Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-26 / 72. szám

4L 1965. március 86. péntek L: NAPTÁR 1965. március 26, péntefc. Névnap: Emánuel. Napkelte: 5 óra 36 perc. Napnyugta: 18 óra 5 perc. _l — Kombinált javító- műhely épül a kisszál- íási Petőfi Tsz-ben. A 10 ezer forintos költ­séggel létesülő műhely- csarnokban a kovácsok ás a bognárok kapnak helyet. — MEGYÉNK fel­szabadításában részt vett huszonnégy szov­jet tisztnek adomá­nyoz aranykoszorús jelvényt a Magyar— Szovjet Baráti Társa­ság országos elnöksé­ge április 4-én, a fel- szabadulás 20. évfor­dulója alkalmából. — A IV. Színházi Világnap alkalmából március 27-én a világ valamennyi színházá­ban, így a magyar színházakban is, az es­ti előadás előtt rövid megemlékezést tarta­nák a színjátszás ott­honainak a kulturális életben betöltött sze­repéről. gfiniatűr Hegedülő tűzhely Könnyen elképzelhetjük Lavinia Lamb asszony meglepetését, sőt, meg­rendülését az angliai Ber- gold városkában, amikor a villanytűzhelyét bekap­csolta és hegedű hang­jai ütötték meg a fülét. Lamb asszony röviddel ezelőtt cserélte ki a tűz­hely fűtőberendezését, amely azóta a BBC adá­sait sugározza. A jelenség valóban ritka, de előfor­dulhat, ha a villanybe­rendezés alkatrészei spe­ciális méretűek. Park a háztömbön Becket amerikai építész javaslatot tett a kalifor­niai Oakland városnak olyan háztömb építésére, amely 28 emeletből és négyemeletes garázsból állana, a tetején pedig parkot létesítenének. A javaslat szerint a park 1,4 hektár terjedelmű lenne, benne 820 négyzet- méteres medencével, 42 iával stb. Minthogy a medence csak 40—45 cm mély lesz, a medrét fe­ketére festenék, hogy mé­lyebbnek tűnjék. Az időjárás óriáskonyhája Az ázsiai kontinens fe­lett uralkodó atmoszféra legmodernebb automa­tikus ellenőrző hálózatát épiti fel a tadzsik hidro- meteorológiai Intézet. A rendszer elsősorban a Pamir-hegység feletti at­moszférát figyelné, mert az az időjárás „óriás- konyhája”. Kb. 5500 mé­terre a tengerszínt felett két automatikus mérőál­lomást létesítenek, amely­nek berendezései rádió útján továbbítják a me­teorológiai adatokat. — Tízezer pecsenye­nyúl értékesítésére szerződtek megyénk nyúltenyésztői. Év ele­je óta négyezer pe- csenyenyulat továbbí­tottak a földművesszö­vetkezetek Franciaor­szágba és Olaszor­szágiba. — „ALADDIN CSO- DALÁMPÁJ Á”-t mu­tatja be szombaton, március 27-én az Álla­mi Bábszínház Kalo­csán. A művelődési házban két előadást is tartanak délelőtt 10 órai és délután fél 2 órai kezdettel. — NAPONTA 30 má­zsa aprójószágot vásá­rolnak fel megyénk te­rületén. A tavalyinál háromszor többet érté­kesítettek eddig. A háztáji gazdaságok 14 vagonnal szállítottak baromfit. 90 éve, 1875. március 26-án halt meg Kriza Já­nos erdélyi unitárius püs­pök, költő és folklorista. Feltámadunk? A sírok már régen elköltöztek, de helyén ma­radt a temetőkapu és a Lenlnváros most épülő szövetkezeti házai előtt hirdeti: Feltámadunk. Felfogás kérdése, hogy ki mennyiben ad hi­telt az igének. Nem ártana azonban, ha a díszes kaput áthe­lyeznék oda, ahová való. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy valamelyik új lakó ilyen hátborzongató módon jelöli meg majd ott­honának poatos fekvését: a temetőkapu mögött jobbra, az első lakásban megtalálsz. B. D. — Parkosítással is készülnek április 4-e köszöntésére a tatahá­za Rákóczi utca lako­sai. Tavaly Mankó Ist­ván és Juhász Márton tanácstagok példamu­tatása varázsolt először virágágyásokat az ut­cára. Ezúttal pedig a két tanácstag családlá­togatása alkalmával vállalták a parkosítást az utca lakosai. Elkészült a Bács-Kiskun megyei Képeskönyv Az MSZMP megyei bizottsá­ga és a megyei tanács kiadásá­ban, illetve a megyei nyomda vállalat dolgozóinak munkáját dicsérő kivitelezésben elkészült a megye tájegységeit, iparát, mezőgazdaságát, kulturális léte­sítményeit, népművészetét be­mutató képeskönyv. A 99 mű­vészi fényképet tartalmazó kö­tet előszava — tekintettél az idegenforgalmi érdeklődésre — hat nyelven íródott, s ugyan­csak hatnyelvű a képek ma­gyarázó szövege is. A képes­könyv négyféle színű műanyag­kötésben, s hatezer példányban áprilisban kerül a könyvesbol­tok polcaira. Kiosztották a bécsi nemzetközi kertészeti kiállítás dijait Már diák kúrában Ko­lozsvárott „Viola” cím­mel folyóiratot indított, amely nevét később „Re- mény”-re cserélta fel. — Kriza fiatalkori, tiszta hangú verseinek, szelíd humorú, hangulatos da­lainak része volt az iro­dalmi népiesség előkészí­tésében. Szívhez szóló, egyszerű dalai a székely nép érzésvilágát tükrözik olyannyira, hogy néhány költeménye, katonadala szinte népdallá vált. Bums néhány költemé­nyét magyar nyelvre ül­tette át. Legnagyobb iro­dalmi érdeme a székely népköltés termékeinek összegyűjtése és szakava­tott hozzáértéssel való feldolgozása. Üj népdal­területet tárt fel. Minta­szerű gyűjtése „Vadró­zsák” címmel első ízben 1863-ban jelent meg. Eb­ben kerültek először a világ elé és váltak köz­kinccsé a legszebb szé­kely népballadák, népda­lok és mesék. — Strandfürdőt épí­tenek Nagybaracskán a Ferenc-csatornán. Az ALsó-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság a csa- tomatászításit vállalta, a község lakói pedig tár­sadalmi munkával já­rulnak hozzá a strand megépítéséhez. — KÉTMILLIÓ FEJ salátára számítanak még a megyei MÉK telepein. A primőrsalá­tából napról napra fo­kozódik a felhozatal, eddig mintegy 50 ez­ret vásároltak. — A LATIN-AME­RIKAI közoktatás helyzetére jellemző, hogy a gyerekek 20 százaléka fejezi csak be az általános iskolát és a középiskolások 78 százaléka abbahagyja a tanulást. Tízezer latin- amerikai közül csupán négy szerez egyetemi oklevelet. 1945. március 26-án fel­szabadult Pápa, Devecser, Bakonypeterd, Lovász' patona, Vanyola, Kúp, Noszlop, Dóba, Somlóve- cse, Somlóvásárhely, Pad- rag, Nagyvázsony, Vá­szoly, Balatonudvardi Oroszi. — ZUHANYOZÓT épít a vaskúti Petőfi Tsz. Az idén a szo­ciális juttatások széle­sebb körűek lesznek, nyugdíjas tagjainak a tsz havi 150 forint nyugdíjkiegészítést fo­lyósít. — Parkosítanak Fel sőszentivánon. Egy ki­lométer hosszú utca­részt ültetnek be két­ezer tő rózsával a köz­ségben. Az idén egyéb­ként befejeződik az ut­cák járdásítása, négy­kilométeres járdaépí­téssel. Filodendron-„sziirel‘ Kiskunfélegyházán Több mint öt esztendő óta minden tavasszal vi­rágba borul a filodend- ron Kiskunfélegyházán, a Batthyány utcai gyógyszertárban. A Mexi­kóból származó, nagy lyuggatott levelű növény­ből hazánkban csak né­hány található, s így kü­lönös gonddal kezelik a félegyházi ritkaságot. A gyógyszertár dísze két hónapja el virágzott, s most hozta termését, ami édeskés ízű, ehető. — MA, 26-án este fél nyolckor tartják a kalocsai könyvtárban a Katona István Társa­ság havi ülését. — A korai retek éré­sét várják a Duna—Ti­sza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üveg- házaiban. A Mészöly- telepen szedésre érik a paradicsom. — TIZENKÉTEZER forintot költenek idén a nagybaracskai közsé­gi könyvtár könyvállo­mányának gyarapítá­sára. Csütörtökön délután ünnepé­lyes keretek között adták át a Földművelésügyi Minisztérium­ban csaknem száz termelőszö­vetkezet, állami gazdaság, me­zőgazdasági intézmény és vál­lalat képviselőinek az 1964. évi Bécsi Nemzetközi Kertészeti Kiállítás díjait. Az ünnepségen részt vett dr. Horst Mezei, az osztrák nagykövetség attaséja is. A kiállítás hat hónapja alatt bemutatott magyar kertészeti termékeket a nemzetközi bíráló bizottságok összesen 256 díjjal — 34 arany-, 98 ezüst- és 124 bronzéremmel — jutalmazták. Ezenkívül nemesítés: és kiállí- tásrendezési eredményekért to­vábbi 15 díjat kaptunk, a Hol­land Földművelés- és Halászat­ügyi Minisztérium és Becs vá­ros pedig tiszteletdíjjal fejezte ki elismerését a kiállított teljes magyar anyag, illetve a magyar gyümölcskoJlekció iránt. A 20 ország kiállítói között kiosztott zöldségtermesztési díjaknak 22, a gyümölcs- és szőlőtermesztési díjaknak 26 százalékát magyar termelők kapták. A versenye­ken élért helyezések alapján Magyarország mindkét termelé­si ágban a második lett, dísz­növénytermesztésben viszont az utolsó előtti helyre szorultunk. A magyar kiállítóknak ítélt dí­jak közül 115-öt termelőszövet­kezetek, 64-et állami gazdasá­gok, 77-et intézmények és vál­lalatok nyertek el. A díjakat dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhe­lyettes adta át a jutalmazott üzemek, intézmények képvise­lőinek. (MTI) Pereskedő tsz-ek KÉT kiskunfélegyházi terme­lőszövetkezet — a Vörös Csillag és a Kiskunság — perben áll egymással. Ügyük bírói útra vi­telének előzményei az elmúlt évre nyúlnak vissza. Ekkor ugyanis a jól gépesített Vörös Csillag Tsz segítséget nyújtott a gyengébb Kiskunságnak a si- lózási munkák elvégzéséhez, írásbeli megállapodást kötöttek, ennek értelmében egy hold termésének a tartósítása fejé­ben az utóbbi szövetkezeti gaz­daság öt holdon köteles a vető­szántást elvégezni. A silózáshoz hozzáfogtak. Idő­közben azonban a Kiskunság vezetői aránytalanul magasnak találták az ellenszolgáltatás mértékét, majd szóbeli megál­lapodással a felére is csökken­tették azt. Amikor azonban sor került volna a teljesítésre, erő­gépük meghibásodott, és a meg­állapodásuk szerinti 115 hold helyett mindössze ötvenet szán­tottak meg. A KÜLÖNBÖZEIÉRT perli most őket a Vörös Csillag — de nem a méltányos 1:2,5, hanem az eredeti 1:5 arány alapján, és 18 ezer forintot követel a Kis­kunságtól. A jogvita így, elmondva, egy­szerűnek látszik, számos jogi és erkölcsi szempont, érv és ellen­érv szól azonban mindegyik per­ben álló fél mellett és ellen is. A Kiskunság Tsz vezetősége alaposabb tájékozódással, a gép­állomási normák ismeretében, és más közös gazdaságok gya­ED A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervató­rium jelenti: Március 24- én a kőzéphőmérséklet 6,4 (az ötvenéves átlag 7,2), a legmagasabb nap­pali hőmérséklet 8 Cel- sius-fok volt. Március 25- én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 5,7, délután 2 órakor mért hőmérséklet 13,8, a leg­alacsonyabb nappali hő­mérséklet 3,9 Celsius-fok. Csapadék 1,6 mm. Várható időjárás péntek estig: felhőát­vonulások átfutó esők­kel. Mérsékeltebb dél­nyugati, nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 9—13 fok kö­zött. korlata nyomán elkerülhette volna a jogvitát, a torzsalkodást elindító írásbeli megállapodás megkötését. A módosított, szó­beli megállapodásnak pedig min­denképp eleget kellett volna tenniük, illetve anyagilag kár­pótolniuk a gépekkel segítsé­gükre siető tsz-t. A FELPERES Vörös Csillag Tsz viszont helyesen tette vol­na, ha mindjárt a több éves gyakorlat megszabta ellenérték­ben köti a megállapodást, még inkább pedig, ha tudván azt, hogy a mérce túlon-túl magas, keresetét nem erre alapozza. Végeredményben mindkét szövetkezeti gazdaságot e) kell marasztalnunk. „Egyezkednünk kellett volna, barátilag... Bi­zony, sajnálatosan elmérgese­dett köztünk a helyzet...” — hangzik a „peren kívüli” beis­merés. A felperes egyébként mint mondja, nem ragaszkodik körömszakadtáig a törvény ad­ta eszközökhöz, lehetőségekhez, sőt a legmesszebbmenő enged­ményekre is hajlandó. MINDEZT — véleményünk szerint — előbb kellett volna fontolóra venni. így elkerülhet­ték volna ezt az áldatlan vi­szályt. Hiszen mindegyikük ja­vát, további boldogulását első­sorban nem a paragrafusok fegy­verével, szemben állva, hanem egymás mellett haladva, egy­mást támogatva lehet és kell elérni. — jóba — Öngyilkosságot követett el Karácsony György A megyei rendőr-főkapitányság közleménye Mint már azt a Petőfi Népe hírül adta, 1965. január 18-án Kecskemétről eltűnt Kará­csony György, a lászlófalvi Üj Élet Termelőszövetkezet fő­könyvelője. A széles körű vizs­gálat 1965. március 22-én ered­ményre vezetett, ugyanis lakos­sági bejelentés alapján, a rend­őrség Dunaföldvár határában, egy elhagyott szőlő kútjában halva találta Karácsony Györ­gyöt. A rendőrségi vizsgálat meg­állapításai szerint Karácsony György eltűnése napján autó­busszal Dunaföldvárra utazott. Ezt bizonyítja az elhunytnál talált autóbuszjegy is. Valós .í- nűleg ezután követte el az ön- gyilkosságot. Az öngyilkosságot bizonyítja, hogy az elhunyt Karácsony György ruházata teljesen sértetlen, s a nála levő iratok, értékek hiánytalanul megvoltak. A szerencsétlenül járt főkönyvelőn külsérelmi nyomokat az orvosszakértők nem találtak. A megyei rendőr-főkapitány­ság Karácsony György felku­tatásában részt vett dolgozóknak ezúton mond köszönetét áldo­zatos tevékenységükért. Ezer dallam nyomán Több évtizedes, sokirányú kutató tevékenysége egyik ágazatának eredményeit dolgozta fel őr. Lükő Gábor, a kiskunfélegyházi múzeum igaz­gatója. A mintegy három és fél ív terjedelmű tanulmány „A szláv őskor zenekultúrájának kér­déséhez” című munka, a közeljövőben a Magyar Tudományos Akadémia Studia Slavica soroza­tának kiadványaként jelenik meg. A neves tu­dós egyébként az évek során a szláv népek dal­lamkincsének több mint ezer motívumát tanul­mányozta. — Ajánlkoznál: a szalkszentmártoni tsz- gazdálk társadalmi munkára. A községben ugyanis meglehetősen gödrösek az utak, ami által az arra utazók „hullámvasútjáról” is­merik a falut. A tsz gazdái szívesen vállal­nának közreműködést az utak kijavításában. — SZÉLESVÁSZNÚ mozit építenek Kece­lem A község, a MO- KÉP és a megyei ta­nács közös költségén 450 ezer forintos mun­kával korszerűsítik a régi mozit. Metszik a komlót Megyénk komlóter- mő vidékein rövidesen befejezik a komló nyi­tását, s hozzálátnak a fontos ipari növény metszéséhez. Legna­gyobb arányú munka a Hosszúhegyi Állami Gazdaság nagy kiterje­désű komlósaiban fo­lyik. — ÖREGEK NAP­KÖZIJE. A nagyba­racskai tsz-ek össze­fogtak, hogy az idős tagok részére kellemes klubhelyiséget nyit­hassanak. A községi tanácstól 50—60 fő szá­mára alkalmas épüle­tet kaptak, s így a nyár folyamán való­színűleg megnyitja ka­puit az öregek napközi otthona. — Megjelent az első zöldhagyma a piaco­kon. Az első szállít­mány idén is Tisza- kécskéről érkezett. A friss zöldségből eddig körülbelül 3 ezer cso­mót adtak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom