Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

2. oldal 1965. Július 25, vasárnap Űpbb kétmilliárd dollár. Sötét felhők a görög égen A kémrepülőgcp „tévedése46 HA SZAMOT vetünk az elmúlt hét nemzet­közi eseményeiről, meg­állapíthatjuk, hogy to­vábbra is a Vietnam elleni amerikai agresszió kiterjesztésének veszélye és a megfékezéséért folyó küzdelem áll a világpolitika homlokteré­ben. Szélesebb nemzetközi összefogásra van szük­ség, hogy megálljt parancsoljanak a vietnami háború kiterjesztésére irányuló amerikai tervek­nek..-Washingtoni jelentések szerint a Johnson- kormányzat újabb veszélyes lépésekre készül. McNamara hadügyminiszter és' Cabot Lodge újonnan kinevezett saigoni amerikai nagykövet dél-vietnami szemleútjáról visszatérve éppen az indokínai kérdést rendező 1954-es genfi egyez­mény megkötésének 11. évfordulóján tettek olyan kijelentéseket, hogy közel kétszázezer fő­re növelik a Dél-Vietnamban állomásozó ameri­kai csapatok létszámát. A Pentagon pedig a vietnami háború szükségleteire — és vesztesé­geire — hivatkozva mintegy kétmilliárddal akar­ja kiegészíteni eredeti 45 milliárd dolláros költ­ségvetését. Ugyanakkor Washingtonban tartalé­kosok behívásának tervéről is beszélnek, Rusk pedig fenyegető kijelentéseket tett a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombatáma­dások fokozására és kiterjesztésére. A New York-i tőzsde, amely néhány héttel ezelőtt nagy árfolyamzuhanással reagált a viet­nami . konfliktussal kapcsolatos tárgyalási ter­vekre — most árfolyam-emelkedéssel fogadta a fegyverkezési kiadások növelését. A fegyvergyá­rosok elégedettek: amilyen mértékben zuhan Johnson népszerűsége az amerikai közvélemény körében, annyira növekszik a választásokon Goldwaterra szavazók táborában és a hadiipari mágnások, a Pentagon berkeiben. A washing­toni külpolitika népszerűtlenségét mutatja az elhunyt Stevenson amerikai ENSZ-delegátus utódaként kinevezett Goldberg kijelentése is, hogy csak Johnson „unszolására” fogadta el ezt a megbízást. TÍZ NAPPAL a „királyi államcsíny” után Gö­rögországban a>.népi erők hatalmas megmozdu­lásokkal igyekeznek megakadályozni a kormány- politika tartós jobbrafordulását. A Papandreut elmozdító „királyi államcsíny” ugyan sikeres kormányátalakítást eredményezett és Novasz, az új miniszterelnök jövő héten bemutatkozik a parlamentben — azonban a válság tovább tart. sőt súlyosabbá vált. Ezekben a napokban a görög demokratikus erők és a hadsereg tiszti­karának támogatását élvező jobboldal nyílt erő­EGY HÉT Á KÜLPOLITIKÁBAN próbájának lehetünk szemtanúi. A Papandreu melletti óriási tünteté­sek — csupán a hétfői Ceausescu az RKP fűtitkára A kongresszus határozata Nicolae Ceausescut választot­ták meg a Román Kommunista Párt főtitkárává a kongresszus szombat délelőtti záróülésén. Megválasztották a Központi Bizottság Végrehajtó Bizottsá­gát, amelynek 15 tagja és tíz póttagja van. A Politikai Bizott­ság eddigi kilenc tagját mind beválasztották az új Végrehajtó Bizottságba, rajtuk kívül Cons- tanHn Drágán, Niculescu Mizil, Leonte Rautu, Gheorghe Radu- lescu, Leontin Salajan és Stefan Voitec került be. Az Állandó Elnökség hét tag­ja: Ceausescu, Chivu Stoica, Maurer, Apostol, Birladeanu, Bodnaras és Draghici. A Végrehajtó Bizottság 10 póttagja közé beválasztották Fazekas János élelmiszeripari minisztert, Josif Banc-ot, a Maros-Magyar Autonom Tarto­mány pártbizottságának első tit­kárát és Gere Mihályt, az auto­nom tartomány néptanácsának elnökét is. Az új Központi Bizottságnak 121 tagja és 75 póttagja van. A szombati Scinteia közli az RKP IX. kongresszusának ha­tározatát, amely összegezi az egyhetes tanácskozás tanulsá­gait és kijelöli a jövő időszak alapvető feladatait a szocialista építés, a pártélet. a bel- és kül­politika valamennyi területén. A határozat bevezetőben meg­állapítja. hogy a román népnek az elmúlt 20 évben aratott si­kerei igazolták a párt helyes irányvonalát, maid részletesen kifejti az 1966—1970-es ötéves terv fő céljait, s a többi között hangsúlyozza: ... A következő években tovább fejlődik a test­véri együttműködés a KGST- tagállamokkal, az összes szo­cialista országokkal, a szocia­lista nemzetközi munkamegosz­tás keretében. Ugyanakkor Ro­mánia, figyelembe véve a világ­méretű nemzetközi munkameg­osztást, a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kap­csolatait az összes államokkal, A Görög Kommunista Párt nyilatkozata Az Avghi című lap közölte a Görög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának nyilatko­zatát a görögországi politikai válsággal kapcsolatban. A nyi­latkozat elítéli a július 21-i athéni tüntetés részvevői ellen alkalmazott rendőri megtorlá­sokat. Az Athanassziadesz-No- vasz kormány mögött az ame­rikai imperializmus és a NA­TO legagresszívabb kalandorkö­rei, a gazdagok oligarchiája, a királyi kamarilla, a nép legel- vadultabb ellenségei állnak, azok, akik a királyi palota fo­lyosóiról kapják az utasításo­kat. Ezek a körök — hangzik a nyilatkozat — be akarják von­ni az országot a szennyes viet­nami háborúba, rá akarják kényszeríteni Görögországra a NATO Ciprusra vonatkozó hatá­rozatát, fokozni akarják az or­szág és a nép kizsákmányolá­sát. Felhívjuk a népet, legyen éber küzdelmében, segítse a provokációk meghiúsítását. A nép követeli a véres kezű kor­mány eltávolítását. Szigorúan meg kell büntetni a gyilkoso­kat, és a népellenes bűntények erkölcsi felelőseit. Véget kell vetni a rendőri erőszaknak és a terrornak. Haladéktalanul szabadon kell bocsátani a le­tartóztatottakat. Meg kell ala­kítani a kormányt a nép 1964. február 16-án hozott döntésé­nek megfelelően. Helyre kel! állítani s.z alkotmányos jogo­kat és a nép szabadságát — hangzik a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata. A TASZSZ jelentése szerint a Görög Általános Munkásszö­vetség felszólította Athén és Pireusz dolgozóit, hogy július 27-én huszonnégy órára füg­gesszék fel a munkát az alkot­mányos jogok védelmének je­gyében. A görög munkaügyi minisz­ter a felhívás közzététele után fenyegető hangú nyilatkozatot tett, amelyből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a hatóságok igénybe szándékoznak venni minden eszközt a sztrájk letö­résére. A Görög Diákszövetség szom­baton este és vasárnap nagy­szabású tömegtüntetéseket ter­vez Szalonikiben és Patraszban, Papandreu szülővárosában is. A rendőrséget továbbra is teljes harci készültségben tart­ják az esetleges újabb meg­mozdulások és tüntetések meg­akadályozására. De Gaulle „altatókúrára“ fogja a Közös Piacot A Közös Piac külügyminiszte­rei hétfőn Franciaország rész­vétele nélkül vizsgálják meg a Hallstein-bizottságnak a mező- gazdasági közös piac pénzügyi rendszerére vonatkozó új javas­latát. A javaslat kompromisszu­mot jelent a francia és az olasz álláspont között és főleg azzal igyekszik áthidalni az ellentéte­ket, hogy a pénzügyi kérdések rendezését nem hozza összefüg­gésbe a strasbourgi parlament hatáskörének kibővítésével. A Hallstein-bizottság javaslatát a francia kormányhoz is eljut­tatta, de hivatalos francia kö­rökben tartózkodnak mindenfaj­ta kommentártól. A külügymi­nisztérium szóvivője csupán annyit mondott, hogy a francia kormány álláspontja változatlan, nem képviselteti magát a közös piac ülésein, így a külügyminisz­Áz ugcmdai miniszterelnök Volgográdban MOSZKVA. (TASZSZ) A szovjet kormány szomba­ton villásreggelit adott dr. Obo- te, Uganda miniszterelnöke tisz­teletére. A villásreggelin pohár­köszöntőt mondott Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök, aki megjegyezte, hogy első íz­ben érkezett ilyen széles képvi­seletű küldöttség Ugandából a Szovjetunióba. Koszigin kijelentette, hogy a két ország államférfiainak meg­beszélései bebizonyították — Uganda és a Szovjetunió azo­nos nézeteket vall a háború és a béke, valamint a leszerelés rendkívül fontos kérdésében. A szovjet miniszterelnök éltette a szovjet—ugandai barátságot. Obote hangsúlyozta, ő és úti­társai meggyőződtek arról, hogy a Szovjetunió békében kíván élni más államokkal. Az afri­kaiak is békés életet akarnak. • Dr. Obote és kísérete szom­baton Moszkvából Volgográdba utazott. A vendégek, akik ellá­togatnak még Leningrádba is, július 28-ig szándékoznak a Szovjetunióban maradni. terek hétfőn Brüsszelben össze­ülő értekezletén sem. Párizsban a Közös Piac válsá­gát sokkal súlyosabbnak tartják, semmint hogy a mezőgazdasági közös piac pénzügyi problémái­nak ideiglenes rendezésével meg lehessen oldani. A francia kor­mány tisztázni akarja az euró­pai közösség politikai koncepció­ja körül fennálló ellentéteket, biztosítékot akar kapni, hogy a társországok nem vetik fel minduntalan az integráció és a nemzetekfelettiség követelmé­nyét. De Gaulle és a francia kor­mány véleménye szerint a Hall- stein-bizottság túllépte hatáskö­rét: nem végrehajtó szerve a Kö­zös Piacnak, hanem csupán ad­minisztratív egyeztető szerve, amely nem dolgozhat ki javas­latokat a „kis Európa,” jövőjét érintő fontos kérdésekben. A társországok közötti ellentéteket a kormányok között kétoldalú tárgyalásokon kell megoldani. Mivel Nyugat-Németország és Franciaország választások előtt áll, Belgiumnak pedig nincs kor­mánya, ilyen tárgyalások egyelő­re nem vezethetnek tartós ered­ményre. A Közös Piac beteg — írja a Paris Presse. De Gaulle úgy véli, „altatókúrára” van szüksége, hogy visszanyerje egészségét. Az öt külügyminiszter Fran­ciaország nélkül nem hozhat ér­vényes határozatot Brüsszelben, és kénytelen lesz a Hallstein-bi­zottság javaslatának érdembeli tárgyalását későbbre halasztani. Kedden Pompidou miniszterel­nök a francia televízióban egye bek között a Közös Piac válsá­gáról is beszél majd, függetlenül társadalmi rendsze­rüktől.” A gazdasági életben alapelv- ként jelöli meg a határozat a vezetési módszerek szüntelen tökéletesítését. Az úi alkot­mánytervezetről szólva hangsú­lyozza, hogy a társadalom egyik fő jellegzetessége a szo­cialista demokrácia állandó bő­vülése. s ennek jelentős felté­tele a szocialista törvényesség csorbítatlan megvalósítása. Le­szögezi továbbá: A nemzet és az állam még hosszú ideig alapja lesz a szocialista társa­dalom fejlődésének. A pártról szólva a határozat megállapítja, hogy minden párt­tagnak kötelessége ösztönözni a bírálatot. Maid ezeket mondja: „A pártszervezeteknek egész te­vékenységüket a kollektív veze­tés és kollektív munka — a pártvezetés legfőbb elvére kell építeniök. Ennek az elvnek bár­mily megszegése magában hord­ja a hibák és önkényes dönté­sek forrását.” Rámutat a hatá­rozat, hogy a párt politikájának fő kérdéseit a jövőben is széles körű pártaktíva ré;zvételével kell kidolgozni. Az elkövetkező nagy feladatok megkövetelik új párt- és állami funkcionáriusok kiemelését. A káderek megíté­lésében meg kell szüntetni min­denféle szubjektivista törek­vést. Az ideológiai munka fej­lődésének egyik fő feltétele a viták széles körű kibontakozta­tása. Időszerű feladat a párt történetének kidolgozása. A határozat ezután ezeket mondja: „Egész vártunk és né­pünk egyöntetűen helyesli azt a tevékenységet, amelyet a Köz­ponti Bizottság a testvéri kom­munista és munkáspártokkal való kapcsolatok fejlesztéséért és a kommunista világmozga- lom összeforrottságának erősí­téséért kifejtett.” Rámutat továbbá. * hoev a pártok között felmerülő nézet- eltéréseket elvszerűen kell meg­vitatni. a közös világnézetből kiindulva, s kitartó erőfeszíté­seket kell tenni az egvség meg­valósításáért. „A kongresszus úgy véli, hogy az egység kiala­kítása és erősítése szempontjá­ból lényeges a pártok közötti kapcsolatok alapvető normái­nak, a függetlenség, a jogegyen­lőség és a más pártok belügyei- be való be nem avatkozás elvei­nek következetes tiszteletben tartása.” „A legnagyobb jelentőségű feladat — teszi’ hozzá a határo­zat — a szocialista világrend­szer összeforrottságának bizto­sítása, a szocialista orszáaok közötti testvéri barátság és együttműködés szakadatlan fej­lesztése, s az. hogy ne enged­jék meg, hogy a pártok közötti nézeteltérések az államközi kap­csolatokra is kiterjedjenek.” Végül a nemzetközi helyzet­ről szólva a határozat a többi között leszögezi: „Országunk külpolitikájának központjában változatlanul a szocialista or­szágokkal való testvéri barátság és szövetség áll.” (MTI) átadta megbízólevelét a Holland Királyság első magyarországi nagykövete Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke fogadta dr. Johan Huibert Zeeman rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Holland Királyság első magyar- országi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Dr. Johan Huibert Zeeman nagykövet megbízólevele átadá­sakor beszédet mondott, melyre Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. Dr. Johan Huibert Zeeman nagykövet a megbízólevél át­adása után a Hősök terén meg­koszorúzta a magyar hősök em­lékművét athéni megmozduláson félmilliónál többen vet­lek részt! — úgy látszik, máris megakadályoz­ták, hogy Novasz biztosítsa magának a parla­menti beiktatáshoz szükséges többséget. A nép­tömegek Papandreuval együtt a Novasz-kor- mány lemondását, s az elmozdított miniszterel­nök visszatérését, vagy új választások kiírását követelik. A jobboldal, amely legutóbb már bru­tális erőszakkal támadt a tüntetőkre, joggal tart attól, hogy egy közeljövőben megrendezendő parlamenti választás a demokratikus erők előre­törését eredményezné. A görögországi politikai válság máris érezteti hatását Cipruson, ahol a közvélemény attól tart, hogy a görög jobboldal akcióba lépése puccsra ösztönözheti a Makariosz érsek ellen szervezke­dő jobboldalt, amely a ciprusi fegyveres erőket parancsnokló Grivasz tábornok és a tisztikarban levő titkos „szent” szövetség vezetése alatt áll. Amerikai ps NATO-körökben is érdeklődéssel kísérik az athéni eseményeket, s igyekeznek felhívni a figyelmet a „tüntetések veszélyeire”, és elrettenteni az ingadozó politikusokat egy „baloldali kalandtól”. A jelenlegi görögországi válság azonban máris megmutatta a NATO e dél-európai tagállamának ingatag belső hely­zetét. A NATO-N belüli francia—amerikai ellenté­tek növekedését, eredményezte egy amerikai fel­derítőgépnek a pierrelatte-i -francia atomtelep feletti kémkedése. A francia vadászgépek által Nyugat-Németországba visszakísért amerikai kémrepülőgép 175 felvételt készített a francia atomütőerő egyik, fő objektumáról, a darmstadti repülőtéren azonban a francia katonai szervek elkobozták a felvételeket. Így lelepleződtek a „viharzóna miatti eltévedésről” hangoztatott wa­shingtoni hazugságok, s az amerikaiak végül is sajnálkozásukat fejezték ki Párizsban. Ez azon­ban egyike volt azoknak a csapásoknak, ame­lyek a napokban de Gaulle részéről érték az amerikaiakat. A francia pénzügyminiszter ugyan­is bejelentette, hogy a jelenlegi időpontot Párizs nem találja alkalmasnak arra, hogy nemzetközi konferenciát hívjanak egybe a tőkés világpénz- ügyi helyzetének megvitatására. Ez a francia lépés is a dollár inváziója ellen irányul, s ha ősszel kiújul az angol font válsága, de Gaulle- nak sikerülhet több más országot is mozgósíta­ni a dollár uralma és nyugat-európai behatolá­sa ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom