Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I / r XIX. EVF. 299. SZ. Ara 60 fillér 1964. DEC. 22, KEDD Négy év alatt 40 kilométer járda és 48 kilométer út Ülésezett a Kecskeméti Városi Tanács A fejlesztési feladatok célul tűzése, éppúgy mint az el­végzett feladatokról való szám­adás, mindenkor nagy érdeklő­désre talál a lakosság körében. Talán még fokozottabb ez az érdeklődés a tanácstagoknál, akik naponta nemcsak tájékoz­tatják, hanem segítségül is hív­ják választóikat egy-egy, a vá­ros, község előtt álló célkitűzés megvalósításához. Minden bi­zonnyal ez a magyarázata an­nak a nagy aktivitásnak, amely a Kecskeméti Városi Tanács tegnapi ülésen megnyilvánult. A végrehajtó bizottság ezút­tal a második ötéves terv vá­rosfejlesztési feladatainak vég­rehajtásáról adott számot a ta­nácsnak, és ugyanakkor sor ke­rült a további tennivalók szám­bavételébe. A lakásépítés helyzetét érint­ve kitűnt a beszámolóból, hogy Kecskemét belterületén 14 995 lakás van. A második ötéves tervidőszakban — különböző erőforrásokból — előreláthatóan felépül 2628, illetve ebből ez év végéig befejezést nyer 1952 la­kás. A jelentős gyarapodás el­lenére azonban nehéz a város lakáshelyzete. Ennek egyik oka, hogy évenként átlagosan 100 la­kás válik életveszélyessé, ro­mossá. Jelenleg például 308 ilyet tartanak nyilván. Növeli a problémákat, hogy 1960—63. évek között 3544-gyel gyarapo­dott a lakosság, s ez a növeke­dési folyamat a továbbiakban is várható. Ma Kecskemét lakóinak szá­ma hetvenkétezer. Figyelembe véve, tehát a jelen­legi 3500 jogos lakásigényt, a helyzet javítását csak az éven­ként négyszáznál több lakás megépítése teszi lehetővé. Ez a helyzet szabja meg, te­hát az elkövetkező időszak fel­adatait, melyeket a városi ta­nács többek között a magánerős építkezések szorgalmazásában és segítésében, a jobb telekgazdál­kodásban határozott meg. A vi­ta során azonban arra is fel­hívták a figyelmet a tanács tag­jai, hogy sok lakás pusztulásának kö­vetkezetesebb, tervszerűbb tatarozással, lakáskarban­tartással elejét lehetne ven­ni. Az ót- és járdaépítési prog­ram végrehajtásáról sok szó esett az elmúlt években, hasz­nosságát minden kecskeméti la­kos lemérhette, tapasztalhatta. Mégis: jó érzés volt hallgatni a beszámoló. ezzel kapcsolatos adatait,. 1961—64 közötti időben a Város 161 utcájában készült szilárd burkolat, összesen 48 ki­lométer hosszúságban, ugyanez idő alatt 40 kilométer hosszan létesült aszfaltjárda, a megye- székhely parkterülete pedig 165 ezer négyzetméterrel növeke­dett. Kecskemét erőteljes iparosítá­sa is megkezdődött a második ötéves terv időszakában. Az iparban foglalkoztattak száma 1961 és 1963 között több mint 3300 fővel gyarapodott és jelen­leg 16 500 kecskeméti lakos dol­gozik ipari üzemekben, amelyek teljes termelési értéke jelenleg meghaladja a két milliárd fo­rintot. Mivel a város iparának fejlődése — a kilátások szerint — a következő években is ha­sonló ütemű lesz, több üzem letelepítése érdekében konkrét tárgyalások folynak. Az oktatásról, népművelésről szólva megállapította a beszá­moló, hogy noha a tervidőszakban 30 általá­nos iskolai tanterem épült Kecskeméten, az iskolák mégis zsúfoltak. Egy tanteremre 1,87 tanulócsoport jut, minden iskolában kettős váltásban folyik az oktatás, sőt, a legtöbben még esti tanítás is van. Ugyanilyen részletességgel esett szó az egészségügyi ellá-, tásban, a kereskedelemben, a közlekedésben történt előrehala­dásról, s a meglevő gondok, problémák alapján a további feladatokról. Hosszan lehetne sorolni azo­kat az észrevételeket, okos, megfontolt javaslatokat, ame­lyek a napirendi pont kapcsán a tanácsülés több órás vitájá­ban elhangzottak. Ehelyett azon­ban — sok választó kérésének eleget téve — közöljük, hogy a vitában felszólaltak, illetve in­terpellációt jelentettek be: Szi­geti Lőrinc Miklós, dr. Gulyás István, Katona János, Bállá Lászlóné, Fekete József, Sohaj- da Ferenc, Sebők Lajos, Havasi Istvánné, Dernovics János, dr. Csorba Sándor, Fapp Dezső, Greiner József, Havas András, Bakos István, Kiss László, Szó- ráth István, Gulyás Gyula, dr. Horváczi István, Ambrus Lász­ló, Virágh Mihályné, Bakonyi Ferenc és Prikkel Lajosné ta­nácstagok. Határőreskü Hideg szél süvített a kiskun- halasi határőrlaktanya udvarán. Akármilyen dermesztő is volt a hideg, mégis több száz szülő szo­rongott kíváncsian, telve izga­lommal az udvart körülvevő fák között, hogy tanúja legyen katonafia eskütételének. Ponto­san tíz órakor felharsant a kür­tök dísz jele, s utána a jelentés: — Alezredes elvtárs, az egy­ség az ön parancsára az eskü­tételhez felsorakozott! A hozzátartozók tarka cso­portjában állva jólesett végig­nézni az alig egy hónapja be­vonult határőrök nyílegyenes, fegyelmezett sorain amint fe­szes vigyázzállásban a katona­élet legszebb, ltgmagasztosabb pillanatára, az eskütételre vár­tak. Mellettem kucsmás, beke- cses parasztember — Magó Fe­renc Fülöpházáról — sóhajtva mondta: — Ej, de szépek ... — aztán bizalmasan hozzám hajolva, fél­hangosan dicsekedett: — örü­lök hogy itt a Pista, öt fiam közül ez a harmadik, aki be­vált katonának. Ilyen egészsé­ges, keménykötésű gyereknek csak örülhetnek a szülei... Néhány lépéssel odébb idős nénike álldogált, szeméből po­tyogtak a könnyek. — A szél teszi, kedves — mondta szipogva. A határőrök feladatairól be­,,Zászlónak tisztelegj!” — a fiatal határőrök a sok dicsőséget látott csapatzászlónak tisztelegnek. „Én a magyar dolgozó nép fia esküszöm...” Az eskü szövegét mondja Bíró Lajos kerekegyházi, Deli Adorján csanyteleki és Berekmárti Sándor szentesi fiatal. szélt Mező Ferenc alezredes. S nemcsak az új határőrök, de a szülők, menyasszonyok, hozzá­tartozók is átérezték. hogy a fiúk, a vőlegények, testvérek, a magyar haza határainak védel­mét, őrzését kapták feladatul. Fiatal, csinos lány reszket a hidegtől, de egy percre sem megy a jól fűtött, látogatókat váró terembe. — A vőlegényemhez, Lei Pé­terhez jöttem Császártöltésről — csillogó szeméből látszik, örül, hogy itt lehet. — Ha le­szerel. már kész férfi lesz belő­le. Pattogó katonazene. parancs­szavak. Az egységek dobbanó, kemény léptei, a fegyverek cscörrénése, mind-mind arról beszél, a haza védelme jó ke­zekben van. A laktanya udvara elcsende­sedett a szülők ott álltak fiaik mellett, akik messze csengő hangon mondták el a katona legszebb esküjét: „Én, a magyar dolgozó nép fia ...” Gémes Gábor ÜNNEPSÉGEK DEBRECENBEN Hétfőn zászlódíszbe öltözött Debrecen, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a forradalmi munkás—pa­raszt kormány, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdu-Bihar megyei bizottsága ünnepségeket rendezett az ide­iglenes nemzetgyűlés és az ide­iglenes nemzeti kormány meg­alakulásának huszadik évfordu­lója alkalmából: * Az ünnepségekre Debrecenbe érkezett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Biszku Béla, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, dr. Szabó Zoltán egészségügyi mi­niszter, Veres József munkaügyi miniszter, Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke vezetésével az országgyűlés küldöttsége, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára. Az ideiglenes nemzetgyűlés egykori tagjai kö­zül is sokan részt vesznek az ün­nepségeken. jelen volt az ünnepségeken G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Mihail Rosianu, a Román Népköztársa­ság nagykövete, Sz. D. Zotov vezérőrnagy, á Szovjetunió nagy- követségének katonai attaséja, Alexandru Macavei alezredes, a Román Népköztársaság nagy- követségének katonai és lég­ügyi attaséja. Ott volt Sz. A. Andrjuscsenko altábornagy, az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok pa­rancsnokságának képviseletében és I. A. Sváb ezredes, Debrecen egykori szovjet városparancs­noka. Az ünnepségek kegyeletes megemlékezéssel kezdődtek. Megkoszorúzták az Alföldi-pa­lota előtti szovjet, valamint a Bedek téri román hősi emlék­művet. Délben a városi tanács nagy­termében Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, az Elnöki Tanács nevében kitüntetéseket nyújtott át az ideiglenes nem­zetgyűlés számos volt tagjának, az ideiglenes nemzetgyűlésben, majd a szocializmus építése so­rán kifejtett eredményes tevé­kenységük elismeréséül. Délután az ideiglenes nemzet- gyűlés egykori üléstermében, a kollégium oratóriumában ün­nepséget rendeztek. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke nyitottá meg az ünnepséget. A népi Magyarország törté­nelmének egyik nagy eseményé­ről megemlékezni gyűltünk ösz- sze — mondotta. — 1944. decem­ber 21-én Debrecenben, ezen a helyen, amelyet a múlt század szabadságharcának emléke Kos­suth Lajos nevével fűzött össze, a felszabadult országrészek kép­viselői ideiglenes nemzetgyűlés­re ültek össze és elhatározásuk alapján megkezdte működését az ideiglenes kormány. Dobi István megnyitója után Kállai Gyula, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnökhe­lyettese tartott beszédet, mely­ben többek között elmondotta, hogy az Ideiglenes Nemzetgyű­lés a demokratikus nemzeti egy­ség parlamentje volt, amelyben a nép erői, a munkásosztály és a dolgozó parasztság képviselői vű.tak többségben. Kállai Gyula nagy tapssal fo­gadott szavai után Erdei Fe­renc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. A határőrség kiskőrösi kikép­ző egységének fiataljai is vasár­nap tették le a katonai esküt. Az egység az ünnepélyes eskü­tételhez felsorakozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom