Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-24 / 198. szám

I LAPJA I 1965. AUGUSZTUS 24, KEDD Világ proletariat, egyesüljeteW > «X. ÉVFOLYAM. 198. SZÄM Ara 69 fillér A termelésnövekedés 80 százalékát Hogy mélyen járton a termelékenység fokozásával érte el a megye ipara As első félévi tapasztalatok a létszámgazdálkodásról A december 10-i párthatáro­zat a legfontosabb célkitűzések közé sorolta a körültekintő munkaerő-gazdálkodást, a mun­kaszervezés további javítását, az alkalmazotti létszám csök­kentését átcsoportosítását. Hogyan érvényesültek az em­lített irányelvek a megye ipa­rának első íélévi munkájában? — Erre a kérdésre kerestünk választ a KSH megyei igazgató­ságának segítségével. Az év első felében 41 és fél ezer dolgozót foglalkoztatott a megye szocialista ipara, a tényleges munkáslétszám meghaladta a 32 ezret. Összevetve az idei létszámada­tokat az 1964. első félévivel, 2 százalékos növekedést tapaszta­lunk. Ellentmond a határozat Irányelvének az. hogy az idén tizenhéttel több alkalmazott ju­tott ezer fizikai dolgozóra, mint tavaly. A munkaszervezés, a munka- fegyelem javulását és nem utol­sósorban a folyamatos norma­rendezés sikerét igazolja, hogy a termelés a létszámot megha­ladó mértékben növekedett. A többlettermelés 80 százalékát a munka hatékonyságának foko­zásával érték el a vállalatok. Különösen a minisztériumi iparban alakult kedvezően a termelékenységi mutató. A tár­cavállalatok dolgozóira átlago­san 11 százalékkal több terme­lési érték jutott, mint tavaly. A szép eredmény okát kutatva a következőre bukkanunk: A munkaidő-kihasználás a tárcavállalatoknál elérte a 99 százalékot, és a tavalyihoz képest lényege­sen csökkent a munkásvándor­lás. A tanácsi ipar első félévi lét­számgazdálkodá­sáról kevesebb jót mondhatunk. A korábbi évi­nél 12 százalékkal több dolgo­zót foglalkoztattak a helyiipari vállalatok és különösen szembe­tűnő mértékben növekedett az alkalmazottak száma. Kétségte­lenül közrejátszott ebben az is, hogy a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága elrendelte a pa­píron munkásként szereplő, de ténylegesen alkalmazotti mun­kát végző dolgozók helyes állo­mányba sorolását. Az átsorolás hatására néhány vállalatnál ug­rásszerűen — 40—80 százalék­kal — növekedett az alkalma­zottak száma a korábbi évhez viszonyítva. Túl szépen alakult — megha­ladta a 100 százalékot — a munkaóra-felhasználás a taná­csi vállalatok jó részénél. Ez arra enged következtetni, hogy elhallgatták a ténylegesen teljesített túlmunka jó ré­szét. Éppen ezért kétes értékű, csak papíron létező eredményként könyvelhetjük el, hogy az ipar 24 százalékkal kevesebb túlórát használt fel, mint 1964. első fél évében. Szinte törvényszerűen követ­kezik az elmondottakból, hogy elmaradta munka termelékeny­ségének kívánt növekedése is az első fél évben a tanácsi iparban. Mindez arra int, hogy a helyi­ipari vállalatoknál a következő hónapokban az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítani a termelő és az alkalmazotti lét­szám helyes arányának kialakí­tására, a termelés szervezésére. Meghozta gyümölcsét a szö­vetkezeti iparban végrehajtott nagyarányú átszervezés — ezt bizonyítják az első félévi lét­szám- és termelékenységi mu­tatók. A ktsz-ek idén 7 száza­lékkal kevesebb munkást fog­lalkoztattak. mint tavaly és a munka hatékonyságának 4 szá­zalékos emelésével érték el a termelésnövekedést. az eke A mélyszántás legalkalma­sabb nagy teljesítményű erő­gépe, egy Sz—100-as dübörög a kiskunfélegyházi Béke Ter­melőszövetkezet tarlóin. Képünkön Ruskó Sándor, a Kiskunmajsai Gépállomás traktorosa beállítja az ekét, hogy kellő mélységben for­gassa meg a talajt. (Pásztor Zoltán felvétele.) Meghosszabbították a Gemini-5 utazását Valószínűleg betartják az eredetileg tervezett időpontot Képzeletbeli Qrrandevú HOUSTON. (MTI) Conrad és Cooper valószínű­leg az eredetileg tervezett idő­pontig, augusztus 29-ig folytat­hatja űrutazását — jelentik a hírügynökségek. Christopher Kraft, a Gemini—5 utazásának földi parancsnoka vasárnap es­ti sajtóértekezletén már így nyi­latkozott: „Jelenleg semmi okot nem látok arra, hogy az utazást nyolc napnál korábban fejezzük be.” , A vegyielektromos elem je­lenleg 22 amper erősségű ára­mot ad, ami elegendő a fedélze­ti műszerek ellátásához, de ah­hoz már kevés, hogy a Gemi­ni—5 komolyabb manővereket hajtson végre az űrben. A prog­ram parancsnokai végleg le­mondtak az űrhajóról kibocsá­tott Kis Gézengúz nevű mes­terséges holddal való találko­zásról — pedig ez lett volna az űrhajó programjában szereplő kísérletek közül a legfontosabb. * Vigasz tolásul” tervbe vettek egy találkozót képzeletbeli ra­kétával. Cooper és Conrad jól érzi ma­gát, de kevesebbet aludt és ke­vesebbet evett mint amennyit a programban előírtak számukra. Cooper és Conrad ezenkívül fényképezett az Egyesült Álla­mok és Kelet-Afrika fölött, inf­ravörös sugarakkal méréseket végzett, felvételeket készített a Holdról és földi felhőrendsze­rekről. Conrad egy kicsit berekedt. Az egyik űrorvos ezt annak tu­lajdonította, hogy az energia- szolgáltató rendszer üzemzava­rának kezdetén nagyon sokat beszélt a Földdel. Egy időben kisebb zavar támadt a másod­pilóta űrruhájával is: ennek hőmérséklete 9 fokra csökkent, a hibát azonban hamarosan si­került kiküszöbölni. Cooper a hétfőre virradó éj­szaka alvás közben szárnyalta túl előző egyéni rekordját: az .amerikai űrhajós 1963-bao a Mercury—7 fedélzetén 34 órát tartózkodott a világűrben. A Nasa ebből az alkalomból gra­tulált az űrpilótónak. A Gemini—5 hétfőn, magyar idő szerint 16,22 órakor, meg­kezdte a Föld körüli harminc- kettedik fordulatát. Egy órával később bejelentették, hogy Gor­don Cooper és Charles Conrad engedélyt kapott útjának 24 órával történő meghosszabbítá­sára, ami azt jelenti, hogy a Gemini—5 már legkevesebb 46 fordulatot tesz a Föld körül. Űjabb jelentések szerint az energiaszolgáltató rendszerben a kémiai tápelemre gyakorolt oxigénnyomás lassan emelkedik, s ez reményt nyújt rá. hogy a Gemini—5 nyolc napig fenn tud maradni. A harminckette- dik fordulat idején Cooper és Conrad utasítást kapott, hogy készítse elő a „képzeletbeli mű­holddal” való találkozást. A négyszakaszos manőver két és Lázadoznak a borneóiak is Tunku Abdul Rahman maláj­földi miniszterelnök villámlá­togatását követően londoni megfigyelők „robbanékonynak” minősítik a sabahi és sarawaki helyzetet. Rahman nyíltan meg­fenyegette a Malái Államszövet­ség két észak-borneói tagálla­mának politikusait, hogy „láza­dóknak és árulóknak” tekinti őket — és ekként bánik el ve­lük — ha Singapore példájára az államszövetségből való kivá­lás mellett döntenének. Sabahból és Sarawakból ér­kező jelentések szerint egy­mást érik az izgatott hangula­tú gyűlések, s gyorsan növek­szik az elszakadást követelő mozgalom tábora. A Maláj Államszövetség to­vábbi bomlásának jele. hogy Donald Stephens, a federációs kormány sabahi ügyekkel meg­bízott minisztere lemondott, miután Rahman mereven el­utasította azt a követelését, hogy vizsgálják felül az állam- szövetség létrehozásáról kötött egyegBjepyt, egynegyed órát vesz igénybe. A siker titka Amikor olvastuk az alkot­mányunk ünnepén megjelent új­ságokban, hogy szűkebb pátri­ánk az aratást már befejezett hat megye között szerepel, vall­juk be, büszkeség töltött el mindannyiónkat, akár közvet­len, vagy közvetett résztvevői voltunk a gabonabetakarítás munkájának, akár a termelés más területén végeztük dolgun­kat. Mindez érthető, hiszen me­gyénkben kellett a legnagyobb területről — az állami gazdasá­gokéval együtt valamivel több mint negyedmillió holdról — a kenyémekvalót biztonságba he­lyezni. Érthető a büszkeségünk azért is, mert az időjárás vi­szontagságai miatt olyan kedve­zőtlen körülmények akadályai­val megbirkózva kellett az ara­tást lebonyolítani, amilyenek a mezőgazdaság átszervezése óta. de az egy-két évtizeddel előbbi időszakban sem voltak tapasz­talhatók. * Mi hát a siker titka? Az, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink jól szervezték meg a nagy munkát; példásan hangolták össze annak részfel­adatait, a rendelkezésükre álló erőket idejében csoportosították oda, ahol „szorított a cipő '. Ebből az alaposságot, körülte­kintést igénylő feladatmegoldás­ból a helyi tanácsok és a járási tanácsok operatív bizottságai is derekasan kivették részüket. * A szervezést dicséri az is. hogy szövetkezeti gazdaságaink úgyszólván mindegyikében ide­iében gondoskodtak elegendő számú aratópárról — s az is, hogy amikor az időiárás meg- javultával az utóbbiak munkája a vártnál kisebb mértékben vált szükségessé, haladéktalanul „csatasorba állították” a kom­bájnokat. aratógépeket. * ® a szántóföldek masinisz­tái — mind a gépállomási, mind a szövetkezeti kombájnosok. aratógép-vezetők — példamuta­tóan kitettek magukért. Helyt­állásukban természetesen nagy szerepet játszik az is. hogy a szerelők általában jól javítot­ták ki a gépeket, s ezek kiszol­gálása is zökkenőmentesebb volt, mint a korábbi években, • J ó munkát végeztek, s vé­geznek jelenleg is a szérűkön dolgozók: a gabonatisztítók és a cséplőmunkások, örvendetes, hogy a gépállomásokról az év tavaszán a tsz-ek tulajdonába került cséplőgépeknél kevesebb a hiba. mint ahogy az adás-vé­tel megtörténtekor gondolni le­hetett. Ez nemcsak annak kö­szönhető. hogy a gépállomások igyekeztek jól kijavított álla­potban átadni a gépeket, hanem annak is, hogy munkába állítá­suk előtt a szövetkezeti gépé­szek is tüzetesen átvizsgálták azokat. Nagyjából az elmondottakban leli magyarázatát az aratás, s a most is folyó cséplés munkájá­nak sikere. s úlyos hiba volna azonban, ha szövetkezeteink vezetőinek, gazdáinak az eredményesség fe­letti jogos büszkesége önteltség­gé fajulna. Hiszen az elkövet­kező hónapokban rengeteg még a tennivaló a szántóföldeken. El kell végezni az őszi vetést, s a kapások termésének a betaka­rítását. • E munkák sokrétűsége, idő­beli eltolódása, az őszi kedve­zőtlenebb időjárás szintén ala­pos szervezést, fokozott helyt­állást igényel. A gabonabeta­karítás viszont jó „előiskola” volt a még nagyobb feladatok vizsgájához, növelte a szántó­földek dolgozóinak önbizalmát. S amennyiben ez a továbbiak­ban is serkentően hat. a soron következő őszi munkák elvégzé­se méltóan koronázza majd a gabona betakarításának sikerét. X. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom