Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-13 / 190. szám
IMS. augusztus 13, péntek & tmsi A párt-vb megtárgyalta A fácánok birodalma Tag- és tagjelöltfelvéfelek alakulása a kiskunmajsai pártalapszervezetekben INégy évvel ezelőtt alakult meg Kiskunmaisán a községi pártbizottság, mely megalakulásától egyik fontos feladatának tekintette a községi pártalapszer- vezetek megerősítését, és egyben célul tűzte ki, hogy minden termelési és közigazgatási egységben — a megfontolt pártépítési munka eredményeként létrehozza a párt alapszervezeteit. Mi és hogyan valósult meg ebből négy év előtti fontos elhatározásából? Ezt értékelte a közelmúltban — a kiskunmajsai községi pártbizottság előterjesztése alapján — a kiskunfélegyházi párt-végrehajtóbizottság. Az előterjesztés számot ad arról, hogy ma már — a Rákóczi Tszcs-t kivéve — a község valamennyi gazdaságában, üzemében, vállalatánál működik párt- szervezet. A tizennégy alapszervezetnek jelenleg 264 tagja, illetve tagjelöltje van — negyvennel több, mint négy évvél ezelőtt. Ez a létszámnövekedés azonban közel sem tükrözi teljesen a majsai kommunisták pártépítő tevékenységét. Azért sem, mert a pártszervezetekben négy év során százhuszonhárom tagot, illetve tagjelöltet vettek | fel, az elhalt, törölt, illetve ki- I zárt párttagok száma viszont a négy év során összesen hét volt. Ennél lényegesen nagyobb — összesen hetvenhat — azoknak a száma, akik elköltöztek a községből a párttagok közül. Mert az elvándorlás sokkal nagyobb méretű volt, s nemcsak Kiskun máj sán, a járás többi községében is, ebben pedig elsősorban sajátos gazdasági tényezők játszottak közre. Kiskunmajsán különösen a községi alapiszervezet munkáját érintette érzékenyen az elvándorlás. Mert jóllehet, ebben az alapszervezetben volt a legerőteljesebb, állandóan napirenden szereplő feladat a pártépítési munka — négy év alatt 67 tagot és tagjelöltet vettek fel — az alap>szervezet jelenlegi taglétszáma mégis 49. A tényékhez tartozik, hogy az „elvándorlási láz” általában — és a párttagok között is — a múlt év második felétől jelentékenyen kezdett csökkenni. Ez évben már összesen csak öt fő szereppel az „eltávozott” rovatban a pártszervezetek összesítőjén is. S ezt szintén nem lehet elvonatkoztatni az egyéb Okok és okozatok Néhány közúti baleset tanulsága Egy-egy közúti baleset megtörténte után nemcsak a hivatalos szervek, a rendőrség, bíróság, de azok is, akik csupxán hallomásból ismerik az esetet azt latolgatják: „Mi volt az oka a szerencsétlenségnek?” Ilyen beszélgetések alkalmával legtöbbször a fáradtságra, műszaki hibára vagy épp>en a másik járművezető szabálytalanságára igyekeznek visszavezetni az előidéző okot. Igaz, a fentiek sokszor karambolokhoz vezetnek, de a legtöbb áldozatot mégis az a sok szabálytalanság szedi, amelyet a járművezetők követnek el akár virtusból akár gya- korla Hanságból. Virtus a javából E rövid bevezető után nézzünk meg egy olyan tipikus esetet, ahol a virtuskodás majdnem emberéletet követelt. (Zárójelben szeretnénk megemlíteni, hogy az országúton tapasztalható virtuskodás nincs életkorhoz kötve.) Két kiskorú gyermekével és feleségével indult el Trabant személygépkocsiján Kurusa Sándor Budapestről Hódmezővásárhelyre. Szombat lévén az utak forgalma csökkent, s a gépkocsivezető kissé „lazított” a közlekedési fegyelmen. Túlzottan bízott önmagában és járművében, mert a szembejövő forgalom ellenére is megelőzött egy kerékpárost. Az előzést nem tudta befejezni, ezért inkább balra rántotta a volánt, s még a szembejövő jármű előtt az árokba futott, ahol egy fa állította meg... A „lazítás” volt az oka annak, hogy néhány másodperc múlva a négy utas közül három súlyosan megsérült, a nehezen szerzett gépkocsi darabokra tört. A hősködés nem jó tulajdonság, főleg az országutakon, ahol az együttjár a szabályszegéssel. s a szabálytalankodás ilyen eseteket produkál. Kölcsön jármű és gyakorlatlanság Sokszor előfordul, hogy ta- p>asztalt járművezetők engedékenységből motorkerékpárt, gépkocsit bíznak rá vagy kölcsönöznek olyanoknak, akik gyakorlatlanok a vezetésben, s bizonytalanok a közúti közlekedésben. Az ilyen járművezetők természetesen, kevésbé ismerik a szabályokat, s egy baleset- okozás után még újabb szabályszegéssel vagy bűncselekménynyel súlyosbítják annak megtörténtét. Szabadszálláson dolgozott Lóki Bálint, aki kölcsönkérte Iva- nics Gyula barátjától motorkerékpárját. Ivanics átadta a járművet annak ellenére, hogy tudta Lóki gyakorlatlan motorvezetésben vezetői igazolványnyal nem rendelkezik. Lóki elindult a járművel, de útközben felvette Janovics Istvánnét. A gyakorlatlan vezetés rövidesen balesethez vezetett. A motorkerékpár a homokos úton megcsúszott, s a vezető a p>ótutas- sal együtt a földre zuhant. Az ok tehát a gyakorlatlan vezetés volt, amelyet Lóki azzal súlyosbított, hogy ijedtségében otthagyta a földön fekvő súlyosan sérült nőt, s tovább haladt a járművel... Amikor a „eentixés“ halált okos Szinte összefoglalónak kínálkozik Kun Vince orgoványi fiatalember esete, aki, annak ellenére hogy gyakorlatlan volt, mégis felült testvérbátyja motorkerékpárjára, s azzal egy gyalogúton nagy sebességgel hajtott végig A 250 köbcentiméteres motorkerékpár, amelyet gyakorlatlan kéz kormányozott nem tudott kitérni a kitap>osott gyalogösvényen a véle szemben haladó kerékpárosnak, s Kemény József kerékpárhajtó összeütközött a negyvenkilométeres sebességgel haladó motorkerékpárral. A háromgyerekes apát eszméletlen állapotban szállították a kórházba, ahol rövid idő múlva belehalt sérüléseibe. .. Bevezetőnkben okokról és okozatokról szóltunk, arról, hogy miért következnek be közúti szerencsétlenségek. Igaz a sok ok közül csupán kettőt említettünk meg. Ám, ezek az esetek is bizonyítják: a közlekedés veszélyes üzem, s a szabályok megszegése akárcsak egy pillanatra is, családokat tehet tönkre, emberéleteket olthat ki. Gémes Gábor körülményektől — a tsz-ek, tszcs-k erősödésétől, a helyiipari tszcs-k erősödésétől, a helyiipar fejlődésétől — amelyben nagy részük volt az ott dolgozó kommunistáknak, s annak hogy a két-három évig tartó fluktuáció ellenére az újonnan felvett tagokkal, tagjelöltekkel erősödött, hatékonyabbá vált a pártszervezetek tevékenysége. Hozzájárult ehhez — mint a vb is megállapította — hogy a pártszervezetek egy részében nagy gondot fordítottak a tagjelöltekkel való foglalkozásra, azok nevelésére. Jelentős fejlődésnek könyvelhető el, hogy minden eddiginél nagyobb számban kérték felvételüket a fiatalok a pártalapszervezetekbe. Szilárd bázisa alakul ki a pártnak a község fiatal üzemeiben is, hiszen a 381 ipari dolgozónak 21,8 százaléka párttag vagy tagjelölt. Viszont nem ilyen folyamatos és tervszerű a pártépítés a község termelőszövetkezetében és termelőszövetkezeti csoportjaiban. A tanulság, amit az eddigi pártépítő munka és ezzel kap>- csolatban a szervezeti élet alakulásának tapasztalataiból az alapszervezeteknek feltétlenül meg kell szívlelniök a vb állás- foglalása alapján is az, hogy az alapszervezeteknek többet kell foglalkozni, törődni a nagyszámú pártonkívülit magukba tömörítő tömegszervezetekkel, amelyek fontos bázisai lehetnek az alap>szervezeteknek. Tervszerűbbé leéli tenni a pártonkívüli aktívákkal való foglalkozást is, mégpedig úgy, hogy gyakrabban hívják meg őket a pártrendezvényekre, s megbízatásokkal ne csak kampánymunkák idején lássák el őket. Ez nemcsak a szervezeti életet teszi majd mozgalmasabbá. tartalmasabbá, hanem egyúttal a pártépítési munka további eredményeihez is jó alapot, lehetőséget szolgáltat. E. É. Ültetvényszemie 30 gazdaságban Ültetvény szemle kezdődik ma a kiskunfélegyházi járásban. A bizottság tagjai — járási, illetve megyei kertészek, szakemberek — egy héten át 30 tsz. tszcs, valamint szakszövetkezet nagyüzemi szőlőjét és gyümölcsösét tekintik meg. A járási székhely határában már pár héttel ezelőtt lezajlott a szemle. Most mintegy 4 ezer hold nagyüzemi ültetvény állapotát vizsgálják meg. amelynek alapján valamennyi gazdaság kertészeti munkáját értékelik. A hétfői szemlére meghívták a megyei vezetőket, továbbá a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársait is. Lakott településtől, országúti forgalomtól távol, sűrű erdő mélyén húzódik a Kunbajai Állami Gazdaság mélykúti vadrezervátuma. A hangulatos vidék ebben az évben új létesítménnyel — a fácántelepp>el — gazdagodott. Mikor p>ár hónappal ezelőtt fotóriporterünk megtekintette a rezervátumot, Lázár Péter fácánmester és felesége nem kis örömmel mutatta neki a tojásból épp akkor kikelt apró szárnyasokat; 3500 fácán- továbbá 640 fogolycsibét keltettek — gép>ek és kot- lósok igénybevételével. A tojások azoktól a madaraktól származtak, amelyeket — még a tél folyamán — Lázárék élőként fogtak be. Legutóbb újabb meglepetés fogadta fényképész munkatársunkat: megnőttek a fácáncsibék. Hiába, letagadhatatlan a fácántáp hatása, amely kedvezően befolyásoljá a szárnyasok növekedését. A fácánok közül másfél ezret már el is adtak a különböző vadásztársaságoknak; ezret a dunavecsed vadásztársaság vásárolt meg. j — Régen láttam az édesanyádat. — Pedig tegnap is itt járt. Segített fel- vikszelni a parkettát. — Milyen arany lélek! Meglátogathatnánk. — Meg, bizony. Olyan régen nem jártunk már náluk. Apa is örülni fog neked. — Ó, a drága öregúr! Sohase felejtem el. hogy felmászott, hatvanéves fejjel a jegenyefára és lehozta Bábudnak a kismadarat. — Apa már ilyen jószívű. — Anyád is. Mindig segít neked. — Meg a Manóinak, meg Pirinek, meg JuKapros palacsinta cókának meg. — Állj csak meg! Ne sorold fel mind a kilenc testvéredet.., — Kérlek szépem — Ne sértődj meg mindjárt. Tudod, hogy mennyire tisztelem és szeretem mamát az ő ernyedetlen szorgalmáért. Vasárnap délben kimegyünk. Jó? — Pompás. — Apának elviszem ezt a két szivart, amit Béla adott. Valódi kubai szivarok, — És töröttek. — Nem ez a lényeg. — Tudom, valódi kubaiak. Jó, hát csak vidd. Legalább meghívjuk mamáékat a Lila tulipánba, ebédre. — Á, Úgyse jönnének! Mama biztosan süt néhány kapros palacsintát is, ha kimegyünk. Tudja, hogy mennyire imádom. Micsoda remek keze van. — Hát ez szentigaz. Ede. Csak a baj, hogy a mama most még se fog neked palacsintát sütögetni. — Ugyan1.:; — El is feledtem mondani, Ede, hogy szegény mama a karjára esett vikszolás közben. Nincs mm baj, ne ijedezz. De pár napig pihennie kell. Megmondta a Lo- vánszki doktor. — Szegény mama! Akkor talán ne is zavarjuk! Pihengessen csak. Ráfér. — Azért,'.: — Nonono, nonono Majd legközelebb. Nem venném szívemre. hogy gyötörjük a sok mihaszna beszéddel. — Drága. Akkor majd én sütök neked, kárpótlásul, finom kapros.*: — Azt már nem' Ahhoz csak a mamád ért igazán! a &
