Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-11 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! A MAGVAK. SZOCIALISTA MUWKA&PÄRX BÄCS- KtSKVÁtO MEGYEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Ara 60 fillér 1965. MÁRCIUS 12, PÉNTEK Több mint százmillió forint közös vagyon Számottevő építkezések a megye szakszövetkezeteiben A megyében a növényvédel­mi munka szervezettebb ellátá­sa végett, valamint az új nagy­üzemi ültetvények kialakítása érdekében tavaly számos ala­csonyabb típusú társulás egye­sült. Így a korábbi 31 szakszövetke­zet helyett már csak 21 gaz­dálkodik a szőlő- és gyü­mölcstermelő vidékeken. Az alacsonytípusú társulások­nak a napokban készült el az elmúlt évi gazdasági és össze­sített mérlege. Eszerint 1964- ben minden eddiginél több és jobb árut adtak a megye szak- szövetkezetei a fogyasztóknak. Míg az előző években átlagosan húszmillió forinttal gyarapítot­ták a közös vagyont, addig a múlt évben 35 millió forinttal nőtt a bevételük, s ezzel elérte a száztízmillió forintot a szak- szövetkezetek fel nem osztható vagyona. Az elmúlt négy év alatt ered­ményesen vették ki részüket a megyében folyó szőlő- és gyü­mölcstelepítési munkából is. Ez idő alatt a tervezettnél nagyobb területen, összesen háromezer holdon alakítot­ták ki az új nagyüzemi ül­tetvényeket, amelyeknek gondozását közösen végzik. Az idén megkezdik a Szőlőfeldolgozók és pincék épí­tését. Kecelen és Kaskantyún egyenként ezer hold szőlő ter­mésének a feldolgozására, táro­lására alkalmas kombinát épül. A mintegy egymillió forintos költséggel épülő járulékos üzemrészek első szakasza az idén elkészül. A szüret idejére a tervek szerint átadják a 40 ezer mázsa szőlő feldolgozására alkalmas kaskantyúi üzemet. A közös állattartás megte­remtésére is vannak kez­deményezések. A keceli szakszövetkezetekben például nagyüzemi aprójószág- tartással foglalkoznak, néhány helyen pedig megteremtették a feltételeit a közös sertéstenyész­tésnek, hizlalásnak. Így a többi között Soltvadkerten az idén 300 férőhelyes hizlalda készült el, amelyhez hasonlót építenek a kiskőrösi szakszövetkezetek is. Egészséges közhangulat Az eredményesebb együttműködésről tanácskoztak a sütő- és a gabonafeldolgozó-ipar vezetői Tegnap a megyei tanács ter­mében találkoztak a sütő- és a gabonafaldolgozó-ipar veze­tői azzal a céllal, hogy megvi­tassák, milyen módon fűzhetik még szorosabbra kapcsolatu­kat — a kenyér minőségének javítása érdekében. Buda Gá­bor, a megyei tanács elnökhe­lyettese bevezetőjében hangsú­lyozta, hogy a jelenlegi adott­ságok — viszonylag gyengébb minőségű gabona, a péküze­mek túlterheltsége, raktárhi­ány stb. — mellett is lehet jobb kenyeret sütni, ha a cél érdekében mindenben támo­gatják egymást az érdekelt vál­lalatok. A többórás vita során Hor­váth György, a megyei Minő­ségvizsgáló Intézet igazgatója — összegezve az utóbbi időben végzett vizsgálatok tapasztala­tait — arra hívta fel a sütő­ipar vezetőinek figyelmét, hogy nemcsak a hozzáértés, hanem lelkiismeretesség is kell a tech­nológiai utasítások alkalmazá­sához. Szólt arról is hogy meg­felelő raktározási és szállítási módszerrel meg lehet őrizni a kenyér szép formáját, frisses­ségét. Molnár József, a Kalocsai A jobb kenyér érdekében Sütőipari Vállalat igazgatója azt fejtegette, hogy igen fontos követelmény a liszt pihenteté­se. A Kecskeméti Sütőipari Vállalat vezetői hangoztatták: az utóbbi hónapokban sokat javult a kapcsolatuk a Gabo­nafeldolgozó Vállalattal. De kívánatos, hogy a malmok az eddiginél egyenletesebb minő­ségű lisztet szállítsanak. Többen foglalkoztak az új, úgynevezett „kosaras” szállítá­si módszer előnyeivel. Ehhez a témához kapcsolódott Csaba József, az Élelmezésügyi Mi­nisztérium Sütőipari Főosztály főmérnökének hozzászólása is. Csaba elvtárs bejelentette, hogy rövidesen megkapják a sütö­dék az első „célkarosszériás” gépkocsikat, amelyekben — alumínium rekeszekbe pakolva — higiénikus körülmények kö­zött szállíthatják a kenyeret. Sarok Antal, a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója megígérte, hogy a legszigorúbban felelősségre von­Április 4-re elkészül a megyei képeskönyv A kecskeméti nyomda legje­lentősebb vállalkozása a Bács- Kiskun megyei Képeskönyv el­készítése. A könyv — amelyet a felszabadulás évfordulójára jelentet meg a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács —. különleges feladat elé állította a nyomdát. Ilyen reprezentatív kiállítású négyszínnyomásos il­lusztrációkat eddig ugyanis nem készítettek itt. A kötet nyomása speciális eljárást igényel, több mint száz színes és fekete­fehér képe miatt. A könyv egyébként hat nyelvű szöveg­gel készül, s mintegy 90 ezer forint értékű különleges papírt használnak fel hozzá. Hatezer példányban jelenik meg. s a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat kecskeméti telepe ápri­lis harmadikén egy részét már átadja a könyvesboltoknak. A könyv bemutatja képekben a megye húszéves fejlődését. Ki­adása idegenforgalmi célokat is szolgál. ják azokat, akik a minőség’ ro­vására igyekszenek csökkente­ni a termelési költséget. Ele­gendő raktár áll rendelkezés­re ahhoz, hogy megfelelő ideig pihentessék a lisztet, és elér­jék a lehető legjobb keverési arányt. Semmi sem gátolja a sütőipari vállalatok szakembe­reit abban, hogy rendszeresen felkeressék a malmokat és a raktárban levő liszt minőségé­nek megállapítása után kidol­gozzák a megfelelő technoló­giát B. D. (K. Gy.) Az országgyűlés legutóbbi ülése felelősséggel, reálisan, mértéktartóan ele­mezte munkánk eredményeit. A beszámolók és felszólalá­sok nem rejtették véka alá azt sem, hogy az örömök mel­lett gondjaink is vannak. Drágábban termelünk a kel­leténél, javítani kell gyárt­mányaink minőségét. Sok he­lyen bajt okoz a fegyelmezet­lenség, a lazaság, a bürokrá­cia, s a felelősség ide-oda há- rítgatása. De az országgyűlés a józan latolgatás fényében azt is határozottan megálla­pította, hogy nincs igazuk a borúlátóknak, a hamar két­ségbeesőknek. Gondjaink a munka, az építés során adó­dó gondok. Lehet rajtuk se­gíteni, csak neki kell látnunk, komolyan dolgoznunk. Álta­lánossá kell tennünk az egész­séges közhangulatot, amely lópten-nyomon szembefordul a hibákkal és a túlzó ború­látással is. Ez a közhangulat kialaku­lóban van, s máris termi gyü­mölcseit. Az elmúlt hetek ter­melési eredményei igazolják legmeggyőzőbben, hogy a bi­zakodóknak volt igazuk, azok­nak, akiket az észlelt gondok tettekre ösztönöztek. Külö­nösen a munkafegyelem terü­letén van jelentős javulás. A közhangulat határozottan tá­mogatja a fegyelem megszi­lárdítására hozott jó intézke­déseket. Pedig a borúlátók, a kákán is csomót keresők eleinte aggodalmaskodtak. Azt mondták például, hogy a Munka Törvénykönyvének módosításai olyan megszorí­tásokat tartalmaznak, ame­lyeknek a becsületes dolgozók is kárát látják. A közhangu­lat megcáfolta ezeket a véle­kedéseket. A szorgalmasok, a becsülettel helytállóak, a törzsgárda munkában edzett tagjai minden munkahelyen megértették, hogy a módosí­tások az ő érdekükben valók. Az ő tetteik, érdemeik elis­merése sűrűsödik a módosí­tott bekezdésekben, az Q eré­nyeik méltánylása az is, ha a lógásokat, az árnyékban hú­sotokét, a megrögzött vándor­madarakat hátrányok, sőt büntetések érik közömbössé­gükért. Minden jó szándékú dolgozó egyöntetűen vallja: Csak szorgalmasabb munká­val, a feladatok gyorsabb és színvonalasabb teljesítésével haladhatunk a megkövetelt ütemben utunkön. Az egészséges közvélemény győzelmes térhódítását mu­tatja a mindinkább ki terebé­lyesedő felszabadulási mun­kaverseny is. A nagyobb és jobb teljesítés feltétlen aka­rása, céljaink megértése mu­tatkozik meg a vállalásokban. A felajánlások mindenütt a gazdaságosság szempontjai szerint történnek. Jobbat ter­melni és olcsóbban. Ez a jel­szó kezd mindenütt társadal­mi követelménnyé válni. — Olyan követelménnyé, ame­lyet nem csupán a vezetők és a rendeletek hangsúlyoz­nak, hanem már a közhangu­lat is támogat, követeli és jót is áll érte, hogy a szándék tettekké érjen. Tagadhatatlan, hogy a pa­zarlás és itt-ott a köz javai­nak prédálása is sok kárt okozott a múltban. Örvende­tes dolog: a munkaverseny is a takarékosságot, az anyag­gal, különösen a drága pén­zen beszerzett importanyag­gal való gondos, megfontolt gazdálkodást tartja egyik fő céljának. Gazda módjára bán­ni a javakkal. S gazda mód­ján móresre tanítani azokat, akiknek semmi sem drága, akik könnyű szívvel és kézzel szórják szót azt, amit sokak verejtéke megteremtett. Egészséges, felelős közhan­gulat van kialakulóban min­denfelé a herdálok ellen. A jelentéktelennek látszó, fil­léres selejtek gyártóitól, a százezrekkel való meggondo­latlan dobálózóig mindenki­nek el kell gondolkodnia, hi­szen az egészséges közvéle­mény ítéletét hívja ki maga ellen, ha nem javít munká­ján, nem vállal kellő részt a közös felelősségből. A notó­rius bürokraták és kényel- meskedők, az időhúzók, s a zavarosban halászók napja le­tűnőben van. S letűnőben van az utunk melletti fákról károgó gyászmadarak napja is. A kezüket mosó, felelős­séget nem vállaló kibicek, a kéretlen jósok, a mindent elő­re tudó próféták, s a hibákon kezüket dörzsölő kárörvendők is póruljárhatnak, ha nem számolnak az egészséges köz­hangulattal. Húsz év tapasztalataival és tanulságaival felvértezve ha­ladunk tovább a kipróbált úton. Felnőttsorba léptünk a szocializmus építésében, te­hát felelős, gondra érett gaz­dák módján kell vállalnunk az újabb tennivalókat. A ter­vek, a szép célkitűzések ná­lunk nem csupán néhány em­ber vágyát, óhaját jelentik, hanem közös ügyet, amely közös tetteket kíván. Jó do­log, hogy ma már a közhan­gulat is mind erősebben és hangosabban követeli a jó tervek pontos és gyors meg­valósítását. Takarékos kukorica-vetőgép el< Már az elmúlt évben, kísér­leti jelleggel, hét TVD—6-os vetőgépet átalakítottak a Bajai Gépjavító Állomás szakembere^ úgyhogy a gépek a kukorica vetésével egy időben a trágya gazdaságos kiszórását is elvég­zik. A kísérlet jól bevált: a szö­vetkezeti gazdaságokban siker­rel használták az új gépeket és segítségükkel kimagasló termés­átlagokat értek el. A módosított vetőgépből nem a talajfelület egészére jut a dú­sított tőzegtrágya, hanem kizá­rólag a fészkekbe. Alkalmazása megtakarítást jelent tehát a ta­lajerőpótlóból, ezenkívül a kü­lön végzett műtrágyaszórás is feleslegessé válik. Egy szakasz­ban két munkafolyamat végez­hető el, az eddiginél jóval keve­sebb munkaerő igénybevételé­vel. Ebben az évben újabb negy­ven vetőgép átalakítására ke­rül sor a javítóállomás bácsal­mási üzemében. — Közülük 35 már a tavaszi vetések megkezdésének idő­pontjában a járás közös gaz­daságainak rendelkezésére áll — mondja Gálfi István műve­zető, az üzem egyik színe alatt felsorakoztatott és már teljesen elkészült gépekre mutatva. — A D4—K traktor jól elbírja őket a földeken. Gyártásuk közben módosítottunk is a terveken: a tartályokat nagyobb töltőnyílás­sal és kézi szabályozóval láttuk el. Az utóbbi hasznosságáról helyszíni próba során győződ tünk meg. A gép minden bizonnyal be váltja a hozzá fűzött reménye két, s napi 10—12 holdas telje sítménnyel legalább 90 embei munkáját helyettesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom