Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

2. oldal 1965. február 7, vasárnap Ismét előtérben a csúcsdSplomácia A 19, ülésszak egyik legfontosabb döntése Johnson sajtóértekezletéről A V1LÄGPOL.ITIKAI színtér legkiemelkedőbb eseménye Koszigin szov­jet miniszterelnök és a EGY HÉT Á KÜLPOLITIKÁBAN ban fejezte be prágai tanácskozását a KGST- országok 19. ülésszaka, amelyről közleményt is szovjet küldöttség látogatása a Vietnami De mokratikus Köztársaságban. A szovjet államfér­fiak utazásának nagy jelentőséget tulajdonít a; egész világsajtó, bár természetesen, a szenzáció- éhes nyugati lapok a legkülönbözőbb kombiná­ciókat fűzik a látogatáshoz. Kétségtelen, abból a szempontból is jelentősé­ge van a szovjet miniszterelnök útjának, hogy néhány hónapos szünet után ismét a csúcsdiplo­máciára irányítja a figyelmet, vagyis azokra a lehetőségekre, amelyeket a legmagasabb szintű tárgyalások nyitnak meg vitás, vagy veszélyes kérdések rendezésére. Ezúttal előtérbe kerülnek azok a veszélyek, amelyek a délkelet-ázsiai tér­ségben, az amerikai beavatkozás következtében, fenyegetik a békét. Ebből a szempontból a Viet­nami Demokratikus Köztársaság rendkívül ex­ponált helyzetben van. A szovjet vezetők láto­gatása ismét aláhúzta annak a korábbi szovjet nyilatkozatnak a jelentőségét, mely szerint a Szovjetunió nem nézné közönyösen, ha támadás érné a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A szovjet sajtó ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet a küldöttség magas színvonalú ösz- szetétélének jelentőségére. Egy másik szempont, amelyre a szovjet sajtó figyelmeztet: A szovjet küldöttség látogatása az egész indokínai helyzet alakulására befolyást gyakorolhat, még pedig a béke érdekében. Arról van szó, hogy egy álta­lános rendezés lehetőségét nyitná meg, ha az érdekelt hatalmak a tíz évvel ezelőtt kötött genfi egyezményben vállalt kötelezettségeiket felújítanák és ilyen módon elősegítenék az egész térség békéjének megszilárdulását. A harmadik viszonylat, amelyben a látogatás politikai jelen­tőségét ki kell emelni: A szocialista világrend­szer belső erőgyarapodása. MÁS vonatkozásban is szóhoz jutott e héten a szocialista országok együttműködése. E napok­kibocsátottak. A közleményből, valamint Fagye- jevnek, a KGST titkárának nyilatkozatából meg­állapítható, hogy milyen témák foglalkoztatták a tanácskozás résztvevőit, s az is, hogy milyen eredményre jutottak. A legjelentősebb adat ta­lán az, amelyből megállapítható, hogy a szocia­lista országok külkereskedelme az elmúlt idő­szakban milyen nagy lendülettel fejlődött: A KGST-országok árucsereforgalma 1963-ban 1950- hez viszonyítva majdnem négy és félszeresére növekedett. Egyébként ez alatt az idő alatt je­lentősen nőtt a KGST-országok külkereskedelme a kapitalista országokkal is. A 19. ülésszak egyik legfontosabb döntése az, amely jóváhagyva Ju­goszlávia részvételét a KGST különböző szervei­nek munkájában. Ez a döntés tartalmazza azt a határozatot, hogy Jugoszlávia az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök élve alapján együttmű­ködik a KGST-országokkal. A sajtó élénk fi­gyelmet szentel azoknak a határozatoknak, ame­lyek a KGST-n belül mutatkozó nehézségeik le­győzését célozzák. Javarészt olyan nehézségekről van szó, amelyek egyenlőtlen ipari fejletts gből kövötkszíi'ök NYUGATI részről e héten két fontos nyilat­kozat hangzott el. Az egyik de Gaulle elnöké, a másik Johnson, az Egyesült Államok elnöke tette. Johnson nyilatkozatában kitért a szovjet— amerikai kapcsolatokra, és annak a reményének adott kifejezést, hogy még ebben az évben ellá­togat a Szovjetunióba, majd hozzátette, hogy re­méli, ugyancsak ebben az évben az Egyesült Ál­lamokban üdvözölheti a Szovjetunió vezetőit. „Úgy vélem — mondotta —, hogy ezek a látoga­tások meggyőzhetnék az aggódó világot, hogy mindkét nemzet a béke céljait követi.” Johnson kitért arra is, hogy ezt a gondolatot ő már ki­fejtette kongresszusi üzenetében is és megelége­déssel állapitotta meg. hogy szovjet részről ezek a gondolatok kedvező fogadtatásra találtak. Hírek sorokban lIllUiltlffllljH! SELMA (Alabama) Martin Luther King kifizette a 200 dolláros óvadékot és kije­lentette: Washingtonba utazik, A Nobel-díjas amerikai néger hogy felkeresse Johnson elnököt, vezető négy napot és öt éjsza­kát töltött az alabamai Selma börtönében, mert napokig meg­tagadta — politikai gesztusként — az óvadék kifizetését. Abban az órában, amikor King előtt megnyílt a börtönkapu, James G. Clark seriff és emberei me­gint több száz szavazati jogáért tüntető négert tartóztattak le. TOKIÓ Jokoszuka japán városban több mint négyezer ember nagy­gyűlésen tiltakozott az amerikai atom-tengeralattjárók japán ki­kötőkben való tartózkodása el­len. (TASZSZ) Francia lapok a szovjet mlnisztersinüh látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) Az Humanité kiemeli, Koszi­gin látogatásával a szovjet kor­mány aláhúzza, hogy a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság nincsen egyedül és hogy támadás esetén időben meg­kapja a szükséges segítséget. A szocialista Populaire „De Gaulle beszél — Koszigin cse­lekszik” című cikkében kifejti, hogy a szovjet kormányfő út­ja nagy mértékben befolyásol­hatja a délkelet-ázsiai helyzet alakulását. A lap Koszigin lá­togatásának „csaknem kedve­ző” washingtoni visszhangjá­ból arra következtet, hogy az Egyesült Államok „tisztessé­ges” kiutat keres a dél-viet­nami vállalkozásból. A F élke- let-Ázsia semlegességét biztosí­tó értekezlet, amelynek egy nap elkerületetlenül össze kell ülnie, ma már nem látszik olyan távolinak — írja a lap. RAWALPINDI Pompidou francia miniszter­elnök és Couve de Murville külügyminiszter megbeszélést folytatott Ajub Khán pakisztáni elnökkel. A tárgyalásokon első­sorban a kasmiri kérdésről és a két ország kapcsolatairól volt szó, Pompidou és kísérete szom­baton Rawalpindiből a nyugat- pakisztánti Lahoréba utazott. VARSÓ (MTI) A Lengyel-Kárpátokban pén­teken éjjel 30 fok hideget mér­tek. A hideg zavarokat okozott a közlekedésben. Fokozza a ne­hézségeket Dél-Lengyelország- ban a hóvihar is. Közel 15 000 ember dolgozik az utak és köz­lekedés zavartalanságának biz­tosításán. STOCKHOLM (Reuter) Svéd, norvég, dán és finn ál­lamférfiak szombaton előkészítő tárgyalásokat kezdtek az Euró­pai Szabadkereskedelmi Társu­lás (EFTA) és az Északi Tanács küszöbön álló értekezlete előtt. BÉCS (MTI) Grácban tartotta alakuló ülé­sét az Osztrák—Magyar Egyesü­let helyi tagozata. Az alakuló ünnepségen a budapesti Bartók Béla népi táncegyüttes adott nagy sikerű műsort MOBILE (AP) Rendkívül erős földrengést észleltek a mobiléi földrengés­tani intézetben, A földrengés központja Chile közelében volt. Feltevések szerint a földlökések károkat okoztak. Szovjet japán kersskedelmi egyezmény MOSZKVA. (TASZSZ) Moszkvában aláírták a szov­jet—japán kereskedelmi egyez­ményt, amely a kölcsönös keres­kedelem értékét ebben az év­ben 375 000 000 dollárban irá­nyozza elő, ami az elmúlt év­hez képest 15 százalékos növe­kedést jelent Klaus Belgrádba látogat BÉCS. (MTI) Becsben illetékes helyen kö­zölték, hogy Klaus kancellár március 23-án előreláthatólag négynapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába utazik. Az oszt­rák kormányfő Belgrádon kívül valószínűleg Szkopljóbe is el­látogat. Politikai gyilkosság Indiában ÜJ DELHI. (MTI) Pénteken délelőtt ismeretlen tettesek meggyilkolták Partap Szingh Kairont, Punjab állam volt főminiszterét. A töredékes jelentések szerint a gyilkosság 35 kilométernyire történt Új Delhitől, közvetlenül azután, hogy Punjab állam volt kor­mányfője megbeszélést folyta­tott Új Delhiben Sasztri indiai miniszterelnökkel. A Reuter-iro- da úgy véli, hogy a merénylet kétségkívül politikai színezetű volt. Szemtanúk elmondják, hogy Kairón gépkocsiját négy szikh férfi támadta meg, s a bennülőket — a volt főminisz­teren kívül még három embert — agyonlőtték. Uganda lezárta kongói határát BRÜSSZEL. (Reuter) Csőmbe miniszterelnök szom­baton az Union Miniére bánya- társasággal és a belga kormány- képviselőkkel kötött megállapo­dás aláírása után hazautazik Kongóba. Brüsszelben bejelen­tették, hogy a közlemény négy oldalon részletezi azt a „törté­nelmi megállapodást”, ami a belga—kongói kapcsolatok egész területére kiterjed. A Reuter jelentése szerint Csőmbe és a belga tárgyalófél megegyezett, hogy 1. Belgium átadja Kongónak azt a százmil­lió font értékű részvényt, ami eddig a belga koncessziós társa­ságok birtokában volt. (Csőmbe kormánya a külföldiek bánya­koncesszióit novemberben meg­szüntette.) 2. „Közös megelége­désre” rendezik a több mint 300 milliós kongói államadósság ügyét. (Ebbe az „adósságba” még a belga gyarmati hatósá­gok verték Kongót.) 3. Meggyor­sítják és fokozzák a belga se­gélynyújtási programot — en­nék keretében eddig évi 200 millió font értékű katonai—mű­szaki segélyt kapott Belgiumtól a kongói kormány, KAMPALA. Uganda lezárta 300 kilométer hosszú kongói határát — jelen­tette be Adoko Nekyon terve­zésügyi miniszter. Az ugandai kormány egyidejűleg mindkét irányban betiltotta a két ország kereskedelmi forgalmát. Az in­tézkedést, ami további rendel­kezésig marad érvényben, most nem indokolták meg, az ugan­dai kormány azonban előzőleg ú<~r nyilatkozott, hogy kényte­len lesz a határ lezárására, mert a határövezetben súlyos harcok dúlnák a kongói felke­lők és a zsoldosok vezette kor­mánycsapatok között, s ezek so­rán a kormánycsapatok megsér­tették az ugandai határokat. Pjotr Seleszt cikke a Pravdában az ukrajnai új kerületi rendszer megteremtéséről MOSZKVA. (TASZSZ) Ukrajnában befejezték az új kerületi rendszer megteremté­sét, befejeződött az egységes pártszervezetek és vezető szer­veik területi — termelési elv szerint való megalakítása — ír­ja Pjotr Seleszt, Ukrajna Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára a Pravdá­ban. Seleszt megjegyzi, hogy a párt, tanácsi szakszervezeti és komszomol szervek 1962—63-ban végrehajtott úgynevezett terme­lési elv szerint való átszerve­zése nem az SZKP tapasztala­taiból eredt, nem követelte meg a politikai és gazdasági szük­ségszerűség. Az új kerületi beosztásnál — írja Seleszt — mindenekelőtt figyelembe vettük az adott te­rület kolhozainak és szovhozai- nak az utóbbi években kiala­kult kölcsönös gazdasági kap­csolatait, a települések számát, a kerületi közigazgatási köz­pontokkal összekötő úthálózatot. A kerületi szinten dolgozó ká­derek a kommunizmus építése feladatainak megvalósításáért vívott harc élvonalában küzde­nek. Ök irányítják napról nap­ra az alsó pártszervezetek, ta­nácsi, gazdasági és egyéb szer­vek tevékenységét, jól ismerik azok erejét és lehetőségeit. Ukrajna Kommunista Pártjá­nak első titkára kifejezi azt a meggyőződését, hogy ezek a ve­zetők képesek elemezni azok­nak a hibáknak az okait, ame­lyeket a pártszervezetek szerve­zeti struktúrájuktól függetlenül elkövettek. Az olyan tűrhetetlen jelenségekről van szó, mint pél­dául az adminisztrálgatás és parancsolgatás, az állandó fe­lesleges értekezletesdi és körle­vélgyártás, a kicsinyes gyám­kodás és a gazdasági szervek tevékenységébe való illetéktelen beavatkozás. Az afro-ázsiai szolidaritás szovjet bizottságának nyilatkozata MOSZKVA (TASZSZ) „Az afro-ázsiai szolidaritás szovjet bizottsága a szovjet tár­sadalom nevében megbélyegzi az amerikai agresszorokat és követeli, hogy az Egyesült Ál­lamok imperialistái szüntessék meg délkelet-ázsiai provokációi­kat” — hangzik a bizottság nyi­latkozata. amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben újabb, az indokínai háború ki- terjesztésére irányuló agresszív cselekményeket követett el. A bizottság határozottan tá­mogatja a világ közvéleményé­nek azt a követelését, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg beavatkozását Laosz ügyeibe. „K/tiintetéscsere” Párizs és Quito között PÁRIZS (MTI) De Gaulle múlt évi latin— amerikai útja alkalmával, mind­egyik meglátogatott állam elnö­két a Francia Becsületrend A náci párt íag’a volt a náci bűnösöket kutató központ vezetője BONN. (MTI) A Baden-Württemberg-i tarto­mányi igazságügy-minisztérium beismerte: Erwin Schule fő- államügyész, aki a náci bűnö­sök felkutatására alakított lud- wigsburgi központot vezeti, maga is tagja volt a náci párt­nak. Amikor néhány nappal ezelőtt az ADN közölte ezt a leleplezést, Schüle hevesen til­takozott és azt mondta, hogy ő sohasem volt tagja sem az SA-nak. sem Hitler pártjának. Miután az ADN Schüle párt­tagságát bizonyító okmányok­ra hivatkozott, az igazságügy­minisztérium kénytelen volt visszakozni, nyilatkozatában beismerte Schüle párttagságát, a minisztérium azonban az­zal mentegeti a főállam- ügyészt, hogy csak tagjelölt volt az NSDAP-ben Ezzel szemben az okmányokból ki­derült, hogy Schüle rendes tagja volt a nácipártnak, ezen­kívül az SA-ba is belepett. Ezeket az adatokat az az ön­életrajz tartalmazza, amelyet maga Schüle készített 1943- ban. nagykeresztjével tüntette ki. Ecuadorban azonban súlyos problémával találta magát szem­ben az Elysée-palota protokoll­főnöke. Ecuador élén négy tá­bornok áll, a junta mindegyik tagja elnöknek tekinti magát. A fogas kérdést végül is úgy oldották meg, hogy de Gaulle mindegyik tábornok mellére ki­tüntetést tűzött, a becsületrend tisztikeresztjét, amit a többi la­tin-amerikai országban a mi­niszterelnökök kaptak. Négy hónapig tartott, amíg Quitóban rájöttek a „diszkrimi­nációra”. A junta tagjai néhány nappal ezelőtt méltatlankodó le­vél kíséretében visszaküldték a négy kitüntetést. Az ecuadori tábornokok gesz­tusa nem hatotta meg de Gaul- let, előkerestette az ecuadori köztársaság nemzeti érdemrend­jét, amit Quitóban akasztottak a nyakába, és visszaküldte a négy rátarti „elnöknek”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom