Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

«s EGY: "rí,. Év utója, év «teje — áss összegezések időszaka. Afearva­­akaratlan erről szólnak tudósítóink írásai is. Jó néhányat már közreadtunk belőlük. Ezúttal négy községből, de más-más . témakörből — mégis azonos gondolatokat ébresztve__adunk közre egy kis csokrot a beérkezett levelekből. I közr< Mi rejtőzik a vendéglátás 29 százalékos forgalomnövekedése mögött ? A KERESKEDELMI egységek egy évi forgalmának alakulása jó alap arra, hogy annak tükré­ben lemérj ük a lakosság élet­­színvonalában jelentkező előre­haladást. Minden év januárjá­ban ezért is tárgyal tanácsunk a kereskedelem helyzetéről. A korábbi évekhez képest ta­valy jelentősen fejlődtek Katy­­már üzletei. Korszerűbbek let­tek az önkiszolgáló és vegyes­boltok, az italboltok, a cukrász­da, és új ruházati üzlet is nyí­lott. A boltvezetők gondos piac­kutatás. az árumennyiség nö­velése mellett a megfelelő vá­laszték biztosítására is töreked­tek. KISKERESKEDELMI forgal­munk tavaly az 1963. évihez képest 9 százalékkal volt maga­sabb. S ebből hiányoznak azok az áruféleségek, amelyeket a járás különböző szakboltjaiban szerzett be a lakosság. Pedig ■a televíziókészülék tulajdono­sok száma negyvenöttel növeke­dett a múlt évben, motorkerék­párt tízen vásároltak, számos lakásban pedig konyha-, háló­szoba és kombinált bútor ta­núskodik a gyarapodásról. Figyelemreméltó községünk vendéglátó egységeinek forga­lomnövekedése, amely az 1963. évihez képest 29 százalékkal nőtt. Pénzben kifejezve ez 3 millió 224 ezer forintot jelent, az ’egy lakosra vonatkoztatott fogyasztás pedig 850 forintot, összehasonlítva a környező köz­ségek vendéglátó egységednek forgalmával, községi tanács un K igen magasnak találja ezt a ^felfutást”. Hiszen, ha ennek az összegnek csak 50 százalékát családi ház építésére fordította volna a lakosság, több mint 10 két szoba, összkomfortos la­kással gazdagodott volna Katy­­már. AZ IMÉNTI következtetés mellett hasznos volt a keres­kedelem helyzetének megtár­gyalása azért is, mert több célt szabott a tanács a további mun­kát illetően. Javasolta például a boltegységekben az áruk hasz­nálatával kapcsolatos tanács­adás javítószolgálat megszer­vezését. kiállítások rendezését. S mivel a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátása fő­ként a piacra korlátozódik, fel­hívta a helyi földművesszövet­­kezetet, hogy különösen a téli időszakban gondoskodjék ennek biztosításáról, mert a zöldség és gyümölcs iránt kereslet ko­ránt sincs kielégítve. Vinkó Sándor 2 millió 209 ezer ELKÉSZÜLT a tompái taka­rékszövetkezet 1964. évi mérle­ge. E mérleg igen kedvező ké­pet fest a falu takarékszövet­kezetének fejlődéséről, múlt évi munkájáról. A 980 tagot szám­láló takarékszövetkezet túltelje­sítette múlt évi részjegybevételi előirányzatát, jelentősen növe­kedett — elérte a 2 millió 200 ezer forintot — a szövetkezet­ben elhelyezett takarékbetét-ál­lomány. Emellett mintegy 1107 dolgozót segített ki a Takarék­­szövetkezet 1 millió 530 ezer forintot kitevő kölcsönnel. Ezen belül ipari célra, fogyasztási cikkekre 680 ezer forint hitelt folyósítottak. A MÉRLEG mintegy 200 ezer forintnyi közös vagyont muta­tott ki, s a múlt év eredmé­nyeihez tartozik az is, hogy a takarékszövetkezet a közelmúlt­ban költözött be új irodahelyi­ségébe. AZ EREDMÉNYEK összege­zésekor természetesen már az idei feladatok, tervek is kiraj­zolódtak. Ezek közé tartozik például, hogy a takarékszövet­kezet az idei évtől ötéves lejá­ratra 15 ezer forintos kölcsönt is tud nyújtani a lakásépítési akcióhoz, tatarozásokhoz. Köl­csönt biztosít áruvásárlásra is, továbbá segítséget nyújt a kü­lönféle biztosítási ügyek intézé­sében. A takarékszövetkezet múlt évi eredményeiért méltán illeti di­cséret a lelkes ügyvezetőt, Födi Istvánt és a takarékszövetkezet dolgozóit. Simola Lajos AZ IDEI községfejlesztési terv előkészítésébe a múlt év végén a lakosság legszélesebb rétegeit sikerült bevonni Gé­­derlakon. A tervek végrehajtá­sához az adott segítség a köz­ség további fejlődése szempont jából alapvető, amely, mint látjuk, nálunk sem merül ki a társadalmi munka végzésében, hanem már a tervezés idősza­kában közösségi jellegű volt. Géderlakon a múlt évben még nem sikerült befejezni a 2,2 millió forintba kerülő mo­dern, minden igényt kielégítő művelődési otthon építését, bár a téglakerítés elkészítésénél a talajegyengetésnél, talaj gyalu-1 ásnál jelentős értékű társa­dalmi munkát végzett a lakos­ság. (Meg kell jegyeznünk, hogy az otthon körüli elplanírozott terület alapját képezheti a to­vábbi években épülő új sportte­lep megvalósításának is.) TERMÉSZETESEN az idén folytatódik a gyepesítés, a fa­ültetés, a kerítés felhúzása — szintén társadalmi munkában. A községi tanács tavaly 32 ezer forintot szavazott meg jár­daépítésre. Ebből az összegből mégis több mint 800 négyzet­­méter gyalogjárót sikerült lét­rehozni, mert a géderlakiak itt sem hagyták a község vezetőit. Segítettek, s ezáltal egy négy­zetméter betonjárda mindössze 40 forintba került. Külön dicsé­retet érdemelnek ilyen vonat­kozásban a Rákóczi, a Kinizsi és a Kalocsai utca lakói, Tóth József, Igaz Károlyné tanács­tagok, továbbá Dudás Sándor­­né, akiknek szintén nagy részük van abban, hogy a járdaépítés­nél elvégzett társadalmi munka értéke több mint 25 ezer forint lett. És folytathatnám a felsoro­lást: a művelődési otthon, az új általános iskola előtti terület vízelvezetését, szolgáló alagcső­­vezetéssel amiben a helyi tsz­­ek is „besegítettek” sőt, az út­törők is, akiknek keze munkáját az új általános iskola kerítésé­nek lefestése dicséri. ILYEN előzmények után ala­kult ki Géderlakon az a furcsa helyzet, hogy bár az előző évekhez viszonyítva lényege­sen kisebb volt a múlt eszten­dei községfejlesztési előirányza­tunk, mégis — a helyi lakos­ság, a tanácstagok lelkes segí­tőkészsége révén — sokkal na­gyobbat léptünk előre, mint az elmúlt években bármikor. Ezért a jövőben is különös gondot fordít a tanács a községfejlesz­tési munkák kollektív tervezé­sére, előkészítésére -és végrehaj­tására, mert tudjuk: célkitűzé­seink legkönnyebb, legmara­déktalanabb végrehajtásának a feltétele ezután is csak ilyen módon képzelhető el. Molnár János LEVEL A VAKOKRÓL E levél címzettje minden olvasó, akihez eljut az újság, s akik saját szemükkel tudják végigolvasni a sorokat. Írni kell a vakokról, hogy segítsünk raj­tuk mi, akik látunk. Nem ke­­sergésre, szánakozásra van szük­ség, hanem segítségre, olyan ér­telemben, hogy feledtessük ve­lük sorsuk tragédiáját, elvezes­sük őket, a fehér bottal kopo­gókat az elérhető boldogsághoz, a megnyugvást jelentő munká­hoz. „Mily boldogtalanok lennének a vakok az őket körülvevő egyének apró figyelmességei, nélkül!...” — írja Diderot, a langresi késműves fia, a nagy francia materialista filozófus 1749-ben „Levél a vakokról azokhoz, akik látnak” című első munkájában. Vajon mi elmond­hatjuk-e, hogy apró figyelmes­ségekkel viseltetünk a világta­lanok iránt? Ha mindenki őszin­tén önmagába néz, bizony kissé szégyenkeznünk kell. Egy vak ember jár fel hozzám a szerkesztőségbe. Bonyolult lakásvitája van,. amelyen már a bíróság sem tud segíteni. Ö szokta elmondani, hogy mit je­lent egy vaknak például végig mennie az utcán, amikor a ka­puk elé kirakják a szemetes vödröket, az üzletek elé a ládá­kat, állványok közé fognak egy házat. Azt ők már jól ismerik, hogy hol van ilyen állandó ve­szély: ahol a villanyoszlop a járda közepén áll, mint pél­dául a Szilády Károly utca jobb oldalán, s az aluljárónál a víz­toronnyal szemben. Itt tudnak vigyázni, de bizony az állvá­nyoknak, a ládáknak, kerék­pároknak sokszor nekimennek. A megyében összesen 282 olyan ember él, aki vagy teljesen vak, vagy csökkentlátó. Közülük mindössze 61 részesül havi 220 forintos segélyben a megyei ta­nácstól. Többen rokkantsági nyugdíjat kapnak, s abból él­nek, de ismerek olyat, aki heti­piacok alkalmával kis bögrével a kezében kéregét. Joggal kérdezhetjük, hogy mit tesz a Vakok és Csökkent­­látók Országos Szövetsége? Saj­nos, ennek a működése gyakor­latilag nagyon keveset, mond­hatnánk, hogy semmit sem ja­vít a Bács-Kiskun megyei vi­lágtalanok helyzetét. Ök ugyanis a szövetség szegedi csoportjához tartoznak, ami távolságban pon­tosan annyit jelent, mintha Bu­dapestéhez tartoznának. Az itte­ni gondokat, az itt élő emberek kereseti, lakás és egyéb prob­lémáit nem lehet „távirányítás­sal” megoldani. De ezen túl in­dokolná a megyei csoport létre­hozását a létszám is. Közel há­romszáz emberről van szó, akik­nek a megyei csoport mintegy érdekvédelmi szerve volna. Hogy erre milyen szükség van, arra egy példát: 1963. július 28-án A távlati tervek szerint MÉG 1963-BAN elkészült Al­­pár község húszéves távlati fej­lesztési terve, mely egy korsze­rű új falu képét vetíti a szem­lélő elé. . , , , A TERV valóra valtasa érde­kében máris megkezdődtek az első lépésék. Még ez évben 42 házhely kerül kiosztásra, ame­lyeken OTP-kölcson segítségé­vel épülnek majd fel a lakóhá­zak. A terv szerint a község centruma is az új lakónegyed­ben lesz. Itt kap majd elhelye­zést az új tanácsháza, a tizen­két tantermes iskola, az fmsz­­áruház óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, távolsági autóbuszmeg-> álló, művelődési ház stb. Mind­ez természetesen még csak a tervékben szerepel, de minden­esetre alkalmas arra, hogy rendszert vigyen az évenkénti fejlesztési tervekbe, s megmu­tassa a jövő útját. A NAGYSZABÁSÚ terv meg­valósítása érdekében még sok akadályt kell leküzdeni, de a kezdeti lépések mindenesetre biztatóak. A negyvenkét csalá­di ház alapkőletétele ez évben történik, s további 150 lakás­nak megfelelő házhely kijelölé­se most van folyamatban. Dinnyés József Meózzák a kövidinkát Naponta sok száz, borral töltött üveget szállít a futószalag az Alföldi Állami Pincegazdaság kecskeméti palackozó üzemének „röntgenasztalára”. Itt végzik ugyanis az alföldi fehérrel, bácsal­mási ezerjóval, kövidinkával és a többi kiváló alföldi borral csordulásig töltött palackok meózását, ellenőrzik, hogy tiszta, üle­dékmentes arany homoknedű kerül-e a fogyasztókhoz. „A világtalanok világa” címen cikket írtunk a vakokról, amely­ben megemlítettük, hogy And­rási József három gyermekével; beteg feleségével súlyos lakás­gonddal küzd. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. illetékes osztálya augusztus I4-én írás­beli ígéretet tett arra, hogy az 1964-ben átadásra kerülő állami lakások közül az első házban kap Andrási József és családja is lakást. Sajnos, az ígéretből nem lett semmi, a félkarú, vak ember még ma ■ is egy tanyán lakik és onnan botorkál be időnként a városba, a gyerekéi onnan járnak iskolába stb. Töb­bek között ilyen kérdésekben is nagyon sokat tehetne egy helyi érdekvédelmi szerv, cso­port. Mindezt nem azért mond­tuk el, mintha a szövetség nem törődne tagjaival. A múlt évben jelent meg az egészségügyi mi­niszter 41/1964. (Eü. K. 19.) szá­mú rendelete, amelyben a világ­talanok számára évenként hat­­szori (díjtalan) utazást tesz le­hetővé. A részletes szabályozás­ra most nem térünk ki. Nyil­vánvaló, hogy ez segítség, csak az a baj, hogy a vakok gyakor­latilag ennek semmi, vagy igen minimális hasznot veszik, mert a kedvezménnyel csak abba a városba utazhatnak, ahová szer­vezetileg tartoznak. A Bács me­gyeiek például Szegedre. De minek utazzanak oda? Éven­ként egyszer ha van közgyűlés, így tehát nem tudják kihasz­nálni a kedvezményt. , Végül egy nagyon érdekes, bár kissé utópisztikusnak tűnő javaslatot említünk meg, amit beszélgetésünk során Cs. L. ve­tett fel. Ö szintén vak és igen sokat foglalkozik nemcsak a saját, de sorstársai gondjaival is. Az lenne az ideális — mond­ta —, hogyha a vakokat egyet­len bérházba tennék, ha létre­hoznák az úgynevezett, „vakok házát”. Ez talán többet segítene rajtuk, mint a megyei csoport megalakulása. Nem. intézet len­ne, hanem egy bérház, ahol ha­marosan megtanulnák a tájéko­zódást, megismernék egymás problémáját, s könnyebben se­gíthetnének társaikon. Hama­rabb megoldódhatna így foglal­koztatásuk is, amire nemcsak az anyagiak miatt van nagy szükségük, de lélektani szem­pontból szintén felmérhetetlen jó hatása volna. iVe legyen tehát a vakok problémája csupán az övék, de elsősorban a miénk, akik lá­tunk. Vegyük észre őket, segít­sünk a fehér bottal kopogó em­bereken, akiket az örök éjszaka birodalmába sodort. Gál Sándor Csak jégfoltok vannak a Balatonon A Balaton, amely az utóbbi ivek­hez viszonyítva ezen a télen felVi­­nően későn fagyott be, csak néhány napig volt összefüggő jégpáncél alatt, mert a vízterület nagy részé­ről hamarosan eltűnt a jég. A vé­kony és egyenetlenül befagyott jég­takarót néhány nap alatt feltörte az erős bakonyi szél és a vízmosás. A tó nagy részén csütörtökön és pén­teken már a víztükröt lehetett látni, nagyobb jégfoltok csak az öblök­ben és a parti részeken találhatók. A Balaton népes madárserege így újra birtokába vehette a tavat. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Válla Lát. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a Telefon. 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj í nőnapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065.

Next

/
Oldalképek
Tartalom