Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-16 / 166. szám
ffütas M, péntek 3. oldal Akikre számítani lehet Másodvetés - másodaratás Tízezer fiatal m u n haversenye Ebben az évben a YlT-re való készülődés jegyében hirdette meg a KISZ a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkaversenyét. A megyei KlSZ-bi- zottság felhívása széles körű visszhangot váltott ki, amit legjobban az idei munkaversenybe nevező, mintegy tízezer fiatal termelési felajánlásai, vállalásai bizonyítanak. A 457 munkacsapat közül 59 ifjúsági kollektíva azonban még a szokásosnál is magasabb célt tűzött maga elé: a szocialista brigád cím elnyerését. A nyári mezőgazdasági munkák dandárja előtt már kivették részüket fiataljaink az idő-- szerű feladatok végrehajtásából. Szép példa erre az a 20 ezer holdas gabonaterület is, ahol a vegyszeres gyomirtással együtt elvégezték a carbamidos lombtrágyázást. Az esős időjárás miatt a tervezettnél nagyobb területen kerül sor az idén kézi aratásra, s ezért a KISZ kezdeményezésére a Zayék száz forintja Idős férfi kopogtatott a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. titkárságán. Szaporán lélegzett, kifárasztották az emeletre vezető lépcsők. Nem csoda, hiszen Zay Zoltán bácsi 25 éve súlyos asztmás beteg. Akik ismerik, azt is tudják, hogy élete párja több évtizedes, a kunfehértó- alsófehértói iskolában végzett kiemelkedő pedagógiai munkássága után már több esztendeje nyugdíjban van. Sajnos, ő szintén beteg, járni is csak férje támogatásával tud. De miért is jött Zay Zoltán a tanács titkárságára? — Az árvízkárosultak megsegítéséhez szeretnénk mi is hozzájárulni. Száz forinttal... feleségem megbízásából... — közölte jöttének célját Zay bácsi. Németh Jánosné, a titkárság dolgozója meghatódottan nézett az idős emberre. Hiszen nagyjából ismeri a házaspár szűkös anyagi helyzetét. Az asszony 680 forintos nyugdíjából élnek kettecskén, fizetik a lakbért, s nincs hozzátartozójuk, aki támogatná őket. S a fiatalasszony próbálta lebeszélni, — Drága Zay bácsi, ne ... Ne hozzanak ilyen nagy áldozatot. Hiszen a jó szívvel adott, sokkal kisebb összeg is nagyon szép felajánlás lenne. — De kérem — válaszolta Zay Zoltán —, mi ezt a feleségemmel megbeszéltük. Ügy érezzük, hogy azoknak, akik talán mindent elvesztettek, nagyobb szükségük van erre a csekély adományra is, mint nekünk, akik öregek vagyunk és megtanultunk sok mindenről lemondani. Higgye el, asszonyom, az a boldogság, ha embertársainkon segíthetünk. Elég szomorú, hogy olyanok is akadnak, akik a sok mellé mindig többet kívánnak és nem éreznek bajba jutott embertársaikkal. Németh Jánosné nem tudott szólni. S bár küszködött, hogy legyűrje az elérzékenyülését, a könnycseppek végiggördültek az arcán. Amikor átnyújtotta a száz forint névértékű bélyeget, s megköszönte az adományt, az idős ember így hárította el azt: — A feleségem kívánsága volt ez és én boldogan értettem vele egyet! És szinte fiatalos léptekkí távozott. (P-yJ gazdaságokban aratópárokat is szerveztek a fiatalok. A rét- és legelőjavítás, a facsemete- és suhángültetés eddigi eredményei szintén dicsérik a KISZ-isták szorgalmát. Milyen feladatok várnak a következő hetekben, hónapokban a megye mezőgazdaságában dolgozó leányokra és ifjak- ra? A választ a kérdésre megadják maguk a termelési felajánlások. A megye tsz-eiben, állami gazdaságaiban és a gépállomásokon 939 ifjú traktoros versenyez azért, hogy teljesítsék, illetve túlteljesítsék a műszak- normákat, csökkentsék az önköltséget, s hogy munkájuk minőségileg kifogástalan legyen. Az állami gazdaságokban — 93 munkacsapatban — 1434 leány és ifjú dolgozik. Céljuk év végéig 1200 hold siló és 600 hold lucerna betakarítása, 60 ezer köbméter silótakarmány elkészítése, valamint 3 ezer hold szőlő és 1500 hold gyümölcsös kifogástalan megművelése. A fiatal állattenyésztők felajánlásai között az állami gazdaságokban 5900 sertés meghizlalá- sa, valamint több mint 180 szarvasmarha tenyésztése szerepel. Soltssentimrén jó eredménnyel gazdálkodik az 1961- ben alakult Ezerjó Szakszövetkezet. Fő termelési ágazatáról „árulkodik” elnevezése is, »hiszen több mint 600 holdas szőlőterületének túlnyomó részét az ezerjó fajta uralja. A gazdák régi és alapos tapasztalatok birtokában művelik szőlőiket; s eredményeik is ennek megfelelően alakulnak. Tavaly a Magyar Állami Pince- gazdaságnak 15 ezer hektoliter mustot és bort, a VOSZK palackozó vállalatának pedig 6 és fél ezer hektoliter bort adtak át. Ennek a mennyiségnek a négyötöd része fajtiszta ezerjó volt. Az értékesítésnek köszönhetően a legutóbbi zárszámadáskor 3 millió forinttal nőtt a közös vagyon, amelynek összes értéke már 10 millió forint. Ennek nagyobb részét az állóeszközök teszik ki. A vesetőség• és a gazdák körültekintően fejlesztik szövetkezetüket. Ez abból is kitűnik, hogy az állatállomány fejlesztéséről sem feledkeznek meg. Az idén tovább fejlődött az ifjú termelőszövetkezeti tagok munkaverseny-mozgalma is. — Csaknem másfél millió baromfit gondoznak és több mint 14 ezer sertést hizlalnak meg, az ifjú növénytermesztők pedig elhatározták több mint 3400 hold új szőlő telepítését és több mint 1700 hold gyümölcsös művelését, gondozását. A járási versenyekbe ez idáig 176 munkacsapat, összesen 2310 fiatal nevezett be. Említést érdemel több mint tízezer köbméter siló előállítására, csaknem 1700 szarvasmarha gondozására tett felajánlásuk. Ezenkívül a kapásnövények gondozásában, a szőlő- és zöldségtermesztésben, a gyümölcsöstelepítésben kívánnak jeleskedni. Figyelemreméltó az állami és közös gazdaságokban a helyi versenyekbe való bekapcsolódás is. A résztvevők között 77 munkacsapatban 3671 fiatalt találunk. Céljuk megegyezik a többi ifjú versenyzőével: segíteni a helyi gazdasági feladatok időben, megfelelő minőségben való elvégzését, végrehajtani a megye mezőgazdasága előtt álló ez évi termelési feladatokat. B. Gy. alap Ezzel egyrészt a talajerő pótlásához teremtenek alapot, másrészt jelentős mértékben kiveszik részüket a népgazdaság hússal való ellátásából is. Az állattenyésztés fejlesztése céljából 450 férőhelyes juhhodályt építtetnek, amelynek elkészülte után még az idén sort kerítenek egy sertésfiaztató és nevelő műszaki átadására; ezenkívül süldőszállás és gépszín is épül. Törődnek a meglevő száz hold új ültetvény és az őszre tervezett 50 hold telepítés majdani termésének az elhelyezésével is. E célra 12 ezer hektoliter befogadóképességű pince és az ezt kiegészítő 20 ezer hektoliter teljesítőképességű feldolgozó üzem létesítését tervezik. A felsőbb szervek jóváhagyását várják a palackozó üzem létesítéséhez. Eddigi eredményeik feljogosítják a szakszövetkezetét erre, és ha tervük megvalósul, közkedvelt „névadó” borukból palackozva még nagyobb mennyiség kerülhet majd a fogyasztók asztalára. A nedves esztendőnek sok kárát látjuk, de vannak előnyei is, amelyeket okosan kihasználhatnak a termelők. — Egyik előny: az évelő pillangóssal bevetett táblákon és a réteken hihetetlen gyorsan és tömötten fejlődik a sarjú, korán megkezdhető a második kaszálás. A másik előny — és ezt egyetlen mezőgazdasági üzem, de egyetlen kertészkedő ember se hagyhatja figyelmen kívül — a másodnövények vetése, termesztése. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok többségének vetéstervében szerepel ugyan a másodnövények termesztése, de ettől — mi tagadás — sokfelé húzódoznak. Ez persze érthető is, hiszen az elmúlt tíz év közül hét száraz nyarat hozott, s a tarlóba vetett kukorica több helyen ki sem kelt. Az idén nem fenyeget a nyári szárazság. Bár az időjárással nincs szerződése senkinek, de annyi bizonyos, hogy a talajban bőséges a nedvesség: jut belőle a tarlóba vetett növények keléséhez és a későbbi fejlődéséhez is. A nedves talajon nem nehéz jó vetőágyat készíteni és ez a körülmény ugyancsak hozzájárul a másod- vetés sikeréhez. Nem mindegy azonban, hová vetünk és mit termelünk a most lekerülő kalászosok után. Törvényszerű, hogy azókba a táblákba, illetve parcellákba, amelyekbe őszi vetést tervezünk, nem kerülhet másodnövény. A sovány, továbbá a sü- levényes természetű táblák sem alkalmasak a tarlóvetésre. De ezt talán hangsúlyozni is felesleges, hiszen az ágronómusok és a növénytermesztési brigádvezetők mindenütt ismerik saját határukat és ki tudják választani a másodvetésre legalr kalmasabb területeket. A takarmányhiány pótlására legkézenfekvőbb a kukorica. Szemtermesztésre legbiztosabb az „Iregi 70 napos” amely, ha július derekáig földbe kerül, s a gondos ápolást szintén megkapja, tíz-tizenkét mázsás termést még közepes talajerőben levő táblákon i® megadhat. Persze, ebben az esztendőben nemcsak az abrak, hanem a szálastakarmány pótlása is fontos, hiszen az első kaszálásból származó szénák rendje mindenütt vékonyabb volt: kevesebb lucerna kerül kazalba, mint tavaly, vagy harmadéve. Helyes, ha másodnövényként elsősorban nagy tömeget adó Az aratás mellett a kapásnövények ápolására is nagy gondot fordítanak megyénk termelőszövetkezeteiben. A rendkívüli időjárás miatt a fejlődésükben elmaradt növények az utóbbi Szállítás előtt Ütnak indítják az első vagon árpaszállítmányt Hercegszántóról. Az Oj Élet Tsz földjén termett takarmánygabonát az egyik Heves megyei keverőüzembe szállítják. — Elég tiszta-e az árpa? —, felvételünkön ezt vizsgálja Vízin László, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat bajai ki- rendeltségének vezetője. Elmondja, hogy a várhatóan jó termés és az itteni raktározási nehézségek miatt több száz vagon gabonát szállítanak el a járásból. (Fapp Géza felvétele.) silókukoricát, vagy napraforgós, borsós, esetleg szójás csalamá- dét vetnek a mezőgazdasági . üzemek. A köles és a muhar ugyancsak termeszthető másod- vetésben, de ezek a növények erősen meghúzzák a talajt, tehát tápanyagpótlásról gondoskodni kell. A zöldtrágyázásra szintén lehetőséget nyújt a másodvetés. Külön jövedelmet biztosít az augusztusi, szeptemberi fogyasztásra, tarlóba vetett zöldbab és zöldborsó. Mindkét növénynek viszonylag rövid a tenyészide- je, s primőrnek számit a nyár végi piacokon. Borsóból az Express, a Rajnai törpe és a Lincoln felel meg a legjobban, de ahol a Petit fajta tavaszi vetésben jól díszük, ott tarlóvetéssel is szép eredményt érhetnek el a termelők. Zöldfogyasztásra a vajbab a legjobb. A másodvetés sikere érdekében — a talaj táperejétől függően —■ holdanként 100—200 kiló szuperfoszfátot és 80—120 kiló nitrogénműtrágyát javasolnak a vetőágykészítéssel egy időben a szakemberek. A siker persze, nemcsak az időjárástól, hanem elsősorban a termelőktől függ. Ahol másodvetést terveznek a gazdák, ott a tarlót késlekedés nélkül az elővetemény lekerülése után 15—18 centi mélyen szántsák le és az aprómorzsás. magágy készítését fogasolással, henge- rezéssel biztosítsák. Jó tudni, hogy a maga® — 20—25 centis — tarló nem biztosít kedvező feltételt a keléshez, de a további fejlődéshez sem. A magas tarló után nagy a pentozán- hatás. És ami a másodnövények termesztésénél ugyancsak nagy súllyal esik a latba, a nagy tarló leszántása után még jó talajtömítés esetén is laza, helyenként üreges marad a föld, s ez a körülmény szintén sok hátrányt jelent a kelésnél, továbbá a nedvesség tárolásénál. Az idén nehéz az aratás. Alapos körültekintés, jó szervezés nélkül nem lehet idejében, veszteség nélkül betakarítani a kalászosokat. A betakarítás szerves részének kell tekinteni a tarlószántást és a másodvetést is. Ahol a jó gazda gondosságával készülnek fel és a korszerű agrotechnika követelményeinek megfelelően végzik a betakarítást, a másodvetést és a növényápolást, ott nem marad el a siker: nem marad adósa a gazdának a föld. J napokban sokat erősödtek. A j kukorica például a gyengébb minőségű homoktalajokon is fél- ! méter magas, a cukorrépa pedig ! teljesen „borítja” a földet, j A bajai járás tsz-eiben kü- I lönösen a fészektrágyázással ve- ! tett kukorica fejlődik kitűnően. | Az ily módon termesztett nö- j vény jobban átvészelte a válto- | zékony időjárást, és fejlődésében megelőzte a hagyományos módszerrel vetett kukoricát. Ehhez az is hozzájárult, hogy a járás termelőszövetkezeteiben a sorközi kapálást háromszor, a kézi kapálást pedig kétszer végezték el. Az asszonyok és a családtagok segítségével sikerült elérni, hogy a kapásterületeket nem a gyomok, hanem a kultúrnövények „uralják”. A nagymérvű gyomfertőzés kártételét majdnem mindenütt megelőzték, s így a kukoricából, de az egyéb növényféleségekből is jó vermes várható. Gyarapodik a közös D J. Félméteres a kukorica Már mutatkozik a féssektrágyásás előnye
