Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-10 / 58. szám
Mór nem „népbetegség**, de ran még bőven tennivaló R tbc elleni küzdelem eredményei és feladatai Épülő megyénk Rendelőintézet — közős összefogásai Nem akarjuk „rangsorolni” az egyes betegségeket, hiszen az ellenük való védekezés, a megelőzés, s a leküzdés szempontjából számunkra egyformán fontos valamennyi. Es mégis... Bárhol szó esik a tuberkolózisról, a Morbus Hungaricus néven ismert népbetegségről, az idősebbek szíve az egykori emlékek idézésekor még mindig összeszorul. Mert nem lehet feledni a múltat, a nyomort, a rosszul táplált, rosszul öltözött, egészségtelen odúkban lakó parasztok, munkások és gyermekeik tíz- és százezreit. Ki merné tagadni, hogy a tuberkulózis egykori elterjedésének, pusztító hadjáratainak egyik fő oka éppen az embertelenül alacsony életnívó volt? Ügy véljük, nem volt hiábavaló pár szóban emlékeztetni a múltra, amikor a tbc elleni küzdelem Bács-Kiskun megyei eredményeiről írunk, egy olyan témáról, amellyel nemrégiben a Megjegyzés Az útmenti fákról Pécs—Szeged egyetemi városok között nagy forgalmú az 54-es út. Pár évvel ezelőtt talán éppen erre való tekintettel szélesítették és portalanították — a forgalomban résztvevők örömére. Egy jelentéktelennek látszó, szerintem azonban mégis jelentős dologra szeretném felhívni a figyelmet. A Baja—Szeged közötti útszakasz egyes részéit mindkét oldalon két-két fasor szegélyezi. A közelmúltban örömmel tapasztaltuk, hogy Bajától mintegy 7—8 kilométerre közvetlenül az útszegély melletti fák kiszedésével is elősegítik a balesetmentes közlekedést. A legtöbb helyen ugyanis nem mély az útmenti árok. S ha egy kanyarban, vagy azon kívül meg- cáuszamlik, esetleg a kormány- szerkezete hibásodik meg, a vezető az árokba hajtva megállíthatja a járművét. Ám nem teheti ezt ott, ahol vastag törzsű fa akadályozza ebben. Véleményem szerint pedig kisebb veszélyt jelent a véletlen — nem mély — árokba hajtás, mint az ugyancsak véletlen fának ütközés. Ügy gondolom, sok társam nevében szólok, amikor arra kérem az illetékeseket, hogy a szóban forgóhoz hasonló nagy forgalmú utakon szedessék ki a padkán levő fákat, hiszen a szántóföld és az árok peremén marad egy-egy fasor mindkét oldalon. Zavartalanabbá, biztonságosabbá válhatna ezzel is a közlekedés. Varga Ferenc Felsőszenti ván megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése is foglalkozott. Az ülés beszámolója leszögezte: Államunk az elmúlt évben is nagyon sokat tett a tbc szervezett, folyamatos felszámolásáért. Megyénkben pl.: 34 lakást juttattak részükre és a rászorulóknak 650 ezer forint rendkívüli segélyt utaltak ki. A 300 ágyas kalocsai tbc-kórház átadása a gondozásban és betegellátásban jelentett hatalmas előrelépést. S ha elkészül a kecskeméti 100 ágyas tbc-osz- tály, megyénkben teljesen megszűnnek a tbc-s betegek kórházi elhelyezésének gondjai. örömmel állapítható meg az is, hogy az elmúlt évben a nyilvántartott tbc-s betegek száma a megye lakosságának 1,2 százalékát tette ki. Az előrehaladás a gyermektuberkulózis leküzdése terén a legszembetűnőbb: 1964-ben mindössze egy (háromévesnél fiatalabb) beteg gyermeket szűrtek ki, és a 14 éven aluliak között is mindössze 23 megbetegedést észleltek. Ez a szám az 1958. évi gyermektu- berkulózis-megbetegedéseknek alig 1/16-át (!) jelenti. Mit bizonyít az idősebb korosztály statisztikája? A mindinkább emelkedő életnívó, továbbá a gyógyító és betegségmegelőző munka színvonalemelke- désének megfelelően, ezúttal is csökkentést mutat a megbetegedési arányszám: a gyógyultak száma lényegesen magasabb, mint az új betegeké. A tbc elleni hadjárat eredményességéhez természetesen döntő mértékben járultak hozzá az egészségügyi szervek, dolgozók, elsősorban a megyei tüdőbeteggondozó intézetek. Tavaly, a külterületeken 300 ezer, a városokban 100 ezer szűrővizsgálatot végeztek, s ha a rendeléseken az idézettek kivétel nélkül megjelennek, még jobb lehetett volna ez az eredmény. Ennek érdekében a jövőben a helyi tanácsoknak és társadalmi szerveknek több segítséget kellene adniok. Döntő változás állott be a tbc-halálozások terén is. A fel- szabadulás előtt évente csaknem kétezer ember halt meg megyénkben tuberkulózisban. 1963-ban 146, 1964-ben 125 esetben fordult elő halálozás, amit ma már lényegesen felülmúlnak a vérkeringési, a szív, a daganatos és egyéb betegségek, valamint a balesetek miatti elhalálozások. S amit ismét érdemes megjegyezni: 1964-ben a tbc-s betegek átlagéletkora megyénkben 62 év volt. Ezek az eredmények meghatározzák a tuberkulózis elleni küzdelem további feladatait is. Helyes volt az út, amelyen eddig jártunk — állapította meg a megyei tanács vb-ülése —, de még évekig tartó, rendszeres erőfeszítésekre van szükség a megelőző és gyógyító munkában. Szükség van a propaganda és felvilágosító tevékenység hatékonyabbá tételére is a nagy cél, a tuberkulózis teljes és végleges felszámolása érdekében. Az eddigi tapasztalatok szerint, sajnos, még sokszor okoz nehézséget a gyógyult egyének újbóli munkába állítása, másszóval: rehabilitációja. Az érvényben levő kormányrendeletek, vb-határozatok ellenére előfordul a részvétlenség, az indokolatlan félelem a vállalati és egyéb vezetőknél a munkaakal- mat kereső gyógyultakkal szemben. Pedig a tbc-ből gyógyultak senkire nem jelentenek veszélyt, vagy fertőzést Az antihumánus, hamis előítéletekkel szemben fokozni kell a felvilágosító-nevelő munkát. Azért, hogy a tbc-ből gyógyult egyének a munkában, a társadalmi megbecsülésben is egyenrangúnak érezhessék magukat minden dolgozó emberrel. B. Gy. Régen előzte meg egy új létesítmény átadását oly nagy várakozás Dunavecsén, mint az épülő járási rendelőintézetét. A két- és fél millió forintba kerülő, korszerű egészségügyi intézmény avatására a tervek szerint december 31-én kerül sor. Az épület tető alatt van, s mint képünk is mutatja: a Kecskeméti Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozói már a belső építési munkálatokon dolgoznak. A költségekhez a községi tanácsok és a járás 33 tsz-e közül tíz Duna menti közös gazdaság 1,5 millió forinttal járult hozzá ezidáig. Az intézetben öt szak- rendelés, fogászat, röntgen és laboratórium is lesz. Ezenkívül négy orvoslakás létesítésére is sor kerül a járási székhelyen, melyekre félmillió forint felújítási alapot irányoztak elő. Állomásépületet kap Kaskaníyú Végre megvalósul Kaskantyű község lakóinak régi álma, a MÁV helyi állomásépületének létrehozása. Ez a vasútvonal — mely 1952- ben épült — Kecskemét és Kiskőrös között létesít vasúti ösz- szeköttetést, s ezen a vonalon van Kaskantyű, Páhi és Orgo- vány is. E három utóbbi község vasútállomása még jelenleg is bérelt magánházakban van elhelyezve, tehát korszerűtlenek. Kaskantyún azonban megváltozik ez a helyzet. Mintegy hatszázezer forint költséggel modern, egy emeletes, a pályatest felé üvegezett kivitelezésű állomásépületet emelnek. A földszinten a forgalmi- és jegyiroda, váróterem, míg az emeleten a főnöki lakás kap helyet. Az állomás előtti teret fénycső világítással látják el. Az állomás környékét a községi tanács társadalmi munkával kívánja rendbehozatni. Reméljük, hogy a távlati tervekben Kaskantyű után a másik két község, Páhi és Orgo- vány is sorra kerül, s kulturáltabb állomás* épületet kap — az utazók örömére. G. K. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkásod Bäcs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő flr. Weither Dáme » Kiadja a Bacs megyei Lapkiadó Váltaia- - elelős kiadó: Mezei István igaza- Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanéeshá? Szerkesztőségi telefonközpor 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Telelőn: n-09. Terjeszti a Magyai Posta Előfizethető: a helyi postahlvatalofcnäl és kézbesítőknél. Előfizetési au ( nőnapra 13 fonr Bacs-Kiskun megye! Nyomda V Kecskemét — Teieron; 11-85 Indes: 85 065, EGY KIS FOCI... Jól esik már a hosszú téli szobafogság után a szabadban rágni a labdát.De azért, gyerekek arra jobban vigyázhatnátok, hogyne a kisfákat használjátok kapunak... Ezúttal huszadszor lapozzuk fel a naptárban március havát azóta, hogy az alacsony termetű, fürge mozgású Bodor József né- * hány agrárproletár társával együtt megalakította a Magyar Kommunista Párt laljiteleki szervezetét. Nagy kérdések eldöntése és megvalósítása került napirendre akkor. Elsősorban: Kié lesz a föld, a szőlő, a rét, melyeknek eladdig csak a munkálása jutott osztályrészül a magukforma embernek? Érthető hát, hogy az egyébként is pirospozsgás arcú Bodor József csak úgy égett az izgalomtól. A népi demokrácia, a kommunisták juttatták őt is két hold szőlőhöz, s ugyanennyi szántóhoz. Jóska bátyám tagja volt a helyi pártvezetőségnek és néhány nehéz eszten- - dobén titkárnak is megválasztotta a tagság. Családi gondjai mellé mindig részt vállalt a közösségtől, melynek képviseletében gyakran megfordult a fővárosban is. A húsz esztendő alatt ritkán múlott el a faluban esemény, ahol ne vett volna részt Bodor József — legtöbbször önszorgalomból, kommunista hivatástudatból. Nem véletlenül választották meg ugyancsak kommunista féleségével együtt — tanácstagnak már a legelső alkalommal, a tanácsok létrejöttekor. És nem véletlen az sem, hogy az elsők között mutatott példát a termelőszövetkezetbe való belépésével. 1959 ősze óta egyik legszorgalmasabb szövetkezeti gazdaként emlegetik őt. Kelésben ma is megelőzi a napot, amely régen pihenőire tér, amikor Bodor József kerékpárján haza indul a Mak- kai-dűlőből, ahol mint tsz-brigádvezető szervezi, segíti, elszámolja és ellenőrzi gazdatársai munkáját. S így megy ez napról napra, amióta a két — szántóföldi és szőlős — szövetkezet egyesítéséért végzett felvilágosító munkái uk eredménnyel járt. Ahogy a közösség, úgy a családja életében sem múlt el nyomtalanul a húsz év. A sok száz piroscserepes új ház között — a Május 1. utcában — Bo- doréknak is épült egy szerény, de padlós szobái ú és köves konyháid háza. Bútoraik között ott díszük a televízió, a petróleumnak pedig már a szagát is feledték. S ami ennél is több: Bodorék négy gyermeke közül Jóska kohómérnök diplomával dolgozik a DunaújBOBORÉK HŰSZ ÉVE városi Dunai Vasműben, Béla érettségizett, Marika a tsz új telepítésű szőlőinek agronó- musa, egyben KISZ- titkár, Pista pedig Gödöllőn tanul három éve és agrármérnökként az apa szövetkezetében kívánja folytatni a munkát. A teljesség kedvéért megemlítem még, hogy ma Bodor József családjában többen kommunisták, mint ameny- nyien húsz évvel ezelőtt az egész faluban voltak. — Most már csak egy a baj... — szokta mondani Bodor József — hogy eltelt felettem ötven esztendő... — És mivel két unokája is van a lakiteleki Szikra Tsz helyettes párttitkárának, egyre többen szólítják „bácsinak”, pedig kommunista példamutatásban még sok fiatalon túl tesz. Horváth Ignác
