Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-17 / 295. szám
o A Világ proletárjai, egyesüljetek! / XIX. ÉVF. 295. SZ. Ara 60 fillér 19€4. DEC. n, CSÜTÖRTÖK Munkássr-eskiitétei és búcsúztatás Kecskeméten ,,'rm... a »Munkásőrség tagja esküszöm, hogy pártomat, hazámat és népemet, a marxi —lenini eszmén alapuló nemzetközi munkásmozgalom vívmányait minden osztályellenséggel szemben, a proletárdiktatúra minden eszközével, ha kell, az életem feláldozásával, is megvédem ...” (Munkásőr- esküből.) ★ Tegnap délután bensőséges ünnepség színhelye volt Kecskeméten a Czollner téri pártalap- szervezet díszterme. Ezen a napon tartotta ünnepi egységgyűlését a Szalvai Mihály Munkás- őrzászlóalj megyeszékhelyi százada. Az egységgyűlésen megjelent dr. Soós Béla, a munkásőrség országos parancsnokságának képviselője, Jámbor Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka, Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, és Reile Géza, a városi tanács vb elnöke. Szabics János zászlóaljparancsnok üdvözölte a termet zsúfolásig töltő munkásőröket. Beszédében az 1964. évi kikiép- zési terv végrehajtását ismertette. A hétköznapi munkát értékelve beszámolt arról, hogy a murrkásőrök kiválóan helyt álltak a munkahelyeiken is. A szocialista versenymozgalomban — gyárakban, üzemekben, tsz-ekben egyaránt — jó eredményeket értek el a kecskeméti munkásőrök. Erdélyi Ignác ünnepi köszöntőjében a pártszervek jókívánságait tolmácsolta majd arról beszélt, hogy miképp hajtották végre a munkásőrök a párt Politikai Bizottságának szeptember 24-i határozatát. Ezután a párt végrehajtó bizottsága nevében ünnepélyesen felmentette a munkáson megbízatásuk alól a leszerelő — többnyire az ellen- forradalom leverése óta egyfolytában szolgálatot teljesítő — elvtársakat, hangsúlyozva, hogy a pártbizottság a jövőben is számít a volt munkásőrök segítségére. Köszöntötte egyben a felsorakozott új munkásőröket és vázolta a munkaköri pártmegbízatás jelentőséget. Erdélyi Ignác és Kocsis Lajos átnyújtották „A század legjobb raja” és „A zászlóalj legjobb szakasza” vándorzászlót, majd hét elvtársnak „Kiváló munkásőr” jelvényt és oklevelet, nyolc elvtársnak pedig munkásőr emlékérmet adtak át. Ezután ünnepélyes fegyverátadásra került sor, majd az új munkásőrök letették az esküt. Az ünnepi egységgyűlés az In- ternacionálé eléneklésével zárult. Az áj munkásőrök leteszik az esküt. Erdélyi Ignác és Kocsis Lajos átadják a munkásőr-emlékérmet a tartalékállományba kerülő Mecséry Mihály veterán kommunistának. Több mint 4200 vagon gyümBles- és zöldségfélét exportálunk Szállítás lL-18-assal helyett csak 150 vagonnal sikerült exportálni. Még kirívóbb a lemaradás az uborkánál — ebből mindössze 30 vagon került külföldre, holott a 130 vagonos terv sem.volt magas. Ugyanezt mondhatnánk a petrezselyemmel és a fejeskáposztával kapcsolatban is. Kétségtelen, hogy az idén a zöldségtermesztés szempontjából nem volt kedvező az időjárás. De ez csak a kisebbik ok. A nagyobb gond az, hogy szövetkezeti gazdaságainkban évek óta mostoha üzemág a zöldségkertészet. Példa erre, hogy még a meglevő öntözési lehetőségeket is alig használják ki. A munkaerőhiány, amire gyakran hivatkoznak, valóban fennáll. De a hiányos munkaszervezés már aligha menthető. Erre viszont különösen érzékenyen reagál a zöldségtermesztés, hiszen a szedésnél már egynapos késésnek is minőségi romlás és nagyfokú értékcsökkenés lehet a következménye. És még egy: a korai termesztés lehetőségei sincsenek kihasználva. A fóliaágyak és az üvegfelületek hasznosításának foka meglehetősen alacsony. Pedig alkalmazásukkal 10—15 nappal előbbre hozható az érés ideje, ami nagyban fokozza a jövedelmezőséget. Üj ültetvényeinken az egyes gyümölcsfélék közötti arány kielégítőnek mondható — főképp, hogy a figyelem mindinkább a csonthéjasokra irányul. Nem mondhatjuk el ezt az új szőlőkről. Étkezési szőlőként zömmel még mindig sárfehért telepítenek. Minthogy érésben a korai csemegefélék után jelentkezik, derült októberi időjárás esetén jó export bonyolítható le belőle. Csakhogy a napsütéses október ritka, s az érés eltolódása, valamint az eső okozta rothadás nemegyszer veszélyezteti a külföldi szállításokat. A feladat tehát: a mostaninál sokkal több csemegefajta telepítése. Gyümölcsexportunk nagymértékű növekedése enélkül nem lehetséges. H. D. ELVESZETT PERCEK A zöldség- és a gyümölcsfélék felvásárlása a MÉK-telepein nagyjából véget ért. Érdemes számba venni az eredményeket — főleg a tekintetben, hogy miből, milyen mennyiség került hazánk határain túlra. November végéig összesen 11 ezer v^- gom árut vettek át, s ez 84,1 százalékos teljesítésnek felel meg. Előreláthatólag év végéig sem lesz mód a tervezett meny- nyiség, a 13 ezer vagon zöldség és gyümölcs átvételére. Ezzel szemben a múlt hónappal bezárólag 4230 vagon áru került megyénkből külföldre, ami több mint ezer vagonnal haladja meg a tervben előirányzott mennyiséget. Az exporttervet tehát 132 százalékban sikerült teljesíteni. Az exportból származó bevétel meghaladja a 210 millió forintot. Az eredmény — a külországokba szállított mennyiséget és a -bevételt illetően — megközelíti a tavalyi szintet. A környező, de a távolabbi országokban is nagy keresletnek örvendenek megyénk jellegzetes terményei. összesen tíz ország vásárolt az idén a Duna—Tisza közéről zöldséget és gyümölcsöt, köztük is főként Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, az NSZK és Ausztria. A repülőgéppel való szállítás jóvoltából a nem éppen szomszédos Angliát is vásárlóink közé számíthatjuk a mostani évtől kezdve. A barackkal és szilvával megrakott IL—18-as több mint fél- százszor rajtolt, hogy aztán csak London betonján ereszkedjen le terhével. Mind jelentősebb szerephez jut a camionnal történő szállítás, a napokban például egyszerre 16 Hungária jelzésű tehergépkocsi indult el almával megrakottan — Finnországba. Tanulságos megvizsgálni: Milyen az egyes cikkféleségek exportálásának aránya. Megállapítható, hogy a vezető helyet a kajszi foglalja el; 762 vagonnal exportáltak belőle, a tervezett mennyiségnek több mint a kétszeresét. A szilvából — a tervezett másfélszáz vagon helyett — 422 vagon gurult, vagy inkább repült ki az ország határain túlra. Almából a múlt hónap végéig 569 vagonnal indítottak útnak. Ebből is csak kétszáz vagon volt a terv. Szőlőből a tervezett 530 helyett 730 vagonnal továbbított a HUNGAROFRUCT. A gyümölcsfélék exportálása általában nagyobb volt az előirányzottnál. Nem így a zöldségé. Itt bizony számottevő a lemaradás. Vöröshagymából a tervezett 300 (B. D.) Nemrégiben végighallgattunk egy üzemi társadalmi bírósági tárgyalást. A sorozatos késésekért felelősségre vont dolgozó így védekezett: — Nem értem, miért csinálnak ügyet abból a néhány percből. Teljesítménybérben dolgozom, ha kevesebbet termelek, magam látom kárát. A bíróság elnöke — mielőtt válaszolt volna a hamis érvelésre — az egész hallgatósághoz fordulva feltette a kérdést: Mit gondolnak, vajon hány millióval károsodna a népgazdaság évente, ha minden dolgozó így gondolkozna? Választ nem kapott, s nem is várt. mert 'hiszen ezt még soha senki sem számította ki. Nem kétséges azonban, hogy a munkaidőből kiesett percek okozta kár népgazdasági szinten milliár- dokat tesz ki. — Szigorúan fel kell lépni a későn jövőkkel, a gépük mellett labdarúgó-eredményeket tárgyaló. fegyelmemetlen dolgozókkal szemben — adódik a helyes következtetés. Igen ám, de a munkafegyelem megsértéséből csak az egyik hányada — és sok esetben a kisebbik hányada — származik a veszteségidőnek. A többi a nem megfelelő műszaki ellátottság, az elavult technológia, a rossz munkaszervezés számlájára irható. Ezt bizonyítják az idei évben végrehajtott munkanap-fényképezések is. Amennyiben a felméréseket a jelentőségükhöz mért lelkiismeretességgel végzik el az üzemek, és a gazdasági vezetők nem elégednek meg a hibák feltárásával. hanem haladéktalanul intézkednek is, akkor jelentősen csökkenthetik a veszteségidőt. Jó példa erre a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége, amelynek vezetői pontos ütemtervet dolgoztak ki a munkanap-fényképezésre. és évente legalább egyszer minden technológiai munkaterületet sorra kerítenek. Februárban a kádformázó csoport munkaidő-kihasználását mérték fel. Megállapították, hogy a munkásoktól független veszteségidő egy-egy dolgozónál átlagosan 22 percre rúg műszakonként. A tétlenség oka az volt, hogy a dolgozók rendszeresen várakoztak az anyagra. Az észrevételek nyomán a kád- íormázó csoportok részére lépcsős munkakezdést rendelt el a vállalat vezetősége, és így megkönnyítette az anyaggal való ellátásukat. Az eredmény nem maradt el. A kádtisztítókat a vizsgált napon majdnem fél órára zökkentette ki a termelésből az, hogy a kezük alá dolgozó „ürítő” csoport létszámhiány miatt nem győzte a munkát. Kézikocsikat bocsátottak rendelkezésükre, amelyek segítségével pontosan megduplázódott teljesítményük. A Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat forgácsoló műhelyében idén minden negyedévben végeztek munkanap-fényképezést. Megállapították, hogy a munkások hibájából a vizsgált három műszakban összesen 188 perc esett ki a termelésből. Ez arra figyelmeztette az üzem vezetőit, hogy igen sok még a tennivaló a munkafegyelem területén. A szervezési és műszaki hiányosságok ugyanazon a három napon összesen 71 perc kiesést okoztak. Sok időt rabolt el a munkaidőből például a kopott esztergakések újraköszörülése. Ezért rendelte el a vállalat vezetősége, hogy a nagyobb sorozatú munkákhoz tartalékszerszámokat ís készítsenek. A néhány kiragadott példa is mutatja, hogy milyen nagy segítséget jelent a munkaszervezésben, a munkafegyelem megszilárdításában az üzem vezetőinek a kellő gonddal végrehajtott munkaidő-fényképezés. Éppen ezért nem volna érdektelen — különösen azokban az üzemekben ahol jelentős munkidő- kiesések tapasztalhatók — megszervezni a dolgozók munkanapjának tömeges önfényképezését, így a dolgozók is jobban érzékelhetnék. hogyan kallódik el a drága munkaidő jelentős hányada. Az új munkásőrök nevében L. Rózsa Sándor veszi át a fegyvert a 1 esőerdőktől.
