Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

I Vifóg proletárjai, eavesíiíjeret MAGVA R* SZOCIALISTA MUNKÁS PAR.T BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ara 80 fillér 1965. FEBRUÁR 7. VASÁRNAP Koszigin Hanoiba érkezett Thaiföldre menekült Phoumi Nosavan BANGKOK.. (MTI) Phoumi Nosavan és a társa­ságában levő Siho, a laoszi rendőrség főnöke, szombaton Thaiföldre szökve politikai me­nedékjogot kért és kapott a bangkoki hatóságoktól. A laoszi szökevényeknek tu­domására hozták, hogy Thaiföl- dön „tartózkodniuk kell bármi­féle politikai tevékenységtől”. A vientianei kormány felkérte szomszédját, hogy tartsa éberen szemmel őket. Phoumi Nosavan és Siho a puccskísérlet összeomlása után szánta rá magát a menekülésre; az őserdő rejtett ösvényein ju­tottak el a Mekong folyóig, a folyón pedig kenun keltek át. Souvanna Phouma miniszter­elnök — a legújabb jelentések szerint — a puccsban való rész­vételéért megfosztotta Phoumi Nosavan tábornokot az egység- kormányban viselt tisztségétől. exportál a ZIM Az államosítás óta majdnem 440 ezer fürdőkádat exportált a Zománcipari Művek Kecske­méti Gyáregysége. A dolgozók szeretnék, ha a felszabadulás évfordulóját a 450 ezredik kül­földi megrendelésre készült kád elkészítésével ünnepelhetnék. Jelenleg a Szovjetunión, Len­gyelországon és a Német De­mokratikus Köztársaságon kívül 32 nyugat-európai, afrikai és ázsiai államba jutnak el a gyár kiváló termékei. A legújabb megrendelő Spanyolország, aho­vá idén előreláthatólag 2000 ká­dat szállítanak. — Hogyan tud helytállni a külföldi piacokon ez az arány­lag kis üzem? Befejeződtek HANOI (TASZSZ) Tegnap délelőtt Koszi gin meg­érkezett Hanoiba, ahol a főváros sok ezer lakosa üdvözölte. Ko­szigint és a szovjet küldöttség tagjait testvéri öleléssel fogadta Fham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a köztársa­ság miniszterelnöke, Le Duan, a párt központi bizottságának első titkára, és több más párt­ós állami vezető. Pham Van Dong a repülőté­ren mondott beszédében kijelen­tette: A szovjet küldöttség lá­togatása igen nagy jelentőségű, hatalmas támogatást nyújt az A kérdésre Szabó Lajostól, a gyáregység főmérnökétől ezt a választ kaptuk: — Mindenek­előtt a kiváló minőség vonzza megrendelőinket, de kétségtele­nül közrejátszik az is, hogy a különleges igényeket igyekszünk rekordidő alatt, a konkurrens külföldi cégeket megelőzve ki­elégíteni. Az angol vásárlóknak például a többi típustól eltérő öblös, „kényelmes” kádakat gyártunk. A svájciaknak pedig az volt a kérésük, hogy a blokk­építkezések fürdőszoba méretei­hez igazítsuk a kád hosszúsá­gát. Kevés üzem dicsekedhet az­zal, hogy gyártmányainak több észak-vietnami nép békés építő munkájához, a dél-vietnami nép igazságos és győzelmes ha­zafias harcához hazánk békés újraegyesítéséhez az 1954. évi genfi egyezmények alapján. Őszinte köszönetét mondunk ezért a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának, a szovjet kor­mánynak és a testvéri szovjet népnek. Alekszej Koszigin válaszában hangsúiyozta, hogy „az SZKP Központi Bizottsága és a szov­jet kormány úgy tekinti ezt a látogatást, mint népeink barát­ságának újabb kifejeződését, fontos politikai lépést, amelynek szTti. A következő évek folya­mán tehát bőségesen megtérül a népgazdaságnak az a 300 mil­lió forint, amit a gyáregység korszerűsítésére fordítanak. A munka már a múlt évben meg­kezdődött és 1967. végére feje­ződik be. Idén kezdték a me­legüzemi nagycsarnok alapozá­sát, amelyben két automata gépsort helyeznek él. A rekonst­rukció megvalósítása után a kádgyártás a jelenleginek több­szörösére növekszik és az üzem vezetői azt remélik, hogy ezzel párhuzamosain emelkedik majd az export is. B. D. célja országaink egységének és összefogásának további megszi­lárdítása az imperializmus ellen, a békéért és a szocializmusért vívott harcban”. Ezután a két miniszterelnök nyitott gépkocsin a szovjet kül­döttség szállására indult. Ha Si Minit fogadta a szovjet küldöttséget Szombat este Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság elnöke fogadta Koszigin szovjet miniszterelnököt és kí­séretét. A fogadáson megjelent a Viet­nami Dolgozók Pártjának több vezető tagja, kormányférfiak, a Vietnami Néphadsereg vezérka­ri főnöke és mások. Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja miniszterel­nök, szombat este az elnöki pa­lotában találkozott Kosziginnal, az SZKP elnökségi tagjával, a Szovjetunió miniszterelnökével és kíséretével. Pham Van Dong szombaton este az elnöki palotában foga­dóst adott az Alekszej Koszi gin vezette szovjet küldöttség tisz­teletére. A fogadáson megjelent Ho Si Minh, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizottsá­gának elnöke, a VDK elnöke, Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, továbbá a párt és a kormány több más vezetője. A fogadáson Pham Van Dong és Koszigin beszédet mondott. Francia lapok a szovjet miniszterelnök látogatásáról PÁRIZS. (MTI) A francia sajtó nagy érdek­lődéssel kíséri a szovjet mi­nisztertanács elnökének hanoi útját. (Folytatás a 2. oldalon.) B. D. Ilii A bajai Épületasztalosipari Vállalat szabászműhelyében fog­lalkoztatják azt a furfangos gépet, melynek a neve is elég cifra: ötfejes kelelőgép. Tulajdonképpen három, ötletesen összekapcsolt gépből áll, s ablakrészeket icés zítenek vele. Az első képen Sraka Antal lakatosmunkát ad a gyalugépnek. Középen — Frie drich János művezető a munkadarab útját ellenőrzi. Gyurinák Andrásné már a készre munkált ablakrészt veszi át a géptől. (Pásztor Zoltán felvételei.) Ötletes gép Összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusa 2. bekezdése alapján az Országgyűlést 1965. február 10. napján (szerda) délelőtt H órára összehívta. (MTI) I HARMINCÖT ORSZÁGBA SZÁLLÍTANAK zománcozott fürdőkádat mint 50 százalékát exportra ké­a jogásznapok Tegnapi számunkban képes tudósításban számoltunk be a IX. Kecskeméti Jogásznapokról és tájékoztattuk olvasóinkat a kétnapos tanácskozás program­járól. Szombaton délelőtt tíz órakor a megyei tanács nagy­termében került sor a jogász­napok utolsó előadására, melyet dr. Sárándy Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jog- és államtudományi karának do­cense tartott a felvásárlás jogi szabályozásának elvi kérdései­ről. Ezt követően dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövet­ség főtitkára zárszavában mél­tatta a jogásznapok jelentősé­gét, hasznosságát. Szombaton este tartották meg a Kecskeméti Jogásznapok ün­nepélyes záróakkordjaként a jo­gászbált az Aranyhomok ter­meiben. Áz emlékezés jegyében Haladok a Kiskunhalasi Városi Tanács épületének folyosóján, s megakad a te­kintetem a kifüggesztett, a város fejlődését szemléltető tablókon. A fényképekkel, ügyes grafikonokkal illuszt­rált rövid mondatok, szám­adatok magukra vonják a figyelmet. Például a picike nyomókútat, s mellette egy másik, háromszor-négyszer akkorát szemléltető rajz is. Ennyit fejlődött — jelzi grafikonszerűen — a fel- szabadulás óta Halas ivóvíz- - ellátása. S hirtelen már nem is a táblát látom, hanem a húsz esztendővel ezelőtti múlt elevenedik meg előt­tem. Nagy távolságról vizet cipelő, fáradt emberek alak­ja előtt a hidroglobusok ezüstös csillogása, a vízveze­tékhez árkot ásó társadalmi munkások alkotó nyüzsgése. Pillanatnyi vízió. A múlt és a jelen egyetlen vonatko­zásának megelevenedése. És az ember egyszerre annyi mindenre emlékszik! Milyen nagyszerű, hogy a felszabadulásunkra húsz év távlatából emlékezve me­gyénk szinte minden helysé­gében felmérik a fejlődést! Hiszen az ilyen összehason­lítás növeli az önbizalmun­kat, erőt, ösztönzést ad a továbbhaladáshoz. Aztán felvetődik bennem a kérdés: vajon emlékszünk-e még eléggé arra a húsz év­vel ezelőtti „alapra”? S eszembe jut a munkatársam tapasztalata. A hajdani föld­osztó bizottság működésének nyomait kereste nemrégiben az egyik megyénkben köz­ségben, s nem sikerült rá­bukkannia a parasztság éle­tében gyökeres fordulatot jelentő esemény írásos do­kumentumaira. S a földosz­tó bizottság tagjai közül ket­tőre is csak nagy nehezen talált rá. Mert akadt, aki el­költözött a faluból, hárman pedig meghaltak már közü­lük. Milyen nehéz ily módon vísszapergetni a történelmi eseményt. Pedig milyen kö­zeli, hiteles példa lehetne a helyi iskola történelemórá­in! S mennyire szükséges lenne ez. És nemcsak ez, hanem sok minden egyéb is. Vajon melyik szülőnek nincs olyan tapasztalata, hogy a családi körben idézi a felszabadulás előtti múl­tat, az új életünk görön­gyökkel teli kibontakozását, s a szavait hallgató kisisko­lás, vagy akár húszesztendős gyereke csodálkozva, szinte hitetlenkedve rávágja: „Ti mindig csak meséltek ...” Mert nekik, szerencsére, már csak mese a múlt De mennyire megfakulhai- na ez a „mese” az ő ajku­kon, amikor az utánuk kö­vetkező nemzedéknek adják tovább, ha csak a szájhagyo­mányok őriznék? Ezért is nagy jelentőségű a Hazafias Népfront helyi bizottságai által irányított, összefogott felszabadulási emlékbizottsá­gok munkája. , A honismereti szakkörök feldolgozzák a felszabadulás történelmi óráinak, napjai­nak történetét, összegyűjti k a párt- és tömegszervezetek megalakulásának, első tevé­kenységének írásos emlékeit. Megyei, sőt. országos jellegű ez az emlékeket, történelem­könyvünkhöz helyi. hiteles illusztrációkat gyűjtő mun­ka. S ha mégis akadna -lyar hely, ahol erre eddig nem gondoltak volna, ne sajnál­ják a fáradságot: az emléke­zés jegyében búvárkodjanak el egy kicsit a húsz évvel ez­előtti múltban, gyűjtsék ősz sze önmaguk, s az utók számára szűkebb hazúju.. felszabadulásának emlékeit. p. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom