Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-16 / 294. szám
4% iigréav tollábólt Súlyos ítéletek a közlekedési bíróságon Felkészült az ünnepekre a MÁV és a MÚYBUT Rendkívül nagy forgalomra számít a MÁV és a MÁVAUT a karácsonyi és az újévi ünnepek idején és erre — a lehetőségeihez mérten — felkészült. A MÁV december 23-tól január 3-ig 474 mentesítő vonatot indít és ha kell, még további szerelvényeket állít forgalomba. A pénztárak előtti zsúfoltság csökkentésére a vasút megszervezte a jegyelőváltást. December 15-től a pénztárak elővételben adnak ki jegyet, s a vasút kéri az utasokat, hogy az előreváltás lehetőségeivel éljenek. A hétvégi munkásvonatok december 23-án este a szabadszombatos heteknek megfelelő rend szerint indulnak. December 24-én a szombati munkanapoknak megfelelő vonatokat is közlekedtetik. Viszont december 25-én és 26-án egyes, gyengén kihasznált személyszállító vonatok nem közlekednek. A MÁVAUT körülbelül 1000—1200 mentesítő autóbuszjáratot indít. A gépjármüvek számának rohamos növekedése, közútjaink korszerűtlensége és nem utolsó sorban a közlekedési fegyelem lazasága egyre több baleset okozójává válik. Az év első felében országos viszonylatban 34 százalékkal, megyénkben pedig 37 százalékkal emelkedett a közúti balesetek száma. Ezen az állapoton a bíróságok a korábbinál lényegesen szigorúbb ítéltekkel igyekeznek változtatni. Ennek bizonyítására álljon itt az a három példamutató ítélet, amelyeket nemrégiben hozott a kecskeméti közlekedési bíróság. Gyenizse Pál balotaszállási lakos 1964. augusztus 28-án este fél tíz körül munkahelyére, a Kiskunhalasi Tömegcikkipari Vállalathoz igyekezett motor- kerékpárján. Kiskunhalas belterületére érve változatlanul 45—50 kilométeres sebességgel haladt, bár lámpája mindössze 20—25 méterre világított előre. A Szabadkai út 54-es számú ház előtt, ahol még a közvilágítás is gyenge volt, azt vette észre, hogy az úttesten egy ember fekszik. Mint később kiderült, Gárgyán Benő kiskunhalasi lakos volt az, erősen ittas állapotban. A megállásra és a kikerülésre azonban már nem volt ideje Gyenizsének és motorkerékpárjával keresztül ment a szerencsétlen emberen. A jármű lábtartója olyan súlyosan megsértette Gárgyánt, hogy az a helyszínen meghalt. Gyenizse, ahelyett, hogy áldozatával törődött volna, a helyszínről elrobogott. Másnap reggel a munkából hazafelé tartva kíváncsiságból megállt ott, ahol a baleset történt. A rendőrök igazoltatták, majd észlelve a motorkerékpáron levő nyomokat, vallatóra fogták. Rövid tagadás után beismerte a bűncselekmény elkövetését. A bíróság figyelembe véve egyrészt a vádlott büntetlen előéletét, másrészt a cselekmény súlyosságát, Gyenizse kirívó lelkiismeretlenségét, két év és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte a gázoló motorost. Az előbbinél is nagyobb büntetést szabott ki a bíróság Lo- vistyek Mihályra, aki Sári községben lakik. A fiatalember Budapesten, 1964. szeptember 23-án egyik munkatársával egész délelőtt italozott. A déli órákban Csepelen csavarogva ellopott egy őrizetlenül hagyott motorkerékpárt, s útrakelt vele, bár jogosítványa nem volt. Bajára hajtott, ahol barátoknál, ismerősöknél tartózkodott, munkát nem vállalt. Október 2-án a motorkerékpárral Nagybaracs- káról Bajára ment, ezúttal is ittasan. Közben Bátmonostoron elütötte az út mellett kerékpárját toló Gál Péternét, akinek eltört a bal bokája. A motoros látta földre zuhanni az asz- szonyt, mégis elhajtott a helyszínről. Lovistyeket a bíróság már több esetben elítélte különböző bűncselekmények miatt. Tekintettel büntetett előéletére, munkakerülő, iszákos életmódjára, a közlekedési bíróság két év és tíz hónapi végrehajtható szabadság- vesztésre ítélte, s három évi időtartamra eltiltotta a gépjármű vezetéstől, valamint kény- szer-alkoholelvonó kezelésre kötelezte.' Ugyancsak súlyos büntetéssel sújtotta a bíróság Takács István bátyai lakost is. Takács még 1963. novemberében Kalocsán munkaideje alatt, de azután is italt fogyasztott. Este hazafelé indult motorkerékpárjával Bátyára. Kalocsát elhagyva, az országúton tompított világítással, mintegy 45—50 kilométeres sebességgel közlekedett. A szemben haladó járművek fénye látását zavarták, de a sebességet még ekkor sem csökkentette. Három, négy méterről látta csak meg, hogy előtte két ember halad. A baleset elhárítására azonban már nem volt idő, s az egyik gyalogost — Kollányi Gábort — elütötte. A szerencsétlen ember a betonra zuhant, koponyaalapi törést szenvedett és sérüléseibe a helyszínen belehalt. Takács egyébként rendszeresen italozó ember, többszörösen büntetett előéletű egyén. Jelenleg — más bűncselekmény miatt *— két év négyhónapi büntetését tölti és kényszerelvonó kezelés alatt áll. A fenti bűncselekményéért a bíróság három évi szabadságvesztésre ítélte, három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és öt évre a gépjárművezetéstől. Az előbbiekhez hasonló példamutató büntetéseket még tovább sorolhatnánk. Ügy gondoljuk azonban, hogy az említett ítéletek is alkalmasak annak szemléltetésére, hogy bíróságaink a törvény teljes szigorát alkalmazzák — s a jövőben is ezt teszik — a közúti közlekedés szabályait megsértő gép- járművezetőkkel szemben. Dr. Tasnádi Elek közlekedési ügyész Reformjavaslat A kecskeméti mozilátogatók örömmel fogadták azt a hírt, hogy — végre — átépítik a megyeszékhelyi Árpád filmszínházat, és őszre már korszerű vetítőhelyiségben üdvözli vendégeit a Berényi Pál utcai mozi. Az örömbe viszont üröm is vegyült: Az átépítés idejére a Városi moziba költöztetett filmszínház műsorkezdését a megyei Moziüzemi Vállalat illetékesei fél három és fél öt órára míg a „főbérlő” filmjeit fél hét és fél kilenc órai kezdetre tették. Arra viszont nem gondoltak a műsorprogram összeállítói, hogy a legtöbb kecskeméti ember —• hét közben — öt óráig a munkahelyén tevékenykedik, s csak utána tud moziba menni. Tehát, ha az Árpád mozi műsorán érdekesebb film szerepel, vagy szabadságot vesz ki (persze ilyen megrögzött mozilátogató kevés van), vagy bosszankodik, hogy nem láthatja a filmet. Kézen fekvő javaslatunk: Az Árpád mozi filmjeit vetítsék naponta fél három és fél hét órai kezdettel, a Városi moziét pedig fél öt és fél kilenc órától. És így, hogy egy régi közmondással éljünk: A kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad ! K-ós Ä legifjabb kutatók között Bácsalmás elmúlt húszesztendős történetének feldolgozásában nagy szerep jut az úttörők helytörténeti szakkörének. A kis kutatók hetenként rendszeresen megjelennek a könyvtárban, ahol foglalkozásaikat tartják. Itt találtam meg őket én is ezen a délutánon. Fekete Dezső, szakkörőrvezető irányításával éppen anyagot gyűjtöttek. Érdeklődésemre elmondták, hogy bőven akad tennivalójuk. Egy részük a község elmúlt húsz éve legjelentősebb eseményeinek feldolgozásával a Kuk- kantóban meghirdetett pályázatra készül. Akad közöttük, aki az Ifjúsági Rádió pályázatára munkálkodik és szakkörön Nem kívánatos „műemlékek“ Kivéve az egész életüket falun élő embereket, jórészt mindenki megfordult már bérházak lépcsőházában. És ha gyors közvéleménykutatást rendeznénk emlékeink között, bizonyos, hogy többnyire az elhanyagolt állapotban levő lépcsőházak maradtak meg emlékezetünkben. Nem roskadozó épületekre gondolok. Vadonatújakra is. Nálunk mintha „divat” lenne, hogy az alig egy-két éves épületeket néhány lakó valósággal „műemlékké” változtat. Legalább is belülről nézve. Nem az egészen elriasztó rongálásokra gondolok. Ma már szerencsére nagyon ritka az új parkettet eltüzelő vandál. Ákad? Hellyel-közzel, riasztó példának. De tízezerre és százezerszámra nem ilyen emberek lakják a házakat — és a házak mégis gyakran idő előtt ütött-kopot- takká válnak. Tízezerszámra rendes emberek, jó szándékú közömbösek és figyelmetlen szorgalmasok lakják — és rongálják az épületeket. Mindezzel nem az építkezések hibáit akarjuk igazolni. Nagyon jól tudjuk, hogy lakásépítkezésünk minősége (különösen a kivitelezés és főként a szerelés néhány vonatkozásában) még meglehetősen, gyenge. De sehol sincs „megírva”, hogy az épületek természetes sorsa a nyú- zás. Nem az elhasználódás —, mert az valóban természetes. De közömbös lehet-e, milyen gyors ez az elhasználódás? Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a népgazdaságnak milyen óriási anyagi erőfeszítésébe került az új lakások tízezreinek felépítése. A legszebben kivitelezett épületnek se használ például az aj- csaűkoa szomszédot, aki másképpen nem is tud közlekedni. A jó vívmányok árnyoldalát mutatja az ablaktörések nagy száma. Egy új lakótelepünkön szinte egész nyáron — rendszeresen, napi pontossággal — hulltak az ablakok, csőmentek, törtek. — Hát aztán — mondta valaki, akivel beszéltem a dologról — biztosítva van, megfizetik. Az ablakbiztosítást a házfelügyelők valóban összegyűjtik elsején. De hát honnan kerül elő az a sok száz tábla üveg? Mondhatná valaki: Ugyan, hát átépítéseknél, renoválásoknál maguk az építők is sokat betörnek. Csakhogy mások hanyagsága nem érv a saját hanyagságunk indokolására. És itt apró, valóban nem égbe kiáltó hanyagságok halmozódnak föl. De 'felhalmozódnak, és ez a lényeges. Egy gyerek firkál a falakra: Ugyan, semmiség. Legfeljebb még egyszer odakerül: „Hajrá” vagy „Fujjj” — aszerint, melyik csapatnak szurkol a kisle- gény. De öt gyerek, tíz gyerek már egész telepek vadonatúj és nem olcsó lábazatfestését firkálja össze. Ki inti le őket? Sokszor senki. Kis parkokat tapossunk és villanykapcsolókat törünk. Filléres holmi — egy darab belőle. De tízezer? Kis madár a seregély. Egymaga, „szólóban” apró, rokonszenves jószág, amit eszik, egy falat. Két szőlőszemmel jól lakik. De tízezer seregély rajba verődve veszedelmes egy egész szőlőhegyre. És bizony vadászni kell rá, riogatni, ha nem akarunk károsodni miattuk. Apró felelőtlenségeink ilyen seregélyrajjá nőnek a bérházakban. Ne sajnáljunk tőlük — egy kis hessegetést. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Elő fizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj t hónapra 13 form: Báes-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85.------- —-átüti. 99 „ Vizsgásnak a fénycsövek A Dél-alföldi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói ezekben a napokban százharminc kandelábert és higanygőzlámpát „vizsgáztatnak” Kecskeméten. A műszaki ellenőrzés során a hibás lámpafoglalatokat — melyek miatt sok utca napokig sötétben volt esténként — kicserélik és az üvegburkolatokat is megtisztítják. Képünkön: A szerelők a Katona József tér egyik kandel- láberét javítják. , belül is írnak pályamunkákat. Méltón akarnak felkészülni a felszabadulás 20. évfordulójára is. Ezért úgy tervezik, hogy márciusban nagyszabású műsort és kiállítást rendeznek. — A község régi utcaneveit már összegyűjtöttük, s együtt vannak a dűlőnevek is. Most a felszabadulással kapcsolatos emlékeket gyűjtjük — újságolja Vincze Imre, szakköri tag. — Öröm velük dolgozni, nagyon igyekvő, szorgalmas gyerekek, s többségük két-három éve tagja a szakkörnek — meséli róluk Fekete Dezső. A napokban egyébként vendégek jártak náluk. A szomszédos megyék népművelési és oktatási osztályainak vezetői. A látottakat nagyon értékesnek tartják, s úgy nyilatkoztak: Érdemes e szakkört szélesebb alapokra helyezni. 0 . örömmel nyugtázták e véleményt, s a munka folyik tovább. Egymás után kerülnek megvitatásra a régi képek, dokumentumok és a szakkör tagjai előtt lassan egész valóságában kitárul az elmúlt húsz év, Molnár József Pillanatok a pult előtt Korszerűtlen, szűkös az üzlet? Kicsi a raktár? Csak az eladók a megmondhatói, mennyire az. A vásárló mégis alig veszi észre. Feledteti vele az udvarias, gyors és pontos kiszolgálás. — Szinte jólesik az itteni dolgozókra nézni. Mindig tiszta fehér köpeny, ápolt haj és olyan barátságosak... — jegyezte meg tegnap a pékárurészleg előtt sorban álló társnőjének egy irhabundás asszony. — Igen — helyeselt a másik vevő —, kevés helyen ilyen gyorsak és készségesek. Azt is szeretem bennük, hogy ha nincsenek sokan a boltban, mindig akad egy-két barátságos szavuk az emberhez. A fűszerrészlegben dolgozó asszonykával valamelyik nap együtt méltatlankodtunk a gyerekcipők szűkös választéka miatt. És az a fiatalember is a töltelékárunál, olyan helyes. Pár nappal ezelőtt felvágottat vittem. Kértem, hogy ne a rúd végéből szeljen, mert vendégeknek lesz. És szó nélkül, mosolyogva adott abból, amit kértem __ — Tessék parancsolni... — szakította félbe a beszélgetést a kecskeméti Kossuth téri élelmiszerbolt fehér szalaggal átkötött fekete hajú eladónője, s máris mérte a kért háromnegyed kiló kenyeret. ^ -» —y —n
