Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xx. evf. 180. sz. Ara SO fillér ms. aug. i, vasárnap Gyiirközni és cselekedni P arát.i társaságban ültek együtt a közéleti fér- ák, s egyikük dohogva szóvá .ette: sok a hiba, a meg- gond atlanság. a vétkes kártokozás. El is . mondta, a közeli folyo árterében kutat mélyítenek egy tervezőiroda tervei alapján. Mikor ő ott járt. a dolgozók nevettek-bosszankodtak, mert tudták, azt a területet minden évben elönti az ár. i,Küzdeni kellene az ilyen tervező tevékenység ellen” — merengett a közéleti férfi, s igen meglepődött, amikor azt a következtetést vontuk le. mindenki küzdjön a maga területén, a maga tapasztalatai szerint. Ha ő hibát, vétket lát, ne man n meg közöttünk , so- pánkouassal, hanem cselekedjen. a tervezőirodáig is vigye el felháborodását. H ibás rendelkezések, meg-' gondolatlan tervek, s az ezekből fakadó károk ugyanis nem az égből hullanak le jégeső gyanánt. Nem a természet vak erejéből, hanem emberi gyengékből születnek — hozzá nem értés, tájékozatlanság. a valóságos problémáktól való távolság jellemzi az ilyen és hasonló példák okozóit. Az ilyen esetek nem a szocializmusra. hanem a szocializmust építő társadalom összetettségére jellemzőek. amelyben bőven ott élnek még a bírálandó és megszüntetésre érett negatív .vonások, de az azok ellen harcoló emberek is ott szorgoskodnak. Ám mintha ezeknek a negatív vonásoknak néha nagyobb teret adnánk, mint a tapasztalatcserére érett tetteknek, ió példáknak. Nemrégen az ideológiai oifenzíva feladatairól tanácskozott egy nagyobb kollektíva. Mint az ilyenkor lenni szokott, a bölcs és értelmes gondolatok közé bőven beszűrődtek a gondok; ez is. az is. beruházás is. intézkedés is kellene a tudatformáláshoz. a népi-nemzeti egység kialakításához. a kulturális forradalom újabb sikereihez stb. Egy járási vezetővel beszélgettem a szünetben, aki — mintegy zárjelben — felvázolt egy rövid és győzelmes harcot. A járási székhelyen — bár területükre az állattenyésztés a jellemző — állandó volt a húshiány, s a vásárlók elégedetlensége. Terveztek ezért egy tsz-húsboltot. amelyben kiselejtezett tenyészállatok húsát hozták volna forgalomba. Közbeszólt azonban egy rendelet, amely szerint olyan községben, városban, ahol állami húsbolt van — noha sokszor és gyorsan kiürül — ott nem lehet tsz-boltot nyitni. Ha belenyugodnak, máig sem szűnik meg az elégedetlenség, ök. azonban megkeresték a szabályos kiskaput, a piacon építettek ideiglenes, de szilárd téglaépületet — s máris megoldották a helyi kereskedelem legnagyobb gondját. Kérdeztem; s tudnak eVröl a lehetőségről más járások is? Nem, nem beszélt róla senkinek, ott helyben, a nagy kollektív tanácskozáson sem. Terjeszteni kellene pedig az ilyen vértelen csaták örömét, hiszen a győzelmi hírek még a háborúban is lelkesítették a katonákat. M árpedig békés csaták voltak, s lesznek a jövőben is. Itt mondjuk el. bár más megyében történt, az egyik modem, vígeposzba kívánkozó példát — a jó munka „büntetéséről”. Az ötéves terv egyik fontos nagyberuházásáért összefogott minden helyi erő. s az a tervben megszabottnál fél évvel hamarabb el is készült, belépett az energiahordozó anyagok termelésébe. S ekkor valahonnan elindult egy bürokratikus hadjárat; fegyelmit kell adni a tervfegyelem megsértéséért. Hogy elemezni kellene a jó munka összetevőit? Hogy ki kellene számítani a fél év nyereség várható népgazdasági hasznát? Hogy terjeszteni kellene a szocialista kooperáció helyi eredményeit? Ezek a gondolatok meg sem fogamzódtak a bürokrata agyában. Szerencsére a megyei politikai vezető szervek vették azt a bátorságot, hogy az ígért fegyelmi helyett dicséretben részesítették az arra méltóakat. Szivattyús kút mélyítése, tsz- húsbolt létesítése, beruházások elkészülte — egy szüntelenül épülő ország erőfeszítéseit jelképezik. Dicséretes erőfeszítéseket, amelyek serkenthetik a milliók tettvágyait. így vagy úgy befolyásolhatják hangulatukat, alkotókedvüket is. Ha nem megy símán. majd megy nagyobb határozottsággal és eréHyel. M eg kell szoknunk, hogy az év minden szakában, s a munka minden területén felkészüljünk a várható küzdelmekre — amelyek az átalakuló emberi társadalomban is természetesek. A tervteljesítés számadatai mindenüftt telítve vannak erőfeszítésekkel, s ezt követően az emberi akarat diadalával. Elavult rendeletek vagy lelketlen betűrágók ideig-óráig vethetnek csak gátat az áradó kezdeményezésnek — a fejlődés végül is törvényszerű és állandó jellegű. Nem siránkozni kell. mint a népmeséi család, amely a nehéz káposztáskőtől féltette a még meg sem született gyermeket. hanem gyürkőzni és cselekedni, de mindenütt! L egyen erőnk és hitünk hozzá, hogy a terméketlen dohogást mindenütt felváltsa az eredményekét szülő tettrekészség. Jurmies László Befejezéséhez közeledik megyénkben az aratás Utolsó szakaszába érkezett megyénkben az aratás. Az állami és a termelőszövetkezeti gazdaságokban szombaton már a 200 ezredik holdról is lekerült a gabona, s még mintegy 4—5 napi munka vár a betakarító gépekre, valamint egyes helyeken a kézi kaszásokra. Szombaton a kétszázezredik holdról is lekerült a gabona ezer holdon — frissen zöldellnek a másodvetésű növények. Megkezdődött a hordás is a megye minden részében: naponta összesen mintegy félezer lovasfogat és vontató hordja asztagba a kévéket — s már 150 cséplőgép zúg a szérűkön. Szerelik a gépeket Július 1-én adta át az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a Kecskeméti Bame- vál új feldolgozó üzemét. Jó ütemben halad a gépek beszerelése és előreláthatólag szeptember 15-én megindulhat a munka a csarnokban. A legkorszerűbb gépekkel felszerelt üzemben a jelenlegi 150C-zal szemben 2000 baromfit dolgoznak majd fel óránként. (Pásztor Zoltán felvétele.)___________ A nagy munkában derekasan helytálltak a kombájn vezetők, a traktorosok és a kézi aratók egyaránt. A közös gazdaságok gabonaföldjeinek az 55 százalékáról — a kombájnok segítségével — már magtárba került a termés. A Bajai Állami Gazdaságban, ahol a gabonatáblák összesen 7358 hold területén kora hajnaltól késő estig 28 kombájnos dolgozott, a zab kivételével ma teljes egészében végeznek az aratással. Több kombá jnos országosan is a leg,jobb teljesítményt nyújtotta. Sereg Lajos például több mint 80 vagon gabonát aratott-csé- pelt, s Kmetovies Lászlónak 70, Kiss Lászlónak pedig 62 vagon volt a teljesítménye szombaton estig. Az eddigi mérések szerint a gazdaságban holdanként 16,5 mázsa átlagterméssel fizet a búza, A kombájnosok hozzáfogtak a 440 hold zab termésének a betakarításához is, egy részük pedig a bácsbokodi és a bácsborsodi szövetkezeti gazdaságoknak nyújt segítséget. Hétfőn pedig öt kombájn Veszprém megyébe indul segíteni az ottani betakarítás munkájában. Megyeszerte meggyorsult a tarlóhántás is. Ebben a munkában hétszáz traktor vesz részt, s számos helyütt éjjel is dolgoznak. Így a korábbi elmaradást helyenként sikerült már pótolni. A termelőszövetkezetekben eddig több mint 100 ezer holdon művelték meg a tarlót, amelynek egy részén — mintegy 30 Megalakult a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács Szombaton délelőtt Kecskeméten ünnepi alakuló ülést tartott a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács. Tagjain kívül jelen volt dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, továbbá a megyei tanács vb, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei bíróság több képviselője, s néhány felvásárló vállalat vezetője. Dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a Megyei Tsz Tanács elnöke — megnyitójában elmondotta, hogy szükségszerű volt létrehozni a tsz-tanács megyei szervezetét, amely mostaritól kezdve a megyei tanács mellett tanácsadó testületként működik. Ennek megfelelően felemelték tagjainak a számát; közöttük tíz tsz-elnök, három főmezőgazdász és két főkönyvelő foglal helyet. Tompa elvtárs ismertette a tsz-tanács ügyrendjét, s ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy évente legalább négy alkalommal szándékoznak ülést tartani. Ezenkívül a tanács különböző kérdésekkel foglalkozó csoportjai többször is összejönnek. Az új testületnek alapvető célja lesz a szövetkezeti mozgalom fejlesztése és erősítése. Ezután dr. Matos László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, köszöntötte a Megyei Termelőszövetkezeti Tanácsot, s ismertette a megye mezőgazdaságának az utóbbi években elért eredményeit. A többi közt arról beszélt, hogy megkétszereződött az egy hold szántóra jutó termelési értékj a nagyüzemi gazdaságok 51 ezer holdon telepítettek szőlőt és gyümölcsöst, s az anyagi ösztönzők eredményeképp több mint 12 ezer forint a tsz-gazdák közösből származó átlagos évi jövedelme. Ezután dr. Major József, a tsz-tanács jogügyi főelőadója, beszámolt a szövetkezetek jogi ellátottságának fejlődéséről, s ismertette az ezzel kapcsolatos hiányosságokat is. Az ünnepi alakuló ülés a tsz- tanács tágjainak a hozzászólásaival fejeződött be. Hazánk szép tájain: (3. oldal) Szabadság — szereleid <(. oldal) „Csodatevő“ Gergő (*. oldal) Vasárnapi riport (T. oldat) A nehezen nevelhető szülők ((. oldal) . A fogyasztók rovásáÁ (1?. oldal)
