Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

Minden országban és minden Tárosban ★ Hetvenöt esztendeje már, hogy május elsején felzeng a munkások dala a világ városai­ban és falvaiban. Hetvenhat éve a II. Intemacionálé párizsi ala­kuló kongresszusán, és hetven­hét éve az Amerikai Munkás­szövetség St. Louis-i nagy ta­lálkozóján döntöttek úgy, hogy éppen május első napja legyen, amikor „nagy nemzetközi tün­tetést kell szervezni .. egyide­jűleg minden országban és min­den városban”. Az idézetben benne van a legfontosabb szó, minden májusok lényegét kife­jezően: nemzetközi. k V áldozhattak aktuális jel­szavai — a nyolcórás munkaidő követelésétől az egyenlő mun­káért egyenlő bért jeligééig, az első imperialista háború elíté­lésétől a világ első munkás-pa­raszt államát, a szovjet hatal­mat éltető jelszavakig, a fasiz­mus elleni harcba hívástól az imperialista és neokolonialista mesterkedések megbélyegzéséig — május legfőbb mondanivaló­ja mindig a nemzetközi szoli­daritás volt. A munkásosztály nemzetközi összefogását hirdet­te, és hirdeti ma is a végtelen májusi menet a világ útjain és annak az összefogásnak szüksé­gességét, amely közös harcra hív minden embert, akinek drá­ga a béke, a jog, a szabadság, az emberibb élet, az elnyomott népek szabadságküzdelme, aki májusi tűzzel, harci kedvvel száll szembe kizsákmányolók- kal, gyarmatosítókkal, és hábo­rús tervezgetőkkel. k Május hét és fél évtize­des útja az internacionalista gondolat győzelmeit hozta a vi­lágnak. Milyen avultnak, törté­nelem előttinek tűnnek a hét és fél évtized előtti „friss” lapok! Magyarországon Ferenc József, Oroszországban III. Sándor cár, Németországban II. Vilmos, Angliában Viktória királynő, Franciaországban Sadi Carnot, az Egyesült Államokban Benja­min Harrison elnök. Hát, még a korabeli térképatlasz! Akko­riban a térképrajzoló számára adott volt, hogy rózsaszínre fes­se Ázsiában, Áfrikában az an­gol gyarmatokat, lilának a fran­ciák, halványzöldre a spanyo­lok, élénkebb zöldre a portugá­lok birtokait. Olyan hatalmas országok, mint India vagy In­donézia, Ghana vagy Algéria gyarmati sorban éltek. Szabad­dá lenni, önálló állami, nemzeti életet élni éppen az internacio­nalista küzdelmek legnagyobb győzelme segített nekik is, más rab országok egész sorának is. ★ ★ 4. májusi eszmék, a nem­zetközi munkásosztály harci győzelmeinek sorában az egész emberi társadalom történelmét megváltoztató esemény, kor­szaknyitó változások forrása és elindítója lett a győzelmes pro­letárforradalom, a Nagy Októ­ber győzelme orosz földön. Tér- mészetes, hogy éppen a prole­tárhatalom országa nyilvánítot­ta először állami ünneppé, min­den dolgozó enjber. ünnepévé május elsejét; az az ország, amelynek születésénél fegyver­rel kezükben küzdöttek oroszok, Ukránok, kazahok, tatárok, csu- vasok oldalán messzire szakadt magyarok, csehek, osztrákok, németek, lengyelek — ki tudná még sorolni hány nációja a vi­lágnak. Az egykori májusi tün­tetők ISI7 csodálatos őszének, és azt követő harcos éveknek napjaiban ott, a cárok és mu­zsikok egykori földjén mutatták meg a világnak, hogy május internacionalista szelleme min­den évszakokban és távol az otthontól is él a munkások és parasztok ! szívében. ★ Volt a hetvenöt év ma­gyar májusai közt is már a múltban egy fénylő, gyönyörű emlékű nagy nap: az 1919-es. A magyar tanácshatalom máj üsd menetében ott haladtak az új- jongó ünneplők között az egy­kori orosz hadifoglyok, az oszt­rák, szerb, horvát, lengyel, szlo­vák, román munkások oszlopai is. Ezek közül sokan a néhány nappal később megtámadott ma­gyar munkáshatalom fegyveres védelmével adtak példát inter­nacionalizmusból, munkásszoli­daritásból. k Zengett és messzi tovább szállt a május érces, erős üze­nete a két háború közötti év­tizedek tavaszain. Európa-szerte tüntették angol, francia, svéd és holland munkásolc is — egy­szer a Horthy-fasizmus terrorja alatt szenvedő magyar dolgozók jogáért, máskor meg a fiatal Szovjetunió elleni intervenciós tervéket szövögető imperializ­mus, később pedig a világ bé­kéjét, a százmilliók életét fe­nyegető náci téboly ellen. Volt fegyveres, a szabadság és de­mokrácia eszméit harccal kö­szöntő május is — spanyol föl­dön franciák és szovjet embe­rek, magyarok és jugoszlávok, csehek és németek köszöntöttéR felemelt ököllel a spanyol sza­badságért, Európa szabadságáért együtt vívott harcot. És küzdött május örök serege azért a má­jusért is, amely éppen húsz éve köszöntött a világra: a fasizmus elleni, bátor csatákban azok vál­lalták a leghősibb, legáldozato- sabb részt, akik május interna­cionalista tanításának leghűsé­gesebb fiai voltak, a szovjet emberek, s az európai partizán­harcok katonái. ★ Hogy megváltozott a vi­lág térképe, világ történelme az internacionalisták hetvenöt má­jusának hét és fél évtizede alatt! Trónok dőltek, országok születtek — s mindenekelőtt a marxista tanítás, a marxista— leninista elmélet hívei és szö­vetségesei megteremtették az új társadalmat. Megszületett a szo­cialista világrendszer; országok egész sorában, világrészeken át a politikai mindennapok alap­vető elvévé lett május tanítása, az internacionalizmus. ★ A hetvenötödik május, akárcsak az első és az azt kö­vetők, az ünnep hűséges és igaz ünneplőinek gondolataiban a nemzetköziség nagy elveit idézi. Ma a szocialista országok test­vérisége erősítésének szilárd szándéka, a gyarmati sorból fel­szabadult, vagy függetlenségü­kért most küzdő népek iránti cselekvő szolidaritás, az impe­rialisták elleni küzdelemben helytálló milliókkal összekötő segítő testvériség és a tőkés vi­lágban élő, ott harcoló munká­sok, a haladás és a béke hívei iránti hű barátság érzelmei töl­tik el a mi májusi menetünk milliónak szívét «Egyidejűleg minden or­szágban és minden városban” — hívta tüntetni hetvenöt éve a május millió és millió hű harcosát. A sereg, a májusi me­net évről évre nőtt és növek­szik; hirdetve az internaciona­lizmus erejét és igazságát r - ■ iLtyéHrtezeinBodoS I „Jóindulattal kettes?” I [ Követeink Debrecenben | | Májystfék I ■ Az első szabad május I

Next

/
Oldalképek
Tartalom