Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
1965* Július 25, vasárnap & ctűsl Megmozdult a társadalom Beszélgetés a Vöröskereszt megyei titkárával Sf graa'iLl A hősies helytállás legyőzte a veszélyt. Az emberek ezrei kivédtek a hetedik árhullámot is, és az ország legnagyobb folyója mentén lassan megindul a normális élet. Nem könnyű azonban az újrakezdés. Mégis, joggal bizakodhatnak a Duna mentének lakói, hiszen a társadalom most, a helyreállítás időszakában is kinyújtja feléjük segítő kezét. Erről beszélgettünk Szabó László elvtárssal, a Vöröskereszt megyei titkárával, akit ezúttal mint az árvízkárok helyreállítása érdekében alakult megyei akcióbizottság titkárát kerestünk fel. — Miként veszi ki részét Bács-Kiskun megye lakossága az árvízI károsultak megsegítéséből? — A tsz-tagok, háziasszonyok, nyugdíjasok részére egymillió forintot kitevő különböző névértékű bélyeget bocsátottunk ki, aminek több mint egynegyede már a múlt hét végén gazdára talált. E hét végéig kb. 600 ezer forint értékű bélyeg eladására számítunk. Ebben az összegben nem szerepel a szakszervezetek bélyegeladási akciójának eredménye és a 10 200-as csekkszámlára befizetett összeg. Jellemző a lakosság segítőkészségére, hogy például Kiskőrösre, Kecskemétre, Bajára, a bajai, a kalocsai, a kecskeméti, a félegyházi járásba már a múlt héten újabb bélyegutánpótláso- kat kértek, mivel kevésnek bizonyult az először kiadott meny- nyiség. — Hosszan sorolhatnám ezzel kapcsolatban is az emberi szolidaritás szebbnél-szebb példáit. Bugacon egy tízgyermekes családanya ezer forint jutalmat kapott kiváló baromfitenyésztő mimikájáért és a pénzt befizette az árvízkárosultak javára. A kecskeméti Rizling és Boldogulás Tsz minden tagja 50—50 forintot, az egyik katonai alakulat 8 ezer forintot és hét .gyermek kéthetes üdülési költségének fedezését ajánlotta fel. A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén a dobozüzem szocialista brigádja 300 forintért vásárolt bélyeget, amit a brigádnaplóba beragasztottak. A bajai járás egyik tsz-e 50 mázsa árpával segíti a kárt szenvedett közös gazdaságokat. A természetbeni juttatásoknál többen élnek olyan lehetőséggel is, hogy a Terményforgalmi Vállalatnak átadott gabona és egyéb termékek pénzlyegre, vagy befizetik a 10 200-as csekkszámlára. — Hogyan végzik a károk felmérését és miként fizetik majd augusztusban a kártérítéseket és a segélyeket? — Köztudott, hogy a városokban, a járásokban és a községekben egyaránt megalakultak a helyreállítási bizottságok. Ezek is részt vesznek a károk felmérésében. a kártérítési összegek elosztásában. A községi bizottságok az ezzel kapcsolatos javaslataikat a járási bizottságokhoz nyújtják be jóváhagyás végett. Mindezt, természetesen az egyéni segélykérelmi lapok kitöltése előzi meg, amelyeken az épületben, a házon, a háztáji gazdaságban, a ruhafélékben, bútorokban, élelmiszerben keletkezett károk tüntethetők fel. Az igazságos segélyelosztásra garanciát nyújt az is, hogy a községi tanácsoknál közszemlére teszik a segélyezettek teljes névsorát és a pénzösszegeket. A terményjuttatások kiutalása megyei szinten történik azért, hogy a valóban leginkább rászoruló termelőszövetkezetek részesüljenek, ebben a támogatásban is. — Hogyan segít a többi társadalmi szervezet? — örvendetes, hogy a tanácsok, a szakszervezetek, a Vöröskereszt, a KISZ, a Hazafias Népfront, a nőtanács mellett a többi társadalmi és tömegszervezet is kiveszi részét az árvíz- károsultak érdekében indított szervező, mozgósító munkából. Sokan felkeresik a Vöröskereszt városi, járási szervezeted is. Egyszerű emberek érdeklődnek nap minit nap, hogyan miképpen segítsenek? Szívesen fogadunk minden jelentkezőt, minden támogatást. — Ki kell még emelni a KISZ által kezdeményezett homokzsákürítési és -mosási munkát, amit az iskolai tanulók végeznek, a műszakjaik és a szakmunkások építési, tervezési felajánlásait, a szakszervezetek üdültetési, bélyegeladási akcióját az üzemekben. intézményeknél, vállalatoknál, s a különféle munkavállalásokat. — Hangsúlyozom: társadalmunk valamennyi rétege megmozdult, hogy részt vegyen az árvízkárok helyreállításában. S ha mindehhez odaszámitjuk a többi megyék dolgozói és természetesen a kormányunk által nyújtott segítséget is, akkor úgy vélem, minden reményünk, lehetőségünk megvan arra, hogy gyorsan helyreállítjuk a megye árvíz sújtotta területein keletkezett anyagi károkat. B. Gy. A múlt vasárnap került nyilvánosság elé a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az első félévi tervteljesítésről. Már megszoktuk ezt a rendszeresen ismétlődő számvetést, ezúttal azonban még azok is kíváncsian böngésztek benne, akik egyébként nem szeretik a számokat, táblázatokat. Hiszen nem akármilyen félesztendőt tudhatunk magunk mögött. Szigorú rendszabályok, takarékossági intézkedések,jövőbe néző előkészületek jegyében „startolt” ez az esztendő, s gazdaságilag még akkor sem lett volna köny- nyű az első felének végrehajtása, ha az időjárás is kedvez hozzá és nem lépnek fel elemi csapások. Sajnos, az utóbbiakban nem szűkölködtünk, ilyen változatosságban és méretben már régen nem állt elénk annyi mint ebben az időszakban. Még a pockokat „emlegettük”, amikor máris hihetetlen erővel lépett fel a száj- és körömfájás. Meg sem állíthattuk teljesen ezt a veszélyt, amikor máris a sok esőzés, belvíz, a hűvös időjárás tette kockára az esztendő első szakaszának zöldség- és gyümölcstermését. Majd a legnagyobb természeti csapás, az árvíz fenyegette értékeinket, a folyó menti lakosság otthonait, munkáját. Még felsorolni is sok lenne a kiesést, melyek ez alatt érték az országot, s ha a vészt meg is állította a hősies erőfeszítés, a károk helyreállítása, a veszendőbe ment értékek pótlása még csak most van folyamatban. Nos, ilyen körülmények között nyilván nem lehet közömbös senkinek a fél esztendő termelési ír-' ’ege, s annak alakulása, örömmel olvastuk, hogy az első félévre előirányzott növekedést az ipar egésze — az említett fennakadások en önére — 2 százalékkal túlteljesítette. S ebben, ha nem is minden ágazatban, de megyénk iparának eredményei is benne vannak. Ugyanezt mondhatjuk el a mezőgazdaság, felvásárlás, a közlekedés, a tanácsi gazdálkodás egyéb tényezőiről is. A nagy számvetés a kisebb termelési egységek, gazdasági körzetek, községek, vállalatok és termelőszövetkezetek mérlegéből áll ösz- sze. S ezek is előrehaladást tükröznek. Például a bajai járásban 104,2 százalékra teljesítették az állat- és állati termék felvásárlása tervet az ismert nehézségek ellenére. Ugyanitt az együttes-adó bevételi terv 131,3 százalékra alakult stb. Az eredmények azonban — bármely területen is — nem rejthetik előlünk a még meglevő hiányosságokat. Azt is, amit az iparra vonatkoztatva a statisztikai hivatal jelentése így említ: „A termelés növekedésének egy része a készleteket növelte.” A tervteljesítés és a minden részletében célszerű termelés tehát néhol még nincs összhangban, nem fedi egymást. Mint ahogy akad pótolni való — például a mezőgazdaságban, vagy akár a községfejlesztés tervszámaiban. Mert a globális számok például a felvásárlásnál nem jelentik a részfeladatok teljesítését is, mondjuk vágómarhából, tojásból és tejből. Vagy mint a Kalocsai Városi Tanács V. B. legutóbbi ülésén megállapította: A bevételek és kiadások teljesítése jónak mondható, a feladatonkénti teljesítésnél azonban sok területen lemaradás tapasztalható. De tallózhatunk a megye ipari üzemeinek jelentésében is. Lesz mit pótolniuk az árvíz miatt hibájukon kívül lemaradt bajai és környékbeli üzemeknek. Ha az időjárás a további zöldség- és gyümölcs- termésnek kedvez, bizonyára megszünteti a tervlemaradást a Kecskeméti Konzervgyár is. S van remény, hogy a mezőgazdaságban a belvizek okozta kiesés egy részét másodvetésekkel ugyancsak pótolni lehet. Nincs a termelő- munkának olyan területe, ahol a fokozott leleményesség, az eddigihez hasonló, fegyelmezett összefogás és helytállás ne hozná meg á várt eredményeket. Mint Kádár elvtárs mondta nemrég egyik nyilatkozatában: úgy kell dolgoznunk, hogy az évi terveket — az ismert veszteségek, lemaradások ellenére is — teljesítsük. így kívánja az ország, az egész dolgozó nép érdeke. Legyünk kisebb vagy nagyobb poszton, ez a cél kell hogy lebegjen szemünk előtt. Akkor a második félesztendo végeztével is — még inkább mint most — örömmel és megelégedéssel olvashatjuk majd a statisztikai hivatal jelentését a termelési terv teljesítéséről, a népjólét emelkedésének újabb és újabb té- nyeiről. T. P. beni ellenértékét váltják át béNaponta hat vagon zSídbabhonzerv A kedvezőtlen időjárás késleltette a zöldségfélék érését, a megszokottnál körülbelül három héttel később indult a zöldbab feldolgozása a Kecskeméti Konzervgyárban. Ennek tulajdonítható, hogy a tervezett 151 vagon zöldbabkonzervből eddig csak 34 vagon készült el. A nyersáruellátás az utóbbi napokban egyenletessé vált és most már teljes kapacitással dolgozhat a konzervüzem, és naponta hat vagon zöldbabkonzerv készül. Képünkön Benda Borbála szocialista brigádja a babfeldolgozó szalag mellett. Hasznos kezdeményezés az elfekvő anyagok értékesítésére A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságához beérkezett jelentések szerint az első félévben majdnem 35 millió forint értékű elfekvő anyagot tártak fel a megyei vállalatok és ktsz-ek. (A gyáregységekre vonatkozóan nem kaptunk adatot.) Az értékesített készletek értéke 14 millió forint, a más vállalatoktól átvett anyagoké pedig 2 millió forint körül mozog. A számok arról beszélnek, hogy — különösen az utóbbi időben — kedvezően halad a megyében a felesleges készletek feltárása és értékesítése. Jó kezdeményezésnek tartjuk a KISZÖV és a megyei tanács ipari osztálya közös rendezésében sorra kerülő börzenapokat. Harminckét megyei vállalaton kivül a szomszédos megyék kisipari szövetkezeteinek a képviselői is megjelennek iúlius 28—29-én és 30-án Kecskeméten a Cifrapalota földszinti termében azzal a céllal, hogv a tárgyalások során kiválasszák és megrendeliék a másutt felesleges. de számukra szükséges anyagokat. — Kezd már a szemünk nőni — mondja fáradt mosolygással Zsíros Mária, a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet irodájában. Most különben a gépállomás két és a szövetkezet egy saját kombájnja nem „falja” a határban a telt kalászokat, s a dőlteket nem vágják a kézi kaszások sem. Akadályozza őket a rossz időjárás. Itt, az irodában, s a mellette levő fedett kom- bájnszérún azonban zavartalanul folyik a munka: az arató-cséplővel betakarított gabona tisztítása. — Június 29-e óta dolgozunk — mondja Mária, az egyik szövetkezeti gazda leánya, aki a szérű ellenőrének a tisztét tölti be ezen a nyáron. — Azóta minden nap már hajnali 4 órakor itt vagyok, s késő estig, tízig-tizenegyig végzem a munkámat. Mázsálom a kombájnoktól beérkezett, majd a cséplőgépen átfúvatott gabonát. Az árpával már végeztünk; az ősziből 1500, a tavasziból 20 mázsát tisztítottunk meg. A rozsból is a szérűn van már 321 mázsa. A takarmánygabonából 1300 mázsát a keverőüzembe szállítottunk, a többit szövetkezetünk magtárába juttattuk. Ilyen munka mellett, ugye, nem lehet pihenni. Nem csoda, ha anyukám mostanában azt szokta mondani: „Nemsokára akkora lesz a szemed, mint a telihold.” — Karácsonykor majd kialusszuk magunkat — folytatja Csókás Ferenc, aki a szérűről épp a „végszóra” toppant be a helyiségbe. Alacsony, szikár, amolyan tűzben edzett ember — és hát nem szövetkezeti gazda, hanem vasutas. Előmunkás a MÁV-nál. Négy pályamunkás társával együtt a fizetéses szabadságát vette ki, hogy a magtisztító gépnél dolgozhasson. — Megéri? — Jobban kifizetődik, mint a Balatonnál eltöltött szabadság. Az pénzbe kerül, itt meg a megtisztított mag 2 százaléka a miénk. Ha jól megy a munka, naponta 320—330 mázsát is „tisztába rakunk”. Persze, lazsálni percig sem lehet. Ha megnyomják a kombájnosok, a három, néha négy zetor szinte vágtában hordja a szemet. Hazamenni is hetenként csak egyszer tudunk, többször nincs rá időnk. Árpából kimérték már a részünket is. Szóval, megéri. Egy-két malac meghizlalásához elég lesz a keresményünk. Más is megnő tehát az aratás nyomán, nemcsak azoknak a szeme, akik látszólag a háttérben meghúzódó egyszerű katonái a „kenyércsatának”; csupán a mellékszereplői, de akik nélkül — beleértve a gabonaszállítókat is — bizony, csakhamar megrekedne a betakarítás helytállást követelő, szívet bizseregtető, lélekemelő munkája. T. I. A „mellétszereplők” A második félesztendő
