Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-06 / 31. szám

2. oldal 1965. február 6, szombat Átadták a kongói béke-terv részletes változatát Bundy a dél-vietnami helyseiét tanulmányozza Háromezer bebörtönzött néger Alabama ban EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN A KONGÖI forradal­mi kormány képviselői pénteken átnyújtották Jomó Kenyattának, az Afrikai Egységszervezet kongói békéltető bizott­sága elnökének a hat pontból álló béketerv rész­letes változatát, amelyet Gbenye, a forradalmi kormány elnöke korábban előterjesztett. Mint ismeretes, Gbenye egyebek között követelte a politikai foglyok szabadon bocsátását és indít­ványozta, hogy az Afrikai Egységszervezet kép­viselői látogassanak Kaiangába. Ezenkívül sür­gette a zsoldosok haladéktalan kivonását Kon­góból, s javasolta, hogy a forradalmi kormányt haladó elemekkel bővítsék ki. Gbenye tervezetet a Reuter jelentése szerint a kongói békéltető bizottság február 12-én esedékes ülése elé ter­jeszti. A kongói békéltető bizottság korábban már javaslatot tett, mind a kongói kormánynak, mind a felkelők képviselőinek, hogy tartsanak kerekasztal értekezletet. A javaslatra azonban Csőmbe kormánya még mindig nem válaszolt. BENDY — Johnson elnök különmegbízottja — csütörtökön, a saigoni amerikai nagykövetség szóvivője szerint, az egész napot a nagykövet­ségen töltötte és behatóan tanulmányozta a dél­vietnami helyzet minden rendű és rangú prob­lémáját. Phan Khác Suu államelnökkel és Nguyen Oanh miniszterelnökkel való találkozás után, ma Bundy a vallási vezetőkkel, főleg a buddhista főpapokkal folytat tanácskozást. Eun- dy egyelőre még nem találkozott személyesen Khan tábornokkal, az ugyanis az utolsó pillanat­ban „sajnálattal” lemondta a részvételt a foga­dáson, amelyet a dél-vietnami amerikai erők fő- parancsnoka ad a vietnami katonai vezetők tisz­teletére. Ezenkívül Khan elhalasztotta azt a megbeszélést is, amelyet pénteken reggelre tűz­tek ki Bundyval. Az AP szerint a tanácskozás elhalasztása amerikai kérelemre történt, indok­lás nélkül. S míg Bundy helyszíni „tanulmányo­kat” folytat, a Dél-Vietnammal kapcsolatos kér­dések az amerikai képviselőház külügyi bizott­ságában is előtérbe kerülnék. A jövő költség­vetési és segélyprogram­jának tanulmányozása során ugyanis William Broomfield republikánus képviselő kérdést intézett Woods tábornokhoz, a Dél-Vietnamnak nyújtott katonai támogatás mé­retére és arra nézve, hogy ez milyen mértékben érinti károsan a segélyprogram végrehajtását más országokban. Woods tábornok a hadügymi­nisztérium katonai segélynyújtási osztályának vezetője nyomban megadta a választ. Nem ta­gadta, hogy Dél-Vietnam nagymértékű támoga­tása máris kedvezőtlenül befolyásolta a program végrehajtását. Az Egyesült Államok a külföldi gazdasági és katonai segély 50 százalékát, azaz közel 600 millió dollárt költ Dél-Vietnamra. MÄR háromezer négert tartanak fogva a sza­vazólistára való felvételért megindult tüntetések kezdete óta Selma és a szomszédos kisváros, Marion börtönében. Daniel H. Thomas felhívta a választópolgárokat bejegyző hivatalt, hogy gyorsítsa meg a lajstromozást és ne követelje meg a jelentkezőktől, a rendkívül nehéz „mű­veltségi” vizsgát. A 17 napja tartó tüntetések résztvevői szintén azt követelték, hogy a nevet­séges vizsgatrükköt szüntessék meg, hiszen a vizsgatételek között szereplő kérdések legna­gyobb részére még egyetemi végzettségűek sem egykönnyen tudnak megfelelni. A mindössze 4000 lakosú Marionban már kilencszázan vannak börtönben, s közöttük van csaknem valamennyi 13 évesnél idősebb néger iskolás. A nyirkos bör­töncellákban már akkora a zsúfoltság, hogy a letartóztatottak sem lefeküdni, sem leülni nem tudnak. A polgári jogok harcosai péntekre Sel­mában újabb nagy tüntetést hirdettek. Alabama állam hatóságai azonban siettek betiltani a meg­mozdulást és 50 dollár pénzbüntetéssel, valamint 5 napi börtönnel fenyegették meg a tüntetés minden részvevőjét. Egy néger lelkész így felelt a betiltásra: „Akkor is kimegyünk az utcára, ha 5 millió dolláros pénzbüntetést és 500 évi bör­tönt rónak ki ránk.” Wladyslaw Gomulka 60 éves Gomulka elvtárs, a lengyel nép nagy fia, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége — 60 éves. Tizenhét éves korában csatlakozott a marxista forradalmárokhoz, s ettől kezdve töretlen hittel har­colt népe szabadságáért, s az általános emberi haladásért. Történelmi jelentőségű küzdel­mei során nagy diadalok része­se lett, érték súlyos méltatlan­ságok, de sziklaszilárd harcos maradt mindvégig, minden kö­rülmények között. Akár fegy­verrel küzdött a fasiszták ellen, akár politikai ütközeteket ví­vott meg sikerrel, a lengyel nép legjobb erényeit tükrözte helytállása. Gomulka elvtárs életútja fé­nyes tettekben gazdag. Nem­csak hazájában tisztelik és sze­retik őt. Neve, emberszeretete, békeharcának következetessége ismeretes az egész világon. Mindenütt nagy elismeréssel szólnak róla, ahol a népek ba­rátsága és testvérisége hívekre lelt, és ahol a fegyvernélküli világ megvalósításán fáradoz­nak. Egyénisége, harci erényei, államférfiúi biztonsága, vézetői akaratereje — korunk marxista —leninista építőmunkájának nagyjai közé emelte. Gomulka elvtársat, a harcost, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát — egész népünk forró szeretettel köszönti hatvanadik születésnapján. Gomulka elv­társban a szépséges Lengyelor­szág és a testvéri lengyel nép nagy fiát tiszteljük. A magyar nép további nagy sikereket kí­ván nagyszerű munkájához. Francia és nyugat-német vélemények tie Gaulle sailéérSekezletéröl PÁRIZS (MTI) De Gaulle csütörtöki sajtó- konferenciáján tett kijelentéseit a pénteki francia lapok az el­nök legjelentősebb megnyilat­kozásai közé sorolják. Abból, hogy de Gaulle ezúttal a szo­kottnál is nagyobb távlatokban beszélt, a megfigyelők arra kö­vetkeztetnek, hogy a 75 éves elnök nem gondol visszavonu­lásra. De Gaullenek azt a javasla­tát, hogy az ENSZ válságának megoldására hívják össze az öt alapító nagyhatalom, köztük a Kínai Népköztársaság képvise­lőit, Washington azonnali el­utasító válasza ellenére a fran­cia közvélemény kedvezően fo­gadta. A Combat rámutat, bár­mennyire távolinak tűnik is a kép, hogy Johnson, Koszigin, Wilson, de Gaulle és Csou En- laj egy tárgyalóasztalnál talál­kozzék, a francia elnök aligha téved abban, hogy az Egyesült Államok egy nap majd kény­telen lesz elismerni a Kínai N épköztársaságot. De Gaulle másik javaslata, hogy a tőkés világ országai tér­jenek vissza az aranyalaphoz és szüntessék meg a dollár ki­váltságos helyzetét, a francia pénzügyi köröket is lázba hoz­ta. A szakértők úgy vélik, akár valóra váltják de Gaulle javas­latát, akár nem, az arany ér­téke tartósan növekedni fog. De Gaullenak a német kérdés­sel kapcsolatos fejtegetései ve­gyes kommentárokat váltottak ki a francia sajtóban. Egyesek rámutatnak, hogy az elnök tel­jesen figyelmen kívül hagyta a Német Demokratikus Köztársa­ság létét, s ez erősen csökkenti elképzeléseinek realitását. Ha­mis de Gaulle érvelése — han­goztatja az Humanité —, ami­kor a „szabad világ és a szov­jet világ szembenállásának” szükségszerű következménye­ként igyekszik feltüntetni és igazolni a bonni militarizmus újjáébredését, de kétségkívül hasznos az a figyelmeztetése, hogy a német kérdés bármilyen rendezése csak úgy lehetséges, ha a német határokat és a fegy­verkezés mértékét valamennyi keleti és nyugati szomszédor­szággal egyetértésben állapítják meg. BONN Von Hase államtitkár pénteki sajtóértekezletén hangoztatta, hogy de Gaulle nagyon alapo­san elemezte a német kérdést és a bonni kormány hálás a francia elnöknek, mert „azt a következtetést vonja le, hogy Franciaország támogatja az NSZK újraegyesítési politiká­ját”. WASHINGTON (MTI) Az amerikai lapok nem kom­mentálták Johnson elnök rög­tönzött válaszait, csupán arra szorítkoztak, hogy a legfőbb mondanivalókat emeljék ki. A legnagyobb érdeklődést vál­tozatlanul azok a kijelentések keltettek, amelyek egy esetleges szovjet—amerikai csúcstalálko­zóra a két ország vezetőinek kölcsönös látogatására vonat­koznak. Sukarno a szovjet indonéz kapcsolatokról DJAKARTA (TASZSZ) Sukarno indonéz elnök be­szédet mondott egy gyűlésen, amelyen megemlékeztek a szov­jet—indonéz diplomáciai kap­csolatok felvételének 15. évfor­dulójáról. „Hálás köszönetét mondok a Szovjetunió népeinek és kormányának azért az őszinte segítségért és támogatásért, amelyet az imperializmus, a gyarmati rendszer és a neokolo- nializmus ellen küzdő népek­nek nyújt” — mondotta Su­karno. Az indonéz elnök hangoztatta, hogy az indonéz és szovjet nép barátsága jóval nagyobb útra tekinthet vissza, mint a két or­szág diplomáciai viszonya. Ez a barátság a két ország közös harcában acélosodott meg. Kádár János üdvözlő távirata WLADYSLAW GOMULKA ELVTÁRSNAK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának VARSÓ Kedves Gomulka elvtársi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevé­ben szívből köszöntőm Önt, 60. születésnapja alkalmából. Pártunk tagsága, a szocializmust építő magyar nép, az Ön személyében a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a testvéri lengyel nép kiváló vezetőjét, a nemzetközi kommunista mozgalom ki­emelkedő személyiségét tiszteli. Az Ön életútja a kommunizmus magasztos eszméjéért, a nép szabadságáért és boldog jövőjéért küzdő állhatatos harcos útja, akinek nagy szerepe van az új. szo­cialista Lengyelország létrehozásában és gyors fejlődésében. Nagy­ra becsüljük az ön személyes munkásságát, amelyet a magyar— lengyel barátság, a szocialista országok együttműködése, a nem­zetközi kommunista mozgalom egysége szüntelen erősítésének és fejlesztésének szentel. Születésnapja alkalmával kérjük, fogadja fonró elvtársi üd­vözletünket és legjobb kívánságainkat, minden jót, jó egészséget, további sikereket, személyes boldogságot kívánunk Önnek. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Közlemény a varsói tanácskozás eredményeiről MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet kormány pénte­ken kiadott közleményében Bombamerénylet a nyugat-berlini magasvasút ellen NYUGAT-BERLIN. (MTI) Arcukon és karjukon szenve­dett súlyos sebekkel kórházba kellett szállítani a Nyugat-Ber- lin Tegel kerületében lakó két Az ENSZ afro-ázsiai csoportja a közgyűlés elnapolását javasolja NEW YORK. (AFP, UPI) Az ENSZ afro-ázsiai csoportja csütörtökön javasolta, hogy a közgyűlést napolják el szeptem­ber X-ig. A javaslat, amelyet a Burun­di Nyangoma, az afro-ázsiai cso­port elnöke terjesztett a főtitkár elé, reméli, hogy addig az elő­zetes tárgyalásokon megoldást találnak mind a pénzügyi prob­lémákra, mind az egyéb füg­gőben levő kérdésekre. A köz­gyűlés 20. ülésszaka szeptember 21-én nyílik majd meg. A 19. ülésszak így tehát szeptember elsejétől 20-ig számba veheti az időközben elért eredményeket. A közgyűlés hétfőn ül össze. ENSZ-körökben arra számíta­nak, hogy a jövő hét végéig el­napolja munkáját. Az UPI jelentése szerint az afro-ázsiai csoporton belül nem sikerült közös politikát kialakí­tani a pénzügyi problémák meg­oldására. Az afro-ázsiai csoport küldöttei abban a kérdésben sem értenek teljesen egyet, hogy helyes lenne-e. vagy sem, a közgyűlés elnapolása. idős asszonyt, akik a magasvas­út gesundbrunneni pályaudva­rán csütörtökön délután bomba- merénylet áldozatai lettek. A bombát a tettesek zacskóba cso­magolva, a pályaudvar egyik ló­cáján „felejtették”. A terroristák, a bombát ter­mészetesen nem a két asszony­nak, hanem magának a magas- vasútnak szánták, s a pályaud­var alagútjának bejáratát akar­ták használhatatlanná tenni. A magasvasút (S-bahn) egész Berlinben, tehát Nyugat-Berlin- ben is az NDK vasúti társasá­gának igazgatása alá tartozik, s ezért szélsőjobboldali terroris­ták gyakran követnek el me­rényletet a magasvasút ellen. Alig két hete névtelen telefo­nálók bejelentették, hogy me­rénylet készül a vasút ellen, de sajnos, a nyugat-berlini' rendőr­ség, miként a múltban is, most sem lépett fel e földalatti szer­vezetek ellen, egy lépést sem tett a terroristák felkutatására és ártalmatlanná tételére. megelégedését fejezte ki, hogy a Varsói Barátsági, Együttmű­ködési és Kölcsönös Segélynyúj­tási Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének ja­nuár 19-i és 20-i varsói értekez­lete eredménnyel zárult. A ta­nácskozáson egyrészt megvitat­tak az MLF létrehozását sürgető néhány NATO-állam terveivel kapcsolatban kialakult helyze­tet, másrészről pedig megvizs­gálták a biztonság szavatolásá­hoz szükséges védelmi intézke­déseket arra az esetre, ha a NATO-országok terveik valóra- váltásának útjára lépnek. A Szovjetunió teljes egészé­ben osztja a tanácskozás részt­vevőinek véleményét, hogy a népek alapvető érdeke megkö­veteli az MLF-tervek elutasítá­sát. A Varsói Szerződés tagálla­mai teljesen egységesek és szo­lidárisak az imperialista ve­széllyel szemben, s ez fontos biztosíték a béke fenntartásáért és a népek biztonságának szava­tolásáért vívott eredményes harchoz. Az imperialista erők hiába kísérlik meg aláásni ezt a szolidaritást. Az SZKP elnök­sége és a szovjet kormány jó­váhagyta a varsói tanácskozáson részt vett szovjet küldöttség munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom