Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-11 / 59. szám

2. oldal 1965. március 12. péntek Moszkva készül a választásokra MOSZKVA (MTI) A következő két vasárnapon helyi tanácsválasztások lesznek a Szovjetunió egész területén. Az ország lakossága több mint kétmillió képviselőjét küldi- el a helyi tanácsokba, amelyek szá­ma meghaladja a negyvenhétez­ret. Moszkvában, az OSZSZSZK- ban, a Szovjetunió legnagyobb köztársaságában és néhány más köztársaságban három nap múl­va az urnákhoz járulnak a vá­lasztók. Tiltakozás Pompidou televíziós beszéde miatt Választási kampány Franciaországban Pompidou miniszterelnök keddi televíziós beszéde hatal­mas tiltakozási hullámot vál­tott ki a francia politikai pár­tok részéről és tovább hevítet­te a községi választási kam­pány hangulatát. A miniszter­einek a francia gazdasági és szociális helyzet rózsás ecsete­lése után élesen támadta az el­lenzéki politikai pártokat és felszólította a választókat, hogy de Gaulle híveire szavazzanak. A Francia Kommunista Párt nyilatkozatban ítélte el a mi­niszterelnök eljárását. A kom­munista párt parlamenti frak­ciója nevében Robert Ballan­ger képviselő, a parlamenti csoport elnöke petíciót nyújtott be, amelyben tiltakozik az el­len, hogy a televíziót a kor-1 mánypárt propagandaeszközévé süllyesszék. A szocialista párt elnöksége és a nagy szakszervezeti köz­pontok is hasonló értelmű nyilatkozatban foglaltak állást. A választási kampány a nagyvárosokban az amerikai elnökválasztásra emlékeztető formákat ölt. Az UNR, de Gaulle híveineK pártja Párizs legnagyobb music halijában, az Olympiában tartotta meg mon­dén műsorszámokkal tarkított választási nagygyűlését, a fő­város különböző kerületeiben pedig bisztrókban ingyenes Amerikai közéleti személyiségek a McCarran-.örvény ellen Körülbelül háromszáz ismert amerikai közéleti személyiség — írók, pedagógusok, szakszerve­zeti funkcionáriusok — nyilat­kozatot juttatott el Johnson el­nökhöz és a kongresszushoz. A nyilatkozatban sürgetik a McCar- ran-törvény hatálytalanítását. E törvény alapján indíttatott újabb eljárást az igazságügymi­nisztérium az Egyesült Államok kommunista pártja ellen. A nyilatkozat hangsúlyozza: A McCarran-törvény fenyegeti a szólásszabadságot és veszé­lyezteti a demokratikus hala­dást. E törvény folt az Egyesült Államok becsületén. Légitámadások Laoszban Az Egyesült Államok a dél­vietnami háború kiszélesítésére irányuló 1 törekvéseivel párhuza­mosan Laoszban is fokozza ka­tonai akcióit a hazafias erők ellen. Mint az Űj Kína hírügynök­ség a Laosz Hangja rádióállo­más adására hivatkozva jelenti, T—28-as típusú amerikai bom­bavető repülőgépek kedden bombázták és fedélzeti fegyve reikkel lőtték a 7-es számú műút környékét. Szerdán reg­gel pedig amerikai lökhajtásos repülőgépek köröztek a Kő­edény-síkság, Khang\ Khay és Xieng Khouang fölött. A rádióállomás azt is közli, hogy a közelmúltban hat T—28 as, továbbá több F—100-as és F—105-ös amerikai repülőgép 49 percig bombázta és lőtte a 8-as számú műút környékén el­terülő lakott településeket. A légitámadásnak hét halálos és több sebesült áldozata volt a polgári lakosság körében. „aperitif’ kínálása közben mu­tatta be jelöltjeit a választók­nak. A vidéki v árosokban a je­löltek házról házra járva tobo­rozzák híveiket. A Francia Szocialista Párt Szajna megyei szervezete 80 tagját kizárta, mert nem tar­tották be a kommunista párt­tal kötött választási egyez­ményt. Bouches du Rhone me­gyében viszont azokat a szo­cialistákat zárták ki, akik a kommunista párttal közös lis­tán jelöltették magukat. fiz EfiK nem tűr imperialista iiataimaskodást Egyiptomi—csehszlovák közös közlemény Amerika szövetsége» nélkül marad NASSZER elnöik vá­lasztási beszédet mon­dott az alsó-egyiptomi Sebin-Alkom városban, amelyben kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Arab Köztársaság felajánlja az NDK-nak a dip­lomáciai kapcsolatok felvételét, abban az eset­ben, ha az NSZK Izrael államot elismeri. A vá­lasztási beszédben megerősítette annak a négy határozatnak a hírét, amelyet az arab államfők kcsidi értekezletükön elfogadtak. Eszerint az arab országok: 1. Visszahívják nagyköveteiket Bonnból, ezzel figyelmeztetve az NSZK-t arra, hogy az arab országok szakítanak vele, ha Iz­raelt elismeri. 2. Az arab államok közös állás­pontot foglalnak el az EAK-kal, Bonnal szem­ben. 3. Megbontják Nyugat-Németországhoz fű­ződő gazdasági viszonyukat, ha Bonn ellenséges magatartást tanúsít az EAK iránt. 4. Az arab államok együttesen figyelmeztetik a nyugati nagyhatalmakat, hogy elfordulnak tőlük, ha to­vábbra is támogatják Izraelt. Nasszer kormá­nya ezen túlmenően más intézkedésekkel is vá­laszol az NSZK kihívására. így az EAK elismeri az NDK-t, zárolja az EAK-ban levő nyugatné­met javakat, államosítja az Egyiptomban be­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Az Egyesült Államokban im- - már szövetségi törvény szabá­lyozza a négerek polgári jogait. Ez a törvény messze elmarad a kor követelményeitől és azoktól a hangzatos szólamoktól is, ame­lyeket bizonyos tényezők az USA szabadságeszményeiről oly gyakran hangoztatnak. De az USA déli államaiban, különö­sen pedig Alabamában, még ezt a keveset sem tartják tisztelet­ben. Épületes híradások számol­tak be a selmái eseményekről, és a nagyméretű letartóztatások­ról. E hírek hallatára Los Ange­les haladó gondolkodású lakói közül sokan ülősztrájkba kezd­tek a szövetségi kormány épüle­te előtt. Azt követelték hogy biz­tosítsák a négerek szavazati jo­gát. Válaszként a követelésre a rendőrség erőszakkal vonszolta el a tüntetőket az épület elől. Beszédes képünk ezt a visszata­szító erőszakosságot mutatja be. rendezett, nyugatnémet tulajdonban levő iskolá­kat —, ha az NSZK el­ismeri Izraelt. Nasszer kijelentette, Nyugat-Németország imperialista hatalom szerepét játszotta, ezért az arab világ megbünteti. Mindez azt jelenti, hogy mélyül a szakadék az NSZK és az EAK között. Kilenc arab ország már visszahívta nagykövetét Nyu- gat-Németországból, s példájukat hamarosan a többiek is követik. LENÁRT csehszlovák miniszterelnök látogatá­sának befejezésével az Egyesült Arab Köztársa­ság és Csehszlovákia kormányfői közös közle­ményt írtak alá. A közlemény hangsúlyozza, hogy a két ország nézetei megegyeznek a nem­zetközi problémák békés rendezését, a népek önrendelkezési jogát illetően, sürgeti a moszk­vai atomcsendegyezmény kiszélesítését, támogat­ja az atomfegyvermentes övezetek teremtésére irányuló javaslatokat, s kifejezi, hogy a cseh­szlovák kormány elítéli a bonni provokációkat, az EAK és Csehszlovákia elítéli az imperialista beavatkozásokat a kongói népek ügyébe, és tá­mogatja a népek egységéért és függetlenségéért vívott harcát. MINT ISMERETES, a dél-vietnami közéleti személyiségek néhány héttel ezelőtt felhívást intéztek a béke helyreállítása érdekében a Sai­gon! kormányhoz. Saigonban most a belügymi­nisztérium nyilvánosságra hozta ezeknek a sze­mélyiségeknek a nevét, s olyan hírek terjedtek el, hogy közülük igen sokat kiutasítanak az or­szágból. Johnson elnök Rusk külügyminiszterrel McNamara hadügyminiszterrel és Bundyval, az elnök különleges tanácsadójával megbeszélést folytatott Camp Davidban, s noha hivatalosan a megbeszélésről annyit közöltek, hogy néhány katonai kérdést tárgyalt, az amerikai fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy tízezer amerikai tengerészgyalogost tesznek partra Dél-Vietnam­ban. Reedy, a Fehér Ház sajtótitkára e hírekkel kapcsolatosan nem nyilatkozott. Pearl Harbour- ban megkezdték hatezer tengerészgyalogos be­hajózását, akiket Okinawa szigetére szállítanak. Az amerikai politikát Washingtonban a repub­likánus párt teljes mértékben támogatja — kül­ügyi bizottsága szerdai nyilatkozata szerint. Nixon volt alelnök, aki szintén részt vett az ülésen, úgy nyilatkozott, hogy az amerikai kor­mány a vietnami kérdésben csak akkor kezdjen tárgyalásokat, ha a saját feltételeit diktálhatja tárgyaló partnereinek. Egyébként a híradások szerint Amerika a dél-vietnami Háborúban szö­vetséges nélkül marad. Angol munkáspárti kép­viselők egy csoportja határozati javaslatot ter­jesztett a parlament elé, amely a vietnami kér­désben a tárgyalásokat sürgeti. U Thant ENSZ- főtitkár a visszautasítás ellenére is folytatja erőfeszítéseit a vietnami probléma békés ren­dezése érdekében. A Nation című de Gaulle-ista lap bírálva az amerikaiak vietnami intézkedé­seit, rámutat, hogy a háború továbbterjedése esetén az Egyesült Államok nem számíthat a nyugati szövetségesek szolidaritására. A délke­let-ázsiai béke helyreállítását célzó diplomáciá­ban a Párizs—Moszkva-együttműködés új ele­met jelent, s a kérdés rendezését célzó nemzet­közi konferencia jelentősen megszilárdíthatná a világ békéjét. Röplapok Caracas felett A FALN partizánakció A caracasi rendőrség autói napok óta cirkáltak a városban. Az ame­rikai katonai misszió helyettes pa­rancsnokát keresték, akinek éppen úgy nyoma veszett, mint egy esz­tendővel korábban di Stefanónak, a világhírű futballistának. — Állj! — intett az autóban ülő rendőrtiszt. Az elhagyott autó utasa Venezuela fővárosának elhagyott negyedében jártak. Ritkaság erre az autó. Egy fekete kocsi parkírozott mégis az., egyik szűk utcában. A rendőrautó utasai kiszálltak, s kö­zelebb léptek. Akit már napok óta kerestek, Smollen ezredes ült be­kötött szemmel, az elhagyott ko­csiban. Az amerikai katonatiszt később elmondta, hogy a FALN, a Nem­zeti Fclszabadítási Front fegyveres erőinek egyik osztaga vetette fog­ságba. — Az első perctől kezdve kötés volt a szememen, nehogy később bárkit is felismerhessek vagy rej­tekhelyüknek nyomára bukkanhas­sunk. Nagyon jól bántak velem, rendesen kaptam enni és inni. Eg, >ként elrablásom után meg- ki dtfrtem őket: miért tették. A válási az volt: a világ figyelmét akarták a FALN létére és küzdel­meire felhívni. A FALN partizánjainak természe­tesen nem ez volt első akciójuk. A szervezet még 1962 elején jött létre. Megszületése azzal függ össze, hogy csapataira, s szerzik be egyben fegyver- és lőszerszükségleteiket is. Egyik legsikerültebb akciójuk volt az Uramco közelében lefolytatott támadás. A FALN partizánegysége olyan váratlanul csapott rá a kor­mánycsapatokra, hogy a fejvesz­tetten menekülő katonák összes fegyvereiket, még géppuskáikat is odahagyták. A FALN azonban nemcsak szabá­lyos katonai akciókat folytat. Feb­ruár első napjaiban érkezett a hír, hogy Anzoategui állam központja, Barcelona közelében a levegőbe rö­pítették a kőolajvezetéket. Koráb­ban villanytelepek, rádióállomások, benzinraktárak ellen intéztek meg­lepetésszerű és eredményes támadá­sokat. Felrobbantották a Dafe tár­saság elektromos berendezéseit is és több ízben tönkretették a „Szövet­ség a haladásért” elnevezésű ame­rikai szervezet irodáit. A venezuelai partizánok egyben nagyszabású propagandaakciót is végrehajtanak. Egy ízben például kezükbe kerítették a menetrendsze­rű repülőgépjáratot, s a pilótákat arra kényszerítették, hogy a re­pülőt az ország fővárosa, Caracas fölé vezessék. Itt aztán ezerszám­ra dobálták ki a FALN röpcéduláit. Az ő nevükhöz fűződik az Anzoa­tegui nevű hajó elkobzása is, ame­lyet rövid időre ugyanabból a cél­ból vettek birtokukba, mint amj^t Smollen ezredest is. Gurul a dollár Betancourt elnök több ízben igye­kezett megsemmisíteni a gerillákat. Amikor 1963 őszén 8000 reguláris katona indult nagyszabású büntető- aadjáratra a Falcon tartományba, így fogadkozott: — Harminc nap alatt végzünk a lázadókkall Azóta sokszor harminc nap telt el, de a venezuelai kormány nem tudott megbirkózni „fegyveres el­lenzékéivel. Betancourt után Leoni sem, aki pedig a múlt esztendő őszén ugyancsak még a mai napig is tartó büntetöakciót kezdett. Er­ről jegyezte meg a Prensa Latina nevű kubai hírügynökség jelentése: „A venezuelai katonai és rendőr­csapatok partizánellenes hadmozdu- lataü sikertelenek voltak. A kor­mánycsapatok három és fél hónap alatt sok katonát és nagy mennyi­ségű fegyvert vesztettek. A parti­zánok lelőttek egy katonai repülő­gépet és egy helikoptert.” A venezuelai kormány kudarcát még jobban jellemzi, hogy a re­guláris csapatokat amerikai tanács­adó tisztek vezetik, s az Egyesült Államok a gerillaellenes harcok tá­mogatásakor a pénzzel sem fukar­kodik. Az USA nem ok nélkül szentel különös figyelmet a földrész leggazdagabb szegényének nevezett Venezuelára. Az ország ugyanis a Föld egyik legnagyobb kőolajter­melő állama, s az olaj legfőbb ha­szonélvezői ezideig az amerikai mo­nopóliumok. A FALN programjá viszont határozottan leszögezi: a nemzeti függőség megszüntetése mellett meg kell valósítani a de­mokráciát, s ennek legfőbb útja: az ország nemzeti kincseinek és tarta­lékainak visszaszerzése. A célhoz vezető út kanyargós: néha egy amerikai katonatiszt elrablása se­gíti elő, máskor pedig szabályos ütközet vagy szabotázsakciók. A venezuelai partizánok töretlenül és sok-sok leleménnyel járják ezt az utat, és — tegyük hozzá — sok si­ker is koronázza harcukat, küz­delmeiket ... Ö. Gy. az időközben leköszönt Betancourt elnök az 50-es évek végén heves harcot kezdett a baloldali erők el­len: betiltotta a kommunista pártot és sok liberális politikus börtönbe került. Az ország haladó erői már régen mozgolódtak. Betancourt-nak a haladó eszmék elleni frontális tá­madása a sok laza és egymástól teljesen független csoportosulást, a diákokat és nacionalista érzelmű tiszteket, a kommunistákat és a vi­dék különösen elnyomott szegény­parasztjait arra késztette, hogy összefogjanak. Előbb csak úgyneve­zett önvédelmi osztagok alakultak, melyek segítettek az üldözötteknek s a letartóztatottak családtagjain. De ahogy egyre több képzett kato­natiszt csatlakozott a földalatti el­lenállási mozgalomhoz, az önvédel­mi osztagok partizánharc folytatá­sára is alkalmas, ütőképes egysé­gekké szerveződtek — a fővárosban és az ország legkülönbözőbb tarto­mányaiban. A FALN ma már a legváltozato­sabb eszközöket veszi igénybe, a legváratlanabb helyeken támad, de állandóan változtatja akcióinak színhelyét. Ennek oka az, hogy ma még nem a terület, sőt, nem is egyes körzetek felszabadítására, ha­nem a kormányzat politikai kime­rítésére törekszik. Grarnacoi csata Hol rendőrőrjáratokkal tűdnek össze, hol fegyverraktárakat „láto­gatnak meg”, máskor pedig nyílt csaták során támadnak a kormány Szolidaritás tüntetés a négerek szavazati joga mellett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom