Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
r Dr. Varga Jenő a megyei tanács vb elnökének nyilatkozata fi tanácsM gazdasági Irányító tevékenységéről, az állami és állampolgár! fegyelemről, az államigazgatási munka hatékonyságáról I A Központi Bizottság decemberi határozata megvalósi- ' tásának, az 1965. évi népgazdasági terv végrehajtásának ten- I nivalói, a megyei pártbizottság január 22-i ülésének célkitűzései a tanácsokat is nagy feladatok elé állítják. Korábbi gazdálkodási tevékenységüket gondosan felülvizsgálva, a gazdálkodás hatékonyságának fokozására, a rendelkezésre álló anyagi eszközök megalapozott és körültekintő felhasználására kell törekedniük. Ezekről a feladatokról, a megyei tanács idei gazdálkodásáról, a lakosság növekvő igényeinek kielégítésével kapcsolatos tennivalókról, s egyéb időszerű I kérdésekről beszélgettünk a megyei tanács vb-elnökével, dr. I Varga Jenő elvtárssal. KÉRDÉS: Véleménye sze- rint a helyiipar — összevetve az igényekkel — milyen vonatkozásban fejlődik leghatékonyabban a közeljövőben? VÁLASZ: A lakosság javítószolgáltató igényei az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan fejlődnek. Ezzel összefüggésben a tartós fogyasztási cikkek vásárlása megyénkben is erőteljesen megnövekedett. Ezek javítása és karbantartása megsokszorozza a szolgáltatási igényeket. Az utóbbi három évben az igények kielégítése tekintetében, mintegy 50 millió forintos beruházással, jelentős előrehaladás történt. A teljes megoldáshoz azonban ennek az összegnek a többszörösére van szükség, s a tanácsok feladata lesz, hogy az elmaradást pótolják. A beruházások mellett jelentős előfeltétele előrehaladásunknak, hogy a szolgáltatást végző szervek és azok dolgozói megértsék a javító-szolgáltató tevékenység gazdasági és politikai jelentőségét, s valóban akarják is legjobban megoldani a rájuk bízott feladatokat. Az előrelépéshez a következő legfontosabb tennivalókat kell megvalósítanunk: I I A kisipari termeiőszövetkeI M. I zetek, melyek a szolaálta1-----: tások fejlesztésében szép er edményeket értek el, <t rendelkezésükre álló fejlesztési alapot elsősorban a hálózat fejlesztésére fordítsák. I I Lehetőség szerint ki kell 2 I alakítani a tiszta szolgál- ——— tató profilú vállalatokat, hogy teljes erejüket és figyelmüket a szolgáltatások fejlesztésére fordíthassák. Intézkedés történt a Kecskeméti Patyolat tizem, 26 millió forintos beruházása érdekében, mellyel Kecskemét és környéke egyik legégetőbb problémája megoldódik. Ez a beruházás az 1966. évben kezdőáik. ■ I A harmadik ötéves terv I .t I során jelentős fejlesztés------- történik a televízió, rádió és gépjármüvek javítási idejének lerövidítése és a jobb minőségi munka érdekében. befejezése és üzembe helyezése. A községek és városok szervezett fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű a községfejlesztési tevékenységet meghatározó 1964. évi 21. számú tvr. megjelenése. Az új törvényerejű rendelet szerint fokozott követelményeket támasztunk az anyagi és műszaki alapok maximális megteremtésére. Az 1965. évi módosított községfejlesztési terv már az új rendelet támasztotta követelmények figyelembevételével készült. Az új törvényerejű rendelet lehetőséget ad a helyi erőforrások növelésére, közös létesítmények megvalósítására, tájegység jellegű építkezések kivitelezésére. Megjegyzem, hogy még koránt sincs kihasználva az a lehetőség, amely tsz-eink KÖFA- hozzájárulása tekintetében elérhető lenne. Ezért több figyelmet kérünk a tsz-ek vezetőségétől, s nagyobb gondot kell fordítani a tsz-ek és a tanácsok ez irányú munkájának ösz- szehangolására. Különösen fontos, hogy a második ötéves terv jelenlegi befejező évében rendezett körülményeket teremtsenek tanácsaink az új tervidőszak indulási alapjául. A tanácstagságra, a tömegszervezetek és a társadalmi szervek aktíváira hárul a feladat, hogy a tanácsok a jelentkező igények helyes kialakításával a harmadik ötéves terv községfejlesztési feladatait előkészítsék. A tanácsok és a lakosság közötti jó kapcsolat eredményezte, hogy megyénkben az utóbbi években a társadalmi munka végzésében kiemelkedő eredmények jöttek létre. Az 1961. évhez viszonyítva az elmúlt évben 136,9 százalékkal volt nagyobb a társadalmi munka mértéke. Az említett rendelet szellemének megfelelően a jövőben még A kis községek és külterületek ellátásának javítását szolgálja az az intézkedés, mellyel szervezettebben irányítjuk az ipariqazolványok és a kisipari működési engedélyek kiadását. A földművesszövetkezetek 3 eddigi tevékenységük teljes ....... elismerése mellett — nagy le hetőségeik kihasználásával — fokozottabb ütemben kell, hogy bővítsék a felvevő szolgálatot és a kisgépkölcsönzést. 4 fokozottabban kell a tanácsok szervező és irányító munkáját e területre koncentrálni. Eddig ki nem aknázott lehetőséget nyújt a beruházások és felújítások lebonyolításánál szervezhető és társadalmi munka közbejöttével elérhető megtakarítás. Különösen az út- és járdaépítések, a parkosítás és víz■ I Elkezdtük és be is fejez- 6 zük azt a szervezési és ter- —- vezési feladatot, melynek eredményeként az egyes szolgáltatást végző szektorok között felosztjuk a megye lakott helyeit. Meghatározzuk, hol, milyen szakmában, mely szektor feladata a szolgáltatási igény kielégítése. Ezzel elkerüljük a tervszerűtlen párhuzamos fejlesztést, s egyben megjelöljük a szolgáltatási igények kielégítéséért felelős szerveket. Véleményem szerint ezek az intézkedések nagymértékben javítják a jelenlegi helyzetet. ellátás, valamint a belvíz elvezetésnél hasznosítható leginkább az eddiginél nagyobb mértékű társadalmi munka. Ezt a lakosság szívesen is vállalja, csupán a szervezést és a mozgósítást kell tanácsainknak nagyobb aktivitással végezniük. A társadalmi munka révén elért minden egyes forint megtakarítás újabb lehetőség alapját teremti meg a lakosság igényeinek kielégítésére, ugyanakkor elősegíti a társadalmi öntudat fejlődését és az össztársaI KÉRDÉS: A község- és városfejlesztésben milyen fejlődésre nyílik lehetőség, s mit tart e téren központi feladatnak? Hogyan ítéli meg a társadalmi munka jelentőségét a mostani körülmények között? • VÁLASZ: A megye tanácsainak községfejlesztési tevékenységében ebben az évben elsődleges célkitűzés a korábbi években megkezdett létesítmények dalmi érték növekedését. I KÉRDÉS: A Központi Bizottság december 10-i határozata különösen fontos útmutatásokat adott a beruházásokkal kapcsolatban. Hogyan kívánja ezeket érvényre juttatni a megyei tanács végrehajtó bizottsága? VÁLASZ: A Központi Bizottntározatának végrehajtása r feladatokat ró a megyei és a helyi tanácsokra is, amelyek megvalósítását a végrehajtó bizottság eddig is kiemelten kezelte. Az 1964. évben a koncentrálás terén értünk el eredményt: az ágazati beruházási tervben foglalt létesítmények száma az 1963-as évhez viszonyítva 32 százalékkal csökkent. Ágazati beruházási tervünket az év eleji kerethez viszonyítva túlteljesítettük. Ez nagy eredménynek számít, azonban az évközi keretnövekedéssel nem tudtunk lépést tartani. Az előkészítés hiányosságaiból, valamint az elégtelen kapacitásból adódóan az év végi kerethez viszonyítva bizonyos lemaradás van. A tsz-beruházások tervét túlteljesítettük. A határozat végrehajtása érdekében a következő intézkedéseket tesszük: A központi beruházások előkészítéséhez és kivitelezéséhez fokozott segítséget nyújtunk. Az állami építőipari vállalatot mentesítettük a tsz-beruházások végzése alól, minden tsz-létesítményt a tanács építőipari vállalatához csoportosítottunk át. Segítjük a kiemelt beruházások létszámgondjainak megoldását, a más területről érkező munkavállalók elhelyezését. (Például Kecskemét, leninvárosi lakótelep építése, ZIM Kecskeméti Gyáregységének rekonstrukciója stb.) Kapacitásmérleget készítünk és fontossági sorrend szerint rangsoroljuk a megvalósítandó beruházásokat. A kivitelezési kapacitást központi erőforrások és saját alapok felhasználásával bővítjük. Folytatjuk a beruházások koncentrálását úgy, hogy már 1965-ben 43 százalékkal csökkentjük az ágazati beruházások számát és 40 százalékkal az átmenő beruházások állományát, így látjuk biztosítottnak a kiemelt fontosságú beruházások határidős megvalósítását. A beruházások gazdaságosságának javítása érdekében segítjük az előkészítést, ellenőrizzük a kivitelezést, valamint őrködünk afelett, hogy az előírt költségnormák és kivitelezési előirányzatok betartásra kerüljenek. Ehhez az 1964-ben megalakult Beruházási Iroda adja a segítséget. Véleményünk szerint sokkal közelebb kell hoznunk egymáshoz a beruházó, tervező és kivitelező munkáját, és ki kell használnunk a hasznos együttműködés adta lehetőségeket. Javítani fogjuk a beruházások előkészítését. Ezért 1965- ben az ágazati, beruházások és központi lakásépítési feladatok előkészítésére több mint 5 millió forintot irányoztunk elő. Ezzel máris javítani tudjuk az 1966. évi beruházások tervellátottságát. Akadályt jelent, és ezért nem tudunk megfelelően előrehaladni, hogy a központi lakásberuházásoknál nincsenek még eldöntve a kivitelezési módok. Ez irányban tárgyalásokat kell végezni az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium illetékes főosztályaival. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a Központi Bizottság határozatának szellemében mindent megtesz a megye állóeszköz-fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítása, a beruházások gazdaságossága és az építőipari kapacitás fejlesztése érdekében. I KÉRDÉS: A mezőgazdasági termelés szervezésében miként érvényesül a tanácsok irányító tevékenysége? Mi a véleménye a szövetkezetekben dolgozó mezőgazdasági szakemberek munkájáról? VÁLASZ: Megyénk jellegénél fogva a tanácsok termelést szervező és irányító tevékenységének mindenekelőtt a mezőgazdaság felé kell irányulnia. A tanácsok irányítása alatt a megye összterületének 68 százaléka, a szántóterületnek pedig 87 százaléka áll. Az irányítása alatt álló mezőgazdaság 1964. évi termelési értéke meghaladta a 6,5 milliárd forintot. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a tanácsok termelést szervező és irányító munkája is új tartalmat kapott. Az újonnan alakult szövetkezeti gazdaságok olyan igénnyel léptek fel, hogy a helyi tanácstól kezdve egészen a megyei tanácsig szervezeti életük kialakításához, de sok esetben a nagyüzemi termelés megszervezéséhez is kapjanak segítséget. Ez a segítség a szövetkezetek állami irányító munkájában jut kifejezésre. Mint ismeretes, a tsz-ek nem tervkötelezettek. Ezzel szemben éves üzemtervet készítenek, amelynek végrehajtása, teljesítése és túlteljesítése minden egyes szövetkezeti gazdának nemcsak kötelessége, hanem jól felfogott érdeke is. A termelés első számú szakirányítói a szövetkezetekben vannak, de a tanács, mint államhatalmi szerv a hatáskörébe utalt területen állandóan figyelemmel kíséri a termelés szervezését, ugyanakkor a népgazdaság érdekeit is szem előtt tartva, a szövetkezetek között bizonyos koordinációs szerepet is betölt. Tanácsaink és a szövetkezeti gazdaságok kapcsolata érvényre jut az anyagi eszközök elosztásában, a termelési eszközök, a termeléshez felhasználandó anyagok és a szükséges hitel juttatásában. Ez természetesen befolyást gyakorol a termelésre, egy-egy adott termelési körzet termelési jellegének kialakítására. E néhány példa a tanácsok termelést irányító tevékenysége csak egy kis részét mutatta be, ezenfelül vannak befolyásolási és egyéb eszközeik is a tanácsoknak. A szövetkezeti vezetők szerepe a szövetkezeti gazdálkodás megszervezésében, a termelés irányításában döntő jelentőségű. A 3004-es kormányhatározatok nagy segítséget jelentettek a szövetkezetek vezetésének megerősítésében. A vezetők többsége a termelőszövetkezeti tagok közül lett választva, egy részük pedig más munkaterületről odakerülve a tagság előlegezett bizalmából irányítja a szövetkezeti gazdaságot. A szövetkezeti vezetők legnagyobb része fáradságot nem kímélve, igyekezettel és hozzáértéssel látja el e sokrétű feladatot Ez az igyekezet és körültekintő munka már eddig is szép eredményeket hozott. Az 1964. évi eredmény lényeges előrehaladást jelent az előző évihez viszonyítva. A múlt évben a termelőszövetkezetek 600 millió forinttal növelték a halmozott termelési értéket. A termelőszövetkezeti tagság évi jövedelme 11 százalékkal növekedett. Az előző évek mérleghiánya majdnem felére csökkent, ami igen jelentős eredmény. Ebben benne van a tsz-vezetők és tagok együttes jó munkája is. A termelőszövetkezetekben 648 mezőgazdasági és 770 könyvelési szakember dolgozik. Közülük 444 szakember részesült 1964-ben a megyei tanácson keresztül állami támogatásban. Sajnos, 23 személy ellen kellett felelősség- revonást alkalmazni a munkájukban jelentkező hiányosságok miatt. Súlyosabb mulasztást négy vezető követett el, akik ellen bűnvádi eljárást indítottunk. Az 1965-ös évben a vezetők elé még magasabb követelményeket állítunk, mert a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményének javítása csak' akkor biztosítható rövid idő alatt, ha az ott dolgozó valamennyi vezető — a szövetkezeti gazdákkal együtt — minden erejét a közös gazdaság megszilárdítására fordítja. I KÉRDÉS: Milyennek ítéli meg az állami és a. ' polgári fegyelmet? VÁLASZ: Az állami és állam- polgári fegyelem alapja a törvényesség. A törvényességről szólva, természetesen annak mindkét oldalára kell gondolnunk. Nem elég csupán a törvények tiszteletben tartásának a megkövetelése, feltétlenül szükséges az is, hogy az eljárásra illetékes szervek maguk is betartsák azokat. Évről évre jelentős lépéssel haladtunk előre ezen a téren, hiszen a tanácsok dolgozói mind nagyobb felelősségérzettel, lelkiismerettel és hozzáértéssel intézik a dolgozók ügyes-bai-'s dolgait. Az állampolgári fegyelem betartásában azt tapasztaltuk^ hogy a termelőszövetkezetek, a tsz-tagok, a mezőgazdasági és az egyéb foglalkozású lakosság is évről évre teljesíti adófizetési kötelezettségét. A tanácsok és a lakosság kapcsolatának javulását bizonyítja, hogy az elmúlt évben a tsz-tagság 23, a mező- gazdasági lakosság 30,1 és az egyéb foglalkozásúak 17,6 százaléka kapott 6 százalékos kamattérítési kedvezményt. Ez a kedvezmény a megyében 42 639 adózót érintett. A kapcsolat tartalmának kedvező alakulása folytán csökkent az állammal szembeni kötelezettségeiket nem teljesítők és ennek alapján velük szemben foganatosított adminisztratív intézkedések száma is. Általában jónak mondható a munkafegyelem, pénzügyi fegyelem a tanácsokhoz befizetésre kötelezett vállalatok tekintetében is. Kiemelkedően jól teljesítették befizetési kötelezettségüket a kisipari termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek. Minden remény megvan arra, hogy a folyó évben az állami és állampolgári fegyelem betartása terén további eredmények szülessenek. I KÉRDÉS: Mi jellemző a tanácsokhoz levelekben vagy a tanácstagoktól érkező bejelentésekre és az ügyek intézésének színvonalára? A megyei tanács végrehajtó bizottsága milyen intézkedéseket tett az évek során felpanaszolt bürokrácia megszüntetésére? VÁLASZ: Megyénk lakossága évente igen jelentős számú kérelemmel, panasszal, közérdekű javaslattal fordul a tanácsokhoz, részben közvetlenül, részben a tanácstagok útján. Az ügyek magas számára jellemző, hogy egyedül a megyei tanács apparátusa évente mintegy 55— 57 ezer ügyet intéz. A tanács és a tömegek kapcsolatának elmélyítése, a lakosság javaslatainak összegyűjtése, továbbítása és megvalósítása érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki a tanácstagok. Az elmúlt év során a tanácstagi beszámolók alkalmával több mint 22 ezer kérelmet és javaslatot terjesztett elő megyénk lakossága, melyek közül 11 500 közérdekű javaslat volt. Külön felmérést végeztünk az 1963-as választásokat megelőző jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok sorsáról. Összesen mintegy 17 ezer javaslat hangzottéi, melyek döntő többsége mintegy 13 200 közérdekű volt. A közérdekű javaslatok több mint fele a község-, illetve városfejlesztéssel volt kapcsolatos. Vala(Folytatás a 4. oldalonA
