Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-09 / 7. szám
*tcsKiy& Világ proletárjai, egyesüljétek! XX. ÉVFOLYAM, ?. SZÁM Ara 60 fillér ■■raaiBBifHiam 1965. JANUÁR 9, SZOMBAT A tavalyinál nagyobb területen folytatnak halgazdálkodást a termelőszövetkezetek Megyénk 13 termelőszövetkezeti tógazdaságának összesen 814 holdat kitevő halastavából az elmúlt évben 18 vagont megközelítő mennyiségű halat fogtak. Az előző esztendőhöz képest ez lemaradást jelent, ami egyrészt a tenyészanyag beszerzésével kapcsolatos nehézségekkel, másrészt a rendkívül zord téllel és az év folyamán fellépett hasvízkóros megbetegedésekkel magyarázható. A kisebb területű, az öt-tizenöt holdas tógazdaságokban azonban viszonylag jó eredményeket értek el. így például a hercegszántói Üj Tavasz és a pálmonostori Keleti Fény Tsz halastavaiban 584, illetve 623 kilogramm volt a holdanként! fogási átlag. Az idei halászati év jobbnak ígérkezik. Remélhetőleg az időjárás sem állítja majd váratlan nehézségek elé halászainkat, emellett a tógazdaságok is jóval felkészültebben indulnak az esztendőnek. A többi közt kétszerannyi kihelyezendő halivadék áll majd rendelkezésükre, mint tavaly. A bajai Új Élet Halászati Termelőszövetkezet saját teleltetőjében már most 220 mázsa egy- és kótnyaras pontyivadék várja a tavaszi kihelyezést. Nagyobb mennyiségű ivadékot vásárolnak is, úgyhogy halasta-l vaik, illetve a htsz körzetébe/ tartozó nyílt vizek hozzávetőleg 400 mázsa ivadékkal gazdagodnak. A tiszakécske* Béke Tsz gazdái 120 mázsa kétnyarason kívül 157 ezer darab saját nevelésű egynyaras ivadékot helyeznek majd ki közös halastavukba. Először az idén fognak a halgazdálkodáshoz a kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz-ben. A közös gazdaság 287 hold területű halastavat vásárolt, s a szükséges épületek és felszerelések mellett több mint 100 mázsa ivadék is a tulajdonába jutott. Ehhez még háromszor ennyit szereznek be, j s így ennek a halastónak az < üzemeltetése révén hozzávetőleg ! 10—12 vagonnal emelkedik az idén a megye termelőszövetke- < zeti tógazdaságainak a halhoza-' ma. i Az elmondottak alapján szá-J mítani lehét rá, hogy megfelelő; időjárás esetén év végéig a me-' gye összes hal termése kétszerese < lesz a tavalyinak. Egyre több tógazdaságban tér-; nek rá a ragadozó, úgynevezett; járulékhalak — csuka, harcsa < — tenyésztésére is. E halfajták í eredményesen pusztítják a sze- < méthalakat (kárász, keszeg), s> így a hasznos állomány védel- ] mét is szolgálják. J. T. Az Országos Mérésügyi Hivatal kecskeméti kirendeltségének dolgozói a téli hónapokat arra használják fel, hogy előkészítsék munkaeszközeiket a márciusban kezdődő mérleghitelesítésekre. Képünkön Gál Péter egy súly „kipontosításán” fáradozik. Az érzékeny mérleg mutatója a 20 kg-os súly esetében maximálisan fél gramm eltérést jelezhet. Több Mint 6 Falusi téli tanfolyamok Az új év első hetében megkezdődtek a megyében a falusi téli tanfolyamok. Az első hétfőn indult Érsekcsanádon. Február végéig 230 tanfolyam zajlik le a községekben és a tanyavilágban, mintegy 13 ezer hallgató részvételével. A falusi téli tanfolyam már harmadik esztendeje népszerű formája a pártoktatásnak a mezőgazdasági dolgozók körében. Ezt a népszerűséget jól bizonyítja a hallgatók évről évre növekvő száma. Az idén harminc tanfolyammal több indul, mint tavaly, és a résztvevők száma kétezerrel lesz több. Mi az oka ennek a nagy érdeklődésnek? Egyrészt az, hogy az időpontot jól választották meg. A pártbizottságok és a pártalapszervezetek akkor rendezik meg mindenütt a tanfolyamot, amikor szünetel a munka a mezőgazdaságban, az „őszi hajrá” már véget ért, a tavaszi munkák pedig még nem kezdődtek meg. A parasztember ezekben a hónapokban azelőtt pihent, tétlenkedett. Nem is voltak egyéb igényei. De ma már szívesen olvas vagy tanul, moziba jár, előadást is hallgat, ha megteremtik hozzá az alkalmat. Mert többségük megízlelte már a betű örömét, s lépten-nyomon tapasztalatokat szerzett a szaktudás gyümölcsöző voltáról. A másik ok bizonyára az, hogy ezekre a tanfolyamokra érdemes eljárni. Jól felkészült előadók, kitűnő szakemberek és képzett vezetők tartják a foglalkozásokat. A pártbizottságok körültekintő gonddal válogatták ki az előadókat, a téli tanfolyamokra a legjobb propagandistákat küldik mindenütt. Mindenekelőtt pedig maga a tematika az oka az érdeklődésnek. A tanfolyam mindössze 6—8 előadásból áll. Többnyire egykét hét alatt megtartják. A témaköre azonban olyan, ami minden szövetkezeti parasztot, mezőgazdasági dolgozót a legközelebbről érdekel. A szövetkezeti mozgalomról, a működési szabályzatról, a jövedelemelosztásról, a tsz-demokráciáról, a helyi tervekről, a következő gazdasági év helyi feladatairól esik a legtöbb szó ezeken az előadásokon, s csupán egy előadás foglalkozik más jellegű témával: a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel. Kit ne érdekelne a saját termelőszövetkezetének, községének jövője, ügyes-bajos dolgai! Különösen, amikor nemcsak hallgatni hívják, hanem arra kérik, hogy az előadás után mondja el maga is a véleményét, kérdezzen is, meg okos javaslataival is hozakodjon elő. Maradhat-e távol ilyen alkalomtól magát valamire is tartó, a köz és a saját sorsa iránt egyszerre érdeklődő ember? A megyei pártbizottság határozata nyomatékosan felhívja az alsóbb szervek figyelmét arra, hogy a falusi téli tanfolyamoknak vitafórumoknak kell lenniük. S hogy az elhangzott vélemény, javaslat vagy akár" panasz ne maradjon pusztába kiáltott szó, arról úgy is gondoskodnak, hogy a tanfolyam előadásain jelen kell lenniük a helyi vezetőknek, a tanács vb-elnökének, a párttitkárnak, a tsz elnökének, akik minden észrevételre, javaslatra és panaszra választ adnak. A falusi téli tanfolyamon való részvétel tehát a hallgatók legszemélyesebb érdeke. Ugyanakkor pedig a tanfolyam sikeres megszervezésére a falusi pártmunka egyik legfontosabb feladata a következő másfélkét hónapban. A párt és a dolgozók kapcsolatának erősödését, a szocialista demokrácia érvényesülését várjuk tőle. A pártoktatásnak ez a jól bevált formája alkalmas nemcsak a dolgozó parasztság tájékoztatására, hanem nevelésére, mozgósítására is, és így nagy segítséget jelent a zárszámadás előkészítésében. M. E. Majdnem négyszáz lakást, iskolákat, áruházakat, borpincéket építenek beruházás csatornahálózatot. Baján a városi csatornahálózatnak a hűtőházat a Dunával összekötő szakaszát fejezik be. A kecskeméti fedett úszoda építésének fólytatására kilenc és fél millió forintot fordítanak. Az új, idén kezdődő beruhá-Ipari üzemeket korszerűsítenek Csatornahálózatokat bővítenék Az elmúlt években már megszoktuk, hogy megyeszerte hatalmas építkezések folynak. Az idén — a beruházó szervektől kapott tájékoztatás szerint — ugyancsak felelőségteljes feladat előtt áll az építőipar, több mint 600 millió forint értékű beruházás megvalósítására kapott megbízatást. A korábbi gyakorlattól eltérően azonban lényegesen jobb a beruházások előkészítése, ugyanakkor a fő feladat a már megkezdett építkezések befejezése. Hiba azonban, hogy még mindig akad kifogásolható, hiányos tervdokumentáció, amely majd év közben módosításra szorul. A legnagyobb feladat az ÉM Báes megyei Építőipari Vállalatra vár, 305 milliós beruházási programot kell megvalósítania. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatot 110, a kisipari termelőszövetkezeteket 105 millió forint értékű építkezéssel bízták meg. A többi beruházás Végrehajtása egyéb vállalatokra, üzemi házilagos építőbrigádokra hárul. Legjelentősebb építkezések az idén is Kecskeméten, a Leninvárosban lesznek, ahol 376 lakást adnak át és újabb 90 lakás építéséhez kezdenek hozzá. Itt említjük meg, hogy Lajosmizsén is elkészül 12 lakás. A termelőjellegű beruházások közül a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységénél, a Kecskeméti Barneválnál, a Bajai Hűtőháznál, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárnál folyik nagyarányú üzembővítés és korszerűsítés. Ezeknek az üzemeknek építkezéseire fordított összegek meghaladják a 100 millió forintot. Bruncsák András, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője elmondta, a tanácsi könynyűiparban a Bajai Fagyapot Vállalat részére új műhelycsarnok épül, hogy a fővárosból kitelepítésre kerülő faipari üzemet el tudják helyezni. Az idén adják át az építők az új kecskeméti kenyérgyárat, a jánoshalmi és az izsáki sütőüzemet is. A mezőgazdaság . részére mintegy 117 millió forint értékben épülnek keltetőállomások, istállók, magtárak és egyéb gazdasági épületek. Igen sok kisebb, a lakosság szempontjából azonban fontos létesítmény befejezésére kerül sor. Elkészül Kecskeméten a Horváth Döme utcai ezer személy részére főző korszerű közétkeztetési konyha, a gyógyszertári központ raktára és irodaháza, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás székháza, a 16 tantermes gimnázium, a gyógypedagógiai intézet, a bútorraktár, a textilmintaterem. Kiskőrösön az új, korszerű, nagyvárosi igényeket kielégítő 3,6 millió forintos költséggel épülő MESZi>V-áruházat adják át. Kunfehérton és Hartán új négytantermes, Jánoshalmán hattantermes iskolában kezdődik meg a tanítás. Átadásra kerül ebben az évben a dunavecsei rendelőintézet. Tová'fb bővítik 11 millió forintos költséggel a kecskeméti, 800 ezer forintos ráfordítással a kiskunhalasi szennyvízelvezetőzások közül említésre méltó a kiskőrösi postai hírközlő központ, a Kiskunhalasi Kórház nővérszállása, Kecskeméten az MHS-garázs és a csilléry-telepi kisáruház. Az utóbbi építésének megkezdéséről azonban a kivitelező — az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalat — még nem nyilatkozott, pedig igen régóta várja már a lakosság az áruház megnyitását. Mint említettük, az idei beruházások előkészítése lényegesen jobb, mint az előző években volt. Megnyugvásra azonban még sincs ok. Kárpáti András, a Beruházási Bank Bács-Kiskun megyei fiókjának vezetője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: 1965-ben tovább kell szilárdítani a tervfegyelmet, fellépni a pazarlás ellen, s a kitűzött program szerint végrehajtani a beruházásokat, hogy mielőbb visszatérüljenek. Arra kell elsősorban törekedni, hogy a legfontosabb célkitűzések valósuljanak meg. Ilyenek az ipari termelő beruházások, fontos feladatként kell azonban kezelni a lakásépítést, valamint a mezőgazdasági beruházásokat is. Az utóbbival kapcsolatban még elmondta Kárpáti elvtárs, hogy megkezdődnek a szőlőtelepítés járulékos beruházásai is. . \ Többek között a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban 80 ezer mázsa szőlőt feldolgozó üzem és 8Ö ezer hektoliter bor tárolására alkalmas pincészet, a Magyar Alföldi Állami Pincegazdaság központi telephelyén pedig nagy kapacitású tároló és feldolgozó borkombinát építését kezdik meg. Nagy Ottó
