Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! lapja BACS - KISKUN A MAGYAR. SZOCIALISTA MŰN KAS PÁ RT XX. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM ira 80 fillér 1965. JANUAR 24, VASÁRNAP Növényvédelem több mint 900 ezer holdon Tízmillió gomb Jól sikerült a tavalyi szőlS-gyümöicsfelvásárlás és az export A megyei tanács vb mezőgaz-i dasági osztályán elkészítették a múlt évi növényvédelemmel kapcsolatos összesítő jelentést. Kitűnik ebből, hogy a legfőbb célkitűzések egyike a szakmai irányítás és az ellenőrzés megjavítása, a növényápolás fokozottabb végrehajtása és a kártételek csökkentése volt. A szántóföldi növénykártevők elleni védekezést 376 ezer holdon szervezték meg. Vegyszeres gyomirást az előző évi terület háromszorosán — a gabona 29 ezer, a kukorica vetésterületének pedig több mint 16 *ezer holdján — végeztek. Szántóföldi növényvédelemre összesen 214 ezer holdon került sor. A védekezés eredményessége a többi között a kalászosok terméshozamának a növekedésében mutatkozott meg. Sajnos, azonban ezt jelentősen lerontotta a mezei pocok kártétele, ami miatt nyolcezer hold lucernát ki kellett szántani. Idejében és több újfajta növényvédőszer alkalmazásával hajtották végre 131 ezer hold szőlő növényvédelmét. A sikerhez nagyban hozzájárult a mintegy félszáz petxMiosapóra előrejelző-állomás működése. Több kormányhatározat is lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél több növényvédőszerhez és géphez juthassanak. A gyümöicskártevőlk dient védekezést — a szórvány és a házikerti gyümölcsösöket is beleértve — kis híján 200 ezer holdon végezték el. A megyei növényvédelem fejlődését bizonyítja, hogy például az 1953. évihez képest tavaly tizennégyszer annyi, 57 millió forint értékű növényvédőszert használtak fel a termelők, ami az eredeti tervekkel szemben is 46 százalékkal több. Az idei feladatok súlypontját az üzemi növényvédelem továbbfejlesztése, a szaktanácsadó és ellenőrző hálózat fokozottabb kiépítése képezi. A növényvédelmi jelentés a továbbiakban az elmúlt évi megyei gyümölcstermesztési verseny — lapunkban már ismertetett — eredményeit is értékeli. A versenyben a megye négy járásából és egy városából húsz termelőszövetkezet, három termelőszövetkezeti csoport és 11 szakszövetkezet vett részt, A megye részére versenyfeladatként előírt termő gyümölcsterületnek egyébként a háromszorosával, 4300 holddal neveztek be a versenybe a gyümölcstermesztő közös gazdaságok. A növényvédelem érdekében kidolgozott megyei intézkedési terv alapján — a MÉSZÖV és a földművesszövetkezetek bevonásával 76 községben 86 növényvédő brigádot szerveztek. Ezek főként a permetezőgéppel nem rendelkező termelőknek nyújtottak hatékony segítséget, és 77 ezer termelő tulajdonában levő 290 ezer termőfaegységet részesítettek védelemben. A gondosan végrehajtott növényvédelemnek köszönhető —, hogy mind a termelésben, mind pedig az exportban jelentős javulást hozott az elmúlt gazdasági év. Megyénkben csaknem 5 és fél ezer vagon gyümölcsöt és szőlőt — a tervezettnél 12 százalékkal többet — vásároltak fel. s ebből több mint 2700 vagonnyi mennyiség került exportra, ami a terv 66 százalékos túlteljesítését jelenti. A nádfüggöny mögött Kánikulát ígérő nyári reggeleken, útban a szűk négy fallal határolt munkahelyemre, sokszor irigykedve pislogtam a tetők fölé nyúló állványokra. Ott a magasban mindig fújt annyira a szél, hogy kidagaszsza a vászonin geltet, körülcirógassá a csokoládé színre barnult hátakat. Késő őszre tető alá került az épület, és amikor gallérba húzott nyakkal elsiettem a lenge nádfüggönnyel borított ablakok előtt, arra t gondoltam, hogy most nem szívesen maradnék itt a pufajkás emberek között. Ügy gondolom, így van ezzel mindenki, aki nem ismeri eléggé a téli építkezéseket. No, de nézzünk be a nádfüggönyök mögé. A malter sem „fázik“ Kecskeméten a volt Alföldi Szállóban kap helyet a fegyveres erők klubja. A Bács- Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat emberei dolgoznak itt. A 2,3 millió forint értékű átalakítási munkának körülbelül 80 százalékát a téli hónapokban végzik el. Az udvar közepén téglából eszkábált tűzhelyen, egy rozsdás vashordóban rotyog a víz. — A malterhoz melegítjük — mondja a tüzet tápláló Járomi Lajos. — Jobb foglalkozást most azt hiszem, nem is választhatott volna — hunyorítok rá. — Bent jó meleg van — szól közbe magyarázói ag Hegedűs Antal művezető. A tágas ebédlőhelyiségben valóban nem fázhatnak a vakolok, jókora kályha duruzsol a sarokban. Még a hideg idő beállta előtt elvégezte a födémcserét a brigád, helyükön vannak már az ajtók, ablakok is. Jól halad a munka, most már lassan a festők következnek. Arról is gondoskodtak az építők, hogy a frissen fölkent malter se „fázzon”. Éjszakánként kokszkályhúkkjal szárítják a falakat. Mej* fiatal odik az Árpád mozi Nem kell sokat gyalogolnunk a vállalat másik munkahelyéig, az Árpád moziig. A filmszínház előcsarnokára már most sem ismerne rá a kecskeméti mozijáró. A pénztárfülkét lebontották, majd a falon kívül építik fel újra. — így tágasabb lesz a csarnok. A nagyterem kész csatatér. A padlót felszedték, árkok szabdalják keresztül-kasul a földet. — Most készítjük a fűtőcsatornákat — mondja Farkas Tibor brigádvezető, aztán hátrább löki a „jambó” sapkát és keze fejével megtörli izzadó homlokát. — Ha a nézőket is így fűti majd ez a berendezés, mint a készítőit, -akkor biztosan nem fáznak — jegyzem meg. Félkézből kontráznak; — Éppen azért izzadunk, hogy ne fázzanak. Maguknak csinálják Utolsó állomásunk a vállalat Széchenyi körúton épülő, azaz hogy épült munkásotthona. A létesítmény ugyanis már szinte teljesen készen áll. — Nem kell hozzá különö-Láiogatás téli építkezéseken sebb szakértelem, hogy az ember megállapítsa: ez valóban „minőségi munka” lesz. Olyan, amilyet mindig várunk az építőktől. Kun Sándor művezető élénken tiltakozik: — Higgye el, hogy mi mindig igyekszünk ilyen jól elvégezni a dolgunkat — Bende János parkettázó azonban így vall: — Hát hiába, ezt mégis csak magunknak csináljuk. A fiatal szakmunkásnak minden oka megvan a tréfálkozásra, örömre, hiszen két évi vonatozás után itt végre otthonra talál — száznyolcvan társával együtt. — Jó régen kezdtünk hozzá az otthon építéséhez, még 1963- ban. De jóformán csak télen csinálhattuk mindig. Tavasztól őszig ugyanis a rendelt munkák kötik le erőnket — mondja a búcsúzásnál a művezető. Kőrútunk végén összegezhetjük tapasztalatainkat: a nádpallók mögött télen sem olyan elviselhetetlen a kőművesek munkája, mint aliogy azt a kívülállók hiszik. A vállalatok nemcsak a munkaalkalmat, hanem a jő munkafeltételeket is megteremtik dolgozóiknak. Ennek köszönhető, hogy az építőipar idényjellegéről ma m>’’ alig beszélhetünk. Békés Deaső Két éa fél millió forint bevétel Baján, az Űj Élet Halászati Termelőszövetkezet gombüzemében, tavaly csaknem tízmillió gombot készítettek. Ha így vesszük: az ország minden lakosára jut egy-egy darab a gyártmányukból. Jelentős részét azonban exportálták, s így a segédüzem bevétele megközelítette a két és fel millió forintot. A gombkészítés külön tudomány, s a gépek kezelése nagy gyakorlatot igényel. Érdemes szemmel kísérni a munka néhány mozzanatát. Először is a leáztatott és megtisztított folyami kagylóból kivágják a „nyers-gombot”. A gép, amellyel ezt a balesetveszélyes munkát végzik, percenként 8400-szor forgatja meg a kését. (Felső képünk.) Ezután a durva csiszolás következik. Felvételünkön Rudas Györgyné, a htsz egyik alapító tagja látható. (Oldalsó képünk.) Végül a finomabb kidolgozás és a lyukasztás kerül sorra. A kész gombokból jut a hazai ruhaüzemeknek is. (Alsó képünk.)
