Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

r XX. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 4ra 60 fillér 1965. MÁRCIUS 13, SZOMBAT Világ proletárjai, egyesüljetek! A magyar nép követeli vietnami kérdés megoldását, a tárgyalásokat Tiltakozó nagygyűlés Budapesten A budapesti dolgozók péntek délután a Sportcsarnokban nagygyűlésen tiltakoztak az amerikai imperialisták vietna­mi agressziója ellen. A nagy­gyűlésen, amelyet a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa rendezett, mintegy három­ezren vettek részt. A nagygyűlést Szakasits Ár­pád, az Országos Béketanács el­nöke nyitotta meg, majd Bru- tyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára mondott beszédet. Brulyó János beszéde együtt haladunk a szocializmus építésének, országaink felvirá­goztatásának békés útján. Né­pünkben mélyen él a proletár internacionalizmus szelleme. Brutyó János nagy tapssal fo­gadott beszéde után Veres Jó­zsef munkaügyi miniszter szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Veres József felszólalása Veres József bevezetőben ar­ról beszélt, hogy hazánkban az elmúlt hetekben gyűlések, de­monstrációk sorozata zajlott le, s ezek egyöntetűen igazolják: népünk szolidáris a vietnami néppel, s egy emberként tilta­kozik az amerikai agresszió el­vegét, amelyet a budapesti dol­gozók nagygyűlése a Vietnami Demokratikus Köztársaság kor­mányához, illetve a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front központi bizottságához intézett. A nagygyűlés részvevői egy­hangú helyesléssel fogadták el a szolidaritási táviratokat. A nagygyűlés Szakasits Árpád zárszava után az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Új részleg Epedagyártó részleget szervez­tek a Szék- és Kárpitosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregysé­gében. Az üzem budapesti központja adta a gépi felszerelést és szakembereket is küldött Kecskemétre, akik betanítják majd a dolgozókat az epedakészítésre. Képünkön Váradi Ká­roly, a központi telep szakmunkása magyarázza Tóth Jánosné- nak a spirálfonó gép kezelését. Tanácskozás a feladatokról Hat év alatt másfél milliárd forint értékű A proletár internacionalizmus szellemében forró testvéri tá­mogatásunkról biztosítjuk a szocialista országok nagy csa­ládjának tagját, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bé­keszerető népét. Követeljük, hogy tartsák tiszteletben a Vietnami Demokratikus Köz­társaság szuverenitását és szün­tessék be a dél-vietnami hábo­rút, érvényesítsék a genfi egyezményeket, hogy a vietna­mi nép békés körülmények kö­zött, maga dönthessen sorsáról — kezdte beszédét Brutyó Já­nos. — A dolgozó nép hazafias küzdelme 1960-ban létrehozta a dél-vietnami nemzeti felszaba­dítási frontot, amely vezeti és szervezi a gyűlölt betolakodók elleni harcot. Az amerikai kor­mány hadüzenet nélküli hábo­rúja a vietnami nép szilárd el­lenállásába ütközött. A dél­vietnami szabadságharcosok hősi ellenállásuk során meg­semmisítettek és harcképtelen­né tettek 330 000 ellenséges ka­tonát, 1400 repülőgépet, 620 hadihajót, 3200 erődöt. Dél- Vietnam területének háromne­gyed része ma már a partizán­csapatok ellenőrzése alatt áll. — Az amerikaiak most — amikor egész Dél-Vietnamban ég lábuk alatt a talaj — a há­ború fokozására és kiterjeszté­sére szőnek összeesküvést. Bű­nös arcátlanság azt állítani, hogy az amerikaiak kalóztáma­dásaikkal a több tízezer kilo­méterre fekvő Amerikát védik. Megfeledkeznek azonban arról, hogy nagyot fordult a történe­lem kereke és elmúlt már az az idő, amikor büntetlenül le­hetett imperialista célokért vért ontani. A szocialista országok testvéri összefogása és növekvő politikai, gazdasági, katonai ereje mindenfajta imperialista mesterkedést kudarcra kárhoz­tat. Brutyó János ezután arról beszélt, hogy a magyar dolgo­zókra mindig számíthatnak azok a népek, amelyek felsza­badulásukért és függetlenségü­kért küzdenek. Biztos lehet ön­zetlen segítségünkben és cselek­vő szolidaritásunkban a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság testvéri népe is, amellyel len. — Az Egyesült Államok ve­zető körei gyakran hangoztat­ják, hogy ők a nemzeti felsza­badítás, a népek szabadságának bajnokai. Nos, vietnami mester­kedéseik megmutatják az im­perialisták igazi arculatát, nyíl­tan feltárják, hogy céljuk a kor­hadt reakciós í’endszerek fenn­tartása és támogatása, a gyar­matosítás. — A szocialista országok egy­ségesen elítélik az Amerikai Egyesült Államok délkelet-ázsiai kalandor-politikáját. — Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy Délkelet-Ázsia térsége békéjének rendezése ösz- szefügg az egész világ békéjé­vel. Veres József nagy tetszéssel fogadott beszéde után Hoang Bao Son, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság budapesti1 nagykövete lépett a mikrofon­hoz. Hoang Bao Son hozzászólása A nagykövet hangoztatta, hogy az amerikaiak dél-vietnami „kü­lönleges háborújuk” során soro­zatos vereségeket szenvedtek, s most azzal próbálkoznak, hogy Dél-Vietnam határain túlra is kiterjesszék agressziójukat. Ele­inte „megtorlásról” beszéltek. Hazugságaik azonban leleple­ződtek, s ma már nyíltan han­goztatják: ha nem éri támadás őket, akkor is támadnak. Nem riadnak vissza a legkegyetle­nebb eszközöktől sem, hogy vér­be fojtsák a dél-vietnami nép igazságos szabadságharcát, s le­hetetlenné tegyék, hogy Viet­nam népe maga döntsön saját sorsáról. Tetteik durván meg­sértik az 1954-es genfi egyez­ményeket és a nemzetközi jog legelemibb előírásait. — A hős dél-vietnami nép ki­vívja függetlenségét, s minden fronton döntő csapást mér az ellenségre — folytatta a nagy­követ. Majd végül köszönetét fejezte ki a magyar népnek a szolidaritásért. Hoang Bao Son nagykövet nagy tapssal fogadott beszéde után felolvasták annak a két szolidaritási táviratnak a szö: A megye ál­lami gazdasá­gainak ered­ményeiről és fejlődésük távlatairól tanács­koztak péntek délelőtt a mező- gazdasági nagyüzemek vezetői, szakemberei Kecskeméten, a szakszervezetek megyei székha­zában. A megbeszélésen jelen volt Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára és Somlyó Ferenc, az Állami Gaz­daságok Főigazgatóságának nö­vénytermesztési főosztályveze­tője. Szabó Ferenc, a MEDOSZ me­gyei titkárának megnyitója után Miklós János, az állami gazda­ságok megyei igazgatója tartotta meg beszámolóját. Elmondotta, hogy a gazdaságok a megye te­rületének egytizedét foglalják el, s ugyanakkor a felvásárlásból kevés híján egynegyed részt vál­lalnak. Termésátlagaik — né­hány növényfélét nem számítva — magasabbak a megyei átlag­nál. Kiemelkedő szerepük van az intenzív búzafajták elterjesz­tésében, a húsellátásban, a hibridkukorica vetőmagjának elterjesztésében, az öntözéses gazdálkodásban, általában a kor­szerű művelési módok alkalma­zásában. Az elmúlt négy év alatt 11 ezer holdon szőlőt, 4500 hol­don gyümölcsöst telepítet­tek. Jelentős haladást értek el a sza­kosításban, például a tehenésze­tet 20, a sertéstenyésztést hót telephelyre összpontosították. Hat év alatt — 1958-tól 1964-ig — csaknem másfél milliárd fo­rint értékű beruházással (épü­letekkel, gépekkel, ültetvények­kel) gyarapodtak. A tavalyi ter­melési értékük meghaladta az egymilliárd 200 millió forintot. Évek óta kiváló eredményekről ad számot a Kun fehértói. Kun­bajai, Hosszúhegyi és az Izsáki Állami Gazdaság. Az idei feladatokról szólva a megyei igazgató megjegyezte, hogy a hozamokat átlagosan két százalékkal kell növelni a tava­lyihoz képest. Ennek érdekében többek között a vetésszerkezet olyan kialakítása szükséges, amely maximális állattartást tesz lehetővé^ anélkül, hogy ta~ nak a gazdaságok. Egy-egy gaz­daságban csökkentésre vár azoknak a növényféléknek a száma, amelyek betakarítása azonos időszakra, főként az őszi hó­napokra esik. Megjegyezte, hogy a gazdasá­gok a beruházásokat akkor te­szik hatékonnyá, ha azokat kon­centráltan valósítják meg. Fon­tos az ellenőrzés fokozása, a fe­lesleges adminisztráció megszün­tetése, az anyagi érdekeltség to­vábbi növelése. Az utóbbira jó lehetőséget nyújt a nemrégiben bevezetett önálló bérgazdálko­dás. Végül hangsúlyozta, hogy a feladatok megoldásában sokat segít a szocialista mun­kaverseny további elterjesz­tése, Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára serényen készülő­dik az ország. Az eltelt húsz esztendő munkájának eredmé­nyeit számba veszik mindenfelé és kiállításokon mutatják be, mennyit haladtunk előre. A párt- és társadalmi szervek­kel együttműködve a Hazafias Népfront aktívái minden köz­ségben, városban mozgósították a legszélesebb társadalmi réte­geket a fellelhető kiállítási anyag összegyűjtésére. Valóban elmondhatjuk, hogy az úttörők­től a felnőttekig mindenki részt vesz az anyag összegyűjtésében. A legnagyobb szerepet a hon­ismereti szakkörök kapták. A kiállításokon rengeteg, már fe­ledésbe merült dokumentumot, emléktárgyat láthatunk. Szerte a megyében jól halad­nak az előkészületek. A kiskun- halasi járásban serénykednek leginkább. Kiskunhalason az üzemek és termelőszövetkezetek saját anyagukból helyi „kis kiállításokat” rendeznek már­cius 20-tól egy hétig. Azután az amely az állami gazdaságok dol­gozóit. az eddiginél nagyobb ön- tevékenységre sarkallja. A beszámolót Kovács István, Somlyó Ferenc és dr. Glied Ká­roly egészítette ki hozzászólás­sal. Glied elvtárs elmondotta, hogy az állami gazdaságok mun­kája a körülöttük gazdálkodó szövetkezetek érdeklődésének középpontjában áll. Ez a körül­mény nemcsak a vezetőket, de a szakemberek és a dolgozók széles körét is nagyobb felelős­ségre, termelékenyebb munkára kell, hogy biztassa. E feladatot a gazdaságok egyre erösbödő pártszervezetei is akkor látják el a legjobban, ha ténykedésük középpontjában azoknak a mód­szereknek, új eljárásoknak az elterjesztése áll, amelyek az eredmények növelését segítik. anyagot összesítik és a művelő­dési házban rendezik meg a városi kiállítást. Vaskúton Weintrager Adolf festőművész vezetésével lelkes kollektíva dolgozik a tablók elkészítésén. Eddig már 20 művészi tabló ke­rült ki a kezük alól. A kecskeméti városi kiállítás előkészítésén Fehér Sándor népfrontelnök vezetésével külön bizottság munkálkodik. Hatal­mas maketteken mutatják be a város 20 éves fejlődését. Ez a kiállítás — a jelek szerint — igen nagy sikerre számíthat. A kiskunfélegyházi járás va­lamennyi községében már ké­szen vannak a 20 év történeté­nek összegyűjtésével. Kiskun­félegyházán, a városban azon­ban bizonyos lemaradás tapasz­talható az előkészületekben. A felszabadulás 20. évfordu­lójára megyénkben 72 községi monográfia készült, ezekből több nyomtatásban is megjele­nik. B. 3. beruházás a megye állami gazdaságaiban karmány igénylésére szorúlná­Szervezik a felszabadulási emlékkiállításokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom