Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

1965. január 5, kedd 3. oldal Vörös Csillag Traktorgyár szerelőcsarnokában egyszerre 40 darab D1K—B traktort szerelnek. Még hátra van a festés és a műszaki átvétel, de már saját kere­kein áll az új traktor a gyár udvarán. (MTI Foto — Márvány Ferenc felvétele.) Példát mutattak (Tudósítónktól.) Géderlakon tavaly is lelkesen kivette a részét a lakosság a község fejlődését elősegítő tár­sadalmi munkából. Így többek között a járdaépítésnél csak az anyagot biztosította a tanács. Á szak- és segédmunkáról egy­aránt a lakosság gondoskodott. Ennek köszönhető, hogy egy négyzetméter betonjárda mind­össze 40 forintba került és két­szer annyi járda épülhetett, mint amennyi a tervben szere­pelt. A munkából szüleik mellett szép számmal és derekasan ki­vették a részüket az úttörők is. Decemberben például az iskola és a művelődési otthon előtti betongyűrűs vízelvezető várt földdel való lefedésre, mielőtt a fagy kárt tehetett volna a gyűrűkben. A helyi termelőszö­vetkezet fogatai és zetorjai szál­lították a helyszínre a földet, de a rakodást végző társadalmi munkások száma kevésnek bi­zonyult. Ekkor siettek segítsé­günkre az úttörők, akik két dél­után mintegy 1500 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Mire a fagy jelentkezett, már nem árthatott a betoncsövek­nek. Köszönet a géderlaki 342. sz. Hunyadi János úttörőcsapat lel­kes tagjainak és vezetőinek. Molnár János Rendelet a termelőszövetkezetek 1965. évi állami támogatásáról A MAGYAR KÖZLÖNY és a Mezőgazdasági Értesítő legutób­bi számaiban megjelentek a ter­melőszövetkezetek 1965. évi ál­lami támogatásának rendszeré­ről szóló kormányhatározat vég­rehajtási utasításai és rendéletei. A rendelkezések szerint a ter­melőszövetkezetek a kiemelt körzetekben végzett talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés, rét- és legelőjavítás, valamint az ezekkel összefüggő egyéb mun­kák költségeire vissza nem té­rítendő állami támogatást kap­nak. A rét- és legelőterületek javí­tására, felújítására, illetve új rétek ás legelők telepítésére ter­melőszövetkezetek — meghatás­­rozott kereten belül — ugyan­csak vissza nem térítendő álla­mi támogatást kaphatnak. A NAGYÜZEMI gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztése érde­kében a termelőszövetkezetek a telepítések költségére, valamint a telepítések termőre fordulá­sáig felmerülő összes ráfordítá­saira, továbbá a meglevő szőlő- és gyümölcsösterületek korsze­rűsítésére hosszú lejáratú hitelt kaphatnak. A megállapított feltételek mel­lett telepített szőlő- és gyümöl­csösültetvények, valamint spár­ga- és komlótelepítések termő­­refordulásakor az állam vissza nem térítendő támogatást is nyújt. A csemegeszőlő telepíté­sénél, valamint a történelmi bortermő vidékeken történő bor­szőlő telepítésénél a kedvezmé­nyek növekedtek. Ugyancsak emelkedett a kedvezmény a meggy-, a kajszibarack- és a bogyós gyümölcsök, valamint a spárgatelepítéseknél. A tehénállomány fejlesztését szolgálja az az intézkedés, amely szerint a termelőszövetkezetek a tenyészszarvasmarha és a to­­vábbtartásra szolgáló növen­dék szarvasmarha-állomány pót­lása, illetve növelése esetén kö­zéplejáratú hitelt vehetnek igénybe. A GÉPÁLLOMÁSOK és a gépjavító állomások továbbra is kedvezményes áron végzik a ter­melőszövetkezetek részére a gépi munkákat. A termelőszövetkezetek, beru­házási terheik csökirentése ér­dekében, a nagyüzemi gazdál­kodás követelményeinek megfe­lelő új létesítmények üzembe helyezésekor különböző mérté­kű, vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak. Kedvez­ményt kapnak a termelőszövet­kezetek az állami gazdaságoktól és más állami szervektől átvett épületek, építmények és ültet­vények után is. Űj rendelkezé­se a határozatnak, hogy beruhá­zási kedvezményt a termelőszö­vetkezeteknek az építkezéseknél csak a típus, vagy állami aján­lott tervek, illetőleg az FM ál­tal külön engedélyezett terv alapján épült épületekre lehet adni. A termelőszövetkezetek szak­emberellátására vonatkozó ren­delet megszünteti a szakembe­rek átirányításának eddigi rend­szerét. Azok a szakemberek azonban, akik 1965. január 1-e előtt kerültek átirányítással a termelőszövetkezetekbe, válto­zatlanul megkapják az eddigi jogszabályokban előírt kedvez­ményeket. A RENDELKEZÉS a terme­lőszövetkezetek szakemberszük­ségletét a jövőben elsősorban az egyetemekről és főiskolákról újonnan kikerülő szakemberek­kel kívánja megoldani. Ennek elősegítése érdekében a gazda­ságilag meg nem erősödött, va­lamint az arra rászoruló köze­pesen gazdálkodó szövetkezetek az eddiginél nagyobb mérték­­tékben kaphatnak állami támo­gatást arra a célra, hogy tagjai­kat, illetve a tagok gyermekeit társadalmi tanulmányi ösztön­díjjal egyetemre, főiskolára^ vagy felsőfokú technikumba küldhessék. A gazdaságilag meg nem erő­södött, illetve az arra rászoruló közepesen gazdálkodó termelő­­szövetkezetekben működő szak­emberek jövedelmének kiegészí­tésére az állam — a szövetkezeti gazdaság nagyságától, illetve a szakemberek képzettségétől és gyakorlatától függően — tovább­ra is támogatást nyújt. Indokolt esetben egy termelő­­szövetkezeten belül több szak­ember is kaphat állami támo- Set tás t TOVÁBBRA IS _ különböző kedvezményeket kapiiak azok a szakemberek, akik a népgazda­ság más -területeiről önkéntesen kérik áthelyezésüket gazdasági­lag meg nem erősödött, vagy ar­ra rászoruló közepesen gazdál­kodó termelőszövetkezetbe. Továbbra is lehetőség van ar­ra, hogy a vállalatnál, állami gazdaságban, vagy másutt dol­gozó arra alkalmas szakemberek másodállás keretében vállalják egy-egy arra rászoruló termelő­­szövetkezet szakmai vezetését, illetve segítését. A termelőszövetkezetben gya­kornoki évüket töltő kezdő szakemberek javadalmazását a gazdaságilag meg nem erősödött és arra rászoruló közepes terme­lőszövetkezetekben az állam ma­gára vállalja. A RENDELET az eddiginél jelentősebben segíti elő a szak­emberek letelepedését, lakás­­építkezésekkel, lakásvásárlással, valamint építési kölcsönökkel. Nyugdíj előtt — Harminc-negyven liter borhoz 3 gramm csersav és fél deka zselatin szük­séges. A csersavat langyos borba tesszük, s amikor már olyanná válik, mint a ko­csonya, jöhet a zselatin.:. — így diktál­ja a derítő-anyag receptjét a pince mélyén az egyik helybeli szakszövetkezet agronó­­musának PaÜ bácsi. A Magyar Állami Pincegazdaság alföldi üzeménék kiskőrösi pincészetében va­gyunk, a pincemester szobájában. És most, hogy az „ügyfél” eltávozott, Benyik Pál­nak, a hatvanadik életéve küszöbén álló szakembernek a mozdulatait figyeljük. Egy orvosságos üvegben rázogatja éppen a bort. Előtte az asztalon gyertya ég, s szinte mágusként vdzsgálgatja a bor szesz­­tartalmát megállapító Malligand-készülék sötéten fénylő fém alkatrészeit. — A frissen vett borminták vizsgálatát végzem, Rövidesen 1050 hektoliter „árut” indítunk útnak Budafokra, 100—100 hekto­liternyi pedig Kőbányának, illetve a kecs­keméti palackozó üzemnek jut. De már el is készült a meghatározással. — Ez a vegyes fehér például 12,1 Mal­­ligand-fokos: a „jobbacskúk” közé tarto­zik. Huszonhét év alatt vajon hány ezerszer, vagy tízezerszer hunyorgott így a skála­mutató előtt? Mert ennyi ideje már, hogy a borászat tudományának elkötelezte ma­gát. 1949 óta pincemester, éppen tavaly ün­nepelte ennek a „rangjának” a másfél év­tizedes jubileumát. Joggal büszke rá, hpgy az idestova három évtized alatt, amit az ászok- és cementhordók, a fejtés szeszé­lyesen kígyózó piros gumicsövei közt töl­tött, még csak szóbeli figyelmeztetésben, megintésben sem részesült. De ugyanúgy megköveteli a fegyelmet, a rendet beosz­tottjaitól ÍS; Arra a kérdésünkre, hogy milyen az összhang, a szellem a kollektívában, azt mondja, a tőle megszokott szerénységgel: — Én hiába is mondanék bármit. Efelől az embereket kell megkérdezni... Megtettük. És valamennyi megkérdezett — Csengődi János, Dedák Pál, Magó Jó­zsef és társaik — szavából az évek során eggyé forrott közösséghez való ragaszko­dás csendült ki, mint vezérdallam. Nem csoda ez, hiszen a 13 pincemunkás­ból verbuválódott Petőfi-brigád már két éve őrzi a szocialista címmel együtt el­nyert versenyzászlót. A brigád patronáló­­ja — szervezője, mozgató ereje, a válla­lások teljesítésére buzdítója — egyébként ugyancsak Benyik PáL Az idősebb^ tapasz­taltabb szakember tekintélyével, vélemé­nyével is támogatást nyújt céljuk elérésé­hez. Pali bácsi „fiai” elmondták azt is, hogy a pincemester májusban jut el a nyugdíjkorhatárhoz, s ha nem lesz köztük, nagyon nélkülözni fogják öt. — Bizony hiányzik majd a törzsgárdá­ból, örülnénk, ha még maradna — szinte mindegyikük ugyanezt mondja. — Szeretnek, tudom — csuklik el kissé a hangja, amikor visszatérünk „szentélyé­be”, ahol a „Szent János áldomásához” csordít egy-egy pohárravalót a szőlő bíbor véréből. — De nem is válók én meg in­nét egészen, benézek ezután is. Nem köny­­nyű egyszeriben nyugdíjassá válni, s már úgy hozzánőttem ehhez a munkához. Na­gyon szeretem a szakmát, s el törvényadta jogommal — havonta néhány munkanap ledolgozásával — élni is akarok. .. :A budafoki tartálykocsik, közvetlent; a pince melletti sínpáron az indítási­­várnak. Esteledni kezd, de a pincemester­nek ma még bőven akad tennivalója K zet rázunk hát egymással, s a jó égés­­ségre, a békés, hosszú öregkorra koco tünk. No, meg arra — amiben ezek ut szinte biztosak lehetünk —, hogy a m jusi terminus nem teljes és visszavonha tattara búcsú zást jelent majd. Jóba Tibor traktortípus Korbuly János és Rhorer Emil Kossuth-díjas konstruktőrök alkotása. Ez a traktor nemcsak továbbfejlesz­tése az előző D4K—A változat­nak, hanem a tervezők sok te­kintetben új műszaki megoldá­sokat is alkalmaztak. Ezek al­kalmasabbá teszik a gépet a gyorsművelésre. A D4K—B traktor prototípu­sának egy példányát már az őszi Mezőgazdasági Kiállításon megszemlélhették a látogatók százezrei. A KGST országok nemzetközi gépbemutatóján a bíráló bizottság aranyéremmel tüntette ki a konstrukciót. Az új traktorra felfigyeltek a ba­ráti országok szakemberei, sőt néhány tőkés ország szakértő­je is. Ilyen előzmények után került sor a Vörös Csillag Traktorgyárban november első napjaiban az első példányok, az úgynevezett nullszéria gyártá­sára. Ezt követően ezekben a hetekben megkezdődhetett a sorozatgyártás. A D4K—B a nagy teljesítmé­nyű traktorok kategóriájában minden értelemben világszín­vonalat képvisel. Négy kerék­nak. Üzemeltetése elsősorban a nagy vonóerőt igénylő munkák­nál gazdaságos. A 90 lóerős mo­torjának hasznos vonóereje 4500 —4800 kg, vagyis körülbelül 70 lóerő. A D4K—B a nehéz traktorok családjába tartozik. Ennek el­lenére mozgékony, könnyen kormányozható, mert a terve­zők olyan műszaki megoldáso­egy része szintén itthon ma­rad, más részük pedig export­ra kerül, nemcsak szocialista, hanem tőkés országokban is. A Vörös Csillag Traktorgyár vezetői és munkásai bíznak ab­ban, hogy új gyártmányuknak — a D4K—B traktornok — úgy idehaza, mint a külországok­ban sikere lesz. H. L. kát alkalmaztak, amelyek elő­nyére váltak ennek a gépnek sok más hasonló teljesítményű külföldi tratortípussal szemben. Haladási sebességének adataira jellemző, hogy az óránkénti 1 km-től 24,5 km-es sebességig összesen tíz fokozat kapcsolha­tó, tehát kihasználása rendkí­vül sokoldalú. A gép tervezői kényelmi és egészségügyi szem­pontokra is gondoltak. A trak­toron zárt fűthető vezetőfülke van, amely megvédi a trakto­ristákat az időjárás viszontag­ságaitól. • Az alkotók elképzelése ezek­ben a hetekben válik valóra a Vörös Csillag Traktorgyárban. Hiszen a jó konstrukció és a jó gyártás csak együtt eredmé­nyezheti az új, a gyakorlatban majd jól beváló traktortípus elterjedését. Sok gonddal, nagy feladatokkal birkóznak most a Vörös Csillag Traktorgyár ve­zetői és munkásai. A kooperá­ciós nehézségek ellenére az idén körülbelül 70—80 db D4K —B traktor kerül ki különböző szakaszokban a gyár szerelő­­csarnokából. Az első szériából a hazai rendelőkön kívül szál­lítanak az érdeklődő baráti or­szágoknak is. Tavasszal több ál­lami gazdaságban és termelő­­szövetkezetben már munka köz­ben vizsgáznak az új traktorok. A gyár előzetes tervei szerint 1965-ben 1400 darab D4K—B traktort gyártanak. Ezeknek gossá teszi a légfékberendezés, amely a pótkocsihoz is csatla­koztatható. A rászerelt hidrau­likus berendezések lehetővé te­szik, hogy úgyszólván a mező­­gazdaságban használatos összes munkagépekkel dolgozhassa­hajtása alkalmassá teszi arra, hogy a legnehezebb terepviszo­nyok között is dolgozhassanak vele. A traktor sokoldalúságát kétfokozatú erőleadó-tengely és négy mászósebesség-fokozat nö­veli. A vontatásban biztonsá­Egy új traktortípus megalko­tása is úgy kezdődik, mint egy hídé vagy épületé: a tervezés­sel. Pontos mérnöki rajzok és számítások határozzák meg a rengeteg alkatrész alakját, mé­retét, rendeltetését. Az új D4K Világszínvonalú magyar konstrukció Megkezdtek D4K—B traktor sorozatgyártását

Next

/
Oldalképek
Tartalom