahgub mi­niszterelnök magához kérette Rountreet. az Egyesült Államok khartumi nagykövetét és hiva­talosan tiltakozott az amerikai magatartás miatt. Ha a szemlélő I csak felületesen tekinti át a ; szudáni válság okát. nem érti: j mi köze van az egészhez Mr. Rountreenek, illetve Washing­tonnak. A helyzet beható isme- j rői azonban — különösen az ' elmúlt napok jelentései nyo­mán — tudják, hogy az ame­rikai külügyminisztériumnak bizony nagyon is sok köze van a Szudánban kirobbant krízis­hez. Mik a válság külső jelei? A kabinet kihirdette a rendkívüli állapotot, riadókészültségbe he­lyezte a hadsereget és Délre küldte Nugdalla miniszterelnök­helyettest. A szudáni Délen ugyanis zendülés tört ki. Kik harcolnak ott, miért és milyen előzmények után? A legújabb fejlemények tu­lajdonképpen akkor kezdődtek, amikor az utcára vonult töme­gek tüntetései nyomán megbu­kott Abbud tábornok diktatóri­kus rendszere Khartumban. Egy ideig úgy tűnt: haladó, az or­szág súlyos problémáival szem­benézni kész kormány alakul. Nem így történt. A hatalmat egy rövid átmeneti időszak után az UMMA, a földesúri reakció pártja vette át. amely — bár formailag nem kizárólagosan kormányoz — megragadta a kulcspozíciókat. A három déli tartomány mintegy négymillió lélekszámú, néger törzsekből álló lakossága, amely régen úgy érzi. hogy az északi kormány hátrányos hely­zetben tartja a Délt. voltakép­pen jogos aggodalommal attól tartott, hogy az UMMA-párt konzerválja maid a déli tarto­mányok áldatlan helyzetét. Ez volt az a körülmény, ame­lyet biztos érzékkel használtak fel a saját pecsenyéjük megsü- tésére bizonyos külső hatalmak. Jubába, Wauba és a többi dél-szudáni városba hirtelen áradni kezdett a propaganda­anyag, a pénz, sőt a fegyver is. Az érthető autonómia-törek­vések helyett — félreérthetet­len külső sugallatra — éssze­rűtlen és veszélyes szeparatiz­mus zászlaját bontották ki egyes, nyilvánvalóan megvásá­rolt politikusok. A legnagyobb dél-szudáni párt, a SANU veze­tője, Oliver Albino nyíltan kül­földi támogatást kért egy „független”, megalakítandó dél- szudáni állam, „Azánia” szá­mára. Hogy milyen erők léptek közbe, arról a következő hírek tanúskodnak: a Szudán állami létét veszélyeztető zendülők kö­zött fehér foglyokat ejtettek, akikről kiderült, Csőmbe jól fizetett zsoldosai. Mahgub mi­niszterelnök tiltakozásában ki­fejtette az amerikai nagykövet­nek: tűrhetetlen, hogy Csőmbe az amerikai pénzügyi támoga­tást ilyen brutális szudáni be­avatkozásra is felhasználhassa. Lubában hemzsegnek az újon­nan érkezett amerikai és angol jövevények. Mi e különös jelenségek tit­ka? Az Abbud-kormány bukása után megszületett rövid életű szudáni haladó vezetés Délről támogatta a szomszédos Kongó felhőit. Az UMMA-kormány ugyan ezt azonnal megszüntet­te. de Washington, London és Léopoldville nem bízik a Mah- gub-kabinet tartósságában. — Megnyugtatóbb volna számuk­ra, ha egy dél-szudáni bábál­lam leszámításával szilárd hát­országot teremthetnének Csom- bénak — és természetesen, Kon­gó továbbra is hozzájuk áramló kincseinek. Újra bebizonyosodott, hogy az „oszd meg és uralkodj!” régi módszere a neokolonialista ha­talmaktól sem idegen. (Harmat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom