Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-22 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I / r XIX. EVF. 299. SZ. Ara 60 fillér 1964. DEC. 22, KEDD Négy év alatt 40 kilométer járda és 48 kilométer út Ülésezett a Kecskeméti Városi Tanács A fejlesztési feladatok célul tűzése, éppúgy mint az elvégzett feladatokról való számadás, mindenkor nagy érdeklődésre talál a lakosság körében. Talán még fokozottabb ez az érdeklődés a tanácstagoknál, akik naponta nemcsak tájékoztatják, hanem segítségül is hívják választóikat egy-egy, a város, község előtt álló célkitűzés megvalósításához. Minden bizonnyal ez a magyarázata annak a nagy aktivitásnak, amely a Kecskeméti Városi Tanács tegnapi ülésen megnyilvánult. A végrehajtó bizottság ezúttal a második ötéves terv városfejlesztési feladatainak végrehajtásáról adott számot a tanácsnak, és ugyanakkor sor került a további tennivalók számbavételébe. A lakásépítés helyzetét érintve kitűnt a beszámolóból, hogy Kecskemét belterületén 14 995 lakás van. A második ötéves tervidőszakban — különböző erőforrásokból — előreláthatóan felépül 2628, illetve ebből ez év végéig befejezést nyer 1952 lakás. A jelentős gyarapodás ellenére azonban nehéz a város lakáshelyzete. Ennek egyik oka, hogy évenként átlagosan 100 lakás válik életveszélyessé, romossá. Jelenleg például 308 ilyet tartanak nyilván. Növeli a problémákat, hogy 1960—63. évek között 3544-gyel gyarapodott a lakosság, s ez a növekedési folyamat a továbbiakban is várható. Ma Kecskemét lakóinak száma hetvenkétezer. Figyelembe véve, tehát a jelenlegi 3500 jogos lakásigényt, a helyzet javítását csak az évenként négyszáznál több lakás megépítése teszi lehetővé. Ez a helyzet szabja meg, tehát az elkövetkező időszak feladatait, melyeket a városi tanács többek között a magánerős építkezések szorgalmazásában és segítésében, a jobb telekgazdálkodásban határozott meg. A vita során azonban arra is felhívták a figyelmet a tanács tagjai, hogy sok lakás pusztulásának következetesebb, tervszerűbb tatarozással, lakáskarbantartással elejét lehetne venni. Az ót- és járdaépítési program végrehajtásáról sok szó esett az elmúlt években, hasznosságát minden kecskeméti lakos lemérhette, tapasztalhatta. Mégis: jó érzés volt hallgatni a beszámoló. ezzel kapcsolatos adatait,. 1961—64 közötti időben a Város 161 utcájában készült szilárd burkolat, összesen 48 kilométer hosszúságban, ugyanez idő alatt 40 kilométer hosszan létesült aszfaltjárda, a megye- székhely parkterülete pedig 165 ezer négyzetméterrel növekedett. Kecskemét erőteljes iparosítása is megkezdődött a második ötéves terv időszakában. Az iparban foglalkoztattak száma 1961 és 1963 között több mint 3300 fővel gyarapodott és jelenleg 16 500 kecskeméti lakos dolgozik ipari üzemekben, amelyek teljes termelési értéke jelenleg meghaladja a két milliárd forintot. Mivel a város iparának fejlődése — a kilátások szerint — a következő években is hasonló ütemű lesz, több üzem letelepítése érdekében konkrét tárgyalások folynak. Az oktatásról, népművelésről szólva megállapította a beszámoló, hogy noha a tervidőszakban 30 általános iskolai tanterem épült Kecskeméten, az iskolák mégis zsúfoltak. Egy tanteremre 1,87 tanulócsoport jut, minden iskolában kettős váltásban folyik az oktatás, sőt, a legtöbben még esti tanítás is van. Ugyanilyen részletességgel esett szó az egészségügyi ellá-, tásban, a kereskedelemben, a közlekedésben történt előrehaladásról, s a meglevő gondok, problémák alapján a további feladatokról. Hosszan lehetne sorolni azokat az észrevételeket, okos, megfontolt javaslatokat, amelyek a napirendi pont kapcsán a tanácsülés több órás vitájában elhangzottak. Ehelyett azonban — sok választó kérésének eleget téve — közöljük, hogy a vitában felszólaltak, illetve interpellációt jelentettek be: Szigeti Lőrinc Miklós, dr. Gulyás István, Katona János, Bállá Lászlóné, Fekete József, Sohaj- da Ferenc, Sebők Lajos, Havasi Istvánné, Dernovics János, dr. Csorba Sándor, Fapp Dezső, Greiner József, Havas András, Bakos István, Kiss László, Szó- ráth István, Gulyás Gyula, dr. Horváczi István, Ambrus László, Virágh Mihályné, Bakonyi Ferenc és Prikkel Lajosné tanácstagok. Határőreskü Hideg szél süvített a kiskun- halasi határőrlaktanya udvarán. Akármilyen dermesztő is volt a hideg, mégis több száz szülő szorongott kíváncsian, telve izgalommal az udvart körülvevő fák között, hogy tanúja legyen katonafia eskütételének. Pontosan tíz órakor felharsant a kürtök dísz jele, s utána a jelentés: — Alezredes elvtárs, az egység az ön parancsára az eskütételhez felsorakozott! A hozzátartozók tarka csoportjában állva jólesett végignézni az alig egy hónapja bevonult határőrök nyílegyenes, fegyelmezett sorain amint feszes vigyázzállásban a katonaélet legszebb, ltgmagasztosabb pillanatára, az eskütételre vártak. Mellettem kucsmás, beke- cses parasztember — Magó Ferenc Fülöpházáról — sóhajtva mondta: — Ej, de szépek ... — aztán bizalmasan hozzám hajolva, félhangosan dicsekedett: — örülök hogy itt a Pista, öt fiam közül ez a harmadik, aki bevált katonának. Ilyen egészséges, keménykötésű gyereknek csak örülhetnek a szülei... Néhány lépéssel odébb idős nénike álldogált, szeméből potyogtak a könnyek. — A szél teszi, kedves — mondta szipogva. A határőrök feladatairól be,,Zászlónak tisztelegj!” — a fiatal határőrök a sok dicsőséget látott csapatzászlónak tisztelegnek. „Én a magyar dolgozó nép fia esküszöm...” Az eskü szövegét mondja Bíró Lajos kerekegyházi, Deli Adorján csanyteleki és Berekmárti Sándor szentesi fiatal. szélt Mező Ferenc alezredes. S nemcsak az új határőrök, de a szülők, menyasszonyok, hozzátartozók is átérezték. hogy a fiúk, a vőlegények, testvérek, a magyar haza határainak védelmét, őrzését kapták feladatul. Fiatal, csinos lány reszket a hidegtől, de egy percre sem megy a jól fűtött, látogatókat váró terembe. — A vőlegényemhez, Lei Péterhez jöttem Császártöltésről — csillogó szeméből látszik, örül, hogy itt lehet. — Ha leszerel. már kész férfi lesz belőle. Pattogó katonazene. parancsszavak. Az egységek dobbanó, kemény léptei, a fegyverek cscörrénése, mind-mind arról beszél, a haza védelme jó kezekben van. A laktanya udvara elcsendesedett a szülők ott álltak fiaik mellett, akik messze csengő hangon mondták el a katona legszebb esküjét: „Én, a magyar dolgozó nép fia ...” Gémes Gábor ÜNNEPSÉGEK DEBRECENBEN Hétfőn zászlódíszbe öltözött Debrecen, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás—paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdu-Bihar megyei bizottsága ünnepségeket rendezett az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából: * Az ünnepségekre Debrecenbe érkezett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Biszku Béla, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Veres József munkaügyi miniszter, Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke vezetésével az országgyűlés küldöttsége, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Az ideiglenes nemzetgyűlés egykori tagjai közül is sokan részt vesznek az ünnepségeken. jelen volt az ünnepségeken G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság nagykövete, Sz. D. Zotov vezérőrnagy, á Szovjetunió nagy- követségének katonai attaséja, Alexandru Macavei alezredes, a Román Népköztársaság nagy- követségének katonai és légügyi attaséja. Ott volt Sz. A. Andrjuscsenko altábornagy, az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok parancsnokságának képviseletében és I. A. Sváb ezredes, Debrecen egykori szovjet városparancsnoka. Az ünnepségek kegyeletes megemlékezéssel kezdődtek. Megkoszorúzták az Alföldi-palota előtti szovjet, valamint a Bedek téri román hősi emlékművet. Délben a városi tanács nagytermében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, az Elnöki Tanács nevében kitüntetéseket nyújtott át az ideiglenes nemzetgyűlés számos volt tagjának, az ideiglenes nemzetgyűlésben, majd a szocializmus építése során kifejtett eredményes tevékenységük elismeréséül. Délután az ideiglenes nemzet- gyűlés egykori üléstermében, a kollégium oratóriumában ünnepséget rendeztek. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitottá meg az ünnepséget. A népi Magyarország történelmének egyik nagy eseményéről megemlékezni gyűltünk ösz- sze — mondotta. — 1944. december 21-én Debrecenben, ezen a helyen, amelyet a múlt század szabadságharcának emléke Kossuth Lajos nevével fűzött össze, a felszabadult országrészek képviselői ideiglenes nemzetgyűlésre ültek össze és elhatározásuk alapján megkezdte működését az ideiglenes kormány. Dobi István megnyitója után Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese tartott beszédet, melyben többek között elmondotta, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés a demokratikus nemzeti egység parlamentje volt, amelyben a nép erői, a munkásosztály és a dolgozó parasztság képviselői vű.tak többségben. Kállai Gyula nagy tapssal fogadott szavai után Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. A határőrség kiskőrösi kiképző egységének fiataljai is vasárnap tették le a katonai esküt. Az egység az ünnepélyes eskütételhez felsorakozott.
