Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-03 / 155. szám

1 oldal 1965. Július 3, szombat Befejeződtek Péter János londoni tárgyalásai fFolytatás az 1. oldalról) napirendre. A tárgyalófelek megvitatták a kulturális kap­csolatok továbbfejlesztésének, valamint a műszaki-tudományos együttműködés lehetőségének kérdéseit. Nagy figyelmet szen­teltek a kereskedelmi kapcsola­tok problémakörének, különös tekintettel az árucsereforgalom növekedésének lehetőségeire. Elvi egyetértésre jutottak ab­ban, hogy az egyes területek il­letékes szakemberei folytassák az érintett problémák részletes megvitatását. Megállapodtak a közös záróközlemény szövegé­ben, amelyet a két fővárosban egyidejűleg pénteken éjfélkor tettek közzé. A közleményben mindkét fél elismerte, hogy a nemzetközi kérdések elemzésé­ben és az előrehaladás érdeké­ben megvalósítandónak ítélt ak­ciók megválasztása tekintetében bizonyos különbségek állnak fenn közöttük. Mégis nagyra ér­tékelendő, hogy tisztázták az egyetértés és a nézetkülönbsé­gek területeit. Elismerték, hogy mindkét ország közös érdeke olyan alapot keresni, amelyen a nemzetközi együttműködés fej­leszthető, s kinyilvánították azt a szándékukat, hogy ennek elő­segítése érdekében az érintke­zést fenntartják. Megállapodtak abban, hogy magyar—angol konzuli egyez­mény megkötése céljából tár­gyalásokat kezdenek. Péter János meghívta Michael Stewartot: Látogasson el Ma­gyarországra. A meghívást a brit külügyminiszter örömmel elfogadta. A két külügyminiszter pén­teki tárgyalásaival Péter János angliai látogatásának hivatalos programja befejeződött. Pénteken délben a külföldi tudósítók londoni szövetsége ebédet adott Péter János tisz­teletére. Az ebéden a nemzet- j közi és az angol sajtó mintegy száz képviselője vett részt. A hallgatóság nagy érdeklő­déssel figyelte Péter János köz­vetlen hangú rövid bevezetőjét, I majd a Délkelet-Ázsiában ki­alakult veszélyes helyzettel, va- | lamint az európai biztonság problémáival kapcsolatban fel­tett kérdésekre adott választ. A vietnami háborút érintő kérdésekre válaszolva Péter Já­nos nagy nyomatékkai hangsú­lyozta: mindaddig, amíg az Egyesült Államok bombázza a VDK területét, semmiféle lehe­tősége sincs a nemzetközi tár­gyalások felvételének megköze­lítésére és csakis az amerikai kormány teheti meg az első lé­pést, hogy azt továbbiak követ­hessék. Az újságírók kérdései azt tükrözték, hogy Péter János londoni látogatásának nemcsak az angol—magyar kapcsolatok vonatkozásában tulajdonítanak jelentőséget, hanem általában a kelet—nyugati kapcsolatok to­vábbi alakulása szempontjából is, különös tekintettel arra, hogy a délkelet-ázsiai háborús válság árnyéka borítja az egész nemzetközi horizontot. Pénteken este Godfrey Lag- den konzervatív párti képvise­lő, a brit—magyar parlamenti képviselőcsoport elnöke, az an­gol alsóház épületében vacsorát adott Péter János tiszteletére. Péter János külügyminiszter, Házi Vencel nagykövet, főosz­tályvezető és Dóczi Kálmán fő­osztályvezető-helyettes kíséreté­ben szombaton délben a me­netrendszerű M ALÉV-repülő­géppel utazik haza Budapestre. Bumedien lehetőségei Középpontban a vietnami béke Az a bizonyos válság A JELENLEGI algé­riai kormányról polemi­zál a tegnapi A1 Ahram ______________________ című kairói lapban Hei- • kai főszerkesztő, akit' 'általában'” Kfásszer elriőfc szócsövének tartanak. Mint írja, elfogultság nél­kül vizsgálja a kormányt, de, ugyanakkor vitába kell szálljon Bumedien Ben Bellát és politiká­ját illető értékelésével. Hangoztatja, hogy Bu­medien a legendás algériai felszabadító hadse­reget képviseli, és ezért, ha Ben Bella a levál­tásban megelőzi az ezredest, éppolyan reakció­val találta volna szemben magát, mint most Ben Bella miatt a katonai vezető. Heikal úgy látja, hogy ha a jelenlegi algériai vezetők képe­sek megoldani a mai Algéria alapvető problé­máit, a forradalom és az állam, valamint az ál­lam és a hadsereg viszonyának kérdését, akkor Ben Bella elvesztése csupán egy egyén eltűnése, vagy egy hős tragédiája lenne. Bumedienéknek tehát, Kairó szerint egyetlen lehetőségük van — a felelősségtől áthatott államvezetés. A kez­det nem éppen támasztja alá ennek a lehető­ségnek a megragadását. Ami Ferhat Abbasz megnyerését illeti, úgy látszik ez zsákutca volt: a volt nemzetgyűlési elnök politika helyett egyelőre feleségével együtt Spanyolországban üdül. A GALLUP Közvéleménykutató Intézet leg­frissebb adatai szerint az Egyesült Államok la­kossága elégedetlen a kormány vietnami poli­tikájával. A megkérdezettek egynegyede a harci cselekmények azonnali beszüntetését követeli, másik negyede viszont épp a háborús propagan­da hatására a katonai akciók kiterjesztése mel­lett foglal állást. Ilyen az, amikor Amerikában elégedetlenség uralkodik. Vigasztaló viszont, hogy felelős emberek, mint Morse oregoni sze­nátor az amerikai csapatok haladéktalan kivo­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN nását követelik Vietnam­ból. A szenátusban a re­publikánus pártot már „háborús pártnak” titu­lálják. Ugyanakkor mintegy kétszáz New York-i tudós, író és művész felhívást intézett Adlai Stevensonhoz, Amerika ENSZ-képviselőjéhez, amelyben a vietnami és dominikai agresszió el­leni tiltakozásként lemondtak tisztségükről. Wil­son angol miniszterelnök a sokszoros elutasítás ellenére sem mond le úgynevezett vietnami bé­kemissziójáról, noha ennek megvalósítása keve­set lendítene a vietnami béke ügyén. Haekkerup dán külügyminiszter egy fogadáson, melyen fia­tal, Vietnamban megrokkant katonákkal talál­kozott — kijelentette, hogy a tárgyalások mel­lett van. Sajátos módon azonban nincs az ame­rikai csapatok kivonása mellett mert, mint mondta, ebben az esetben Thaiföld, Burma és Kambodzsa néhány hónap alatt kommunista kézre kerülhetne. Johnson elnök tegnapi tárgya­lásai szintén a vietnami helyzettel foglalkoztak. Az apropót ismét a saigoni rezsim kérése szol­gáltatta: újabb csapaterősítéseket „kérnek” a szabadságharcosok offenzivájának elhárítására. BRÜSSZELBEN véget ért a közös piaci or­szágok konferenciája, s ennek eredményeiről a francia külügyminiszter úgy nyilatkozott: A ki­alakult helyzet nem dráma, de kétségtelenül válság. A nyugatnémet sajtó mindenesetre a leg­súlyosabb válságnak tartja, amely nemcsak a gazdasági fejlődés gátja lehet, de súlyosan za­varhatja, a közös piaci országok politikai együttműködését is. A válság áthidalását a franciák koncepció-változtatásától remélik Bonn­ban. Von Hase államtitkár szeretné, ha Francia- országban is érvényre jutna „az európai szel­lemnek és a tárgyi helyzetnek megfelelő szem­léletmód”. 0. N. Koszigin távirata Kállai Gyulához KÁLLAI GYULA elvtársnak, a magyar forradalmi műiu kás—paraszt kormány elnökének BUDAPEST Tisztelt Kállai Elvtárs! Fogadja szívből jövő üdvözletem abból az alkalomból, hogy megválasztották a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökévé. Kívánok önnek sok sikert e magas tiszt­ségben végzett munkájához. Kifejezem mély meggyőződésemet, hogy a Szovjetunió és Magyarország között kialakult jó vi­szony, testvéri barátság és együttműködés a jövőben is fejlő­dik, népeink javára, a béke és a szocializmus érdekében. A. N. KOSZIGIN. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Dr. Sík Endre az Országos Béketanács elnöke Megválasztották a világkongresszus magyar küldötteit Pénteken a Parlamentben ki­bővített ülést tartott az Orszá­gos Béketanács. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, nemzetközi Lenin-béke- díjas, az Elnöki Tanács elnöke, továbbá Rónai Sándor és Szir­mai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Vass Ist­vánná, az országgyűlés elnöke. Bugár Jánosné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkárhelyettese. Ott volt poli­tikai, gazdasági és kulturális életünk számos más vezető sze­mélyisége. Az ülés részvevői Harmati Sándornak, az Országos Béke­tanács alelnökének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tit­kárának javaslatára új tagok­kal egészítették ki az Országos Béketanácsot és betöltötték a megüresedett elnöki, illetve al­elnöki tiszteket. Az Országos Béketanács elnöke: dr. Sík Endre, nyugalmazott külügymi­niszter. Az alelnökök közé vá­lasztották Illyés Gyula Kossuth- díjas írót és dr. Réczey Lászlót, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem tanszékvezető tanárát. Az Országos Béketanács vé­gül megválasztotta a helsinki béke-világkongresszuson részt vevő magyar küldöttség tagjait. Az új tisztségviselők nevében dr. Sík Endre mondott köszöne­tét a bizalomért és megtisztel­tetésért, majd Harmati Sándor zárszavával véget ért a tanács­kozás. (MTI) Hazaérkezett Apró Antal Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, pénteken hajnalban hazaérke­zett Leningrádból, ahol részt vett a KGST Végrehajtó Bizott­ságának 18. ülésszakán. Fogadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője.’ Ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjet­unió budapesti. nagykövete, is. Kering a Kozmosz - 70 A szovjet űrkutatási program keretében pénteken a Szovjet­unióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—70 jelzé­sű mesterséges holdat. A szput- nyikon elhelyezett berendezések kifogástalanul működnek. Tiros 10 — tájolható mesterséges hold Háromlépcsős Thor Delta ra­kétakombináció segítségével Föld körüli pályára juttatták a tizedik Tiros meteorológiai mes­terséges holdat. A két televíziós kamerával felszerelt „Viharva­dász” elődjéhez, a Tiros—9-hez hasonlóan „tájolható”, azaz irá­nyító berendezés segítségével biztosítani lehet, hogy kamerái mindig a Föld felé irányulja­nak. A vízállás egyenlő az 1954. évi maximummal (Folytatás az 1. oldalról) fakadó és a belvíz által elöntött terület meghaladja a 11 ezer holdat. Bár a jelentős apadás nyugodtabbá tette a helyzetet, változatlanul több mint hatezer ember munkájára van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a ve­szélyt. Az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint a Kalocsa fölötti szakaszon a helyzet megengedte, hogy az eddigi harmadfokú árvíz- védelmi készültséget meg­szüntessék és csupán a másodfokút tartsák érvényben. Ennek megfelelően figyelő- és járőrszolgálatot szer­veztek, javítások és a töltések karbantartása van folyamatban. Az apadás következtében Baján a veszélyeztetett hullámtéri üze­mekben megindul a termelő- munka. A védelmi területeken a mezőgazdasági munka meg­szervezése folyamatban van és a még meglevő veszélyre tekin­tettel fokozott ütemben folynak az aratási munkák és a termé­nyek betakarítása. A védelmi munkákat a mindennapi helyt­állás mellett a hétköznapokba való visszatérés kezdete jel­lemzi. —1 —r Rajtaütés harmadszorra is Kiegészítő egység Dél-Koreából 15 ezer katona a vietnami „húsdarálóban’ A dél-vietnami szabadsághar­cosok 24 órán belül a harmadik rajtaütést hajtották végre ame­rikai légitámaszpontok ellen, amikor a péntekre virradó éj­szaka aknatüzet árasztottak a Saigontól mintegy 130 kilomé­terrel délre, a Mekong folyó del­tájában levő Soc Trang-i tá­maszpontra. A támadás követ­keztében hat amerikai helikop­ter megrongálódott. A nagyobb veszteségeket az amerikaiak úgy tudták elkerülni, hogy a táma­dás megindulása után riadóztat­ták a helikopterek pilótáit és a gépek a legnagyobb gyorsaság­gal elhagyták a támaszpontot. A szabadságharcosok az egyik me­nekülő helikoptert lelőtték, a legénységnek ejtőernyővel sike­rült kiugrania. A dél-koreai kormány pénte­ken elhatározta, hogy egy had­osztályt és kiegészítő egységeket küld Dél-Vietnamba. A hírt be­jelentő tájékoztatásügyi minisz­ter szerint a döntést a nemzet- gyűlés elé terjesztik jóváhagyás végett. A miniszter nem közölte, milyen létszámú lesz a Viet­namba küldendő egység, koráb­bi — nem hivatalos — jelenté­sek szerint azonban 15 000 kato­nát szándékoznak a vietnami „húsdarálóba” küldeni. Elnök úr, nem tréfa« ? Hírügynökségi jelentések szerint Imbert Barrera tábor­nok, a dominikai katonai jun­ta elnöke televíziós beszédet mondott. Aki viszont nem er­re, hanem a mondanivalóra figyelt, úgy véli Imbert tábor­nok inkább tréfált. Ugyanis kijelentette, hogy kész távoz­ni az általa vezetett kormány éléről, ha biztosítékot kap ar­ra nézve, hogy az ország men­tes lesz az anarchiától, a kom­munizmustól, és a zsarnokság­tól. így van az, amikor egy ka­tona csupán a hadseregben bí­zik és már-már szakbarbárrá lesz. Mert ugyebár hetekig más­ról sem írt a világsajtó, mint az Imbert-junta vérengzései­ről, anarchiájáról, zsarnoksá­gáról. Ügy tűnik, Imberték mást sem csinálnak Domini­kában, mint, lefogják azokat, akik szóban, sőt csak fél szó­ban az alkotmányos Caama- no-erőknek adnak igazat, Caa- mano hívének vallják magu­kat, szóba hozzák a szocializ­must. Túlzsúfolt börtönökbe csukják a haladó gondolkodá­sú állampolgárokat — az anarchia kedvéért még más államok polgárait is — s tár­gyalás vagy ítélet vagy mind­kettő híján kivégzőosztagok elé hurcolják őket. Nem tudni, hány embert gyilkoltak le, hány embert zsúfoltak börtö­nökbe. A kommunizmus helyi híveinek számát az egykori elnök, Bosch véleménye sze­rint mindenesetre megsokszo­rozták. így hát Imbert tábor­nok saját aggályait egyköny- nyen megdöntheti. Nyugodtan leléphet „trónu­sáról”, (b. k.) v

Next

/
Oldalképek
Tartalom