Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

2. oldal 1965. január 5, kedd A DÉL-VIETNAMI kormány a buddhisták újabb elkeseredett ellen­állásával áll szemben. A vasárnap Saigonban lefolyt nagygyűlésen a kor­mányellenes kampány támogatására elhangzott felhívások nyomán hétfőn már kora délelőtt tüntető csoportok gyülekeztek a főváros négy különböző pontján. A terv szerint a tüntető cso­portok a katonai bíróság épülete elé készültek. A hatóságok megtették az óvintézkedéseket; je­lente« katonai különítmények, a polgári és ka­tonai rendőrség egységei helyezkedtek el a fő­város veszélyeztetett pontjain. A közlekedés le­állt Khanh tábornok rezidenciájának környékén és a tengerészeti laktanya negyedében. Egy kö­rülbelül 300 főből álló tüntető csoport a rendőr­­kordont áttörve zászlókkal, feliratos táblákkal elözönlötte az utat. A tüntetők az útjukban álló szögesdrótakadályokat széttépve követelték a rendbontás vádjával perbe fogott diákok azon­nali szabadon bocsátását. A karhatalom szétza­varta a tüntetőket. Az első jelentések több tu­catnyi sebesültet jeleznek. A diákper tárgyalá­sának megkezdése után a bíróság elnöke megha­tározatlan időre elnapolta a tárgyalást. f-Iueban a diákok és buddhista vezetők a saigoni gyűlé­sekkel egy időben megtartott gyűléseken beje­lentették, hogy csatlakoznak a kormányellenes mozgalomhoz. A diákvezérek kétnapos általános sztrájkot szerveznek. Wayne Morse szenátor, aki az Egyesült Államok dél-vietnami politikáját régóta bírálja, kifejtette, hogy az Egyesült Álla­mok nem cselekedhet egyoldalúan a világ e tér­ségében, tehát a SEATO tagállamaival, vagy az ENSZ keretében, vagy esetleg a tizennégyhatal­­mi genfi értekezlet újabb összehívásával kell e probléma megoldására törekedni. Az U. S. News and World Reportban adott interjúban Sato ja­pán miniszterelnök bejelentette, hogy a dél-viet­nami kérdés a Johnson elnökkel küszöbönálló tárgyalásainak egyik fontos pontja lesz. MAKARIOSZ elnök beszédet mondott a cip­rusi görög nők keresztény egyesületének újév alkalmából rendezett fogadásán. Hangoztatta, hogy a . árichi és a londoni egyezmények, ame­lyeket kényes helyzetben írt alá, hogy elkerülje a még rosszabb megoldást — érvénytelenek. Nem ismerjük el — mondotta az elnök — az ezekből az egyezményekből származó garanciá­kat és szövetségeket sem. Mint ismeretes, az Anglia, Görögország és Törökország között 1960- ban létrejött megállap>odások érteimében Görög­ország és Törökország csapatokat tarthat Cipru­son, és mindegyik garantáló hatalomnak joga van beavatkozni a status quo biztosítása céljá­ból. Makariosz érsek beszédében ismertette a szigeten kirobbant válság megoldására tett an­gol—amerikai javaslatokat. Elmondotta, hogy EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN NATO-csapa tokát akar­tak küldeni az országba, és Londonban angol—gö­rög—török kormányközi bizottságot akartak létesíteni e csapatok fenn­hatósági szerveként. E javaslatok megvalósítása — mondta Makariosz — nemzeti katasztrófát okozott volna. A ciprusi görögök azonban büsz­kén elutasították a NATO beavatkozását és el­hárították a katasztrófát. Makariosz befejezésül hangoztatta, hogy a ciprusi népnek külföldi be­avatkozás nélkül, saját magának kell döntenie jövőjéről. Harcunk végső célja — mondotta — továbbra is az enozis, a Görögországgal való egyesülés. INDONÉZIA írásbeli bejelentése az ENSZ-ből való kilépésről még mindig késlelkedik. Indoné­zia lobogója a többi tagállaméval együtt tovább­ra is ott látható az ENSZ székháza előtt. ENSZ- körökben egyesek remélik, hogy Sukarno indo­néz államelnök esetleg mégis megfontolja és mó­dosítja elhatározását. Ezt a feltevést azonban Indonézia ENSZ-küldötte nem támasztotta alá. Dr. Subandrio indonéz külügyminiszter hétfőn Sukarno elnök bejelentésére hivatkozva egy dja­­kartai napilap alapítása évfordulóján elhangzott beszédében figyelmeztetett arra, hogy Indonézia számára az 1965-ös év kritikus esztendő lesz, nemcsak azért, mert az imperializmus, a kolo­­nializmus, a neokolonializmus fokozza majd te­vékenységét Indonéziával szemben, de az ENSZ- ből való kilépés miatt is. Indonézia — mondotta — a forradalmi progresszív erőkre épülő egy­séggel néz majd a helyzettel szembe. Singapur­­ba hétfőre várják egy brit ejtőernyős zászlóalj első részlegének megérkezését. A zászlóalj to­vábbi erősítésül szolgál a malaysiai erőknék. A malaysiai kormány egyébként hétfőn újabb négy indonéz partraszálló elfogását jelentette. Az in­donézeket egy brit parti járőrhajó fogta el, el­kobozva a talált fegyvereket. A világsajtó to­vább kommentálja Indonézia döntését. A kairói A1 Akhbár veszélyes precedensnek nevezi Su­karno elhatározását, és azt a reményét fejezi ki, hogy azok az okok, amelyek erre az elhatáro­zásra vezettek, kiküszöbölhetők és Indonézia Malaysiával fennálló vitáját a világszervezet ke­retében rendezheti. A belgrádi Politika szerint érthetetlenek az indokok, amelyek Indonéziát az ENSZ elhagyására bírják. Annak ellenére hogy a világszervezet sok kívánnivalót hagy maga után és komoly hibái vannak, mégis az egyetlen intézmény a világon, amely lehetővé teszi min­den ország és nép együttműködését, ez az egyet­len egyetemes fórum, amely erkölcsi és politikai hatalmával befolyásolhatja a világ ügyeit. Az ENSZ bojkottálása, vagy figyelmen kívül ha­gyása nem vezet a problémák megoldására — hangsúlyozza a Politika. Szovjet parlamenti küldöttség Törökor zájban MOSZKVA (MTI) A szovjet—török viszony ja­vulásának újabb fejezete a tíz­tagú szovjet parlamenti kül­döttség törökországi útja, amely N. V. Podgornij, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnöksége és a legfelső tanács elnöksége tagjá­nak vezetésével utazott Ankará­ba. A küldöttség a török nagy nemzetgyűlés meghívására a fő­városon kívül ellátogat Izmirbe, Isztambulba, Bursába, megis­merkedik az ipari létesítmé­nyekkel, történelmi nevezetessé­gekkel. A szovjet parlamenti küldött­ség tanácsadójaként Ankarába utazott Sz. G. Lapin külügymi­niszter-helyettes. Megállapodás szerint Erkin moszkvai látoga­tását Gromiko külügyminiszter a közeli hónapokban viszonozza. Tömegszerencsétlenség Mexikóban: összedőlt egy templom MEXICO (MTI) 120 kilométernyire a mexikói fővárostól, egy Rijo nevű kisvá­ros vadonatúj temploma vasár­nap reggel összedőlt, maga alá temetve csaknem 300 embert. A halálos áldozatok száma a leg­utóbbi jelentések szerint 58, s körülbelül ugyanennyien sebe­sültek meg. Félő azonban, hogy a halottak száma még nagyobb. Az ötezer főnyi kisváros sú­lyos tragédiáját alighanem az építészek hibája okozta. A templomot azzal a misével avat­ták fel, amely alatt a szeren­csétlenség bekövetkezett, s csak egy nappal előbb távolították el a 'főkupola állványzatát. Mint a hírügynökségek beszá­molnak róla, először csak azt vették észre a bennlevők, hogy az épülete mennyezete végigre­ped. Menekülésre azonban nem volt idő, mert az egész födém­­zet szempillantás alatt hatal­mas robajjal beroskadt, s még azok sem juthattak szabad ég alá, akik a bejárat mellett ül­tek. Szerencséjük csak azoknak volt, akik a templomépület hát­só bejáratának közelében fog­laltak helyet. Ez a rész ugyan­is sértetlen maradt. Ráadásul a mentés sem kez­dődhetett még azonnal, mert a városnak még tűzoltósága sincs, s órák teltek el, amíg a legkö­zelebbi nagyobb városból meg­érkeztek a mentők. Az eddig kiásott holttestek között 28 asszonyra és három kisgyermekre akadtak. Meghalt a miséző pap is. Egyébként ép­pen a pap fivére tervezte a templomot és ellenőrizte ez építkezéseket. A hatóságok ke­resik, 1954-ben huszonkilenc ország békeharcosai iártak hazánkban Az Országos Béketanács meg­hívására, illetve vendégeként 29 ország békemozgalmának, paci­fista és egyéb haladó szerveze­tének. illetve csoportosulásának csaknem négyszáz vezetője és munkása töltött 1964-ben hosz­­szabb-rövidebb időt hazánkban. A látogatók megismerkedtek né­pünk életével, az ország neve­zetességeivel, békemozgalmunk tevékenységével és hasznos, sokoldalú véleménycserét foly­tattak a társadalom legkülön­bözőbb rétegeinek képviselőivel. A szovjet külügyminiszter válasza a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének MOSZKVA. (TASZSZ) A szovjet külügyminisztéri­um hétfőn közölte azt a vá­laszt, amelyet Andrej Gromiko adott Xuan Thuy-nak, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszterének táv­iratára. Gromiko válaszában hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió határozottan támogatja Dél-Vietnam lakosságának nemzeti felszabadító harcát. A szovjet kormány teljes mértékben osztja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kor­mányának nyugtalanságát „amiatt a helyzet miatt, amely az Egyesült Államok agresszív cselekményei, a vietnami, lao­szi és kambodzsai nép ügyébe való beavatkozása következté­ben alakult ki Indokínában” — írja Gromiko. „A szovjet kormány követeli — hangzik az üzenet —, hogy az Egyesült Államok szűnt es­­sen meg mindenféle beavatko­zást Dél-Vietnam ügyeibe, von­ja ki onnan csapatait és fegy­vereit, tegye lehetővé a viet­nami nép számára, hogy ma­ga döntsön belügyeiről.” A Szovjetunió ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Álla­mok ne avatkozzék Laosz bel­­ügyeibe. „A szovjet kormány véleménye szerint csupán a három laoszi politikai erő meg­felelő megállapodásának ered­ményeképpen lehet megoldani Laosz belpolitikai kérdéseit” — mutat rá Gromiko. A szovjet kormány állást foglal amellett, hogy minden előzetes feltétel nélkül hívja­nak össze nemzetközi értekez­letet, hogy megvitassák azokat az elodázhatatlan intézkedése­ket, amelyek biztosíthatják a békés rendezést Laoszban. Gromiko levelében határo­zottan elítéli a Vietnami De­mokratikus Köztársaság terüle­ti sérthetetlensége ellen irá­nyuló provokációs amerikai cselekményeket. „A Szovjet­unió híven a proletárinterna­cionalizmus elveihez, nem ma­rad közömbös egy testvéri szo­cialista ország sorsa iránt, és kész megadni a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak a szükséges segítséget, ha az ag­­resszorok merényletet meré­szelnek elkövetni függetlensé­ge és szuverenitása ellen” — hangsúlyozza levelében a szov­jet külügyminiszter. Úfal)ii angol - amerikai eSMél a dé:-v«einami háború kérdésében Üjabb angol—amerikai súrló­dás pattant ki a dél-vietnami háború ügyében. Vezető angol politikai lapok — a Times, a Daily Telegraph, a Guardian — az ingerültség mellékzöngéjével idézik a szö­vetségesek, főként Anglia cí­mére intézett éles amerikai szémrehányásokat, hogy cser­benhagyják az Egyesült Álla­mokat Dél-Vietnamban, csak saját biztonságukkal törődnek, nem értik meg az Egyesült Ál­lamok kommunistaellenes had­járatának fontosságát, nem haj­landók a „szabad világ globális érdekeit” .megérteni stb. Az ilyen zsörtölődésekre az­zal vág vissza az angol közvé­lemény, hogy a legridegebb szó­kimondással hangsúlyozza az Egyesült Államok egyre súlyos­bodó kudarcait Dél-Vietnam­ban. A Binh Gia melletti hatnapos csatát az angol sajtó Dél-Viet­nam és az Egyesült Államok eddigi legsúlyosabb vereségé­nek minősíti. A szélsőjobbol­dali Daily Mail washingtoni tu­dósítója például azt írja, hogy Dél-Vietnam közelebb sodródott a végső katasztrófához, mint valaha. A kommunista haderők példátlan merészséggel harcol­va, az egész hadjárat legsúlyo­sabb vereségét mérték a kor­mánycsapatokra. A kommunis­ták önbizalma már olyan erős, hogy nagyméretű csatákat vív­nak. Hiába ontották az ameri­kaiak a pénzt és az emberanya­got Vietnamba, a valóság az, hogy az ország kétharmada kommunista uralom alatt áll. Hét államcsíny 14 hónap alatt az anarchia örvényének szélére sodorta az országot. Az ameri­kaiak túl későn kezdenek rá­eszmélni, hogy alapvető hibát követtek el, amikor Vietnamot csupán katonai problémának te­kintették. Nyugtalanság Bonnban a washingtoni felszólítás miatt BONN. (MTI) Erhard kancellár megszakítja a Tegernsee partján töltött sza­badságát, és kedden soron kívül minisztertanácsra ül össze a bonni kormány. A tanácskozás fő témája az a Washingtonból Jelentés a bolíviai összeesküvésről Vasárnap este La Pazban köz­lemény tadtak ki arról, hogy a november 4-én megbuktatott Paz Estenssoro elnök hívei az elmúlt hét végén összeesküvést szőttek a jelenlegi katonai junta megdöntésére. Oscar Quiroga Teran ezredes, belügyminiszter, vasárnap este kiadott nyolcpontos közlemé­nyében részletesen ismerteti az összeesküvést, amely egy La Paz környéki rendőrtiszti isko­lában összpontosult. Vezető rendőri egységeket és fegyvere­ket vontak ott össze. A hadse­reg azonban gyorsan megszállta a tisztiiskolát és egyetlen pus­kalövés nélkül véget vetett az akciónak. Ugyancsak megszállták kát rendőrezred főhadiszállását. A rendőröket Paz Estenssoro volt elnök hívei a közelmúltban le­szállított tiszti fizetésekre és az igazságtalan előléptetésekre hi­vatkozva próbálták saját olda­lukra állítani. A bolíviai belügyminiszter szerint a junta elleni összees­küvésben polgári személyek is részt vettek. Politikai megfigyelők vélemé­nye szerint a hét végi válság nem veszélyeztette René Bar­rientos tábornok katonai ural­mát. Nem kétséges azonban, hogy a rendőrség és a hadsereg nem egységes, és a következő hónapokban újabb összetűzé­sekre lehet számítani közöttük. kapott felszólítás, hogy Bonn — mielőtt „kezdeményezést” sür­getne nyugati partnereitől a né­met kérdésben — előbb maga dolgozzon ki olyan részletes ja­vaslatokat, amelyek amerikai vélemény szerint konkrét tár­gyalási alapként szolgálhatná­nak. A kormány egyébként sür­gős jelentést kért washingtoni nagykövetétől arról, vajon miért reagált Washington ilyen hűvö­sen a Bonn által sürgetett kez­deményezés gondolatára. A Welt szerint Bonnt különösen az nyugtalanítja, hogy Washing­ton a Szovjetunióval folytatan­dó párbeszéd folytatását félti a Bonn által sürgetett „kezdemé­nyezéstől” és ezért olyan előfel­tételeket szab — mint például a német keleti határok tisztá­zását — amelyekről jól tudja, hogy Bonn azokat nem fogja teljesíteni. „Bonnban nagy a csalódás amiatt, hogy az amerikaiak elő­feltételektől teszik függővé a né­met kérdésben teendő lépést” — írja hétfőn vezércikkében a kormánypárti Bonner Rund­schau. Heves tüntetések Saigonban Makariosz érvénytelennek tekinti a zürichi és londoni egyezményeket Még nem érkezeit meg Indonézia levele

Next

/
Oldalképek
Tartalom