Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-13 / 111. szám
/ 0 újabb, négytantermes általános iskola. A tűzoltószertár, a hid- roglóbus és 1200 négyzetméter betonjárda létesítése is mindmind a község új arcúvá válásának állomásai. Az idénybölcsődét tavaly 180 ezer forint ráfordítással átalakítottuk, állandó jellegűvé tettük. A két és negyed ezer kunbajai lakos keze munkájával sietett és siet most is faluja szépítéséhez. A parkosítást jóformán teljes egészében társaéves költségszint egyébként 82Jf százalék. A Kunbajai Állami Gazdaság négyszeres élüzem és a tavalyi munkaverseny második helyezettjeként, a megyei pártbizottság elismerő oklevelének tulajdonosa. * Községfelfedező kirándulásunk végére jutottunk. Még egyszer végigsétálunk a széles főutcán, amelynek szegélyén koA községről, amelyben egy napot töltöttünk, ismerkedve múltjával, jelenével, szorgos népének életével; eredményeikkel és gondjaikkal — a lexikon csak szűkszavúan nyilatkozik. Az öt évvel ezelőtti adatok 2330 lakost tartanak számon: ez lényegében ma is helytálló. „Sok a szőlő.” Ez is megfelel a valóságnak, azzal a különbséggel, hogy a Béke Csillaga Tsz és a község határában elterülő állami gazdaság új ültetvényei még inkább „aláhúzzák” ezt a rövid tőmondatot. Kirándulásunk célja volt, az olvasónak beszámolni mindarról, ami a lexikonból hiányzik, és nem is lehet benne, hiszen a folyton változó élet rohanó tempójával legfeljebb csak a napilap tarthat lépést. A terjedelem szabta lehetőségek közt próbáljuk az alábbbiakban „keresztmetszetét” adni Kunbajának, a megye mértani felező vonalán legdélebbre fekvő községnek. * Sokáig foglalkoztatta a fantáziánkat a község nevének eredete. A választ erre Csupity István 19-es veterán, a község egykori párttitkára, a Tanácsköztársasági Emlékérem tulajdonosa adta meg. — Már a török hódoltság idején kun település volt itt. Rákóczi szabadságharcában sűrűn gazdát cserélt és teljesen elpusztult a község. Ez volt a ,.kun baja”! A régebben — az előző birtokosok után — Ru- dicsházának nevezett falu 1819- ben német ajkú telepesekből újjáalakulva így jutott a keserű népi humorból született új nevéhez. A századforduló idején a gróf Telekiek birtoka lett. A túlnyomórészt cselédsorban élő lakosság az uraságnak fizette kezdetben a tizedet, meg a már akkor is szőlős vidéken az egy fickót (7 litert) kitevő vámot. Később pedig a zsellérlakások szomorú emlékű nyolcas konyháin főzögették a sovány kosztot. * — A felszabadulás, majd a földosztás merőben új helyzetet teremtett — ezt már Franek János, a községi tanács vb elnöke mondja. Az első közös gazdaság, a Rózsa Ferenc Tsz, 1948-ban alakult, és mellé néhány év alatt még másik kettő. A következő zésének esztendejében gazdálkodó két tsz végre 1962 januárjában vált eggyé, s viseli azóta — a megyében egyedül — a Béke Csillaga nevet * A termelőszövetkezet 301 gazdája joggal büszke eredményeire. Arra, hogy elsősorban az állattenyésztésnek, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztésnek köszönhetően a megalakulás óta egyenletesen a közepesnél jobb színvonalon gazdálkodnak. A napraforgó-termesztésben tíz A községi művelődési ház könyvtárában Mikó Lajos nyugdíjas és az általános iskola növendékei, Asbóth Imre és Csizmadia Kati válogatnak a polcokon. Bajusz Petemé könyvtáros csaknem három és fél ezer kötetből elégíti ki az olvasni vágyók igényeit. A kíváncsi Hilda, a szepegő Bea és a huncut Zsuzsa. A bölcsödé kedvencei, az egyesztendös Futó-ikrek egyéniségüknek megfelelően más-más hangulatban készülődnek az ebéd utáni sziesztára. évtizedet a termelőszövetkezetek szempontjából nem éppen előnyös, bizonytalankodó változások jellemezték: az ellenforradalom idején felbomlás, majd újjáalakulás, egyesülés. A mezőgazdaság nagyüzemi átszerveés fél mázsás holdankénti átlaghozammal évek óta elsők a kiskunhalasi járásban. Kukoricájuk pedig a 300 hold közös vetésterületen az 1962-es tizenhattal szemben tavaly már 26.7 mázsa átlagterméssel fizetett. — A jó termés záloga elsősorban a hibrid fajta. De a tavaly először alkalmazott, százalékos művelési forma, s a rendszeres, és az eddiginél gyakrabban végzett növényápolás is döntő tényéző — mondja az elnök, Selymes János. A zárszámadás tényszámai mindennél beszédesebben vallanak. Az egyesülés évében, 1962- ben, valamivel több mint 10 ezer, egy évre rá 11 és fél ezer, a tavályi zárszámadáskor pedig már 13 ezer forint volt egy szövetkezeti gazda átlagjövedelme. — Az idei év jól indult Rendbe tettük az időszerű munkákat, gazdáink munkakedve példás. És végeredményben a ..közepes” kategória határai sem áttörhetetlenek — összegezi reménységeiket és az alapot nem nélkülöző célkitűzésüket a tsz- elnök. Arról, hogy Kunbaja — csupán az utóbbi tíz évben — mennyit fejlődött, szépült, gya- A Béke Csillaga Tsz köz-ponti majorjának kifutójában négy- rapodott, Csenger Lajos vb-tit- ven tehén delel. A napi fejési átlag jelenleg 440 liter. A ielkvs- kár tájékoztat, meretes takarmányozásnak és jószágápolásnak köszönhető jó ered- — Megépült a művelődési ott- piények elérésében nagy szerepe va» Pásztor Ferenc gondozónak, hon, s a már meglevő mellé eav dalmi munkával valósították meg. Az utak javítása során az önkéntes segítség értéke 25 ezer forint. A feladatból a termelő- szövetkezet és az állami gazdaság dolgozóin kívül az úttörők és az iskolások is részt kérnek. Az idei év eddig eltelt egyhar- madában máris 12 ezer forintot takarítottak meg a társadalmi munkások. Jövőre ünnepli fennállásának másfél évtizedes évfordulóját a Kunbajai Vegyes és Építő Ktsz. A néhány helyi kisiparos alakította szövetkezet ma nyolc szakmai ágban 27 dolgozóval igyekszik kielégíteni a lakosság szükségleteit. — Munkát ugyan csak a községben végzünk — magyarázza Gehér József elnök —, de méy így is kétszeres létszám és kapacitás kellene ahhoz, hogy valamennyi megrendelésnek eleget tehessünk. A két fodrász-, a két szabórészleg, valamint az asztalosok, cipészek, szobafestők, és nem utolsósorban az építők, évente egy és negyed millió forint értékű munkát végeznek. Csupán a női fodrászok egyhavi munkájának az értéke háromszor any- nyi, mint régebben negyedév alatt. Ezek az eredmények. S a távlati tervekben rádió- és tvjavító, továbbá motorszerelő részleg életre hívása is szerepel. Hiszen a község egy híján száz televíziós készülékének, a másfél száz motorkerékpárnak és a 12 személygépkocsinak a tulajdonosa aligha lehet meg szervizszolgálat nélkül. • Tizennégy éve működik önálló termelőegységként a Kunbajai Állami Gazdaság. A község lakóinak a mezőgazdaságból élő négyötöde fele-fele arányban az állami gazdaságban, illetve a tsz-ben talál munka- alkalmat. Az állami nagyüzem szőlőterületének 2870 holdja egymagában véve is meghaladja a tsz összes gazdasági területét. S ezt még csaknem 300 hold termő gyümölcsös és új ültetvény tetézi. Csak néhány adat az állami gazdaság tavalyi gazdálkodásáról: szőlőből 2 millió 800 ezer forint volt az üzemi és több mint 5 millió forint az értékesítési eredményük. A félszáz hold spárga 652 ezer forint tiszta nyereséget hozott. A teljes termelési érték négy év alatt megkétszereződött: csak- nem 78 millió forintra rúg. Az rábban lombosodnak a fák, s hamarabb gyújtják fel lila gyertyáikat az orgonák... Kék kisautó parkol az egyik ház előtt, az útkereszteződésnél széles ívben kanyarodik be a tsz pótkocsis erőgépe. Amott a karcsú nyelű hidroglóbus emeli magasra ezüstfejű buzogányát. Az alkony lassan becsukja a képeskönyv fedelét... S amíg, maKislányok a nagy torony tövében. gunk mögött hagyva a falut, te kintetünk a friss vetéseken ka landozik, arra gondolunk: ez a föld, amely valaha, századokon át valóban a „kun baja” volt, ma és napról napra egyre inkább a már beteljesült és a bízvást megvalósuló reménységek hordozójává lett. írta: Jóba Tibor Fényképezte: Pásztor Zoltán
