Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-02 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesül jegeld XX. ÉVFOLYAM, 51. SZÄM Ára 60 fillér 1965. MÁRCIUS 2, KEDD 105 EZER BETÉTKÖNYV-TULAJDONOS, 63 millió fsrint házépítésre, ugyanannyi vásárlásra Elkészült az OTP 1964. évi számvetése Az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatóságán a közelmúltban készültek el a múlt évi forgal­mat, a takarékosság eredmé­nyeit dokumentáló statisztikai összegezések. Vajon milyen, a közérdeklődésre számottartó adatokat tartalmaznak e jelen­tések — erre a kérdésre kér­tünk választ az igazgatóság ve­zetőjétől, Deák Istvántól és munkatársaitól. íme, a legérde­kesebb adatok: A múlt évben minden eddigi­nél nagyobb mértékben — 255 millió forinttal — emelkedett és elérte a 771,5 milliót a me­gye lakóinak takarékbetét-állo­mánya. (Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a betétnövekedés múlt évi ütemét az idei év első két hónapjában is tartottuk, s ma már megyénk az ország leg­nagyobb betétállománnyal ren­delkező megyéje.) A takarékbetéttel rendelke­zők száma a múlt évben 15 ezerrel nőtt, így 105 600 betétkönyv-tulajdo­nost tartottak nyilasán a múlt év utolsó napján. Az előbb em­lített állománynövekedés vala­mennyi betétfajtánál jelentke­zett. A gépkocsinyeremény-be- tétkönyvek száma például az előző évhez viszonyítva 1621-gyel nőtt, a betét összege pedig 10,3 millió forinttal. A múlt évben közel húsz és fél ezerre gyarapodott a KST- tagok száma — takarékoskodá­suk eredménye pedig 31 millió forint volt. Az idén az eddigi befizetések alapján mintegy 5— 6 milliós KST-betétnövekedés- sel lehet számolni —, ami e ta­karékossági forma mind na­gyobb népszerűségét jelzi. Érde­mes még megemlíteni, hogy a korábbi évinél 800 ezer forint­tal többet, összesen 5,7 millió forintot takarítot­tak meg 1934-ben diákjaink is. Azokat, akik megtakarított forintjaikat hosszabb időre he­lyezik el az OTP-be, nyilván az is érdekli, mennyivel gyarapí­totta a kamat az eredetileg el­helyezett összegeket. Nos, a tá­jékoztatás itt is figyelemre mél­tó adattal szolgált, mert a beté­tek után járó 3—5 százalékos kamatok összege, valamint a betétkönyvekre kisorsolt gépko­csik értéke meghaladta a 31 millió forintot. Már az év első hónapjában hírt adtunk arról, hogy házépí­tésre 910 esetben nyújtotttak be kölcsönkérelmet, az e célra fo­lyósított összeg pedig elérte a 63 millió forintot. így az állam által nyújtott kölcsön segítségé­vel megyénkben tavaly 850 la­kás, illetve családi ház építése fejeződött be. Ebből társashá­zakban 130 lakás épült. (Az idén — az előzetes felmérések szerint — ezek száma 170 körül lesz.) Érdekes, hogy a múlt évben áruvásárlási hitel címén ugyanannyi kölcsönt folyó­sított az OTP, mint házépí­tésre. A 63 millió forint értékű áru- vásárlási hitel 15 ezer igénylő között oszlott meg. A kölcsön jelentős részét — 32,5 millió fo­rintot — bútorvásárlásra fordí­tották, s ebből az összegből 4507 lakásba került új bútor. E. É. Ötvenhatmillió forint értékű beruházás Megkezdték az anyagszállítást az idei tsz-építkezésekhez A napokban írtunk arról, hogy két év alatt 230 millió fo­rint értékű beruházást hajtanak végre a megye termelőszövet­kezeteiben. A létesítmények több mint felét a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat építi fel. Ezúttal a ki­vitelezőt kerestük fel, hogyan készül a nagyszabású feladat végrehajtására. — Az idén ránk váró épít­kezések több mint 50 száza­léka a tsz-beruházásokból adódik — mondta Fehér Pál, az építő vállalat igazgatója. — A megye mezőgazdaságának fejlesztésé­ben nagy szerepe van ezeknek a létesítményeknek, s minden dolgozónk átérzi ennek fontos­ságát. Erőnket arra összponto­sítjuk, hogy a mezőgazdasági beruházások ütemszerűen, ha­táridőben kerüljenek átadásra. Mint arról tájékozódtunk a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat 86 millió forint értékű termelőszövetke­zeti beruházás kivitelezésére ka­pott megbízást. Ebből az üte­mezés szerint az idén 56 millió forint értékű építkezést végez A magyar küldöttség látogatása a Lipcsei Vásáron Koszigin szovjet miniszterelnök nyilatkozata LIPCSE (MTI) Vasárnap reggel megnyitották a lipcsei jubileumi vásár ka­puit és megindult a látogatók áradata a műszaki vásár kiál­lítási épületei, szabadtéri rész­legei és a 17 vásárcsarnok felé. Az Apró Antal vezette magyar kormányküldöttség, a bolgár, a román, a a jugoszláv, az albán, a koreai, a kínai, a mongol és a vietnami küldöttséggel együtt a nyugat-európai és a távol­keleti országok, továbbá Kuba kiállítását tekintette még. A Német Demokratikus Köztársa­ság részéről dr. Grete Wit- kowski miniszterelnök-helyettes és dr. Erich Markowitsch mi­niszter kísérte őket. Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök Cyrankiewicz len­gyel miniszterelnökkel és Óta-. kar Simunek csehszlovák mi­niszterelnök-helyettessel, vala­mint a három kormánykül­döttség tagjaival együtt a szov­jet kollektív kiállítási csarno­kot, majd a lengyel, a cseh­szlovák és az EAK-beli kiállí­tást, továbbá a Német Demok­ratikus Köztársaság nagyipari gépkiállítását nézte végig. E csoportot az NDK részéről Willi Stoph miniszterelnök és más vezető személyiségek kí­sérték végig a vásáron. A látogatás közben Koszigin szovjet miniszterelnök egy fran­cia újságíró kérdésére kijelen­tette, hogy jelenleg nincs szán­dékában sem Párizsba, sem Bonnba utazni, de Gaulle fran­cia miniszterelnököt viszont meghívták, hogy látogasson el a Szovjetunióba. A vásár látogatottsága egyéb­ként minden képzeletet felül­múl. A rendkívül rossz, téli időjárás ellenére már az első órákban százezrek keresték fel a vásárcsarnokokat és a mű­szaki vásár területét. Vasárnap Lipcsében baráti beszélgetést folytatott Alekszej Koszi gin, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke és Willi Stoph, a NSZEP Poli­tikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának el­nöke valamint a NSZEP Poli­tikai Bizottságának több más tagja és póttagja. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitat­ták meg. A megbeszélés rend­kívül szívélyes, baráti légkör­ben folyt le. „A kis szocialista országok igen fontos és különleges szere­pet játszanak a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsához tar­tozó államok közös nagy gazda­sági rendszerében” — mondotta hétfőn Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök a műszaki vásár 17. csarnokában a bolgár pavilon megtekintése közben az európai szocialista országokból — köztük Magyarországról — érkezett újágírók kérdésére vá­laszolva. A Leipziger Volkszeitung cí­mű újság hétfői száma közli A. Kosziginnek, a lap számára adott nyilatkozatát. Koszigin ki­jelentette, hogy Lipcsét a világ egyik legfontosabb kereskedelmi központjának tartja, amely rend­kívül nagy szerepet játszik a kelet—nyugati békés kereskede­lem kialakításában. Apró Antal miniszterelnök- helyettes a magyar küldöttség tagjaival vasárnap délután a 21 különböző helyen elhelyezett magyar szakkiállításokat tekin­tette meg. Hétfőn előbb az euró­pai szocialista országok kollek­tív kiállításait nézte végig, majd a belvárosban levő vásárcsar­nokban járt. A magyar küldött­ség vezetőjét és tagjait minde­nütt kitüntető figyelmességgel fogadták. Hans Bahr főkonzul, az NDK külkereskedelmi kamarájának elnöke hétfőn ebédet adott a szocialista országok kereskedel­mi kamarai elnökeinek tisztele­tére. Ezen magyar részről Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke vett részt. A hétfői nap és egyúttal az egész lipcsei vásár legfontosabb politikai eseménye a szovjet pa­vilonban tartott esti fogadás. Ezen Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök beszédet mon­dott és Willi Stoph is felszólalt. el, 30 milliós munkát pedig 1966-ban hajt végre. A létesít­mények között van tizenhat tehénistálló 1300, tizenkét sertésfiaztató 360, tizenöt sertcshizlaló 5700 fé- rőhellyel. Építenek még ki­lenc darab 32 vagonos mag­tárat, ezenkívül mérlegháza­kat, borjúnevelőket, takar­mánykeverőket, ellető istál­lókat, növényszaporító há­zakat. Harmincnégy termelőszövet­kezetben dolgoznak majd a vál­lalat villanyszerelői a meglevő istállók korszerűsítésén. Szerelik a légvezetékeket, s a belső há­lózatot, hogy a fejőgépeket, da­rálókat, szecskavágókat, szi­vattyúkat üzembe helyezhessék. A villanyszerelők már tíz tsz- ben hozzáfogtak a munkához. A vállalat vezetői még a be­ruházások előkészítése idején tájékozódtak az előzetes elkép­zelésről —, s miután tudták, hogy típustervek alapján terve­zik a létesítményeket — besze­rezték az építőanyagok egy ré­szét. Ily módon 45 helyre már megkezdték a felvonulást és az anyagszállítást. Ilyen töb­bek között a mélykúti Béke, a dusnoki Munkás-Paraszt Szö­vetség, a bátyai Piros Arany, a kiskunfélegyházi Bem József Tsz, ahol 98, illetve 100 férőhe­lyes tehénistállókat építenek. Tizenhat termelőszövetkezetben az elkövetkező hetekben hozzá­fognak a beruházások kivitele­zéséhez. Hátráltatja a vállalat munká­ját, hogy 46 tsz-beruházás terveit még nem kapták kézhez. Már íredig a kormány rendelete ér­telmében az elmúlt év végéig, de legkésőbb február 28-ig le kellett volna szállítani részükre a terveket, hogy az építkezése­ket megfelelően előkészíthessék. N. O. Képünkön (balról jobbra) Alekszej Koszigin, Jozcf Cyrankiewicz és Willi Stoph, a szovjet pavilon egyik automata gépe előtt, (Telefoto — _ MTI Külföldi Képszolgálat.) a

Next

/
Oldalképek
Tartalom