Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-30 / 25. szám
«s EGY: "rí,. Év utója, év «teje — áss összegezések időszaka. Afearvaakaratlan erről szólnak tudósítóink írásai is. Jó néhányat már közreadtunk belőlük. Ezúttal négy községből, de más-más . témakörből — mégis azonos gondolatokat ébresztve__adunk közre egy kis csokrot a beérkezett levelekből. I közr< Mi rejtőzik a vendéglátás 29 százalékos forgalomnövekedése mögött ? A KERESKEDELMI egységek egy évi forgalmának alakulása jó alap arra, hogy annak tükrében lemérj ük a lakosság életszínvonalában jelentkező előrehaladást. Minden év januárjában ezért is tárgyal tanácsunk a kereskedelem helyzetéről. A korábbi évekhez képest tavaly jelentősen fejlődtek Katymár üzletei. Korszerűbbek lettek az önkiszolgáló és vegyesboltok, az italboltok, a cukrászda, és új ruházati üzlet is nyílott. A boltvezetők gondos piackutatás. az árumennyiség növelése mellett a megfelelő választék biztosítására is törekedtek. KISKERESKEDELMI forgalmunk tavaly az 1963. évihez képest 9 százalékkal volt magasabb. S ebből hiányoznak azok az áruféleségek, amelyeket a járás különböző szakboltjaiban szerzett be a lakosság. Pedig ■a televíziókészülék tulajdonosok száma negyvenöttel növekedett a múlt évben, motorkerékpárt tízen vásároltak, számos lakásban pedig konyha-, hálószoba és kombinált bútor tanúskodik a gyarapodásról. Figyelemreméltó községünk vendéglátó egységeinek forgalomnövekedése, amely az 1963. évihez képest 29 százalékkal nőtt. Pénzben kifejezve ez 3 millió 224 ezer forintot jelent, az ’egy lakosra vonatkoztatott fogyasztás pedig 850 forintot, összehasonlítva a környező községek vendéglátó egységednek forgalmával, községi tanács un K igen magasnak találja ezt a ^felfutást”. Hiszen, ha ennek az összegnek csak 50 százalékát családi ház építésére fordította volna a lakosság, több mint 10 két szoba, összkomfortos lakással gazdagodott volna Katymár. AZ IMÉNTI következtetés mellett hasznos volt a kereskedelem helyzetének megtárgyalása azért is, mert több célt szabott a tanács a további munkát illetően. Javasolta például a boltegységekben az áruk használatával kapcsolatos tanácsadás javítószolgálat megszervezését. kiállítások rendezését. S mivel a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátása főként a piacra korlátozódik, felhívta a helyi földművesszövetkezetet, hogy különösen a téli időszakban gondoskodjék ennek biztosításáról, mert a zöldség és gyümölcs iránt kereslet koránt sincs kielégítve. Vinkó Sándor 2 millió 209 ezer ELKÉSZÜLT a tompái takarékszövetkezet 1964. évi mérlege. E mérleg igen kedvező képet fest a falu takarékszövetkezetének fejlődéséről, múlt évi munkájáról. A 980 tagot számláló takarékszövetkezet túlteljesítette múlt évi részjegybevételi előirányzatát, jelentősen növekedett — elérte a 2 millió 200 ezer forintot — a szövetkezetben elhelyezett takarékbetét-állomány. Emellett mintegy 1107 dolgozót segített ki a Takarékszövetkezet 1 millió 530 ezer forintot kitevő kölcsönnel. Ezen belül ipari célra, fogyasztási cikkekre 680 ezer forint hitelt folyósítottak. A MÉRLEG mintegy 200 ezer forintnyi közös vagyont mutatott ki, s a múlt év eredményeihez tartozik az is, hogy a takarékszövetkezet a közelmúltban költözött be új irodahelyiségébe. AZ EREDMÉNYEK összegezésekor természetesen már az idei feladatok, tervek is kirajzolódtak. Ezek közé tartozik például, hogy a takarékszövetkezet az idei évtől ötéves lejáratra 15 ezer forintos kölcsönt is tud nyújtani a lakásépítési akcióhoz, tatarozásokhoz. Kölcsönt biztosít áruvásárlásra is, továbbá segítséget nyújt a különféle biztosítási ügyek intézésében. A takarékszövetkezet múlt évi eredményeiért méltán illeti dicséret a lelkes ügyvezetőt, Födi Istvánt és a takarékszövetkezet dolgozóit. Simola Lajos AZ IDEI községfejlesztési terv előkészítésébe a múlt év végén a lakosság legszélesebb rétegeit sikerült bevonni Géderlakon. A tervek végrehajtásához az adott segítség a község további fejlődése szempont jából alapvető, amely, mint látjuk, nálunk sem merül ki a társadalmi munka végzésében, hanem már a tervezés időszakában közösségi jellegű volt. Géderlakon a múlt évben még nem sikerült befejezni a 2,2 millió forintba kerülő modern, minden igényt kielégítő művelődési otthon építését, bár a téglakerítés elkészítésénél a talajegyengetésnél, talaj gyalu-1 ásnál jelentős értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. (Meg kell jegyeznünk, hogy az otthon körüli elplanírozott terület alapját képezheti a további években épülő új sporttelep megvalósításának is.) TERMÉSZETESEN az idén folytatódik a gyepesítés, a faültetés, a kerítés felhúzása — szintén társadalmi munkában. A községi tanács tavaly 32 ezer forintot szavazott meg járdaépítésre. Ebből az összegből mégis több mint 800 négyzetméter gyalogjárót sikerült létrehozni, mert a géderlakiak itt sem hagyták a község vezetőit. Segítettek, s ezáltal egy négyzetméter betonjárda mindössze 40 forintba került. Külön dicséretet érdemelnek ilyen vonatkozásban a Rákóczi, a Kinizsi és a Kalocsai utca lakói, Tóth József, Igaz Károlyné tanácstagok, továbbá Dudás Sándorné, akiknek szintén nagy részük van abban, hogy a járdaépítésnél elvégzett társadalmi munka értéke több mint 25 ezer forint lett. És folytathatnám a felsorolást: a művelődési otthon, az új általános iskola előtti terület vízelvezetését, szolgáló alagcsővezetéssel amiben a helyi tszek is „besegítettek” sőt, az úttörők is, akiknek keze munkáját az új általános iskola kerítésének lefestése dicséri. ILYEN előzmények után alakult ki Géderlakon az a furcsa helyzet, hogy bár az előző évekhez viszonyítva lényegesen kisebb volt a múlt esztendei községfejlesztési előirányzatunk, mégis — a helyi lakosság, a tanácstagok lelkes segítőkészsége révén — sokkal nagyobbat léptünk előre, mint az elmúlt években bármikor. Ezért a jövőben is különös gondot fordít a tanács a községfejlesztési munkák kollektív tervezésére, előkészítésére -és végrehajtására, mert tudjuk: célkitűzéseink legkönnyebb, legmaradéktalanabb végrehajtásának a feltétele ezután is csak ilyen módon képzelhető el. Molnár János LEVEL A VAKOKRÓL E levél címzettje minden olvasó, akihez eljut az újság, s akik saját szemükkel tudják végigolvasni a sorokat. Írni kell a vakokról, hogy segítsünk rajtuk mi, akik látunk. Nem kesergésre, szánakozásra van szükség, hanem segítségre, olyan értelemben, hogy feledtessük velük sorsuk tragédiáját, elvezessük őket, a fehér bottal kopogókat az elérhető boldogsághoz, a megnyugvást jelentő munkához. „Mily boldogtalanok lennének a vakok az őket körülvevő egyének apró figyelmességei, nélkül!...” — írja Diderot, a langresi késműves fia, a nagy francia materialista filozófus 1749-ben „Levél a vakokról azokhoz, akik látnak” című első munkájában. Vajon mi elmondhatjuk-e, hogy apró figyelmességekkel viseltetünk a világtalanok iránt? Ha mindenki őszintén önmagába néz, bizony kissé szégyenkeznünk kell. Egy vak ember jár fel hozzám a szerkesztőségbe. Bonyolult lakásvitája van,. amelyen már a bíróság sem tud segíteni. Ö szokta elmondani, hogy mit jelent egy vaknak például végig mennie az utcán, amikor a kapuk elé kirakják a szemetes vödröket, az üzletek elé a ládákat, állványok közé fognak egy házat. Azt ők már jól ismerik, hogy hol van ilyen állandó veszély: ahol a villanyoszlop a járda közepén áll, mint például a Szilády Károly utca jobb oldalán, s az aluljárónál a víztoronnyal szemben. Itt tudnak vigyázni, de bizony az állványoknak, a ládáknak, kerékpároknak sokszor nekimennek. A megyében összesen 282 olyan ember él, aki vagy teljesen vak, vagy csökkentlátó. Közülük mindössze 61 részesül havi 220 forintos segélyben a megyei tanácstól. Többen rokkantsági nyugdíjat kapnak, s abból élnek, de ismerek olyat, aki hetipiacok alkalmával kis bögrével a kezében kéregét. Joggal kérdezhetjük, hogy mit tesz a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetsége? Sajnos, ennek a működése gyakorlatilag nagyon keveset, mondhatnánk, hogy semmit sem javít a Bács-Kiskun megyei világtalanok helyzetét. Ök ugyanis a szövetség szegedi csoportjához tartoznak, ami távolságban pontosan annyit jelent, mintha Budapestéhez tartoznának. Az itteni gondokat, az itt élő emberek kereseti, lakás és egyéb problémáit nem lehet „távirányítással” megoldani. De ezen túl indokolná a megyei csoport létrehozását a létszám is. Közel háromszáz emberről van szó, akiknek a megyei csoport mintegy érdekvédelmi szerve volna. Hogy erre milyen szükség van, arra egy példát: 1963. július 28-án A távlati tervek szerint MÉG 1963-BAN elkészült Alpár község húszéves távlati fejlesztési terve, mely egy korszerű új falu képét vetíti a szemlélő elé. . , , , A TERV valóra valtasa érdekében máris megkezdődtek az első lépésék. Még ez évben 42 házhely kerül kiosztásra, amelyeken OTP-kölcson segítségével épülnek majd fel a lakóházak. A terv szerint a község centruma is az új lakónegyedben lesz. Itt kap majd elhelyezést az új tanácsháza, a tizenkét tantermes iskola, az fmszáruház óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, távolsági autóbuszmeg-> álló, művelődési ház stb. Mindez természetesen még csak a tervékben szerepel, de mindenesetre alkalmas arra, hogy rendszert vigyen az évenkénti fejlesztési tervekbe, s megmutassa a jövő útját. A NAGYSZABÁSÚ terv megvalósítása érdekében még sok akadályt kell leküzdeni, de a kezdeti lépések mindenesetre biztatóak. A negyvenkét családi ház alapkőletétele ez évben történik, s további 150 lakásnak megfelelő házhely kijelölése most van folyamatban. Dinnyés József Meózzák a kövidinkát Naponta sok száz, borral töltött üveget szállít a futószalag az Alföldi Állami Pincegazdaság kecskeméti palackozó üzemének „röntgenasztalára”. Itt végzik ugyanis az alföldi fehérrel, bácsalmási ezerjóval, kövidinkával és a többi kiváló alföldi borral csordulásig töltött palackok meózását, ellenőrzik, hogy tiszta, üledékmentes arany homoknedű kerül-e a fogyasztókhoz. „A világtalanok világa” címen cikket írtunk a vakokról, amelyben megemlítettük, hogy Andrási József három gyermekével; beteg feleségével súlyos lakásgonddal küzd. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. illetékes osztálya augusztus I4-én írásbeli ígéretet tett arra, hogy az 1964-ben átadásra kerülő állami lakások közül az első házban kap Andrási József és családja is lakást. Sajnos, az ígéretből nem lett semmi, a félkarú, vak ember még ma ■ is egy tanyán lakik és onnan botorkál be időnként a városba, a gyerekéi onnan járnak iskolába stb. Többek között ilyen kérdésekben is nagyon sokat tehetne egy helyi érdekvédelmi szerv, csoport. Mindezt nem azért mondtuk el, mintha a szövetség nem törődne tagjaival. A múlt évben jelent meg az egészségügyi miniszter 41/1964. (Eü. K. 19.) számú rendelete, amelyben a világtalanok számára évenként hatszori (díjtalan) utazást tesz lehetővé. A részletes szabályozásra most nem térünk ki. Nyilvánvaló, hogy ez segítség, csak az a baj, hogy a vakok gyakorlatilag ennek semmi, vagy igen minimális hasznot veszik, mert a kedvezménnyel csak abba a városba utazhatnak, ahová szervezetileg tartoznak. A Bács megyeiek például Szegedre. De minek utazzanak oda? Évenként egyszer ha van közgyűlés, így tehát nem tudják kihasználni a kedvezményt. , Végül egy nagyon érdekes, bár kissé utópisztikusnak tűnő javaslatot említünk meg, amit beszélgetésünk során Cs. L. vetett fel. Ö szintén vak és igen sokat foglalkozik nemcsak a saját, de sorstársai gondjaival is. Az lenne az ideális — mondta —, hogyha a vakokat egyetlen bérházba tennék, ha létrehoznák az úgynevezett, „vakok házát”. Ez talán többet segítene rajtuk, mint a megyei csoport megalakulása. Nem. intézet lenne, hanem egy bérház, ahol hamarosan megtanulnák a tájékozódást, megismernék egymás problémáját, s könnyebben segíthetnének társaikon. Hamarabb megoldódhatna így foglalkoztatásuk is, amire nemcsak az anyagiak miatt van nagy szükségük, de lélektani szempontból szintén felmérhetetlen jó hatása volna. iVe legyen tehát a vakok problémája csupán az övék, de elsősorban a miénk, akik látunk. Vegyük észre őket, segítsünk a fehér bottal kopogó embereken, akiket az örök éjszaka birodalmába sodort. Gál Sándor Csak jégfoltok vannak a Balatonon A Balaton, amely az utóbbi ivekhez viszonyítva ezen a télen felVinően későn fagyott be, csak néhány napig volt összefüggő jégpáncél alatt, mert a vízterület nagy részéről hamarosan eltűnt a jég. A vékony és egyenetlenül befagyott jégtakarót néhány nap alatt feltörte az erős bakonyi szél és a vízmosás. A tó nagy részén csütörtökön és pénteken már a víztükröt lehetett látni, nagyobb jégfoltok csak az öblökben és a parti részeken találhatók. A Balaton népes madárserege így újra birtokába vehette a tavat. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Válla Lát. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a Telefon. 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj í nőnapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065.
