Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

Shakespeare vígjátéka a kecskeméti színházban Elérkeztünk az évadzáró be­mutatóhoz. S hogy színházunk stílusosan alkalmazkodjék a már kialakult szép hagyomány­hoz — minden évben felújít egy-egy Shakespeare-művet — ez alkalommal a fiatalság, a pezsgő életöröm színpadi vilá­gát elevenítette meg szín­padán. A makrancos hölgy a leggyakrabban játszott művei közé tartozik magyar színpadon a stratfordi óriásnak, színpa­daink igazi klasszikus-kassza- darabja. Nemcsak azért, mert csalogatóan jó szerepek egész ármádiája vonul fel benne — köztük elsősorban Kata és Petrucchio nagyszerű figurája minden színésznek és színész­nőnek az álma —, hanem azért is, mert ez a csípős, nyers ko­média, a túláradó életérzés lük­tetése a darab minden jeleneté­ben, no meg a nagyszerű ka­rikatúra a házasság avult esz­ményei fölött, vonzóvá teszik a darabot rendező, színész, szín­ház előtt egyformán. A kecskeméti előadás is mél­tóképpen szolgálta a mi kis kü­lön Shakespeare-kultuszunkat (érdekes visszagondolni a ko­rábbi, az ezt megelőző Shakes­peare felelevenítésekre: minde- nik valóban gondos, jól kidol­gozott előadásban került szín­padra. Egy sincs közöttük he­venyészett, elsietett, méltatlan előadás.) A búcsú tehát az évad­tól — ez a mostani előadás — szép, színes, hangulatos. Első­sorban azért, mert Lovas Edit igazán korszerű, a darab összes hangulati értékeit hangsúlyozó rendezése, az egyébként is per­gő cselekményt a lehetőség ha­tárain belül felgyorsítva, szí­nes, lüktető, eleven élettel te­lítve állította színpadra. A szereplőgárda jól egybe- hangolt játéka igen nagy értéke az előadásnak, igazi, ki­forrott együttes képét mutatja. Minden szereplő egységes stí­lusban az áradó, bővérű hu­mor, a nyers tréfálkozás hang­ján, kicsit közelítve a comme- dia deli’ arte hangvételéhez játssza szerepét. Szilágyi Tibor, Petrucchio alakítója kamaszos közvetlen­séggel formálja meg a vállal­kozó szellemű veronai ifjút. A diadalmas ifjúság életerejével, s nem az érett férfiasság lefoj­tott indulataival közeledik Ka­tához, végig érezhető alakítá­sán vonzalma a pergő nyelvű, megfékezhetetlen fiatal lány iránt. Szilágyi Tibor ízléses, rit- musos játéka színes, értékes te­hetséget sejtet, s alakításának a darab színpadi története nagy hagyományainak távlatá­ból nézve is megvan a létjogo­sultsága. Szegedi Erika összes színészi erényeit latba vetve vállalko­zott a vonzó és szép szerep meg­formálására. Az alakítás logi­kája hibátlan és kifogástalan, színészi eszközeiben választé­kos és mindvégig ízléses. Bianca Agárdy Ilona megfor­málásában vidám, derűs, kissé durcás fiatal lány, talán eg.v kicsivel több is a pezsgés moz­dulataiban a kelleténél. Az első felvonás kezdő jele­nete. (Piróth Gyula, Forró Pál, Perényi László, Agárdy Ilona, Mezey Lajos, Major Pál és Sze­gedi Erika) ÁZNAK A TANYÁK Áznak a tanyák. Kétszázéves nádereszről csurog a víz. A szél csak korhadt bütyköt érez a táj tapintásában is. Mire a rossz homokba pottyan, az eső megrozsdásodik. Nem fénylik itt a lét. Fagyottan szállong a szilvás lombokig. Néhány szőlősor itt az álom. Izzadtság-fürtök csüngenek. Kapavágásnyi sors — a számon ízed már megkeseredett. Táskás, új nemzedéked reggel hét kilométert bandukol, s olvassa kialvatlan szemmel: az égbe űrhajó hatol. Végenincs vágyak kanyarognak dübörgő városok felé — a dűlőúttal elsáncolt had e vergődéses földeké. Ázott betonján duplázódnak a jövő reflektorai — jó lesz hát tapogatódzónak mozdulni, aztán — szállani. Kapavágásnyi sors, a néped kinéz a vertfalak mögül, átkozza a gubancos fészket s a csendnek hagyja örökül. Jajong a gémeskút soványan múltjában elzsugorodott, az ólak csípés ablakában paprikafüzér imbolyog. Áznak a tanyák. Kétszázéves nádereszről csurog a víz. Felhők ütődnek fenn a fényhez, hová sövények láza visz a jól megművelt holnapokba ... Ma még a mécs lángja szipog s néznek a könnyes ablakokra termőre fordult csillagok. Hatvani Danid Kecskemétiek a rádióban Június folyamán kétszer su­gároz a rádió Kecskemétről szó­ló adást. Az elmúlt héten több felvételt készítettek a rádió munkatársai: az Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium, a Katona József Gimnázium és a Bányai Júlia Gimnázium kó­rusa, a Kodály-kórus, a SZÖ- VOSZ Kollégium énekkara, a rajkózenekar, a Jókai Mór Ál­talános Iskola furulyazenekara, valamint a Katona József Gim­názium zenekara állt a mikro­fon előtt. Bianca és kérője. (Agárdy Ilona és Forró Pál) Fekete Tibor. Rendkívül mu­latságos Budai László, a tudóst alakító Gyulay Antal, Vicentio szerepében Jánoky Sándor, a két fürge szolga; Pi­róth Gyula és Kuppán Ferenc, valamint Baptista alakítója; Perényi László. Meg kell emlí­tenünk még Somlay Emily és Kölgyessy György nevét. Ezzel tulajdonképpen fel is soroltuk a kecskeméti előadás teljes név­sorát, hiszen a shakespeare-i szereposztás többi szereplői a húzások áldozatául estek. Na­gyon szépek, stílusosak és szí­nesek Rimanóczy Yvonne, a Já- szai-díjas vendégtervező jelme­zei és hangulatos, tehetséges, jól használható, könnyen ala­kítható díszletet tervezett Pin­tye Gusztáv főiskolai hallgató, akinek ez a színpadképterve egyúttal diplomamunkáját je­lentette. Csáky I.ajos Ősz? rák népi együttes Hajóson Csütörtökön és szombaton Al- só-Ausztriából érkezeit, nagy­részt mezőgazdasági dolgozó fia­talokból álló, 37 tagú nép\ együttes szerepelt Hajóson 'éí Nemesnádudvaron. Az osztrák fiatalok műsorát a helybeli né­met ajkú lakosság nagy tetszés­sel fogadta. Viszonzásképpen c hajósi művészegyüttes augusz­tus 13—16-ig szerepel Ausztriá­ban, ahol a laubendorfi népi együttes vendége lesz. Szegedi Erika, Kata alakítója. Lucentio szerepében kissé halványabb a kelleténél Forró Pál. Az előadás többi szereplői is egytől egyig ízléses és jól megformált alakítást nyújta­nak. Major Pál, -a fiatal fele­égre áhítozó agg uraság. Gre nio szerepében, Mezey Lajos. lint Hortensio sok-sok apró. >1 megválasztott játékkal fű­zerezi alakítását. Eredeti, egyéni humorú, igazi renaissance szolgaalak Grumio szerepében A vállalkozó szellemű ifjú nemes Petrucchio és leleményes szolgája Grumio. (Szilágyi Tibor f. h. és Fekete Tibor Jászai-cJíjas.) Gucentio a szerepcserét beszéli meg szolgájá­val Tranióval. (Forró Pál és Piróth Gyula.) (Pásztor Zoltán felvételei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom