Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-04 / 284. szám

2. oldal A testvéri barátság jegyében... A zsoldosok garázdálkodnak Kongóban A francia nemzetgyűlés megszavazta az, atombomba-törvényt KÜLPOLITIKAI vo­natkozásban is jelentős az a beszéd, melyet Leo- nyid Brezsnyev, azSZKP Központi Bizottságának első titkára mondott Moszkvában a csütörtökön megtartott szovjet— csehszlovák barátsági nagygyűlésen. A szocialis­ta világrendszert alkotó államok kapcsolatait — mondotta Brezsnyev — a növekvő gazdasági, politikai és kulturális együttműködés jellemzi. Az SZKP arra törekszik — tette hozzá —, hogy ez az együttműködés még közelebb hozza egy­máshoz az érintett országok népeit. Hangsúlyoz­ta, hogy sok erőfeszítésre, türelemre és körülte­kintésre van szükség, hogy a nagy lenini esz­méktől vezetve, fokozatosan és következetesen teremtsék meg a szocialista úton haladó népek közötti új kapcsolatokat. A továbbiakban utalt rá, hogy a békeszerető országokhoz hasonlóan a Szovjetunió is a leghatározottabban ellenzi azt a kétszínű játékot, melyet a vezető imperialista nagyhatalmak űznek a multilaterális flottával, és azt hogy a nyugatnémet militaristákat is be akarják vonni egy nukleáris háború előkészíté­sébe. Az atomfegyverek teljes betiltását és tel­jes megsemmisítését célzó korábbi szovjet javas­latokról szólva Leonyid Brezsnyev kijelentette: Ezekben a kérdésekben más szocialista országok is megtették javaslataikat. Nemrégen hasonló kezdeményezésekkel lépett fel a Kínai Népköz- társaság, s ez figyelemre méltó. Beszélt az elő­adó a VDK ellen intézett újabb berepülésekről és támadásokról. A Szovjetunió — mondotta, nem maradhat közömbös a testvéri szocialista ország sorsa iránt és kész megadni neki a kellő segítséget. Az imperialista erők aktivizálódása — mondotta befejezésiként — határozottan sür­geti az egységes imperialistaellenes arcvonal megszilárdítását, csakis így lehet meghiúsítani, hatásosan meggátolni a gyarmatosítók provoká­cióit. RENDFENNTARTÁS címén a legkíméletle­nebb üldözés kezdődött meg Stanleyville-ben a haladó gondolkodású emberek ellen. A zsoldo­sok féktelenül garázdálkodnak, sőt csapataikat újabb egységekkel erősítették meg. A város egyes pontjain időközben folytatódnák a har­cok, és — mint a Reuter hozzáfűzi — a zsoldo­soknak mindmáig sem sikerült átjutniuk a Kon­gó folyó bal partjára. Csőmbe kongói miniszter- elnök de Gaulle francia elnökkel folytatott tár­gyalásai után visszatért Leopoldville-be. Derű­látóan nyilatkozott útjáról és azt próbálta bebi­zonyítani, hogy kizárólag gazdasági segítség- nyújtásról tárgyalt a francia elnökkel. A FRANCIA nemzetgyűlés egyébként csütör­tökön hajnalban 278 szavazattal, 188 ellenében — 17 tartózkodással — elfogadta a francia atom- fegyverkezés hatéves programját. A szavazást megelőző 16 órás vitában az ellenzéki pártok szónokai élesen bírálták a francia atomerő gon­dolatát. A kommunista párt szónoka például a kormány szemére vetette, hogy a leszerelés ke­resése helyett a nemzeti öngyilkosság perspek­tíváit tárja az ország elé. A vita folyamán egyet­len felszólaló sem helyeselte a Washington és Bonn által javasolt multilaterális atomerőt. Pompidou miniszterelnök maga is kénytelen volt beismerni az érvek hatására, hogy a háború va­lóban csak teljes pusztulást hozó katasztrófaként képzelhető el. Hozzátette azonban, hogy Fran­ciaország nem mondhat le az atomfegyverről. Az európai atomerővel kapcsolatban kijelentet­te, hogy ez a terv ez idő szerint megoldhatatlan. Elsősorban Németország részvétele problemati­kus. Az NSZK atomfelfegyverzése a Szovjetunió szemében súlyos lépést jelentene, melyek követ­kezményeit nem lehetne felmérni. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Terv­hivatal elnöke jelentést tett a népgazdasági tervnek az első három negyedévben történt és az év végéig várható teljesíté­séről, a munkaügyi miniszter a bér- és munkaügyi gazdálko­dásról tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a jelentése­ket megvitatta, és elfogadta. A földművelésügyi miniszter beszámolt az őszi mezőgazdasá­gi munkák menetéről, és beje­lentette, hogy a kenyérgabonát, a hosszabb időn át tartó esőzés ellenére is lényegében a terve­zett területen sikerült elvetni. A kormány a beszámolót tudo­másul vette. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője az idegenforga­lom idei tapasztalatairól és jö­vő évi feladatairól számolt be. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és elfogadta. A kormány meghallgatta és tudomásul vette az igazság­ügyminiszter beszámolóját a ve­zetésével a Szovjetunióban járt küldöttség tapasztalatairól, majd napi ügyeket tárgyalti A Szonda—2 folytatja útját MOSZKVA (TASZSZ) A Szonda—<3 automatikus űr­állomás folytatja útját. Eddig négyszer létesítettek kapcsola­tot az űrállomásai. Adatokat szereztek a röppályára, a mű­szerek működésére, továbbá a Szonda—2 eddigi tudományos észleléseire vonatkozólag. Az űrállomással állandó a rádiókapcsolat. A rajta elhelye­zett automatikus irányító be­rendezés megbízhatóan feldol­gozza a Földről rádió útján ér­kező utasításokat. Szerdán este, moszkvai idő szerint 22 órakor az űrállomás 710 000 kilométerre volt a Föld felületétől, a keleti hosszúság 128. és a déli szélesség 5. fo­Választások előtt a „Vizek földje” Nagy-Britannia egyetlen dél-amc- rikai gyarmata a 215 ezer négyzet- kilométer nagyságú Brit Guayana lakói 1964. december 1-én ismét a választói urnákhoz járulnak. Guayana tíz évének története a politikai függetlenségért folytatott szívós küzdelmek sorozata, mely­ben élenjáró szerepet játszik a Ch. Jagan — indiai származású politi­kus — által vezetett Népi Haladó Párt. E párt 1953. óta — amidőn az or­szág belső önkormányzatát kivív- tká — az 1953-as, 1957-es és 1961-es választásokon mindenkor győzel­met aratott, jóllehet a brit hatósá­gok minden választás előtt az al­kotmányon különböző módosításo­kat hajtottak végre, hogy megne­hezítsék a haladó erők győzelmét. Guayana (a maroknyi indián ős­lakosság nyelvén a „Vizek földje”) világgazdasági jelentőségű bauxit- vagyonnal rendelkezik. Évente mintegy 2,5 millió tonnát bányász­nak és szállítanak — részben már timföld formájában — Kanadába, az USA-ba és Nagy-Brltanniába. A Népi Haladó Párt az ország po­litikai és gazdasági függetlenségé­nek kivívását — többek közölt földreformot és az önálló nemzeti ipar megteremtését — tűzte ki cél­jául. A politikai harc mögött vég­ső soron tehát gazdasági küzde­lem húzódik meg. A főleg vidéki körzetekre kon­centrálódott indiai eredetű, vala­mint a zömmel városlakó néger eredetű lakosság között, ez év el­ső hónapjaiban mesterségesen ki­robbantott belső ellentét követ­keztében robbanásig feszült a bel­politikai helyzet. Ez a körülmény nagyszerű alkalmat adott, hogy a rendkívüli állapotokra tekintettel az alkotmányt ismét felfüggesszék, illetve újból módosítsák. Nagy- Britannia úgynevezett arányos (pro­porcionális) képviseleti választási elvet iktatott be az alkotmányba, mely legalább elvileg megkönnyíti, hogy a Néni Haladó Párt ellen egy hatásosan működő politikai (par­lamenti) ellenzéket hozhassanak létre. A december 7-i választás a Vizek földjén a függetlenségért ví­vott harcnak egy újabb nagy erő­próbája lesz. sh Terra — kán. A programnak megfelelően további rádióösszeköttetések lé­tesülnek majd a Szonda—2-vel. A vietnami és kongói agresszió háttere Kende István egyetemi docens külpolitikai tájékoztatója Kecskeméten JAII. december 4. péntek — Egy olyan történelmi fo­lyamatban élünk, melyben egy­re jobban zsugorodik az impe­rialista uralom, s adja át helyét világszerte a szocialista rend­szernek — mondta többi között Kende István egyetemi docens a tegnap délelőtti megyei béke­aktíva értekezleten, amelyet Kecskeméten, a Hazafias Nép­front megyei székházában tar­tottak. A rendkívül érdekes tá­jékoztatót Kottái István, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának munkatársa, Szabó La­jos, a megyei pártbizottság agi- tációs- és propaganda osztályá­nak vezetője, Farkas József, a népfront megyei bizottságának titkára és több mint negyven járási népfronttitkár és béke­aktivista hallgatta végig. Az előadó részletesen ismer­tette a világpolitika napjaink­ban kétségtelenül legizgatóbb problémáját, a vietnami helyzet hátterét. Azt, hogy a francia gyarmati uralom alól 1954-ben felszabadult délkelet-ázsiai fél­szigeten a pozitív semlegességi politikát folytató Laosz és Kam­bodzsa mellett — a szocialista rendszert építő Észak-Vietnam jött létre, míg a kettészakított ország déli részén az amerikaiak — dollármilliók ráfordításával — különleges támaszpontokat létesítettek. S hogy Dél-Vietnam népe — az amerikai terrorak­ciók ellenére is — egymásután intéz támadást az USA-támasz- pontok ellen. Mint mondta, az amerikai imperialisták a leg- brutálisabb eszközök igénybe­vételével igyekeznek a már csak csekély számú új gyarmatbiro­dalmukat megtartani. A kongói eseményeket érté­kelve megállapította, hogy a közelmúltban — a NATO égisze alatt — megindított amerikai, belga és angol intervenciós tá­madás erősen veszélyezteti a világbékét. Ezután az amerikai és az an­gol elnökválasztási kampány politikai hátterét, az új kormá­nyok politikáját ismertette, majd végezetül a multilaterális atomhaderő létrehozásának kül­földi visszhangját elemezte. Ghánái küldött az ENSZ ülésszakának elnöke Az ENSZ közgyűlésének 19. ülésszaka elnökévé — szavazás nélkül, közfelkiáltással — Alex Quaison-Sackey ghanai nagykö­vetet választották meg. Az nem ismeretes, hogy ezt az aktust milyen kulisszák mögötti tár­gyalások előzték meg. De az is­meretes, hogy az ENSZ-ben alaposan megváltoztak az erővi­szonyok. Ezeknek a változások­nak beszédes kifejezője az a tény, hogy egy „színes” politi­kus tölti be a soron levő ülés­szak elnöki tisztét. És hűen kifejezi azt a valóságot is, hogy a gyarmati sorból felszabadult népek törekvése a teljes egyen­jogúságra —• történelmi szüksé­gességé vált. Képünkön az új elnök. Szovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlés MOSZKVA (TASZSZ) Csütörtök délután a Kreml­ben a csehszlovák párt- és ál­lami küldöttség moszkvai láto­gatása alkalmából, valamint a szovjet—csehszlovák barátsági szerződés 21. évfordulója tiszte­letére hatezer ember részvéte­lével szovjet—csehszlovák ba­rátsági nagygyűlést rendeztek. Az egybegyűltek tapssal fo­gadták a csehszlovák párt- és állami küldöttség tagjait, vala­mint az SZKP és a szovjet kor­mány vezetőit, akik elfoglalták helyüket a nagygyűlés elnöksé­gében. Nyikolaj Jegoricsev, a moszk­vai városi pártbizottság első tit­kárának megnyitó szavai után Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, majd Antonin Novotny, a csehszlovák párt- és állami kül­döttség vezetője mondott be­szédet. lohnson elnök a kelet-európai országokkal való viszonyról WASHINGTON (MTI) Johnson, amerikai elnök szer­dán villásreggelit adott a Fehér Házban a Szabad Európa Rádió vezetői számára és ebből az al­kalomból részletesen beszélt az Egyesült Államok és a kelet­európai szocialista országok kapcsolatairól. Johnson kijelentette: „Üdvö­zölni fogjuk a kelet-európai kormányok minden arra irá­nyuló őszinte szándékának ta- nujelét, hogy a közös törekvé­sekben együttműködjenek az Egyesült Államok kormányával. Johnson elnök szerdán beszé­det mondott a vezető amerikai üzletemberek egy csoportja előtt is, és hangsúlyozta, hogy az or­szág gazdasági problémáiban mind a magánvállalkozásokra, mind pedig a kormányra nagy szerep vár. Az elnök a következőképpen határozta meg a gazdasági fel­adatokat: 1. Fenntartani és ha lehetsé­ges^ meggyorsítani a gazdasági fejlődés ütemét, csökkenteni a munkanélküliséget és a kihasz­nálatlan termelő kapacitást; 2. Fenntartani az árstabili­tást; 3. Tovább erősíteni az ország pénzügyi mérlegét; 4. Üj utakat találni a fiatalok közötti munkanélküliség magas arányának csökkentésére; 5. Megfelelő gazdasági lehető­ségeket biztosítani mindenki számára. Johnson elnök szerdai prog­ramjából még egy esemény ér­demel említést: az amerikai ál­lamfő felavatta a John F. Ken­nedyről elnevezett országos kulturális központot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom