Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-28 / 74. szám

2. oldal 1965. március 28. vasárnap Ismét hadi centrikus amerikai szemlélet? Világ felháborodás a gázháború ellen A baíoSdait erősítenék a francia vá aszfások EGYRE tart és mind agresszívebbé válik az amerikaiak támadása a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Az amerikai légierők leg­utóbb gázbombákat is alkalmaztak. Ez a tény az egész világon fokozta a felháborodást az Egyesült Államok ellen. Az amerikai haditen­gerészet is beavatkozott a harcba. Mindez azt mutatja, hogy az amerikaiaknak eszük ágában sincs felhagyni ezzel az éppoly gyűlöletes, mint amennyire hiábavaló vállalkozással. Az egész világon mindenki megítélheti, hogy az Egyesült Államok a presztízséért harcol, miközben a leg­durvább beavatkozási módszereket alkalmazza. Politikai körökben azért is súlyosnak tartják az amerikaiak vietnami agresszióját, mert arra vall, hogy a Johnson-kormány visszatér a hideghábo­rúban kidolgozott amerikai elvekhez és módsze­rekhez. Emlékezetes, hogy a Dull es-féle külpo­litikának egyik sarktétele volt a nemzetközi po­litikában felmerülő legkényesebb kérdéseket ka­tonai kérdéseknek tekinteni és katonai eszközö­ket alkalmazni a „megoldásukra’'. Most úgy lát­szik megint előtérbe lépett az amerikai politi­kában ez a hadicentrikus szemlélet, amely a nemzetközi politika valamennyi kérdését kato­nai szempontból ítéli meg. Nemcsak az jelent komoly veszélyt, hogy az ilyen katonai módsze­rek rendszerint rosszul végződnek és könnyein általános konfliktust robbanthatnak ki, hanem az is, hogy sokkal komplikáltabbá teszik a hely­zetet, s ha egyszer mégis sor kerül a diplomá­ciai megoldásra, a korábbinál is nagyobb nehéz­ségekkel kell megküzdeni. Az amerikaiak ag­ressziója következtében egyébként Dél-Vietnam- ban is nőtt az ellenállás, és ma már megálla­pítható, hogy az amerikaiak az egész vietnami térségben általános nemzeti felkeléssel állnak szemben. Phan Van Dong, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság miniszterelnöke kijelentette: Az észak-vietnami nép fokozza harci képessé­gét, meghozza a legnagyobb áldozatokat hazája megvédéséért és a dél-vietnami felszabadítási harc támogatásáért. A világ minden részéről özönlenek a tiltakozó felhívások az Egyesült Államok kormányának címére. Az általános felháborodás hatására a washingtoni kormány szükségesnek látta — leg­alább a gáztámadás ügyében — tisztára mosni magát. Azzal állt elő, hogy nincs tudomása a gáztámadásról, később pedig azt magyarázta, hogy tulajdonképpen „ártatlan” gázról van szó. Ez a magyarázkodás nemcsak rossz lelkiismeret­re vall, de az amerikaiak helyzetének gyenge­ségére is. Figyelmet érdemel az amerikai ma­gyarázkodás még egy vonatkozása. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint ugyanis, ezeknek az „ártatlanabb fajta gázoknak” hasz­EGYHÉT A KÜLPOLITIKÁBAN nálata nem áll ellentét­ben a nemzetközi joggal. A gázfegyverek eltiltá- ' sáról szóló 1925. genfi egyezmény ezt világosan megcáfolja. AZ AMERIKAI agresszió az egész világon olyan felháborodást keltett, hogy Amerika leg­közvetlenebb szövetségesei is tartózkodnak, leg­alább is nyílt formában az Egyesült Államok támogatásától. Ez nem vonatkozik az angol munkáspárti kormányra, amely nyíltan az Egye­sült Államok mellé állt ebben a gyűlöletes ügy­ben. Sőt, még a támogatás tényénél is ellen­szenvesebb érveléssel állt elő Wilson, az angol munkáspárti miniszterelnök. Ö azzal érvel, hogy Anglia kénytelen támogatni az Egyesült Álla­mok vietnami akcióját, mert a malaysiai kér­désben Amerika is támogatja az angol törek­véseket. Ez a kéz kezet mos álláspont nem tar­tozik a legerkölcsösebbek közé, még azon a mi­nimális szinten sem, ami általában a nyugati hatalmak politikáját jellemzi. Emellett az an­golok tapasztalhatták, hogy ez a politika nem­csak erkölcstelen, de nem is hasznos. Amerika kínos helyzetének igyekszik részesévé tenni az angol kormányt is. Az amerikaiak a gázfegy­verrel kapcsolatban hivatkoztak arra, hogy gyar­mati rendcsinálásnál az angolok több ízben használtak könnyfakasztó gránátokat és az Észak-Vietnamban ledobott gázbombák egy ré­szét Nagy-Britannia szállította. Miközben az an­gol kormány egyre mélyebben bonyolódik a viet­nami szennyes háború támogatásának ingová- nyába, mind erősebbé válik a néptiltakozás Angliában. Már több mint 90 munkáspárti és liberális képviselő követeli, hogy az angol kor­mány erélyes formában határolja el magát az amerikai agressziótól. Ez nem lesz könnyű dolog, már csak a fent említett körülmények miatt sem. , A HÉT FONTOS eseménye volt még a fran­cia községi választások második fordulója, mely megerősítette a baloldalt. Az általános balrato- lódás mellett figyelmet érdemel a francia köz­ségi választásoknak az a jellegzetessége, hogy de Gaulle pártja komoly vereséget szenvedett. Ebből egyes francia lapok már következtetése­ket vonnak le az elnökválasztásra. Az általános vélemény az, hogy de Gaulle személye ha nem is függeten a de Gaulle-ista párttól, azért nem egészen azonos véle. A tábomokelnök tekinté­lye változatlanul nagy, és ha erősödik is az egyszemélyi vezetés ellenzéke a francia közvé­leményben, a francia politika ismerői valószí­nűnek tartják, hogy az elnökválasztáson de Gaulle megőrzi nagy pozícióját. Az ellentét de Gaulle tekintélye és pártjának gyengesége kö­zött, sajátos francia jelenség és jelzi egyben az ötödik köztársaság legfőbb gyengeségét. Erkölcs — a munkában is (Folytatás az 1. oldalról.) kölcsös életmód munkában való helytállást is jelent, akik — számtalan példát említhetnénk — szocialista brigádokban vagy anélkül a jobb munkára, a mi­nőség javítására, selejtcsökken- tésre, az anyaggal való takaré­kosságra tettek ez évben is fo­gadalmat, s állják is szavukat becsülettel. Akik — Kádár elv­társ szavaival élve — nem té­vesztik össze munkahelyüket holmiféle klubhelyiséggel, s akik egyre inkább mindennapi szükségletnek, hivatásnak, éle­tük nélkülözhetetlen velejáró­jának érzik, tartják a munkát. Látva annak távolabbi hasznát és hatását is épülő szocialista jövőnkben. De ne áltassuk magunkat — a tudatosságig, az erkölcs ilye­tén való általános értelmezéséig még nagyon sok a tennivaló. S nemcsak az anyagi megbecsü­lésben, hanem az erkölcsi ösz­tönzésben, a nevelésben, a múlthoz viszonyított eredmé­nyeink, fejlődésünk, s a távla­tok megmutatásával is, amelyre most, közeli felszabadulási ün­nepünk alkalmából az eddiginél is több alkalmunk és lehetősé­günk kínálkozik. T. P. Olaszország béketárgyalásokat kezdeményez Fellángoltak a harcok a Mekong deltájánál HANOI. (MTI) A dél-vietnami partizánok merész akciójáról ad hírt az AP hírügynökség. A partizánok Da Nangban szombaton víz alatti robbantással súlyosan megron­gáltak egy fegyverekkel meg­rakott amerikai teherhajót, amely a város központjáig be­nyúló kikötő mólójánál hor­gonyzott. A Vietnami Tájékoztató Iro­da jelentése szerint a dél-viet­nami hazafias erők hírügynök­sége közzétette a március első felében végrehajtott hadműve­letekről szóló adatokat. Esze­rint a hazafias erők 13 nagy csatában és több kisebb rajta­ütés során megsemmisítették az ellenség 2500 katonáját, el­süllyesztettek, ill. megrongál­tak nyolc ágyúnaszádot, harc- képtelenné tettek húsz katonai gépjárművet, közöttük hat két­éltű járművet és nagy mennyi­ségű lőszert zsákmányoltak. Ugyanebben az időszakban megsemmisítették az amerikai agresszorok 53 katonáját. Az AP saigoni tudósítása sze­rint a Mekong,folyó deltájá­ban, ahol már hónapok óta nyugalom uralkodott, pénteken éjjel ismét fellángoltak a har­cok. Az amerikai közvélemény hyugtalanságát és aggodalmát tükrözi 16 demokratapárti kép­viselő Johnson elnökhöz inté­zett levele. A levélírók hangoztatják, hogy a vegyi fegyverek alkal­mazása Dél-Vietnamban „el­lent mond az Egyesült Államok hagyományos politikájának, amely szerint elsőként nem al­kalmaz ilyen fegyvereket”. Piero Vinci, az Olasz Köztár­saság ENSZ-nagykövete közölte: Olaszország felszólította az Egyesült Államokat, Nagy-Bri- tanniát és a Szovjetuniót, igye- kezennek tárgyalásos megoldást találni a vietnami válságra. Az olasz kormány véleménye sze­rint — közölte Vinci — kívá­natos lenne az 1954-es genfi ér­tekezlet részvevőinek újabb összehívása. A Norvég Kommunista Párt XI. kongresszusa OSLO (TASZSZ) A Norvég Kommunista Párt pénteken megnyílt XI. kong­resszusán Emil Lövlien, a párt elnöke, a megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a Norvég Kommunista Párt nem a dog­matikus és a terméketlen, ha­nem az élő, az alkotó marxiz­mus talaján áll. A párt helyesen járt el — mondotta a szónok —, amikor 16 évvel ezelőtt határozottan visszautasította, hogy Norvégia belépjen a NATO-ba, és a ké­sőbbiekben ellenezte a Közös Piachoz való csatlakozását. A norvég kommunisták küzdöttek a német militarizmus újjászü­letése, és az ellen, hogy Nor­végia területén idegen katonai támaszpontot létesítsenek. Lövlien a párt alapvető fel­adatait a következőkben hatá­rozta meg: Harc a békéért, a demokrácia kiterjesztéséért és a magántőke korlátozásáért a norvég gazdasági életben. A párt központi bizottságá­nak beszámolóját J. Fpgt, a párt politikai ügyekkel foglal­kozó titkára terjesztette elő. kormány politikája illőit csődbe’ Ali Jata a marokkói tüntetésekről RABAT Hivatalos bejelentés szerint a diákzavargások miatt elrendelt kijárási tilalom időtartamát az eddigi 9 óráról 4 és fél órára csökkentették Casablancában. Marokkó párizsi konzulátusának helyiségeit szombaton reggel mintegy kétszáz marokkói diák szállta meg. A diákok egyper­ces néma csenddel áldoztak a legutóbbi casablancai, rabati és fezi tüntetések áldozatai emlé­kének. Ali Jata, a Marokkói Kom­munista Párt főtitkára az Hu­man iténak adott nyilatkozatá­ban visszautasította a marokkói kormánynak azt az állítását, amely szerint a Casablancában és más városokban lezajlott tüntetéseknél „idegen kezek” játszottak irányító szerepet. Ali Jata hangsúlyozta: Nem egyszerű diáktüntetésről van szó, hanem a lakosság általános elégedetlenségének megnyilat­kozásáról. A kormány politikája csődbe jutott, egyetlen alapvető problémát sem tudott megolda­ni. Az árak állandóan emelked­nek, ugyanakkor a béreket rög­zítették. Megtartotta első ülését az ENSZ 33-as bizottsága NEW YORK (TASZSZ, AFP) New Yorkban megtartotta el­ső ülését az ENSZ különleges 33-as bizottsága, amelyet a 19. közgyűlés határozata értelmé­ben hívtak életre a világszer­vezet békefenntartó műveletei­vel és pénzügyi válságával kap­csolatos kérdések tanulmányo­zására. Az első ülés napirend­jén a bizottság munkájának megszervezésével kapcsolatos kérdések állottak. Fedorenko szovjet delegátus felhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra a tényre, hogy a bizottság olyan helyzetben kezdi meg munkáját, amelyet az Egyesült Államoknak a bé­kére rendkívül veszélyes dél­kelet-ázsiai akciói jellemeznek. A 33-as bizottság közvetlen feladataira rátérve Fedorenko hangoztatta, hogy az ENSZ bé­kefenntartó műveleteinek kér­dése egyike a világszervezet legfontosabb feladatainak. A szovjet küldöttség javasolja, hogy e fontos probléma meg­vitatása a 33-as bizottságon be­lül történjék, s a bizottság ha­tározatait ne szavazással hozza, hanem kölcsönös megegyezés alapján. A bizottság ülései le­gyenek nyilvánosak. A szovjet küldöttség véleménye szerint a bizottság munkáját a világszer­vezet jövőbeni békefenntartó műveletei kérdésének megvita­tásával kellene kezdeni. A világszervezeti haderők fel- használásának kérdésével kap­Bertrand Russel: Segítsük Vietnam népét szabadságharcában! LONDON (MTI) Bertrand Russel, Anglia „nagy öregje”, a Daily Worker szombati számában Vietnam népének védelmére szólítja fel a nemzetközi közvéleményt. A világhírű Nobel-díjas tudós rá- mutat: az Egyesült Államok a Vietnamban bevetett terror­fegyverekkel, a szisztematikus népirtással általános rémületet akar kelteni Ázsia és Afrika — úgymond — „alsóbbrendű”, népeiben, hogy megbénítsa aka­ratukat és megtörje ellenálló erejüket az amerikai világural­mi tervekkel szemben. „Ahhoz, hogy megakadályozzuk a go­noszság birodalmának létrejöt­tét, most elsősorban Vietnam népét kell segítenünk szabad­ságküzdelmében” — hangsú­lyozza lord Russel. A kilencven esztendős tudós, aki maga is tagja az Angol Munkáspártnak, a legélesebb szavakkal ítéli el a munkás- p.r-fi kormányt, amely „tapsol V Ionnak és bűnrészesé­vé vált leírhatatlan kegyetlen­kedéseknek”. csolatban Fedorenko hangoztat­ta, hogy a Biztonsági Tanács az ENSZ egyetlen olyan szer­ve, amely fel van hatalmazva a nemzetközi békét és biztonsá­got előmozdító akciók elrende­lésére. A szovjet küldöttség nem zárja ki annak lehetőségét, hogy olyan helyzetek jöhetnek létre, amikor a Biztonsági Ta­nács által elrendelt rendkívüli intézkedések megtételéhez szűk* séges haderők költségeinek fe­dezésében részt kell venniük az ENSZ tagállamainak. A jövő­ben ilyen esetben, amikor a Biztonsági Tanács az alapok­mány előírásainak megfelelően hoz határozatot ENSZ-haderők felállításáról és finanszírozásá­ról, a Szovjetunió a többi ENSZ-tagállammal együtt kész részt venni e haderők költsé­geinek fedezésében. A bizottság úgy döntött, hogy legközelebbi ülését április 22-én tartja. fiz alabamai gyilkosok megkapták az óvadékot Johnson amerikai elnök pén­teken a Fehér Házban maga jelentette be, hogy a szövetségi hatóságok letartóztatták Alaba- mában a Ku—Klux—Klan ter­rorszervezet négy tagját, akik meggyilkolták Viola Liuzzo asszonyt. A gyilkosságot azért követték el, mert Liuzzo asz- szony támogatta a polgárjogi mozgalmat. A letartóztatottakat pénteken este kihallgatták és a bíróság elrendelte őrizetbe vételüket. A hatóságok 50 000 dollárban szabták meg az óvadék össze­gét, amelynek lefizetése esetén a gyilkosok szabadlábra kerül­hetnek. A vádlottak ügyvédje rövid idő alatt összeszedte a pénzt és befizette az 50 000 dollárt. Há­rom vádlottat pénteken este szabadon is bocsátottak. A ne­gyediket fogva tartják, mert tavaly novemberben felfüggesz­tett börtönbüntetésre ítélték, ezért óvodék ellenében sem bo­csátható szabadon. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom