Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-05 / 3. szám
t apja TISZTA LAPPAL a minőségi bor- és csemegeszőlőfajták telepítésére helyezik majd a fő súlyt. Kisebb hiányosságok akadtak ugyan az őszi telepítési idényben is, mégis már örvendetes mértékben tapasztalható volt a munkák során a gazdaságok egyre inkább kialakuló telepítési rutinja, gyakorlata. Különösképpen eredményes, szép munkát végeztek a bajai Micsurin Tsz gazdái a Kocsis Irma és egyéb minőségi szőlőfajták telepítésében. A mélykúti Alkotmány Tsz-ben negyedezer holdon létesült új szőlő, a jánoshalmi tsz-közi vállalkozásnál pedig ugyanekkora területen új gyümölcsös. A nyárlőrinci Petőfi és a borotai Piros Alma Tsz ültetvényei — az előbbiben szőlőt, az utóbbiban gyümölcsöst A múlt_ á«- gazdálkodásáról megyénkben 244 terriielőszövetkezet, 67 termelőszövetkezeti csoport. 29 szőlő- és gyümölcstermesztő szakszövetkezet, valamint négy tsz-közi vállalkozás készít zárszámadást. Vége felé tart a leltározás, egy-két nap múlva mindenütt befejezik, ugyanakkor már megkezdték a mérleg összeállítását, s az éves jövedelem felosztását. A mintegy nyolcszáz leltározó bizottság összesen több mint hárommilliárd forintot érő közös vagyon felmérését végzi, illetve végezte el. E vagyon hozzávetőleg 600 millió forinttal ér többet, mint az egy évvel ezelőtti. Értékét a tavalyi beruházások gyarapítják: az új építkezések, a szőlő- és gyümölcstelepítések, továbbá az állatállomány hozama és az állatvásárlás. A felosztásra kerülő jövedelem megközelíti a 800 millió forintot, s ez megfelel az egy évvel korábbi szintnek, valamint a tervezett összegnek is. így az egy gazdára jutó. közösből származó 11 ezer forintos átlagjövedelem sem marad alatta a tavalyinak. telepítettek — 100—100 holddal gyarapodtak az ősszel. A most soron levő feladatok közé tartozik az ültetvények védelme a rágcsálók kártételei ellen, s a bekötözött csemeték gyakori átvizsgálása. Telepítő gazdaságainkban most folyik az ültetvények leltározása. Ez a munka annál is inkább pontosságot, lelkiismeretességet követel meg, mert ennek során állapítható meg — a megeredt, tőkék számából, a hajtásnövekedés mértékéből, a beállottság fokából stb. —, hogy az ültetvény mennyiben mutat eltérő képet a megkívánt minőségtől, állagtól, illetve, hogy értéke arányban van-e a ráfordított költséggel. J. T. Az ütemterv .szeriét január végéig valamennyi gazdaságban elkészítik a zárszámadást. Ezzel egyidejűleg kezdetét veszi a járási, illetve városi mezőgazdasági szakigazgatási szervek felülvizsgálata és megerősítése. Ezt követően a gazdaságok megtartják a zárszámadó közgyűléseket, amelyek február végéig mindenhol lezajlanak. A zárszámadási előkészületekkel párhuzamosan készülnek az idei termelési tervek is — a növénytermesztő és az állattenyésztő szakemberek közreműködésével. A jövő hónap folyamán ezek alapján állítják majd össze a pénzügyi terveket. Fontos, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt mindegyik gazdaság felülvizsgált és jóváhagyott tervvel rendelkezzék. Itt említjük meg, hogy 42 termelőszövetkezet új rendszerű tervet készít. Általa lehetővé válik hogy a szövetkezet az elérni kívánt eredményt és jövedelmezőséget ágazatonként tér-, vezze meg — felhasználva a mostani zárszámadás önköltségszámításainak tapasztalatait. Űj iktatókönyvet nyitottak a tanácsoknál, a különböző hivatalokban, intézményekben és vállalatoknál. Kisebb-nagyobb formájú, tisztalapos könyvet, melynek fedelén mindössze ez áll: 1985. Rápillantva, a szem csak azt regisztrálja, hogy „négyjegyű szám”. Ám az értelem nyomban sokkal tovább megy ennél. Alighogy megfogalmazódik a gondolat: új esztendő — máris villámsebesen követik egymást, hemzsegnek a következők. Az év végi .számvetés tanulságainak sokasága, amelyek — valljuk meg — az ünnepek, a pihenés napjaiban is elő-előbukkantak, foglalkoztattak bennünket. — Vajon akad-e ember, aki ne jutott volna el olyan elhatározásig, hogy az új esztendő „tiszta lapját” még gondosabb, körültekintőbb munkával kezdi. És van-e olyan munkaterület, ahol érre ne kínálkozna lehetőség? De térjünk vissza az új iktatókönyvekhez. S ezek közül is azokhoz, amelyekbe az emberek ügyes-bajos dolgait jegyzik be a közhivatalokban, hogy az ügyet, s annak elintézését nyilvántartsák. A tiszta lap első bejegyzései rendszerint gondos betűkkel íródnak. Azzal az elhatározással, hogy ilyen lesz a folytatás is. S ez helyénvaló, hiszen fontos, a külcsín. Biztosítja a gyors áttekintést, bizonyítja á dolgozó rendszeretetét. A tartalom, egy-egy ügynek a lelkiismeret szerinti lehető legjobb elintézése nélkül azonban mégis keveset érne a csak küllemre szép munka. De beszéljünk róla nyíltan: A tiszta lapot nyitó elhatározások közepette minden közhivatali dolgozó gondolt-e rá, hogy mint minden más munkaterületen, az ő posztján is nagyon érvényes pártunk első titkára, Kádár János elvtárs által, megfogalmazott jelszó: Minden nap egy. kicsivel jobban! Mit lehet a hivatalokban minden nappal jobban és jobban csinálni? Például az ügyfelekkel való foglalkozást. Mert — legyen tanács vbapparátus, vagy más hivatal, intézmény, ahol emberek ügyes-bajos dolgait intézik —, erre jócskán kínálkozik lehetőség. Gondoljunk például csak arra, milyen érzéssel tartózkodik a hivatalban, s milyen véleménnyel, érzéssel távozik onnan az az ember, akinek problémáját csak tessék-lássék kezelik, intézik, akinek csak úgy félvállról vetnek oda egy-egy kérdést, nem is szólva arról, aki — tegyük fel — előbb kénytelen volt végighallgatni a hivatali dolgozók egymás közötti tereferéjét az előző napon látott tv-filmről, randevúról, vagy éppen családi epizódról! Bizony, hivatalos ügyének intézése közben sok ember tapasztalt hasonlót. Pedig milyen bosszantó az, ha a dolgozó a maga munkaterületén képessége legjavát igyekszik nyújtani, s a közhivatalban azt kell tapasztalnia, hogy fagyosak, kimértek hozzá, úgy kezelik, mint élettelen tárgyat. Félreértés ne essék: nem általános tapasztalatról van szó. De az ideális az lenne, ha ilyen fogyatékosság sehol nem fordulna elő. Hiszen minden embernek a legtermészetesebb igénye, hogy ügyes-bajos dolgával a hivatali tisztviselő úgy foglalkozzék, hogy az ügyfél azt érezhesse: itt az ő dolgát tekintik most a legfontosabbnak. És ha az emberekkel való bánásmód udvarias, készséges, s mindenütt a szó legnemesebb értelmében emberséges lesz, szinte eltűnik az a veszély, amit az akta rejt magában, nevezetesen az, hogy az irat mögött elfelejtjük meglátni az élő, érző embert. S ez az út vezet a körültekintő, igazságos és határidőn belüli döntéshez, ügyintézéshez. 1965. Űj lapot nyitott — a második ötéves terv utolsó esztendejét — a népgazdaság. A terv célkitűzéseiért fogtak friss erővel munkához az ipar és a népgazdaság más területeinek dolgozói. Űj lapot, új iktatókönyvet nyitottak a tanácsok, közhivatalok, intézmények dolgozói is. S ha az első oldalak szépen rótt bejegyzései után nemcsak a további adminisztrációban, hanem a tartalmi munkában: intézkedésekben, döntésekben áthatja tevékenységüket a gondosság, lelkiismeretesség, s nem utolsósorban az emberek szeretete, fontos küldetést töltenek be. Jogosan sorolhatják majd magukat is azoknak az eredményeknek részeseivé, amelyekért egész hazánk népe most indul újabb csatára. P. I. Hatszázmillió forinttal növelték vagyonukat megyénk közös gazdaságai n brigádvezefő példát mutat — Szép a varrás, ismét ki.fogástalanul dolgozott a brigád — állapítja meg elégedetten Kontra Kálmánná, a Kecskeméti Ruhaüzem minőségi ellenőre. Golupkov Jánosné (képünkön balról) munkacsapata az elmúlt évben tett felajánlást a szocialista brigád cím elnyeréséért. A minőség állandó javításában a brigádvezető jár elől jó példával, aki nemrégiben kapta meg a Könnyűipari Minisztérium Kiváló Dolgozója kitüntetést. Az őszi telepítési évad mérlege: 3300 hold új ültetvény Wäg proletárjai, egyesOTjetefcl / Az 1964—65. évi telepítési idénynek az elmúlt őszre eső első szakaszában megyénk szövetkezeti gazdaságai másfél ezer hold szőlő és 1800 hold gyümölcsös telepítését végezték el. A létesített új ültetvények területét tekintve, ez a teljesítmény nem éri et a tervezettet. Ennek legfőbb oka a szüret és az egyéb termények betakarításának az elhúzódása. Erre bizonyítékul szolgál az is, hogy az ültetvények talajának előkészítése a fent említett területnek a háromszorosán történt meg, továbbá az, hogy a szőlő- és gyümölcsszaporító anyagból is bőségesen elegendő mennyiséget tárolnak a telepítő gazdaságokban. Megnyugtató körülmény, hogy ha nem csupán az őszi feladatokat, hanem az első négy tervév egészét tekintjük, akkor elmondhatjuk, hogy gazdaságaink erre a nagyobb időegységre eső telepítési kötelezettségeiket teljesítették. Az 1965-ös gazdasági évre vonatkozó telepítési feladatok egyébként' időközben módosultak. A tavasszal és az ősszel szőlőből mintegy 4200-zal, gyümölcsféléből pedig másfél ezerrel kevesebb holdon kerül majd a földbe a szaporítóanyag, mint azt az eredeti tervelőirányzat megszabta. Ez a tervszámokban megmutatkozó csökkenés egy lépést jelent ahhoz, hogy a telepítések üteme összhangba jusson, arányos legyen a járulékos beruházások megvalósulásával. Az elkövetkező ötéves tervidőszakban egyébként Régi, kiöregedett szőlőparcellák nyújtózkodtak itt még az ősszel a Kunbajai Állami Gazdaságban. Helyükre, több száz holdon, újból szőlőt telepítenek. Most azonban már olyat, amely méltó a nagyüzemhez: Lenz Moser-rendszerű, vagyis széles sorközű, magas művelésre alkalmas ültetvényt létesítenek, minőségi borszőlőfajták felhasználásával. Felvételünkön a Hódmezővásárhelyi Talajjavító Vállalat gépeinek egy csoportja látható. XX. ÉVF. 3. SZ. Ara 60 fillér 1965. JAN. 5, KEDD
