Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek) Ára HO fillér 1965. JAN. 1«, VASÁRNAP Közös érdek (N. O.) Átléptük az 1965-ös esztendő küszöbét, megkezdődött újra a munka a megye üzemeiben. Néhány nappal ezelőtt vidáman búcsúztattuk az óévet. Ipari üzemeink dolgozói tehették ezt annak tudatában is. hogy becsülettel teljesítették az elmúlt esztendőben célul tűzött termelési terveket. Nem kevésbé jó kedvűén köszöntötték az új esztendőt, amelyben ugyan nagy feladatok várnak rájuk, ám éppen ezért a nagy eredmények éve is lehet. Már jeleztük — még decemberben —, hogy a megye minisztériumi iparának termelése az idén mintegy hat-hét százalékkal, a tanácsi iparé kb 5—6 százalékkal fog növekedni. Mindezt számításba véve 5 milliárd fölé emelkedik a termelési érték, amit a megye munkásosztályának elő kell állítania. A nagy feladatok közül a legjelentősebb, hogy az elmúlt evihez képest megnövekedett termelési terveket a tavalyi munkáslétszámmal, tisztán a termelékenység emelésével kell valóra váltani. Rendkívül nagy szerepe lesz, hát a tervek teljesítésében a jó munkaszervezésnek, s a jól átgondolt műszaki fejlesztésnek. Az elmúlt években» sok helyen tapasztalhattuk a gyárak, üzemek kapuján belüli munkanélküliséget. Ez rossz volt a népgazdaság' szempontjából, mert megdrágította a termelést. s nem volt jő a munkásoknak sem, hiszen a keresetük lett ezáltal kevesebb. Jó munkaszervezéssel, a termelési feltételeknek sokoldalú megteremtésével azonban mindennek eiejét lehet venni. S hogy ez mennyire így van, bizonyíték ra többek között a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége, a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyára, ahol már az elmúR évben sem volt felesleges létszám, sikerült mindenkit az ütemes termelés szolgálatába állítani. Minden vállalatnak megvan az idénre jóváhagyott létszámterve. Amennyiben jól átgondolt munkaszervezéssel,- az előírtnál kisebb létszámmal tudja az üzem teljesíteni tervét, a megtakarított béralap egy bizonyos részét — a tanácsi iparban 50 százalékát — a jól dolgozó munkások bérének emelé-. sére lehet felhasználni. Nem feledkezhetünk meg — mint az elmúlt években az történt — egy másik jelentős termelékenységet növelő tényezőről, a normakarbantartásról. A jelenlegi munkateljesítménynormák a legtöbb helyen elavultak. hiszen az üzemekben évről évre korszerűbb feltételek között termelnek. Jó néhány százalékos termelékenységnövekedést lehet elérni csupán reális normák Kialakításával anélkül, hogy az keresetcsökkenéshez vezetne, mindössze a munkaidő jobb kihasználására kell, hogy ösztönözzön. A termelés irányításának hatékonyabbá tétele érdekében fokozottabban kell érvényesülnie az egyszemélyi vezetés elvének. A tervek teljesítéséért, a létszám-, a bérgazdálkodásért, a beruházásokért stb. a gazdasági vezetők személyükben felelősek. Ám mindez nem ielent1 azt, hogy az üzemek minden egyes dolgozója ne élezzen felelősséget, s ne végezze erejéhez és tudásához mérten a legjobb munkát az éves tervek teljesítéséért, a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a termékek minőségének javításáért. Lebegjen ez célként az élenjáró dolgozók, a szocialista brigádok, a szocialista üzem, vállalat címért versenyző munkások, műszakiak előtt. Az idei év főfeladata, hogy a második, ötéves térvet minden részletében teljesítsük, s ezáltal a következő ötéves tervet >s jól megalapozzuk. Meg kell mondanunk, ezért is van mit tenni. Nem árt azonban, ha még egy minden embert érintő szempontból szólunk. Az elmúlt 4 év alatt az 5 évre előirányzott mértéket értük el az életszínvonal emelésében. Hogy ezt tarthassuk 1965-ben, meg kell szilárdítani az e téren elért eredményeket. Ennek pedig csak a kitűzött termelési mutatók teljesítésével, anyaggal, létszámmal stb.-vel való takarékos gazdálkodással tehetünk eleget. Közös érdek ez, melyért a vállalatok, üzemek, gazdasági vezetői, párt- és KlSZ-szervezelei, szakszervezetei, valamennyi dolgozója harcba indulva méltóképpen ünnepelheti felszabadulásunk ilí,— évfordulóját. Ebből lesz a kiscsibe... Rövidesen napvilágra bújik az idei első nyolcezer kiscsibe a dunavecsei keltetőállomáson. Utána a gépekben hetenként repedeznek fel a tojások. Ebben az évben több mint egymillió csibe, százezer gyöngyös, valamint 40 ezer pulyka és liba keltetését tervezik. Felvételünkön Korsós Hona és Csupor Lászlöné tojásokkal rakott tálcákat helyeznek a gépbe. MinnconuiTCft-i lit A Bács-Kiskun megyei Minőségvizsgáló Intézet .munkatársai mmOSegYIZSgaiat rendszeresen ellenőrzik az élelmiszerüzemek termékeinek minőségét. Nagy segítséget jelent ez a megyei iparnak, hiszen az alapos laboratóriumi vizsgálatok után már nyugodtan indíthatják útnak áruikat a hazai, vagy a külföldi piacokra. Képünkön Faluhelyi József, az intézet műszaki előadója vizsgálja a Kecskeméti Konzervgyár fokhagymaszárítmányának összetételét. (Pásztor Zoltán felvétele.) Olcsóbbak lettek a mezőgazdasági gépek kicserélik uz elhasznált alkatrészeket Megyénk gazdaságainak, mezőgazdasági üzemeinek csaknem 400 millió forint értékben adott el új gépeket tavaly az AGROKER Vállalat. Ezenkívül több mint százmillió forintot forgalmazott alkatrészek eladásából. A növekedés mindkét tekintetben húsz százalékkal volt magasabb az előző évinél. Egyebek közt 882 erőgépet adtak el, köztük 563-at a termelőszövetkezeteknek. Ezenkívül az RS—09-es eszközhordó traktorokból is jelentős mennyiséget árusítottak ki. Ez a fajta gép egész éven át kapható volt. A gazdaságok továbbá megvásároltak 671 vontatót és 106 közúti pótkocsit, valamint 191 szervestrágyaszórót. Műtrágyaszóróból csak 48 érkezett a vállalat kecskeméti telepére, s így az igényeket fele részben sikerült kielégíteni. Érezhető hiány volt a rendsodróból és a lóvontatású gereblyéből is. Viszont elegendő növényvédő gép állt a vásárló gazdaságok rendelkezésére, jóllehet ez a cikk kelendő is volt: az utolsó negyedévben például több mint ezer magasnyomású háti permetező talált gazdára ... Érdekes az is, hogy a korábbinál jóval több szerszámgép, illetve műhelyfelszerelés került megvásárlásra. Gépszín és hasonló rendeltetésű épület létesítése végett 87 cső- és vasvázas garnitúrát vették meg a szövetkezeti gazdaságok. Ugyanakkor elgondolkoztató azortban az a tény, hogy csökkent az öntözőberendezések iránti kereslet. Az alkatoészellátás, különösen az év második felében, sokat javult. A Szovjetunióból, Csehszlovákiából és az NDK-ból vásárolt alkatrészek hiánya az utóbbi hónapokban úgyszólván megszűnt. Annál sajnálatosabb, hogy a hazai gyártmányú gépek alkatrészei még mindig nagy számban és gyakorta szerepelnek a hiánycikkek listá> ján. Örvendetes tény, hogy ez év elejétől kezdve olcsóbbak lettek a gépek és az alkatrészek is. Az utóbbiak ára általában 30—40 százalékkal csökkent a korábbihoz képest. Ami a gépek forgalomba hozatalát illeti, erre vonatkozóan a vállalatnak még nincsenek tervszámai. Előreláthatólag a tavalyinál valamivel kevesebb gépet árusítanak. Ugyanakkor az alkatrészellátás végleges megjavülásával számolhatunk az idén. Hogy e tekintetben jó kezdeményezések születnek, bizonyítja, hogy a múlt hónap közepétől mintegy 180 féle alkatrész csere ellenében is kapható az AGROKER- nél. Ezek többnyire értékes, külföldről vásárolt alapanyagot tartalmazó alkatrészek, például: önindítók, komplex adagolók, dugattyúk, hajtókarok, fogaskerekek. Várható, hogy a lista a közeljövőben tovább bővül. A kopott, elhasznált alkatrészek helyett újakat kapnak a gazdaságok, s az előbbieket felújítás végett a gépjavító vállalatoknak adja át az AGROKER. E módszer alkalmazásával nagyban meggyorsul a gépjavítás, csökken az átfutási idő, s a gazdaságoknak sem lesz érdeke, hogy felesleges készleteket halmozzanak fel a szóbanfo-rgó alkatrészekből.
