Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MA&VAR. SZOCIALISTA (V\WWkÄSPÄR.T BÄCS-KVSKVÁM MEGYEI, LAPJA- -- ' . - -T ■ XX. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Ara 60 fillér 1965. JÚLIUS 8, CSÜTÖRTÖK Dr. Kozma Pál egyetemi ta­nár, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektorhelyettese me­gyénknek a második ötéves terv­időszakban létesített nagyüzemi szőlőültetvényeiben e hét elején kétnapos szemlét tartott. Tapasz­talatairól szerdán a megyei ta­nács vb-termében számolt be a megyei pártbizottság, a megyei, illetve a járási tanácsok vb mezőgazdasági osztályainak kép­viselői; a kutatóintézetek, az állami pincegazdaság, az ültet­vénytervező vállalat, valamint az érdekelt szövetkezeti gazda­ságok szakembereinek jelenlété­ben.. Az előadót és a vele együtt megyénkbe érkezett dr. Zlinszky Györgyöt, a főiskola kertészeti munkaközösségének titkárát dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese üdvözölte. Ezután dr. Kozma Pál tartotta meg beszámolóját. — Szemlénk során — mon­dotta — meggyőződhettünk ar­ról, hogy a megye parasztsága igen jól hasznosította azokat az erőforrásokat, amelyeket szá­mára a népgazdaság juttatott. A szőlőtelepítésre irányuló, monumentális arányú me­gyei célkitűzés feltétlenül reális. Bizonyság erre a megszemlélt ültetvények állaga. Minden di­cséretet megérdemel a telepítés előkészítése, amelynek kereté­ben a szövetkezeti gazdák nem­egyszer szinte hegyeket mozgat­tak meg, hogy a korszerű mű­velés alapfeltételeit megteremt­sék. Ugyancsak hatalmas töme­gű szerves anyag szolgált a vad homok talajerejének a megja­vítására. A professzor ezután a szőlő- művelés több részletkérdését taglalta. Szólott a zöldtrágyázás­ban rejlő lehetőségekről, ame­lyek számos helyen — így pél­dául a csávolyi Egyesülés Tsz- ben — újszerű kezdeményezé­sekkel is társultak. örvendetes tényező az ül­tetvényekben a széles sor­közök alkalmazása. bár a hagyományos keskeny sor­közű telepítések is még mindig jelentős hányadot képviselnek. Hovatovább szűknek bizonyul a 240 centiméteres sorköz is. A jó termőképességű talajokon a te­lepítés bátran kezderrfényezhető háromméteres sorközben. így az erőgépek a lombtömeg kiala­kulása után is károkozás nél­kül közlekedhetnek. Legalapvetőbb hiányosságként a nem megfelelően kialakított támaszrendszert említette meg. — Országos jelentőségű fel­adat a borszőlőfajták termőte­rületének a minőségi fajták ja­vára történő csökkentése — folytatta beszámolóját a profesz- szor. — Ezek a célkitűzések Bács-Kiskun megyében jobban megvalósultak, mint — Tokaj- hegyaíját kivéve — az ország egyéb borvidékeim. Megszűnt a kadarka „egyed­uralma”, gyarapodott a mi­nőségi fajták területaránya. Ezután a tőkekialakítási le­hetőségeket ismertette. A növényvédelemről szólva elmondotta, hogy a vártnál ki­sebb arányú peronoszpórafer- tőzés a megyében a védekezés alaposságára vall. Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja Kalocsán, a járási könyvtár helyiségében tegnap tartotta meg munkaértekezletét az or­szággyűlési képviselők Bács- Kiskun megyei csoportja. A ta­nácskozás keretében ezúttal az árvízvédelem helyzetéről esett szó, amelyről dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, az ár- vízvédelmi területi bizottság el­nöke, valamint Kiss György, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság vezetője tájékoztatta az országgyűlési képviselőcsopor.t tagjait. Míg dr. Varga Jenő elsősor­ban az árvízvédelem személyi, a veszélyeztetett területeken élő lakosság biztonságba helyezésé­vel kapcsolatos intézkedésekről, s azok végrehajtásáról, az ár­víz termelési kihatásairól, a ká­rokról, s azok helyreállítására tett intézkedésekről adott átte­kintő képet, addig Kiss György a védekezés műszaki irányítá­sát és annak eredményességét ismertette. — A mi kormányzatunk és minden illetékes szerv az 1956-os súlyos árvíz után le­szűrte a megfelelő tanulságokat és már árvízmentes időben A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektorhelyettesének beszámoló,a Általában kielégítő a perme­tezések száma, szükség van azon­ban a porozás nagyobb mérvű alkalmazására. Végezetül a főiskola rektor­helyettese a szőlőfeldolgozás és tárolás néhány időszerű problé­májával foglalkozott, majd a kétnapos ültetvényszemle ta­nulságait a jelenlevők részletes vitában értékelték. J. T. Járási székhelyet foglalt el a VÍAtnAHII ^ kormánycsapatokat fSÖICiJilIJ elkergették Újabb 8000 tengerészgyalogost tettek partra az amerikaiak SAIGON. (MTI) Nyugati hírügynökségek gyors egymásutánban küldött távirati jelentésekben adják hírül, hogy a Vietcong egységei újabb dél- vietnami járási székhelyet fog­laltak el. Ez alkalommal a fő­várostól 451 kilométernyire dél­keletre fekvő Dak To került a felszabadító hadsereg harcosai­nak kezére. A tudósítások szerint nem sokkal éjfél előtt a 150 ember­ből álló helyőrség rádióadója drámai hangú üzeneteket sugárzott a válságos hely­zetről. ötven perccel később a rádió elnémult és a helység fölé kül­dött repülőgépek pilótái már azt közölték, hogy a harcizaj elcsitult, a város elesett. A helyőrség sorsa ismeretlen. Nem sokkal a város eleste után a saigoni rezsim felmen­tő csapatokat indított útnak. A diktatúra katonáit azon­ban a partizánok megles­ték, rejtekhelyükről megtá­madták és visszakergették. Hasonló sorsra jutott egy másik saigoni katonai alakulat is A kormánycsapatok veszteségeiről pontos értesülések nincsenek, feltételezik azonban, hogy so­kan elestek közülük. Hat kombájn a cél előtt Az ország számos megyéjéből arató-cséplő gépek indultak út­nak a mohácsi szigetre, hogy ott a géppel járható táblákon a ga­bona gyors,szemveszteségmentes betakarításában segítsenek. A képünkön felvonuló SZK—4-es kombájnok vezetői két nap óta szinte alig tartottak pihenőt, hogy mielőbb rendeltetési he­lyükre jussanak. Hajdú-Bihar megyéből jöttek, s a fényképész Császártöltés határában találkozott velük. Azóta már javában ve­retik a kalászosok magját a megye legdélibb részén. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya úgy dön­tött, hogy önkéntes ifjúsági bri­gádot szervez az amerikai ag­resszió elleni harcra, a nem­zeti felszabadításra. Az önkén­tes egységek felállításával a Vietnami Dolgozók Ifjúsági Szövetsége Központi Bizottságát bízták meg. Nyolcezer amerikai tengerész- gyalogos szállt partra tegnap hajnalban Da Nangban. Az újabb, nagy létszámú egység a 7. flottának a Dél-kínai-tenge- ren hajózó egységeiről teljes menetfelszerelésben vonult eb­be a stratégiai fontosságú vá­rosba, ahol az Egyesült Álla­mok legnagyobb dél-vietnami támaszpontját tartja fenn. A VDK határának közelében fek­vő bázison az újabb partraszál­lás előtt is már 9500 amerikai tengerészgyalogos tartózkodott. A stratégiai légi parancs­nokság B—52-es sugárhaj­tású bombázói szerdán reg­gel 40 perces bombazápor­ral árasztották el az úgy­nevezett „D”-övezetet. A zóna áthatolhatatlan dzsun­gelterep, s körülbelül 56 kilo­méternyire fekszik Saigontól. Az amerikai „légierődök” a csendes-óceáni Guam-szigeten levő támaszpontról szálltak fel, tehát körülbelül 3600 kilomé­tert tettek meg a dél-vietnami őserdő egy részén kijelölt cél­pontjukig, ahol a hatóságok partizán csapatösszevonásokat gyanítanak. A B—52-es gépek a dél-vietnami háború folya­mán most harmadszor voltak akcióban és 500 tonna súlyú nagy robbanóerejű bombát szórtak le az őserdőre. megfelelő szervezettséget te­remtett a veszély idejére — mondotta többek között. — Ez a jól együttműködő szervezet a titka, hogy helyt tudtunk állni. Az igen érdekes és sokoldalú tájékoztatót követően az ország- gyűlési képviselők számos kér­dést tettek fel a vízügyi igaz­gatóság vezetőjének, aki a vé­delem irányítóinak helytállása mellett sok példával illusztrálta ezt a hősies, példaadó helytál­lást, amit a gátakat közvetlenül védő emberek — katonák, víz­ügyiek és minden egyes közre­működő — tanúsított. A munkaértekezlet második napirendi pontjaként a megye 14—18 éves fiataljainak helyze­téről adott tájékoztatót Mada­rász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Az ugyancsak nagy érdeklődéssel fogadott be­számolót igen sokoldalúan vi­tatták meg a résztvevők. A délutáni program keretében pe­dig, mintegy ehhez a tárgykör­höz kapcsolódóan, a Kalocsai Fiúnevelő Otthonban tett láto­gatást az országgyűlési képvi­selők megyei csoportja. A Duna vízszintje már az egész magyar szakaszon kisebb az 1954. évi maximumnál A dunántúli esőzésektől meg­duzzadt Rába a szerdára virra­dó éjjel Körmendnél tetőzött 376 centiméteres vízszinttel, amely 129 centiméterrel ma­radt el az áprilisi maximumtól. A Mura 382 centiméterre emel­kedett. Ezért elrendelték a har­madfokú árvízvédelmi készült­séget. A Duna vízszintje az utóbbi 24 órában 7—12 centiméterrel csökkent, s szerda reggel végre már az egész magyar szakaszon kisebb volt a jelenlegi vízállás az 1954. évi maximumnál. Ez a különbség Dunaremeténél 172, Budapestnél 107, Bajánál 23, de Mohácsnál csak 7 centiméter. Ezért a déli szakaszokon, Szek- szárd, Baja és Mohács térségé­ben, továbbra is nagy erővel őr­zik, védik és erősítik a gáta­kat. Gombosnál továbbra is válságos az árvízhelyzet A nagy esőzések után tovább­ra is Gombosnál a legválságo­sabb a helyzet. A gombosi Du- na-híd mögötti vasútvonal mel­lett kedden átszakadt egy gát, s másodpercenként két-három köbméter víz ömlik a szondi rétre. A gát védői a legnagyobb erőfeszítéssel dolgoznak a gát betömésén. Begecsnél a Duna vízállása apadt. Az újvidéki kikötőbe megérkezett a Szovjetunióból az egymillió homokzsák első szállítmánya. A legújabb hivatalos adatok szerint a Vajdaságban eddig mintegy 50 ezer hektárnyi föld­terület áll víz alatt, s legalább ilyen terjedelmű erdőséget is elöntött az ác. Az ötéves tervidőszak szölielep'tési eredményeit ertekeltek

Next

/
Oldalképek
Tartalom