Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

t. oldal 1965. július 16, péntek Äz amerikai háború Laosziban is betörés fenyeget WASHINGTONI je­lentések szerint Johnson elnök jogkörébe tartozik az is, hogy akár egymil­lió amerikai polgárt hívjon be katonának. Ezt a kongresszus felhatalmazása nélkül rendelheti el. És az eddigi vietnami fejlemények nem te­szik kizárttá, hogy Johnson elnök él is ezzel a hatalommal. Lassan csillagászati számokban kell majd beszélni a Vietnamban állomásozó ameri­kai hadsereg létszámáról. A 75 ezres jelenlegi létszám a jelentések szerint egyre növekedik, s a terv már a 180 ezres állományt idézi. Szená­tusi körökben azt is biztosra veszik, hogy az elnök rövidesen ismét megajánlást kér a kong­resszustól. Érdekes, hogy ezelőtt egy esztendő­vel az amerikai hadügyminisztérium még egy­általán nem tartotta szükségesnek, hogy az amerikai katonákat Vietnamban harcba vesse. A kormány megváltozott álláspontjának magya­rázata, hogy a szabadságharcosok offenzíváinak hatására az egész dél-vietnami rendszer össze­omlott és a saigoni rendszer hadserege harc- képtelenné vált. Az amerikai csapatok feladata ma, hogy a szétzüllött saigoni csapatoktól átve­gyék a harci cselekmények folytatását. így hát nem véletlen, hogy Walter Lippmann, a neves amerikai publicista csütörtöki cikkében ameri­kai háborúnak nevezi a vietnami háborút, amelynek még „maga Johnson elnök sem látja a végét”. Az Egyesült Államoknak nincs konst­ruktív célja Dél-Vietnamban — írja Lippmann — csupán az az érve. hogy ellenáll az agresz- szornak. Az elnök eddig nem mutatott rá sem­milyen reális célra, márpedig, Lippmann sze­rint, ha az elnök meg akarja győzni az Egyesült t EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Államok népét — s ezt meg kell tennie ahhoz, hogy biztosítsa a kato­nai erősítéseket — feltét­lenül reálisabb célt kell kitűznie annál, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező években elér­heti a Vietcong szétzúzását és megadását. Ennél egyelőre lényegesen meggyőzőbb lehet az ame­rikai nép előtt például a VDK asszonyainak fel­hívása, amelyben az amerikai anyákhoz szól­nak: „Szólítsák fel fiaikat, férjüket, ne szolgál­janak Vietnamban.” HOGY A VIETNAMI háború mennyire az amerikai kormány háborúja, azt bizonyítják azok a tényeik is, amelyeket Zsurkin sorol fel a Pravdában. A többi között megemlíti, hogy az Egyesült Államok laoszi agressziója még nem érte el a vietnami kaland méreteit, de az ag­resszió egyre szélesedik itt is. Ezzel együtt fo­kozódik a nyílt amerikai betörés veszélye. Wa­shington a légi kalóztámadásokkal egy időben folytatja politikai aknamunkáját, hogy belülről aláássa a laoszi nép ellenállását. Az amerikai ügynökség és az ellenőrzése alá került semlege­sek fel akarják oszlatni a koalíciós kormányt. E népellenes aktus leleplezésére július 18-án ki­írták a választásokat, anélkül, hogy a koalíció hazafias képviselője szavazott volna efelől. Pe­dig Laosz legutóbbi évei is bebizonyították, hogy az ilyen komédiával létrehozott kormányokat a nép elsöpri. A laoszi nép is küzd az amerikai agresszió ellen, azért a jogáért, hogy maga dönt­hessen sorsáról. A Szovjetunió ehhez a küzde­lemhez — írja Zsurkin — tevékeny segítsé­get ad. Mariner—4 Mars-közeiben PASADENA (MTI) A kaliforniai Pasadenában le­vő amerikai űrkutatási központ drámai órákat él át — és a tudósokkal együtt az egész vi­lág nyugtalanul várja, érkez­nek-e fényeképek a Mars boly­góról. Mint már jelentettük, a Ma­riner—4 amerikai űrrakéta, amely november 28-án indult el útjára és 224 millió kilométer megtétele után szerdán került a Mars közelébe, az éjszakai órákban földi utasításra a titok­zatos égitestre szegezte televí­ziós kameráját. Az űrrakéta bo­nyolult berendezéseinek az elő­re megadott program szerint 25 perc alatt 21 felvételt kellett volna készíteniök — azonban a földi megfigyelőállomásokra el­lentmondó jelek érkeztek a vi­lágűrből. Az éjszakai órákban az Ausztráliában levő Adelaide megfigyelő állomás azt jelen­tette, hogy a Mariner—4 beren­dezései egyáltalán nem rögzí­tették a felvételeket, William Pickering, a pasadenai űrkuta­tási intézet igazgatója sajtóér­tekezleten cáfolt-, ezt. A Mari­ner—4 csütörtökön magyar idő szerint 14 óra 41 perckor kezd­te meg első nyolcórás rádióadá­sát, amely eloszlatja a földi ké­telyeket és — ha sikeres lesz —, új fejezetet nyithat az űrkuta­tás történetében. A pasadenai űrkutatási köz­pont egyik szóvivője szerint a legvalószínűbb az, hogy a Ma­riner—4 hét-nyolc használható felvételt készített csupán, de nem lehet kizárni azt sem, hogy a képek minősége olyan rossz lesz, hogy gyakorlatilag nem mutatnak meg semmit. Annak, hogy mind a 21 felvétel sike­rült, igen kicsi a valószínűsége. Bár az űrhajó útjának fény­pontja a felvételek továbbítása lenne, más értékes adatokat is szolgáltatott útja során. A Mars közeléből sugárzott rádiójelzé­sek — mint az űrhajózási hiva­tal közölte — azt mutatják, hogy a Mars közelében nincs a Földet körülvevő Van Allen- féle gyűrűhöz hasonló sugárzási övezet, amely veszélyessé tenné a leszállást a jövendő űrhajó­sok számára. A Marsnak a je­lek szerint csupán kis, gyenge mágneses tere van, amelynek erőssége alig éri el a földi mág­nesesség tizedét. A tudósok köz­lése szerint a Mariner—4 mű­szerei a mintegy kilencezer ki­lométeres távolságból méréseket hajtottak végre a Mars légkö­rének alaposabb tanulmányozá­sa céljából is. Ezek a mérések sikeresek voltak, bár az erről szóló rádiójelzések értékelése még egy-két napot igényel. Koszigin fogadta Harrimant Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke, csütörtökön fogadta Averell Harrimant, az ismert amerikai politikust, aki magánszemély­ként tartózkodik a Szovjetunió­ban. A beszélgetésben Foy Kohler, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete is részt vett. (MTI) A parasztság a fő erő Perui jelentés A Reuter jelentése szerint Pe­ruban a kormánycsapatok nagy­szabású akciót .folytatnak a sza­badságharcosok ellen Ayacuchoz térségében. A szóban forgó te­rületre számos katonai repülő­gép szállított kormánycsapato­kat. A perui belügyminiszter beis­merte, hogy a Sierra hegység­ben a parasztság alkotja a kor­mányellenes mozgalom fő ere­jét. Alkotó testvériség Amikor tizenhét esztendő­vel ezelőtti 194S. július 16-án ünnepélyes külsőségek között megkötötték a magyar—bol­gár barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási egyezményt, az újságok azokról a baráti szálakról írtak vezércikkeket, amelyek a történelem során szövőd­tek a két nép között. S arról az újfajta barátságról, amely a hazánk felszabadításában részt vett bolgár hősök véré­ből fakadt, s terebélyesedett megbonthatatlanná. Az el­múlt tizenhét esztendő alatt a hagyományos bolgár—ma­gyar barátság az azonos szo­cialista eszmék szellemében közös célokért küzdő két nép szoros együttműködésévé lett, az élet csaknem minden területén. Tizenhét esztendő alatt a barátsági egyezmény sok száz írott és íratlan cikkely- lyel bővült. Az együttműkö­dés új fonalait nemcsak a két ország vezetői szőtték, hanem bolgárok és magya­rok milliói, munkások és tervezők, művészek és mér­nökök, s a kölcsönös idegen- forgalmat örvendetesen nö­velő turisták tízezrei. Ma­gyarország és Bulgária szo­ros együttműködésre lépett a rádió- és televíziógyártásban, s általában az elektromos iparban. Bgp esztendővel ez* előtt, amikor Todor Zsivkov elvtárs vezetésével bolgár párt* és kormányküldöttség járt hazánkban, az állandó konstruktív együttműködés új fejezete nyílt országaink között. . Elhatározták, hogy közös vállalatokat létesítenek az iparban, közös tudomá­nyos kutatóintézeteket szer­veznek és a minimumra csökkentik az utazással kap­csolatos formaságokat. Erről írta annak idején a londoni Times, hogy Zsivkov elvtárs budapesti látogatása „több volt, mint egyszerű törekvés arra, hogy erősítsék Bulgária és Magyarország baráti kap­csolatait”. A kétoldali együttműködé­sen túlmenően országaink szoros kooperációt alakítottak ki a KGST-n belül, kormá­nyaink nézetei megegyeznek a béke, a leszerelés, az euró­pai biztonság és a gyarmati rendszer felszámolására irá­nyuló lépésekben. A bolgár és a magyar nép barátságának ez a történelmi okmánya, s lényege: az al­kotó testvériség — az elmúlt tizenhét esztendő alatt kiállta a próbát és a két szocialista ország testvéri együttműkö­désének chartája lett. S. T. Támogatják a vietnami nép harcát Egyhangú határosat Helsinkiben HELSINKI. (MTI) Csütörtökre virradó éjszaka lázas munka folyt a helsinki béke-világkongresszus hét bizottságában. Néhány bizottság ülése a kínai és az indonéz küldött többszöri felszólalása miatt csak a hajnali órákban ért véget. Csütörtök reggel 10 órakor ült össze a béke-világkongresszus plénuma, hogy a hét bizottság .'beszá­molóját a határozat rangjára emelje. A vietnami kérdéssel fog­lalkozó 1. számú bizottság beszámolóját tapsvihar fogadta. Ezzel a kongresszus egyhangúlag tudomásúl 'vette a biZottSäg’beSkämo- lóját, amely a Dél-vietnami Nemzeti Felszábadítási Front 1965. március 22-én megfogalmazott ötpontos felhívása, illetve a VDK nemzetgyűlése április 8-i határozatának 4 pontban összefoglalt feltételei szellemében támogatja a vietnami nép harcát. Elkészült a záródokumentum A béke-világkongresszus ple­náris ülésén csütörtökön dél­előtt és délután a hét bizottság jelentéseit terjesztették elő és fogadták el. Az ülésen ismer­tették Dobi István üdvözlő táv­iratát is. Csütörtökön összeült a BVT szerdán megválasztott új elnök­sége és szervezeti kérdésekről, mindenekelőtt a BVT vezető Mgéria helyeit európai körút Nádasdi József nyilatkozata a VIT-előkészítő bizottság finnországi üléséről Kösöspiaei békulés ? De Gaulle—Saragat találkozó a Mont Blanc alagút felavatásán De Gaulle francia és Saragat olasz köztársasági elnök pénte­ken avatja fel a világ leghosz- szabb alagútj át, amely a Mont Blanc alatt gyors gépkocsi-ösz- szeköttetést teremt Franciaor­szág és Olaszország között. A 11,6 kilométer hosszú alagút építése olasz és francia részről csaknem egyidejűleg indult meg és hat évig tartott. A hét mé­ter széles, kétirányú autóút 150 kilométerrel rövidíti meg a tá­volságot Párizs és Róma között. Az autósok 3—8 dollárt fizetnek az alagút bejáratánál. Ezekből a díjakból törlesztik a mintegy 400 millió dollár építési költ­A Mont Blanc alagút felava­tására olyan időpontban kerül sor, amikor Franciaország a Közös Piacban éles ellentétbe került társországaival, elsősor­ban Olaszországgal, amely ha­tározottan ellenzi a mezőgazda- sági közös piaccal kapcsolatos francia követeléseket. De Gaul­le és Saragat találkozása elé ezért nagy érdeklődéssel tekin­tenek Párizsban, annál is in­kább, mert a hét elején Couve de Murville francia, valamint Luns holland, Fanfani olasz és Spaak belga külügyminiszter között lefolyt eszmecserék ered­ménytelenül végződtek és a francia kormány szóvivőjének kijelentése szerint semmit sem változtattak Franciaországnak a Közös Piacot bojkottáló maga­tartásán. Nádasdi József, a Magyar If­júság Országos Tanácsának el­nöke, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára, aki Tamperé­ben részt vett a IX. világifjú­sági és diáktalálkozó nemzetkö­zi előkészítő bizottságának ülé­sén, hazatérte után nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda mun­katársának. — Tanácskozáson csaknem negyven ország fiataljainak képviselői latolgatták: mi le­gyen az Algírba tervezett VIT sorsa. Sokoldalú véleménycseré­ben mérlegelték a különféle szempontokat és végül — né­hány kivételtől eltekintve — arra a következtetésre jutottak, hogy az eredeti időpontban nincs lehetőség a seregszemle megrendezésére. A Tamperében tartott ülés résztvevői ezért ar­ra szólították a világ ifjúságát, hogy folytassák akcióikat, de­monstrációikat a népek béké­jéért, barátságáért és szabadság- mozgalmainak győzelméért. Nemzetenként és földrészenként rendezzenek találkozókat a VIT eszméinek jegyében, hogy ezzel is hozzájáruljanak a jövő év­ben sorra kerülő seregszemle sikeréhez. A tanácskozáson több más ifjúsági szervezet képvise­lőivel együtt mi is indítványoz­tuk, hogy hívjanak életre egy munkacsoportot, amely a követ­kező hetekben közvéleményku­tatást folytat a seregszemle megrendezésében érdekelt és a seregszemle iránt érdeklődő szervezetek körében összegezi a tapasztalatokat és legkésőbb 1965 végéig javaslatot tesz a fesztivál helyére és időpontjára. Nádasdi József végül arról szólt, hogy azokat az ajándéko­kat, amelyeket a magyar fiata­lok az ország minden részében a világifjúsági találkozón részt vevő, külföldi fiataloknak ké­szítettek, gondosan megőrzik, s jövőre adják át a címzetteknek. A Ki mit tud?-vetélkedő fő díjainak és a VIT-sorsjegy fő­nyereményeinek nyertesei, akik eredetileg Algériába utaztak volna, egy Moszkva—Leningrád —Helsinki—Stockholm—Berlin úttal vigasztalódhatnak. (MTI) szervének munkamódszereiről tárgyalt arra az időre, amíg hat hónap múlva megválasztják a BVT új elnökét. A béke-világkongresszus záró­közleményét csütörtök délelőtt fogalmazták meg a szerkesxtő bizottságok. Az este helyi idő szerint 20 órára hirdetett ple­náris ülésen terjesztették elő a világkongresszus két záródoku­mentumát: az általános határo­zatot és a vietnami kérdésről hozott határozatot. A zavargások leikeléssé szélesednek? Mind súlyosabb a dél-ssudáni helyset KAIRÓ (MTI). A Dél-Szudánban kirobbant fegyveres összetűzések nyomán a helyzet mind feszültebb az egész országban. Kairói sajtójelentések úgy tudják, hogy a zavargások fel­keléssé szélesednek Dél-Szu­dánban. A lapok idézik El Mahdi szudáni belügyminiszter arról szóló nyilatkozatát, hogy a déli lázadók modern tűz­fegyverekkel rendelkeznek. A miniszter bejelentette, hogy a déli országrészekben lakó kül­földiek ellen kénytelenek „kü­lönleges intézkedéseket” foga­natosítani, mert bebizonyoso­dott róluk, hogy a felkelő­ket fegyverekkel is segítették. A napokban — mint a Szu­dánból érkező utasok elmon­dották — több brit állampol­gárt letartóztattak Dél-Szudán­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom