Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

2. oldal 1985. március 13. szombat A Pravda a moszkvai konzultatív találkozó eredményeiről Vietnam készen éli az agresszió visszaverésére EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN FONTOS lépés a kom­munista világmozgalom összeforrottsága felé — címmel a Pravda pénte­ki száma szerkesztőségi cikkben méltatja a kom­munista és munkáspártok képviselőinek moszk­vai konzultatív találkozóján létrejött eredmé­nyeket. A cikk megállapítja, hogy a találkozó a kommunista mozgalom összeforrottsága jegyében folyt le. Résztvevői a marxizmus—leninizmus elveit követve mindennél magasabbra helyezték az egész forradalmi mozgalom érdekeit, arra tö­rekedtek, hogy meggátolják a kommunista moz­galomban kialakult helyzet további bonyolódá- sát, bármely párt hátránya nélkül előmozdítsák olyan kedvező feltételek létrejöttét, amelynek alapján lehetővé Válik a kommunista mozgalom soraiban mutatkozó nehézségek leküzdése, vala­mennyi testvérpárt összefogása. A világkommu­nizmus közös érdekei jegyében gondolkodtak és cselekedtek, erről tanúskodik a találkozón elfo­gadott dokumentumok szelleme és tartalma is. A konzultatív találkozó valamennyi részvevője egyöntetűen állást foglalt amellett, hogy tevé­keny támogatásban kell részesíteni a népek nem­zeti felszabadító harcát, elsősorban azokét a né­pekét, amelyeket imperialista agresszió ért. Egyetértenek azzal, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között döntő fontosságú korunk összes for­radalmi erőinek összeforrottsága. Az imperialis­ta körök igyekeznek saját céljaikra kihasználni a szocialista közösségben és kommunista világ­mozgalomban fennálló nézeteltéréseket. A kon­zultatív találkozó részvevői arra a meggyőző­désre jutottak, hogy az, ami egyesíti a kommu­nista pártokat, sokkal erősebb annál, mint ami a jelen pillanatban elválasztja őket. A jelenlegi viszonyok között a kommunista mozgalom ked­vező formáját találta meg a nemzetközi szoli­daritásnak; az összes testvérpártok teljes egyen­jogúsága és függetlensége jegyében megtartott nemzetközi tanácskozást. Mint a Pravda írja, az SZKP továbbra is mindent megtesz a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egységének megszilár­dításáért. A szocialista tábor sajtóvisszhangja arról tanúskodik, hogy a moszkvai konzultatív tanácskozás megfelelő légkört teremtett egy új világértekezlet sikeréhez. A VIETNAMI Demok­ratikus Köztársaság nem­zetvédelmi minisztere ja- pán televíziós küldött­ség előtt kijelentette, hogy országa készen áll az agresszorok Visszaverésére. Az imperialisták, ha folytatják a VDK elleni agresszív cselekmé­nyeiket, kiterjesztik a háborút, szörnyű veresé­get szenvednek majd. A világ békeharcosai a vietnami nép erkölcsi és anyagi támogatására konkrét programot dolgoztak ki. Mozgósítják a közvéleményt az „El a kezekkel Vietnamtól”- mozgalomban való részvételre. A szabadsághar­cosok tevékenységük súlypontját egyre inkább az ország középső vidékeire helyezik át, katonai szakértők szerint fő törekvésük, hogy Dél-Viet- nam darázsderekánál a kambodzsai határ és a Dél-Kínai-tenger között, két részre Vágják az országot. Johnson elnök szerdai megbeszéléseit követően olyan hírek terjedtek el, hogy fontos döntések születtek Vietnammal kapcsolatban, szó volt a bombatámadások kiterjesztéséről is. McNamara amerikai hadügyminiszter a képvi­selőház külügyi bizottságának ülésén olyan ja­vaslatot terjesztett be, hogy a külföldi államok katonai megsegítésére előirányzott 1170 millió dolláros költséget hagyják jóvá. A segélyösszeg 84 százalékát 11 olyan ország kapja, amely a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság körül helyezkedik el, s így nyilvánvaló a katonai se­gély agresszív jellege. A miniszter sürgette, hogy az Egyesült Államok folytassa harcát, amelynek célja a „kommunizmus ázsiai terjedésének fel­tartóztatása”. Az amerikai haditengerészet pén­teken 10 folyami őrnaszádot vett át, s további 24-et rendelt, amelyeket a hírek szerint elsősor­ban Dél-Vietnamban vetnék be. A Vietnammal kapcsolatos nemzetközi helyzet szenzációjaként hatott a londoni kormánypárt befolyásos lapjá­nak, a New Statesman-nak vezércikke, amely „Mire vár Wilson” címmel nyomatékosan figyel­mezteti a miniszterelnököt, hogy- a munkáspárt­ban és az országban napról napra nő az elége­detlenség a vietnami politikájával szemben. A sajtóorgánum ezideig támogatta és védte Wilson ■colidaritás-nyilvánításait az amerikaiak vietna­mi agressziójával kapcsolatban. Bonn francia támogatást kér A jövő héten ismét Jeruzsálembe utazik Erhard kancellár különmegbízottja Jenki tengerészgyalogosok Hearst. Amerika egyik leg­hatalmasabb sajtómágnása hat­vanhét esztendővel ezelőtt Ku­bába küldte egyik riporterét és rajzolóját, hogy onnan küldje­nek lapjainak rajzokat és tu­dósításokat a háborúról. Ök azonban nemhogy háborúval, de egyetlen katonával sem talál­koztak. Ezt megüzenték Hearst- nek, aki gyorsan visszatávirato­zott nekik: „Maguk gondoskod­janak a rajzokról, én gondosko­dom a háborúról..És Hears- ték valóban gondoskodtak: másnap amerikai „tengerészgya­logosok” szálltak partra Kubá­ban és végigpusztítottak az egész országon, megvetvén a hatévtizedes amerikai uralom alapját... Akkor, 1898-ban, a Fülöp-szi- geteken is bevetették ezt az alakulatot, amely vadul gyil­kolta s az Egyesült -Államok gyarmatává tette a távol-keleti szigetországot. S a világ megis­merte Theodore Roosevelt „fur- kósbot-politikájának” minden­re elszánt eme végrehajtóit. A múlt század végén kifejlesztett és sokoldalúan kiképzett, tenge­ri úton szállított rohamegysé­gek az Egyesült Államok ter­jeszkedési politikájának eszkö­zei lettek. Az elmúlt hét évtized során egyetlen egyszer sem volt arra szükség, hogy az Egyesült Ál­lamok területének védelmében vessék be őket — annál inkább váltak hírhedtté a támadó, ag­resszív akciókban. 1898: Kubá­ban és a Fülöp-szigeteken, 1900-ban Kínában az úgyneve­zett boxerlázadásban hárult ezekre a „katonákra” a rablás, a kínai hazafiak kínzásának és meggyilkolásának feladata. 1903: Panamában szálltak part­ra és azóta is ott vannak, be­avatkoznak sortüzekkel a „csa­tornaország” életébe. 1918: A fiatal szovjet köztársaság elleni intervencióban vettek részt a? amerikai tengerészgyalogosok — ám, ezúttal először, a jenkik megtanultak futni hátrafelé! .. . Nicaragua, Haiti, Hawai, s még tucatnyi más ország sze­repel az Egyesült Államok „büntető rendőrségeként” beve­tésre került tengerészgyalogság listáján. A második világhábo­rú után 1946-ban ismét a Fülöp- szigetek, 1950-ben Korea, 1958- ban Libanon és Kuba ellen ve­tik be őket. És a napokban Dél-Vietnam- ban is megjelentek a békés la­kosság gyilkolására. Da Nang- ban szállt partra a 3500 főnyi egység, a legénységet Okinawán képezték ki napalm- és dzsun­gelháborúra, az amerikai lapok egy része pedig bizakodva je­gyezte meg, hogy „tisztjeik Ko­reában szereztek gyakorlatot”. Emlékezniök kellene azonban, mi történt velük Koreában? A „mindenre elszánt” és állig felfegyverzett tengerészgyalo­gosokat megfutamították a ná­luk is elszántabb koreai haza­fiak. A rablók szerepét vállaló jenkik visszavonultak. Mi más lehet a sorsuk Vietnamban? S. T. Hazaérkezett Moszkvából az MSZBT küldöttsége Pénteken hazaérkezett Moszk­vából a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság küldöttségé, amely Kardos László Kossuih- díjas egyetemi tanár, az MSZBT alelnöke vezetésével részt vett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság ‘2. osszszövet- ségi konferenciáján. (MTI) BONN (MTI) Von Hase államtitkár pénteki sajtóértekezletén közölte, hogy Birrenbach CDU-képviselő, aki Erhard kancellár különmegbí- zottjaként a közelmúltban Je­ruzsálemben tárgyalt, a jövő héten ismét visszatér Izraelbe, hogy folytassa a tárgyalásokat. A kormányszóvivő nem nyi­latkozott arról, vajon Birren­bach visz-e magával új javas­latokat és nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre sem, hogy megfelelnek-e a va­lóságnak azok a hírek, amelyek szerint az izraeli kormány a diplomáciai kapcsolatok felvé­telét feltételekhez fűzi, így pél­dául: a fegyverszállítások foly­tatását követeli. Strauss, a CSU elnöke televí­ziós nyilatkozatában ismét ál­lást foglalt az Izraelnek való fegyverszállítások mellett. Sajtóértesülések szerint azon­ban a kormánykoalíció Vezető politikusainak jó része — az arab államok egységes és ha­tározott fellépésének hatására — visszariad attól, hogy a Strauss által követelt útra lép­jen. Attól tartanak ugyanis, hogy a fegyverszállítások nyílt folytatása azonnal maga után vonná az amúgy is megrendült bonni pozíciók teljes összeom­lását a Közép-Keleten. A francia kormány nem akar a közép-keleti darázsfészekbe nyúlni PÁRIZS (MTI) Francois Seydoux de Clau- sonne bonni francia nagykövet Erhard újabb kérését továbbí­totta Párizsba. A kancellár vé­leménye szerint a francia kor­mány fontos békéltető szerepet játszhatna Bonnak az arab or­szágokkal és Izraellel támadt viszonyában. Erhard azt kérte Párizstól, hogy az izraeli kormánynál ves­se latba befolyását Nyugat-Né- metország érdekében. * A francia kormány válasza még nem ismeretes, párizsi dip­lomáciai körökben azonban nem tartják valószínűnek, hogy Fran­ciaország feladná eddigi tartóz­kodó magatartásét. Meghalt Reeh lelkész-, az alabamai fajgyűlölők áldozata Rendőrök szállították el a polgárjogi önkénteseket Kuwait is szakít Bonnal Kairói közlés szerint a je­meni kormány elhatározta, hegy hazahívja bonni nagykö­vetét. Csütörtökön bekérétték a kuwaiti külügyminisztériumba a nyugatnémet konzu't és kö­zölték vele a kuwaiti kor­mánynak azt a döntését, hogy teljes mértékben végre fogja hajtani az arab államfők meg- bizottainak értekezletén hozott, valamint a később hozandó ha­tározatokat. WASHINGTON (MTI) Csütörtökön a birminghami kórházban meghalt James Reeb unitárius lelkész, akit kedden Selma városában a fajgyűlölők összevertek, mert csatlakozott a jogaikért küzdő négerekhez. A négygyermekes pap halála nagy felháborodást keltett az amerikai közvéleményben. Bir­mingham városában ötszáz fő­nyi néger tömeg vonult fel az utcákon, megemlékezett a meg­gyilkolt lelkészül. Selmában bejelentették, hogy Reeb támadóit átmenetileg sza­badlábra helyezték, 25 00Ö dol­lár óvadék ellenében. William Egan, az alaszkai kormányzó Reeb halálhírére táviratot küldött Wallace ala­bamai kormányzónak, őt tette felelőssé a gyilkosságért. Washingtonban a Fehér Ház­ban az esti órákban a rendőr­ség beavatkozására véget ért a 12 polgárjogi öhkéntes jiő- sztrájkja. Kilenc néger és há­rom fehér fiatal hét órán át tartotta megszállva a Fehér Ház központi földszinti folyo­sóját. Követelték, hogy enged­jék Johnson elé őket, hogy át­adhassák kérésüket. A polgár­jogi önkéntesek a kormány eré­lyes beavatkozását sürgették a selmái négerek érdekében. Be­jelentették, ha kérésüket nem teljesítik, éhségsztrájkba kez­denek. Az est leszálltával azonban rendőri gépkocsik je­lentek meg a Fehér Ház előtt, a kiugró fogdmegek az autóba tuszkolták és elszállították a tizenkét fiatalt. Ben Bella Párizsba látogat Párizsban pénteken megerő­sítették hogy Ben Bella a kö­zeljövőben a francia fővárosba látogat. Az Algériai Köztársa­ság elnöke de Gaulle vendége lesz. A látogatás időpontját még nem állapították meg. A de Gaulle—Ben Be’la ; találkozó a hónapok óta tartó francia— Xiizelőállásba vonulnak a jenki tengerészgyalogosok Dél-Vietnamban, algériai olajtárgylásokkal függ össze. A két kormány képviselői hétfőn ismét összeülnek Pá­rizsban. Jól értesült körök sze­rint a tárgyaláoOk befejező szakaszba érkeztek. Csütörtö­kön az Elysée-palotában de Gaulle e'nökletével szűkebb ta­nács vitatta meg a szaharai olajjal kapcsolatos kérdéseket. Todor Zsivkov beszéde SZÓFIA. (TASZSZ) A szófiai Universiada nagy­termében gyűlést tartottak a bolgár főváros kulturális éle­tének képviselői. A gyűlésen beszédet, mon­dott Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára, a minisztertanács elnöke. Be­szédében érintette a népgazda­ság fejlődésének néhány idő­szerű kérdését, megelégedéssel nyilatkozott az életszínvonal emelése terén elért eredmé­nyekről és a húszéves népgaz­daságfejlesztési terv távlatai­ról. A továbbiakban szólt az iro­dalom és a művészet egyes kér­déseiről és foglalkozrtt a nem­zetközi helyzet időszerű prob­lémáival. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom