Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

ffütas M, péntek 3. oldal Akikre számítani lehet Másodvetés - másodaratás Tízezer fiatal m u n haversenye Ebben az évben a YlT-re va­ló készülődés jegyében hirdette meg a KISZ a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok munka­versenyét. A megyei KlSZ-bi- zottság felhívása széles körű visszhangot váltott ki, amit leg­jobban az idei munkaverseny­be nevező, mintegy tízezer fia­tal termelési felajánlásai, vál­lalásai bizonyítanak. A 457 munkacsapat közül 59 ifjúsági kollektíva azonban még a szo­kásosnál is magasabb célt tű­zött maga elé: a szocialista bri­gád cím elnyerését. A nyári mezőgazdasági mun­kák dandárja előtt már kivet­ték részüket fiataljaink az idő-- szerű feladatok végrehajtásá­ból. Szép példa erre az a 20 ezer holdas gabonaterület is, ahol a vegyszeres gyomirtással együtt elvégezték a carbamidos lombtrágyázást. Az esős időjá­rás miatt a tervezettnél na­gyobb területen kerül sor az idén kézi aratásra, s ezért a KISZ kezdeményezésére a Zayék száz forintja Idős férfi kopogtatott a Kis­kunhalasi Városi Tanács V. B. titkárságán. Szaporán lélegzett, kifárasztották az emeletre ve­zető lépcsők. Nem csoda, hiszen Zay Zoltán bácsi 25 éve súlyos asztmás beteg. Akik ismerik, azt is tudják, hogy élete párja több évtizedes, a kunfehértó- alsófehértói iskolában végzett kiemelkedő pedagógiai munkás­sága után már több esztendeje nyugdíjban van. Sajnos, ő szin­tén beteg, járni is csak férje támogatásával tud. De miért is jött Zay Zoltán a tanács titkárságára? — Az árvízkárosultak meg­segítéséhez szeretnénk mi is hozzájárulni. Száz forinttal... feleségem megbízásából... — közölte jöttének célját Zay bá­csi. Németh Jánosné, a titkárság dolgozója meghatódottan né­zett az idős emberre. Hiszen nagyjából ismeri a házaspár szűkös anyagi helyzetét. Az asszony 680 forintos nyugdíjá­ból élnek kettecskén, fizetik a lakbért, s nincs hozzátartozó­juk, aki támogatná őket. S a fiatalasszony próbálta lebeszél­ni, — Drága Zay bácsi, ne ... Ne hozzanak ilyen nagy áldozatot. Hiszen a jó szívvel adott, sok­kal kisebb összeg is nagyon szép felajánlás lenne. — De kérem — válaszolta Zay Zoltán —, mi ezt a fele­ségemmel megbeszéltük. Ügy érezzük, hogy azoknak, akik talán mindent elvesztettek, na­gyobb szükségük van erre a cse­kély adományra is, mint ne­künk, akik öregek vagyunk és megtanultunk sok mindenről lemondani. Higgye el, asszo­nyom, az a boldogság, ha em­bertársainkon segíthetünk. Elég szomorú, hogy olyanok is akad­nak, akik a sok mellé mindig többet kívánnak és nem érez­nek bajba jutott embertársaik­kal. Németh Jánosné nem tudott szólni. S bár küszködött, hogy legyűrje az elérzékenyülését, a könnycseppek végiggördültek az arcán. Amikor átnyújtotta a száz forint névértékű bélye­get, s megköszönte az ado­mányt, az idős ember így há­rította el azt: — A feleségem kívánsága volt ez és én boldogan értettem vele egyet! És szinte fiatalos léptekkí távozott. (P-yJ gazdaságokban aratópárokat is szerveztek a fiatalok. A rét- és legelőjavítás, a fa­csemete- és suhángültetés ed­digi eredményei szintén dicsé­rik a KISZ-isták szorgalmát. Milyen feladatok várnak a következő hetekben, hónapok­ban a megye mezőgazdaságá­ban dolgozó leányokra és ifjak- ra? A választ a kérdésre meg­adják maguk a termelési fel­ajánlások. A megye tsz-eiben, állami gazdaságaiban és a gépállomá­sokon 939 ifjú traktoros verse­nyez azért, hogy teljesítsék, il­letve túlteljesítsék a műszak- normákat, csökkentsék az ön­költséget, s hogy munkájuk mi­nőségileg kifogástalan legyen. Az állami gazdaságokban — 93 munkacsapatban — 1434 leány és ifjú dolgozik. Céljuk év végéig 1200 hold siló és 600 hold lucerna be­takarítása, 60 ezer köbméter silótakarmány elkészítése, valamint 3 ezer hold szőlő és 1500 hold gyümölcsös kifogástalan megművelése. A fiatal állattenyésztők felajánlá­sai között az állami gazdasá­gokban 5900 sertés meghizlalá- sa, valamint több mint 180 szarvasmarha tenyésztése sze­repel. Soltssentimrén jó ered­ménnyel gazdálkodik az 1961- ben alakult Ezerjó Szakszövet­kezet. Fő termelési ágazatáról „árulkodik” elnevezése is, »hi­szen több mint 600 holdas sző­lőterületének túlnyomó részét az ezerjó fajta uralja. A gazdák régi és alapos ta­pasztalatok birtokában művelik szőlőiket; s eredményeik is en­nek megfelelően alakulnak. Ta­valy a Magyar Állami Pince- gazdaságnak 15 ezer hektoliter mustot és bort, a VOSZK pa­lackozó vállalatának pedig 6 és fél ezer hektoliter bort adtak át. Ennek a mennyiségnek a négyötöd része fajtiszta ezerjó volt. Az értékesítésnek köszönhe­tően a legutóbbi zárszámadás­kor 3 millió forinttal nőtt a közös vagyon, amelynek összes értéke már 10 millió forint. En­nek nagyobb részét az állóesz­közök teszik ki. A vesetőség• és a gazdák körültekintően fejlesztik szö­vetkezetüket. Ez abból is kitű­nik, hogy az állatállomány fej­lesztéséről sem feledkeznek meg. Az idén tovább fejlődött az ifjú termelőszövetkezeti tagok munkaverseny-mozgalma is. — Csaknem másfél millió baromfit gondoznak és több mint 14 ezer sertést hizlalnak meg, az ifjú növénytermesztők pedig elhatározták több mint 3400 hold új szőlő telepítését és több mint 1700 hold gyümölcsös mű­velését, gondozását. A járási versenyekbe ez idáig 176 munkacsapat, összesen 2310 fiatal nevezett be. Említést ér­demel több mint tízezer köb­méter siló előállítására, csak­nem 1700 szarvasmarha gondo­zására tett felajánlásuk. Ezen­kívül a kapásnövények gondo­zásában, a szőlő- és zöldségter­mesztésben, a gyümölcsöstele­pítésben kívánnak jeleskedni. Figyelemreméltó az állami és közös gazdaságokban a helyi versenyekbe való bekapcsolódás is. A résztvevők között 77 munkacsapatban 3671 fia­talt találunk. Céljuk megegyezik a többi ifjú versenyzőével: segíteni a helyi gazdasági feladatok időben, megfelelő minőségben való el­végzését, végrehajtani a megye mezőgazdasága előtt álló ez évi termelési feladatokat. B. Gy. alap Ezzel egyrészt a talajerő pótlá­sához teremtenek alapot, más­részt jelentős mértékben kive­szik részüket a népgazdaság hússal való ellátásából is. Az állattenyésztés fejlesztése céljá­ból 450 férőhelyes juhhodályt építtetnek, amelynek elkészülte után még az idén sort keríte­nek egy sertésfiaztató és ne­velő műszaki átadására; ezen­kívül süldőszállás és gépszín is épül. Törődnek a meglevő száz hold új ültetvény és az őszre terve­zett 50 hold telepítés majdani termésének az elhelyezésével is. E célra 12 ezer hektoliter befo­gadóképességű pince és az ezt kiegészítő 20 ezer hektoliter tel­jesítőképességű feldolgozó üzem létesítését tervezik. A felsőbb szervek jóvá­hagyását várják a palackozó üzem létesítéséhez. Eddigi ered­ményeik feljogosítják a szak­szövetkezetét erre, és ha ter­vük megvalósul, közkedvelt „névadó” borukból palackozva még nagyobb mennyiség kerül­het majd a fogyasztók asztalá­ra. A nedves esztendőnek sok kárát látjuk, de vannak elő­nyei is, amelyeket okosan ki­használhatnak a termelők. — Egyik előny: az évelő pillangós­sal bevetett táblákon és a réte­ken hihetetlen gyorsan és tö­mötten fejlődik a sarjú, korán megkezdhető a második kaszá­lás. A másik előny — és ezt egyetlen mezőgazdasági üzem, de egyetlen kertészkedő ember se hagyhatja figyelmen kívül — a másodnövények vetése, termesztése. A termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok többségének vetéstervében szerepel ugyan a másodnövények termesztése, de ettől — mi tagadás — sokfelé húzódoznak. Ez persze érthető is, hiszen az elmúlt tíz év kö­zül hét száraz nyarat hozott, s a tarlóba vetett kukorica több helyen ki sem kelt. Az idén nem fenyeget a nyári szárazság. Bár az időjárással nincs szerződése senkinek, de annyi bizonyos, hogy a talaj­ban bőséges a nedvesség: jut belőle a tarlóba vetett növé­nyek keléséhez és a későbbi fejlődéséhez is. A nedves tala­jon nem nehéz jó vetőágyat ké­szíteni és ez a körülmény ugyancsak hozzájárul a másod- vetés sikeréhez. Nem mindegy azonban, hová vetünk és mit termelünk a most lekerülő kalászosok után. Törvényszerű, hogy azókba a táblákba, illetve parcellákba, amelyekbe őszi vetést terve­zünk, nem kerülhet másodnö­vény. A sovány, továbbá a sü- levényes természetű táblák sem alkalmasak a tarlóvetésre. De ezt talán hangsúlyozni is feles­leges, hiszen az ágronómusok és a növénytermesztési brigád­vezetők mindenütt ismerik sa­ját határukat és ki tudják vá­lasztani a másodvetésre legalr kalmasabb területeket. A takarmányhiány pótlására legkézenfekvőbb a kukorica. Szemtermesztésre legbiztosabb az „Iregi 70 napos” amely, ha július derekáig földbe kerül, s a gondos ápolást szintén meg­kapja, tíz-tizenkét mázsás ter­mést még közepes talajerőben levő táblákon i® megadhat. Persze, ebben az esztendőben nemcsak az abrak, hanem a szálastakarmány pótlása is fon­tos, hiszen az első kaszálásból származó szénák rendje minde­nütt vékonyabb volt: kevesebb lucerna kerül kazalba, mint ta­valy, vagy harmadéve. Helyes, ha másodnövényként elsősorban nagy tömeget adó Az aratás mellett a kapásnö­vények ápolására is nagy gon­dot fordítanak megyénk terme­lőszövetkezeteiben. A rendkívüli időjárás miatt a fejlődésükben elmaradt növények az utóbbi Szállítás előtt Ütnak indítják az első vagon árpaszállítmányt Hercegszántó­ról. Az Oj Élet Tsz földjén ter­mett takarmánygabonát az egyik Heves megyei keverőüzembe szállítják. — Elég tiszta-e az árpa? —, felvételünkön ezt vizsgálja Ví­zin László, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat bajai ki- rendeltségének vezetője. El­mondja, hogy a várhatóan jó termés és az itteni raktározási nehézségek miatt több száz va­gon gabonát szállítanak el a járásból. (Fapp Géza felvétele.) silókukoricát, vagy napraforgós, borsós, esetleg szójás csalamá- dét vetnek a mezőgazdasági . üzemek. A köles és a muhar ugyancsak termeszthető másod- vetésben, de ezek a növények erősen meghúzzák a talajt, te­hát tápanyagpótlásról gondos­kodni kell. A zöldtrágyázásra szintén lehetőséget nyújt a má­sodvetés. Külön jövedelmet biztosít az augusztusi, szeptemberi fogyasz­tásra, tarlóba vetett zöldbab és zöldborsó. Mindkét növénynek viszonylag rövid a tenyészide- je, s primőrnek számit a nyár végi piacokon. Borsóból az Ex­press, a Rajnai törpe és a Lin­coln felel meg a legjobban, de ahol a Petit fajta tavaszi vetés­ben jól díszük, ott tarlóvetés­sel is szép eredményt érhetnek el a termelők. Zöldfogyasztásra a vajbab a legjobb. A másod­vetés sikere érdekében — a talaj táperejétől függően —■ holdanként 100—200 kiló szu­perfoszfátot és 80—120 kiló nitrogénműtrágyát javasolnak a vetőágykészítéssel egy időben a szakemberek. A siker persze, nemcsak az időjárástól, hanem elsősorban a termelőktől függ. Ahol má­sodvetést terveznek a gazdák, ott a tarlót késlekedés nélkül az elővetemény lekerülése után 15—18 centi mélyen szántsák le és az aprómorzsás. magágy készítését fogasolással, henge- rezéssel biztosítsák. Jó tudni, hogy a maga® — 20—25 centis — tarló nem biztosít kedvező feltételt a keléshez, de a to­vábbi fejlődéshez sem. A ma­gas tarló után nagy a pentozán- hatás. És ami a másodnövények termesztésénél ugyancsak nagy súllyal esik a latba, a nagy tarló leszántása után még jó talajtömítés esetén is laza, he­lyenként üreges marad a föld, s ez a körülmény szintén sok hátrányt jelent a kelésnél, to­vábbá a nedvesség tárolásénál. Az idén nehéz az aratás. Ala­pos körültekintés, jó szervezés nélkül nem lehet idejében, veszteség nélkül betakarítani a kalászosokat. A betakarítás szerves részének kell tekinteni a tarlószántást és a másodve­tést is. Ahol a jó gazda gondos­ságával készülnek fel és a kor­szerű agrotechnika követelmé­nyeinek megfelelően végzik a betakarítást, a másodvetést és a növényápolást, ott nem ma­rad el a siker: nem marad adó­sa a gazdának a föld. J napokban sokat erősödtek. A j kukorica például a gyengébb minőségű homoktalajokon is fél- ! méter magas, a cukorrépa pedig ! teljesen „borítja” a földet, j A bajai járás tsz-eiben kü- I lönösen a fészektrágyázással ve- ! tett kukorica fejlődik kitűnően. | Az ily módon termesztett nö- j vény jobban átvészelte a válto- | zékony időjárást, és fejlődésé­ben megelőzte a hagyományos módszerrel vetett kukoricát. Ehhez az is hozzájárult, hogy a járás termelőszövetkezeteiben a sorközi kapálást háromszor, a kézi kapálást pedig kétszer vé­gezték el. Az asszonyok és a családtagok segítségével sikerült elérni, hogy a kapásterületeket nem a gyomok, hanem a kultúr­növények „uralják”. A nagy­mérvű gyomfertőzés kártételét majdnem mindenütt megelőz­ték, s így a kukoricából, de az egyéb növényféleségekből is jó vermes várható. Gyarapodik a közös D J. Félméteres a kukorica Már mutatkozik a féssektrágyásás előnye

Next

/
Oldalképek
Tartalom